Keressen minket

Mezőgazdaság

Szarvasgomba-feldolgozó üzemet adtak át Szolnokon

Print Friendly, PDF & Email

A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. (NEFAG) szarvasgomba-feldolgozó üzeme hozzájárulhat a hazánkban is több évszázados múltra visszatekintő szarvasgomba-gyűjtés, illetve -fogyasztás hagyományának újraélesztéséhez – mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a beruházás csütörtöki átadásán, Szolnokon.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

1. kép: Szarvasgomba (Tuber melanosporum)

A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. (NEFAG) szarvasgomba-feldolgozó üzeme hozzájárulhat a hazánkban is több évszázados múltra visszatekintő szarvasgomba-gyűjtés, illetve -fogyasztás hagyományának újraélesztéséhez – mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a beruházás csütörtöki átadásán, Szolnokon.

Zambó Péter kiemelte: a társaság tavaly 248 millió forint összértékű fejlesztést hajtott végre, amihez 80 millió forint beruházási támogatást kapott az Agrárminisztériumtól. A beruházás az építkezésen túl innovatív elemeket is tartalmazott, hiszen a feldolgozó a legkorszerűbb élelmiszeripari technológiát alkalmazza – tette hozzá.

Az üzem létrehozásával a NEFAG nemcsak további piaci pozíciók megszerzését tűzte ki célul, de a jelenlegi munkahelyek megtartására és a foglalkoztatotti létszám bővítésére is törekedett. Ennek megfelelően alakította ki a 350 négyzetméter területű feldolgozót, benne 21 önálló helyiséggel az adminisztráció, a földesáru-munkálatok és a feldolgozáshoz kapcsolódó, élelmiszertechnológiai folyamatok számára – mondta az államtitkár.

2. kép: Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a szarvasgomba-feldolgozó üzem átadásán

A projekt részeként épült meg a Bagolyvár Vadaspark fogadóépülete is, amely a vállalat környezeti nevelési és szemléletformáló tevékenységének feltételeit emelte az eddiginél magasabb színvonalra – tette hozzá.

Az államtitkár ismertette: a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. fenntartásában lévő erdőkben az éves szarvasgombatermés 20-30 tonna közé tehető. E mennyiség túlnyomó részét az elmúlt évtizedekben olasz és német feldolgozóüzemek vásárolták fel alapanyagként. Az itt gyűjtött, prémium minőségű szarvasgombakereskedelmi együttműködéseken keresztül a magyar Alföldet közel harminc országgal kapcsolja össze – fogalmazott.

3. kép: A projekt részeként épült meg a Bagolyvár Vadaspark fogadóépülete is

Kiemelte: az elmúlt húsz év tapasztalataira építve döntött a cég arról, hogy az alapanyagexport helyett a nagyobb hozzáadott értékű félkész- és késztermékekre helyezi a hangsúlyt.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a cég konzervált feldolgozási alapanyagokat, illetve a közvetlenül felhasználható szarvasgomba tartalmú termékeket állít elő. A tárca és a társaság közös szándéka, hogy a kizárólag a Kárpát-medencében található homoki szarvasgomba legyen a szolnoki feldolgozóüzem fő alapanyaga, egyben védjegye és hazai, valamint nemzetközi hírvivője – mondta Zambó Péter.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere az eseményen arról beszélt, hogy a közelmúltban elindult Kreatív Régió program keretében Jász-Nagykun-Szolnok megye a feldolgozóipar és az öntözéses gazdálkodás fejlesztését tűzte ki egyik elsődleges céljául. Ennek fontos és különleges eleme, új és jövőbe mutató színfoltja a NEFAG Zrt. szarvasgomba feldolgozója – jelentette ki.

4. kép: A feldolgozást követően a kész termék

Fehér Sándor, a vállalat termelési és kereskedelmi vezérigazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: az új feldolgozóüzem éves elméleti kapacitása mintegy 30-40 tonna, az egység 7 embernek ad munkát. Jelenleg a friss gomba értékesítésén kívül ötféle feldolgozott terméket állítanak itt elő, ez a tervek szerint egy éven belül 25-30-ra bővülhet. A társaság éves árbevételének egytizedét kitevő termékértékesítés több mint 95 százaléka export – jelezte. Hozzáfűzte: reményeik szerint a tevékenységből származó bevételek részarányát a későbbiekben sikerül megduplázniuk, elsősorban a feldolgozott termékekre alapozva.

A Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. éves árbevétele évről-évre nettó 3 milliárd forint körül alakul, a cég 150 alkalmazottat foglalkoztat.

Forrás: MTI

Képek forrása:

  1. kép: Pixabay
  2. – 4. kép: Fekete István

Mezőgazdaság

Belvíz helyzetkép a mezőgazdaságban

Print Friendly, PDF & Email

Kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az országban 2024 elején számottevő, de nem kiemelkedően magas a belvízzel borított mezőgazdasági területek nagysága. A műholdas radarfelvételek alapján ez év január végén közel 116 ezer hektárnyi terület volt érintett. A belvíz mezőgazdasági területekre gyakorolt káros hatásai mellett ne feledkezzünk el annak talajvíz utánpótlásában betöltött szerepéről.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium felkérésére a Földmegfigyelési Operatív Központ (Lechner Tudásközpont) optikai műholdfelvételek alapján országos belvíztérképezést végzett, hogy felmérje és kiértékelje az érintett mezőgazdasági területek kiterjedését 2024 elején. A legnagyobb mértékű belvízborítottság növekedést Győr-Moson-Sopron vármegyében tapasztalták. A mezőgazdasági terület egészéhez viszonyítva a belvízborítottság mértéke Győr-Moson-Sopron (3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok (2,5 százalék) vármegyében volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Tolna vármegyében a legalacsonyabb. Az Alföld középső és keleti részein jellemzően a belvizes területek enyhe növekedését, míg az ország középső területein azok fokozatos csökkenését figyelték meg.

Magyarország mintegy negyvenöt százaléka síkvidéki terület, egynegyede pedig olyan mély fekvésű, sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz. Belvíz akkor keletkezik, ha a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a talaj felső rétegében a szabad pórusok vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan időjárási szélsőségek, amelyek hirtelen nagy mennyiségű csapadékkal járnak, különösen aszályos időszakok után. Ezek hozzájárulnak a belvizes területek létrejöttéhez és kiterjedésük növekedéséhez. A 2023. év novemberében tapasztalt bőséges csapadékhullás a talajok országszerte magas víztelítettségéhez, az Alföldön ugyanakkor több helyen belvízfoltok kialakulásához vezetett. Decemberben folytatódott a csapadékos időjárás, ami a belvízborítottságot tovább növelte.

A belvíz a káros hatások mellett fontos szerepet játszik a talajvíz utánpótlás szempontjából. A gazdálkodók számára a gyakoribbá váló hosszú, csapadékmentes időszakok létfontosságúvá teszik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazását. E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi. A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását a kormányzat elsősorban a földhasználatváltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegély-élőhelyek, nem termelő területek), a vízvisszatartást szolgáló infrastruktúra-fejlesztésének támogatásával, valamint vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével segíti.

A belvízborítottság következtében az őszi kultúrákban bekövetkezett hozamcsökkenést kiváltó káreseményt az elektronikus kárbejelentő felületen https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/ mindenképpen érdemes bejelenteni, hogy – az egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyerstej termelői ára 26 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI közleményt adott ki a nyerstej termelői árának alakulásáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve 2023 decemberében az Európai Unióban 20 százalékkal, Új-Zélandon 17 százalékkal, az USA-ban 16 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 164,63 forint/kilogramm volt 2024 januárjában. A zsírtartalom 0,07, a fehérjetartalom 0,05 százalékpontos romlása és az alapár 2 százalékos növekedése mellett a nyerstej átlagára 2 százalékkal emelkedett 2024 januárjában a 2023. decemberihez képest, és 26 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának átlagárától.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az AKI PÁIR adatai szerint 2024 januárjában az előző hónaphoz képest a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej (egyaránt +4 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, az adagolt vaj (egyaránt +3 százalék), a tejföl (+1 százalék) feldolgozói értékesítési ára emelkedett, míg a gyümölcsös joghurté és az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tejé stagnált.

A KSH adatai szerint az adagolt vaj (+9 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos UHT- (tartós) tej, a trappista tömbsajt (egyaránt +3 százalék) és a 20 százalék zsírtartalmú tejföl (+1 százalék) fogyasztói ára nőtt, az 1,5 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej és a 12 százalék zsírtartalmú tejföl ára egyaránt stagnált, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszanfriss) pasztőrözött tej (–1 százalék), a gyümölcsös joghurt (–2 százalék) fogyasztói ára csökkent ugyanebben az összehasonlításban.

A nyerstej havi termelői árának alakulása a világon (2018–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Tej és tejtermékek című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 2. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Legyőzhetetlen növénykórokozók – Kiss Levente külső tag székfoglaló előadása

Print Friendly, PDF & Email

Évente megközelítőleg 220 milliárd amerikai dollár kárt okoznak a növénybetegségek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kiss Levente külső tag 2023. szeptember 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kiss Levente (Az akadémiai székfoglaló előadáson készített képgaléra a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2019-ben hozzávetőlegesen évi 220 milliárd amerikai dollárra becsülte a növénybetegségek által a világ növénytermesztésében előidézett veszteségeket. Ez a hatalmas összeg a termesztett növények betegségei által globális szinten okozott mennyiségi és minőségi termésveszteségeket jelzi, amihez hozzáadódnak még a visszaszorításuk érdekében felhasznált növényvédő szerek és más növényvédelmi módszerek költségei is. A növénybetegségek legnagyobb részét mikroszkopikus gombafajok okozzák világszerte; emellett számos baktériumfaj és vírus is szerepel a gazdaságilag globális szinten jelentős károkat előidéző növénykórokozók között.

Vajon remélhető-e, hogy a modern növényvédelmi eljárásokat megalapozó kutatások révén belátható időn belül „legyőzhetővé” válnak a legfontosabb növénybetegségek? Ezt a kérdést egy jelentős növénykórokozó-csoport példáján keresztül járja körbe az előadás. A lisztharmatgombák (Erysiphaceae, Helotiales, Ascomycota) egyes fajai, így például a gabonaféléket fertőző Blumeria spp. és a szőlőt megbetegítő Erysiphe necator, az általuk okozott termésveszteségek és az ellenük alkalmazott növényvédelmi eljárások együttes kiadásai alapján világszerte a legköltségesebb növénykórokozók közé tartoznak. A szántóföldi, kertészeti és dísznövénytermesztésben, valamint az erdészetben számos más lisztharmatgomba is jelentős károkat, illetve kiadásokat okoz világszerte. Összesen több mint 900 fajuk ismert, melyek együttesen több mint 10 ezer termesztett és vadon élő növényfajt (kizárólag zárvatermőket) képesek megfertőzni – ezek közül kiemelkedően sok lisztharmatgombát invazív növénykórokozóként is számontartanak a világ különböző részein. Ausztrália valószínűleg a legjobb példa arra, hogy egyes fajok nagyon gyorsan képesek akár egy egész kontinensen elterjedni és új gazdanövényeket megfertőzni.

A lisztharmatfertőzések elleni vegyszeres védekezést nehezíti az egyes fajokban viszonylag gyorsan kialakuló fungicidrezisztencia, melynek molekuláris mechanizmusai ma már jól ismertek. A termesztett növények betegség-ellenállóságát célzó nemesítés számos lisztharmattal szemben rezisztens fajta kialakításához elvezetett már, azonban e kórokozók plasztikus, feltűnően nagy méretű, transzpozonokkal teli genomjai több olyan genetikai mechanizmust kódolnak, amely folyamatosan letöri az új fajták lisztharmat-ellenállóságát.

A lisztharmatgombák világszerte elterjedt természetes ellenségei, az Ampelomyces hiperparaziták a növényeken előforduló mikroorganizmusok közül egyedülállóan képesek arra, hogy specifikus módon visszaszorítsák e növénykórokozók terjedését. E tulajdonságukat azonban mindmáig nem sikerült a gyakorlati növényvédelemben kiaknázni, jóllehet a tritrofikus kapcsolatrendszerek egyik iskolapéldájának számítanak.

A megfertőzött gazdanövények vagy akár a hiperparaziták által termelt, specifikus kis RNS-molekulák növényvédelmi célú felhasználása jelenleg a kutatások élvonalába tartozik. Egyes kis RNS-ek lisztharmatellenes hatását sikerült már kísérletes módon igazolni, azonban valódi áttörés még nem történt ezen a téren.

Mindez alátámasztja az előadás kissé provokatív címét. Az integrált növényvédelem keretein belül, a folyamatos, nemzetközi kutató-fejlesztő munka eredményeként a növénykórokozók állandóan változó populációi évről évre rendszerint visszaszoríthatók a gazdasági kárt jelentő szint alá – a szó szoros értelmében vett „legyőzésükre”, az agrár-ökoszisztémákból való kiiktatásukra azonban nincs esély.

Kiss Levente 1966-ban született Marosvásárhelyen. 2011. december 1-től öt éven át az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója volt. 2008 óta a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. 2017. január 15-től az ausztráliai Dél-queenslandi Egyetem (University of Southern Queensland, USQ) professzora, 2020. február 1. óta ugyanott a Növényegészségügyi Központ (USQ Centre for Crop Health) igazgatója is egyben. Szűkebb szakterülete a növénykórtan. A lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg kiemelkedő kutatója. Világszerte elterjedt, gazdaságilag jelentős fajokat azonosított; csoportja elsőként tárta fel több nehezen vizsgálható lisztharmatgomba genomját. Korábbi kutatásokat megcáfolva kimutatta, hogy Ausztrália őshonos növényvilágát eredetileg egyáltalán nem fertőzték lisztharmatgombák: a jelenleg ott előforduló fajokat a gyarmatosítás során hurcolták be a kontinensre. Új hipotéziseket dolgozott ki a lisztharmat-mikoparaziták evolúciójával és genetikai differenciálódásával kapcsolatban.

Forrás: MTA

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.