Keressen minket

Mezőgazdaság

Egyedülálló távoktatás Debrecenben

Print Friendly, PDF & Email

Az országban elsőként, távoktatás formában indít MSc-képzést a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az állattenyésztő mérnöki szakon 2021. februárjában kezdődik meg az oktatás. Angol nyelven 2022-ben indul a képzés a tervek szerint.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az országban elsőként, távoktatás formában indít MSc-képzést a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az állattenyésztő mérnöki szakon 2021. februárjában kezdődik meg az oktatás. Angol nyelven 2022-ben indul a képzés a tervek szerint.

A pandémia felgyorsította az oktatási rendszerek fokozatos átalakulását. Nemzetközi szinten jelentősen megnőtt az egyetemek száma, amelyek távoktatásban kínálnak szakokat. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK) ezt a trendet kívánja követni azzal, hogy távoktatásos formában is beindítja az állattenyésztő mérnök szak mesterképzését.
– Ez egy innovatív irány a MÉK oktatási rendszerének újragondolásában – jelentette ki Stündl László. A Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja hozzátette: a Debreceni Egyetem hallgatói elégedettek voltak a járványügyi veszélyhelyzet alatt bevezetett távoktatással, ezt mutatják a felmérések, a szerzett tapasztalatokra alapozva bátran indíthat egy ilyen hiánypótló képzést a kar.


–  Az egyetemi alapszakon végzett, már munkába állt hallgatók is igénylik a folyamatos továbbképzést amelyre idő- és költséghatékony megoldást kínál a távoktatásos forma. Elsősorban rájuk és a szakmérnök képzésekre jelentkezők érdeklődésére számítunk a távoktatásos mesterképzés bevezetésekor. A mai korszerű információtechnológiai rendszereink biztosítják azt, hogy ezen a módon is akár a nappali tagozatos képzéssel egyenértékű minőségben történjék a tudásátadás – fejtette ki Stündl László.

A távoktatásos állattenyésztő mérnöki szak 4 féléves mesterkurzusát 6+1 modulba szervezte meg a MÉK a magyar és angol nyelvű nappali képzés, valamint a külföldi gyakorlatok alapján.

– Az első három félévben zajlik az oktatás, szemeszterenként két modul végezhető el. Az oktatási modulok:_ genetika és állategészségügy, takarmányozás, abrakfogyasztó állatok, kérődző állatok, akvakultúra, erőforrásgazdálkodás. Az utolsó félévben a diplomadolgozati kutatás és írás a hallgatók feladata. A távoktatás részei a felvett stúdió előadások, webináriumok, hangalámondásos ppt-k, megoldandó egyéni és csoport feladatok, tesztek, esszék, valamint a délutáni, illetve esti konzultációk – tájékoztatott Komlósi István, a DE Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének vezetője.

Egy-egy modulon belül az ismeretanyag koherens, egymásra épülő, a probléma alapú oktatás módszerére alapoz.

– A problémák megfogalmazásában a partnervállalkozások adtak tanácsot, ami köré az transzdiszciplináris módon az elméleti ismeretanyagot felépítjük. Lekövetjük a valódi problémamegoldás folyamatát. Ha a gyakorlatban egy feladattal találkozunk, annak megkeressük az elméleti, tudományos hátterét és annak ismeretében cselekszünk.  A megoldott problémákat a hallgatók gyakorlati bizottság előtt mutatják be. Ez a „blended learning”, vagy vegyes oktatás. Úgy is vegyes, mint online és jelenléti oktatás, egyéni és csoportos tanulás, továbbá gyakorlati és elméleti képzés gyakorlati és elméleti szakemberektől valós problémákon keresztül. A képzés a hallgatóktól heti 5-15 óra tanulást, elfoglaltságot igényel – fejtette ki Komlósi István.

Az intézetvezető szerint az új oktatási forma alternatív lehetőséget jelenthet a levelező képzéssel szemben. Az oktatókkal közvetlenebb és folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít. Nagy mennyiségű szakmai anyag elérhetőségét teszi lehetővé a hallgatók számára, továbbá a modulok több gyakorlatot tartalmaznak.

– A jelenlegi egyetemi levelező képzési keretek között a félévenkénti 2-3 alkalommal rendezett heti konzultációkon a hallgatók munkahelyi kötelezettségük miatt nem minden esetben tudnak megjelenni. Ez nagyban befolyásolja a képzés hatékonyságát. A távoktatási rendszerben a szakmai vezetők egyben mentorai is a hallgatóknak. Végigkísérik a diákok munkáját a diplomavédésig. A most beinduló képzés újdonsága, hogy a gyakorlatigényes biotechnológia-állategészségügy, takarmányozás vagy akvakultúra modulok 8-16 órás laborgyakorlatot is tartalmaznak – mutatott rá a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professzora.

A távoktatásos állattenyésztő mérnöki mester képzés költségtérítéses. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara 2022-ben az angol nyelvű oktatás megindítását is tervezi.

– Az oktatási rendszer fokozatos átalakításával, nemzetköziesítésével hatékonyan tudunk reagálni a piaci igények és a képzési környezet változásaira. A MÉK aktív kapcsolatot ápol a térség mezőgazdasági vállalkozóival, akik előremutatónak tartják az agrár mesterszak távoktatásos formában való megindítását. Az agrárpiac számára a versenyképesség megőrzése érdekében kiemelkedően fontos a folyamatosan újuló ismeretek megszerzése. Ezért is a 7 hetes modulokat a tanterv szerinti időben szakmabelieknek is meghirdetjük továbbképzés formájában. Így még több agrárszakember számára tehetjük elérhetővé képzésünket – tette hozzá Komlósi István, az Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom