Keressen minket

Mezőgazdaság

A koronavírus-járvány hatásai a gyapjú globális piacára

A gyapjúpiacokon 2014 óta erőteljes visszaesés tapasztalható, mely elsősorban a textilipar egyre fokozódó szintetikusanyag-felhasználásának, az olcsóbb műszálas termékek előállítása irányába történő elmozdulásának, valamint az Egyesült Államok kínai gyapjútermék-importjára kiszabott vámtételeinek köszönhető.

Közzétéve:

A gyapjúpiacokon 2014 óta erőteljes visszaesés tapasztalható, mely elsősorban a textilipar egyre fokozódó szintetikusanyag-felhasználásának, az olcsóbb műszálas termékek előállítása irányába történő elmozdulásának, valamint az Egyesült Államok kínai gyapjútermék-importjára kiszabott vámtételeinek köszönhető.

1. kép: A koronavírus tovább súlyosbította a gyapjúpiacot

A 2019 decemberében kitört és mostanra már világméretűvé vált koronavírus-járvány tovább súlyosbította a gyapjúpiacokon kialakult helyzetet, melynek eredményeként a gyapjúárak csökkenése globális tendenciává vált. A Covid–19-járvány globális gyapjúpiacra gyakorolt negatív hatásai már az idei év elején is egyértelműen érezhetőek voltak, főként a Kínában kialakult erőteljes gyapjú iránti kereslet csökkenés, továbbá a gyapjúfeldolgozás leállása, valamint a gyapjúalapú termékek kiskereskedelmi forgalmának drasztikus visszaesése következtében. A koronavírus-járvány hatására a globális gyapjúpiac februárban jelentősen lelassult, március elején pedig teljesen leállt, és csak a járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések enyhítését követően indult lassan újra. Tekintettel arra, hogy a gyapjúértékesítés szempontjából általában a február–május közötti időszak az év legforgalmasabb periódusa, ezért az idei évi járvány okozta rendkívüli helyzet különösen súlyos hatást gyakorolt a gyapjúpiacokra. Valamennyi gyapjútermelő nemzet hasonló problémákkal szembesült a Covid–19-járvány első hulláma alatt, azonban a nemzetközi gyapjúipar számára történő értékesítést végző legnagyobb szervezetek a gyapjúipar fenntarthatóságának megőrzése és a vállalkozások jövedelmezőségének biztosítása érdekében a koronavírus járvány alatt is biztosítják a termelők részére a szolgáltatásokat. A Covid–19-világjárvány negatív hatásainak mérséklése érdekében ezen szervezetek kutatási, fejlesztési stratégiájukat tovább folytatják, értékesítésüket online aukciókra irányították át, hogy megpróbálják minél jobban mozgatni a piacot.

Termékmarketing programjaikat bár felülvizsgálták és észszerűsítették, azonban mindössze néhány programjukat függesztették fel átmenetileg a gyapjúpiac újraindulásáig. A nemzetközi szervezetek arra törekszenek továbbá, hogy minél hatékonyabban felkutassák azokat a piacokat és ágazatokat, amelyek rugalmasan reagálnak a járvány hatásaira, gyorsabban helyreállnak és élénkíthetik a gyapjú iránti keresletet. Álláspontjuk szerint a kínai értékesítési lehetőség, valamint a prémiumkategóriájú gyapjútermékek előállítása kulcsfontosságú tényezők lehetnek az árak helyreállításának korai szakaszaiban. Kiemelten fontosnak tartják továbbá a piacokra vonatkozó adatok, információk összegyűjtését és elemzését, tekintettel arra, hogy jelenleg igen sok a bizonytalanság a várható piaci kilátásokkal kapcsolatban. Bíznak abban, hogy intézkedéseikkel hatékonyan hozzá tudnak járulni az árak helyreállításához és a gyapjúpiac minél hatékonyabb élénkítéséhez, ugyanis a Covid–19-járványnak a gyapjú árak alakulására gyakorolt hatásai várhatóan a következő 12–18 hónapban is éreztetőek lesznek. A Covid–19-járvány gyapjúágazatra gyakorolt negatív hatásai Magyarországon is érezhetőek. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének (MJKSz) tájékoztatása szerint a hazai gyapjúértékesítés területén 2019-ben még az előző évekhez hasonlóan alakultak az árak és a kereslet is. A felvásárló és a feldolgozószektor minőségi követelményt nem támaszt és a tenyésztők sem fordítanak túlságosan nagy hangsúlyt a jó minőségű gyapjú termelésére, hiszen annak árbevétele és az ágazat jövedelemtermelő-képességére gyakorolt hatása elenyésző. A fentiek, valamint mind a tenyésztők, mind a kereskedők részéről a korábbi években tapasztalt inkorrekt
kereskedelmi magatartás hatására az idei év elejére csökkentek a felvásárlási árak és a járványhelyzet következtében a piaci kereslet nemcsak hazánkban, hanem a világban is drasztikusan visszaesett. Ennek következménye, hogy az idei évi lenyírt gyapjú döntő hányada még a termelők raktáraiban van. Az MJKSz szerint változás a hazai gyapjúpiacon csak a világpiaci helyzet javulásától várható. Az MJKSz a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen jelenleg is azon dolgozik, hogy hatékony és megnyugtató megoldást találjon a gyapjúágazatban kialakult problémák kezelésére, amely megoldási javaslatokat együttesen kívánnak előterjeszteni a szaktárca részére.

A gyapjú alakulása mellett az alábbi két ábra szemlélteti a könnyű bárány árának alakulását a Közép-Európában illetve Nyugat- és Dél-Európában.

Forrás: NAK

Kép forrása: Agrojagernews

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom