Mezőgazdaság
Egyedülálló távoktatás Debrecenben
Az országban elsőként, távoktatás formában indít MSc-képzést a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az állattenyésztő mérnöki szakon 2021. februárjában kezdődik meg az oktatás. Angol nyelven 2022-ben indul a képzés a tervek szerint.
Az országban elsőként, távoktatás formában indít MSc-képzést a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara. Az állattenyésztő mérnöki szakon 2021. februárjában kezdődik meg az oktatás. Angol nyelven 2022-ben indul a képzés a tervek szerint.
A pandémia felgyorsította az oktatási rendszerek fokozatos átalakulását. Nemzetközi szinten jelentősen megnőtt az egyetemek száma, amelyek távoktatásban kínálnak szakokat. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK) ezt a trendet kívánja követni azzal, hogy távoktatásos formában is beindítja az állattenyésztő mérnök szak mesterképzését.
– Ez egy innovatív irány a MÉK oktatási rendszerének újragondolásában – jelentette ki Stündl László. A Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja hozzátette: a Debreceni Egyetem hallgatói elégedettek voltak a járványügyi veszélyhelyzet alatt bevezetett távoktatással, ezt mutatják a felmérések, a szerzett tapasztalatokra alapozva bátran indíthat egy ilyen hiánypótló képzést a kar.
– Az egyetemi alapszakon végzett, már munkába állt hallgatók is igénylik a folyamatos továbbképzést amelyre idő- és költséghatékony megoldást kínál a távoktatásos forma. Elsősorban rájuk és a szakmérnök képzésekre jelentkezők érdeklődésére számítunk a távoktatásos mesterképzés bevezetésekor. A mai korszerű információtechnológiai rendszereink biztosítják azt, hogy ezen a módon is akár a nappali tagozatos képzéssel egyenértékű minőségben történjék a tudásátadás – fejtette ki Stündl László.
A távoktatásos állattenyésztő mérnöki szak 4 féléves mesterkurzusát 6+1 modulba szervezte meg a MÉK a magyar és angol nyelvű nappali képzés, valamint a külföldi gyakorlatok alapján.
– Az első három félévben zajlik az oktatás, szemeszterenként két modul végezhető el. Az oktatási modulok:_ genetika és állategészségügy, takarmányozás, abrakfogyasztó állatok, kérődző állatok, akvakultúra, erőforrásgazdálkodás. Az utolsó félévben a diplomadolgozati kutatás és írás a hallgatók feladata. A távoktatás részei a felvett stúdió előadások, webináriumok, hangalámondásos ppt-k, megoldandó egyéni és csoport feladatok, tesztek, esszék, valamint a délutáni, illetve esti konzultációk – tájékoztatott Komlósi István, a DE Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének vezetője.
Egy-egy modulon belül az ismeretanyag koherens, egymásra épülő, a probléma alapú oktatás módszerére alapoz.
– A problémák megfogalmazásában a partnervállalkozások adtak tanácsot, ami köré az transzdiszciplináris módon az elméleti ismeretanyagot felépítjük. Lekövetjük a valódi problémamegoldás folyamatát. Ha a gyakorlatban egy feladattal találkozunk, annak megkeressük az elméleti, tudományos hátterét és annak ismeretében cselekszünk. A megoldott problémákat a hallgatók gyakorlati bizottság előtt mutatják be. Ez a „blended learning”, vagy vegyes oktatás. Úgy is vegyes, mint online és jelenléti oktatás, egyéni és csoportos tanulás, továbbá gyakorlati és elméleti képzés gyakorlati és elméleti szakemberektől valós problémákon keresztül. A képzés a hallgatóktól heti 5-15 óra tanulást, elfoglaltságot igényel – fejtette ki Komlósi István.
Az intézetvezető szerint az új oktatási forma alternatív lehetőséget jelenthet a levelező képzéssel szemben. Az oktatókkal közvetlenebb és folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít. Nagy mennyiségű szakmai anyag elérhetőségét teszi lehetővé a hallgatók számára, továbbá a modulok több gyakorlatot tartalmaznak.
– A jelenlegi egyetemi levelező képzési keretek között a félévenkénti 2-3 alkalommal rendezett heti konzultációkon a hallgatók munkahelyi kötelezettségük miatt nem minden esetben tudnak megjelenni. Ez nagyban befolyásolja a képzés hatékonyságát. A távoktatási rendszerben a szakmai vezetők egyben mentorai is a hallgatóknak. Végigkísérik a diákok munkáját a diplomavédésig. A most beinduló képzés újdonsága, hogy a gyakorlatigényes biotechnológia-állategészségügy, takarmányozás vagy akvakultúra modulok 8-16 órás laborgyakorlatot is tartalmaznak – mutatott rá a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professzora.
A távoktatásos állattenyésztő mérnöki mester képzés költségtérítéses. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara 2022-ben az angol nyelvű oktatás megindítását is tervezi.
– Az oktatási rendszer fokozatos átalakításával, nemzetköziesítésével hatékonyan tudunk reagálni a piaci igények és a képzési környezet változásaira. A MÉK aktív kapcsolatot ápol a térség mezőgazdasági vállalkozóival, akik előremutatónak tartják az agrár mesterszak távoktatásos formában való megindítását. Az agrárpiac számára a versenyképesség megőrzése érdekében kiemelkedően fontos a folyamatosan újuló ismeretek megszerzése. Ezért is a 7 hetes modulokat a tanterv szerinti időben szakmabelieknek is meghirdetjük továbbképzés formájában. Így még több agrárszakember számára tehetjük elérhetővé képzésünket – tette hozzá Komlósi István, az Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetének igazgatója.
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:
Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.
Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.
Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
