Keressen minket

Mezőgazdaság

A koronavírus-járvány hatásai a gyapjú globális piacára

A gyapjúpiacokon 2014 óta erőteljes visszaesés tapasztalható, mely elsősorban a textilipar egyre fokozódó szintetikusanyag-felhasználásának, az olcsóbb műszálas termékek előállítása irányába történő elmozdulásának, valamint az Egyesült Államok kínai gyapjútermék-importjára kiszabott vámtételeinek köszönhető.

A gyapjúpiacokon 2014 óta erőteljes visszaesés tapasztalható, mely elsősorban a textilipar egyre fokozódó szintetikusanyag-felhasználásának, az olcsóbb műszálas termékek előállítása irányába történő elmozdulásának, valamint az Egyesült Államok kínai gyapjútermék-importjára kiszabott vámtételeinek köszönhető.

1. kép: A koronavírus tovább súlyosbította a gyapjúpiacot

A 2019 decemberében kitört és mostanra már világméretűvé vált koronavírus-járvány tovább súlyosbította a gyapjúpiacokon kialakult helyzetet, melynek eredményeként a gyapjúárak csökkenése globális tendenciává vált. A Covid–19-járvány globális gyapjúpiacra gyakorolt negatív hatásai már az idei év elején is egyértelműen érezhetőek voltak, főként a Kínában kialakult erőteljes gyapjú iránti kereslet csökkenés, továbbá a gyapjúfeldolgozás leállása, valamint a gyapjúalapú termékek kiskereskedelmi forgalmának drasztikus visszaesése következtében. A koronavírus-járvány hatására a globális gyapjúpiac februárban jelentősen lelassult, március elején pedig teljesen leállt, és csak a járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések enyhítését követően indult lassan újra. Tekintettel arra, hogy a gyapjúértékesítés szempontjából általában a február–május közötti időszak az év legforgalmasabb periódusa, ezért az idei évi járvány okozta rendkívüli helyzet különösen súlyos hatást gyakorolt a gyapjúpiacokra. Valamennyi gyapjútermelő nemzet hasonló problémákkal szembesült a Covid–19-járvány első hulláma alatt, azonban a nemzetközi gyapjúipar számára történő értékesítést végző legnagyobb szervezetek a gyapjúipar fenntarthatóságának megőrzése és a vállalkozások jövedelmezőségének biztosítása érdekében a koronavírus járvány alatt is biztosítják a termelők részére a szolgáltatásokat. A Covid–19-világjárvány negatív hatásainak mérséklése érdekében ezen szervezetek kutatási, fejlesztési stratégiájukat tovább folytatják, értékesítésüket online aukciókra irányították át, hogy megpróbálják minél jobban mozgatni a piacot.

Termékmarketing programjaikat bár felülvizsgálták és észszerűsítették, azonban mindössze néhány programjukat függesztették fel átmenetileg a gyapjúpiac újraindulásáig. A nemzetközi szervezetek arra törekszenek továbbá, hogy minél hatékonyabban felkutassák azokat a piacokat és ágazatokat, amelyek rugalmasan reagálnak a járvány hatásaira, gyorsabban helyreállnak és élénkíthetik a gyapjú iránti keresletet. Álláspontjuk szerint a kínai értékesítési lehetőség, valamint a prémiumkategóriájú gyapjútermékek előállítása kulcsfontosságú tényezők lehetnek az árak helyreállításának korai szakaszaiban. Kiemelten fontosnak tartják továbbá a piacokra vonatkozó adatok, információk összegyűjtését és elemzését, tekintettel arra, hogy jelenleg igen sok a bizonytalanság a várható piaci kilátásokkal kapcsolatban. Bíznak abban, hogy intézkedéseikkel hatékonyan hozzá tudnak járulni az árak helyreállításához és a gyapjúpiac minél hatékonyabb élénkítéséhez, ugyanis a Covid–19-járványnak a gyapjú árak alakulására gyakorolt hatásai várhatóan a következő 12–18 hónapban is éreztetőek lesznek. A Covid–19-járvány gyapjúágazatra gyakorolt negatív hatásai Magyarországon is érezhetőek. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének (MJKSz) tájékoztatása szerint a hazai gyapjúértékesítés területén 2019-ben még az előző évekhez hasonlóan alakultak az árak és a kereslet is. A felvásárló és a feldolgozószektor minőségi követelményt nem támaszt és a tenyésztők sem fordítanak túlságosan nagy hangsúlyt a jó minőségű gyapjú termelésére, hiszen annak árbevétele és az ágazat jövedelemtermelő-képességére gyakorolt hatása elenyésző. A fentiek, valamint mind a tenyésztők, mind a kereskedők részéről a korábbi években tapasztalt inkorrekt
kereskedelmi magatartás hatására az idei év elejére csökkentek a felvásárlási árak és a járványhelyzet következtében a piaci kereslet nemcsak hazánkban, hanem a világban is drasztikusan visszaesett. Ennek következménye, hogy az idei évi lenyírt gyapjú döntő hányada még a termelők raktáraiban van. Az MJKSz szerint változás a hazai gyapjúpiacon csak a világpiaci helyzet javulásától várható. Az MJKSz a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen jelenleg is azon dolgozik, hogy hatékony és megnyugtató megoldást találjon a gyapjúágazatban kialakult problémák kezelésére, amely megoldási javaslatokat együttesen kívánnak előterjeszteni a szaktárca részére.

A gyapjú alakulása mellett az alábbi két ábra szemlélteti a könnyű bárány árának alakulását a Közép-Európában illetve Nyugat- és Dél-Európában.

Forrás: NAK

Kép forrása: Agrojagernews

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom