Keressen minket

Mezőgazdaság

Négy év alatt a nemzetközi piacokon

Szisztematikus munkával százszorozta meg a forgalmát  és lépett a külpiacokra a mákkereskedő Sotiva Seed Kft – tájékoztatott a portfolio.hu.

A hazai mákforgalmazó piac telített és sokszereplős, van azonban egy cég, amely négy éve kezdte meg a tevékenységét Tiszavasváriban. A vállalkozás mára száz százalékban exportra termel, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb kereskedőjévé nőtte ki magát és egyedül lefedi a világpiac másfél százalékát.
Szisztematikus munkával százszorozta meg a forgalmát  és lépett a külpiacokra a mákkereskedő Sotiva Seed Kft – tájékoztatott a portfolio.hu.

A hazai mákforgalmazó piac telített és sokszereplős, van azonban egy cég, amely négy éve kezdte meg a tevékenységét Tiszavasváriban. A vállalkozás mára száz százalékban exportra termel, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb kereskedőjévé nőtte ki magát és egyedül lefedi a világpiac másfél százalékát.

Makmezo_fotok_ogm-6901

 

A kezdetek

A Sotiva Seed társalapítója, Sotkó Gyula vegyész-közgazdász harminc évig dolgozott a tiszavasvári Alkaloida gyógyszergyárban, amikor az új, indiai befektető – a világ egyik meghatározó gyógyszeripari cége, a Sun Pharma – pár év után úgy döntött, hogy leállítja a száz éve változatlan technológiájú gyógyászati morfingyártást a településen, és ezzel együtt az ennek alapjául szolgáló máktermeltetést is megszünteti. Sotkó Gyulának és üzlettársának, Szalka Jánosnak három év munkájával, 2016-ban sikerült újra beindítani a helyi máktermeltetést, -felvásárlást és -kereskedelmet. A telephelyet máktisztító üzemmel, raktárakkal, gépparkkal együtt egy 170 milliós beruházásból hozták létre, és ezzel elindult a mára száz százalékban az exportpiacokra szállító cég lendületes növekedése.

Sotkó Gyula ügyvezető
Sotkó Gyula ügyvezető

 

Ausztráliától Amerikáig

A vállalat beszállítói kezdetben jórészt az egykoron az Alkaloidának termelő gazdálkodók voltak – szerte az ország minden tájáról. A tulajdonosok ezt hamar racionalizálták: 5-10 százalékról 60-70 százalékra tornázták fel a környékről származó mák arányát, beleértve Szlovákia közeli területeit is.

„Logisztikában, tárolásban, szállításban és természetesen költséghatékonyságban ez jelentős és egyúttal szükséges előrelépést hozott.” Már a cég indulásakor a külpiaci térnyerés volt a cél, így a működés és a működési költségek optimalizálása mellett kezdettől fogva jelentős erőforrásokat csoportosítottunk a termék minőségének fejlesztésére is. Egy sokszereplős piacon akartunk megjelenni és növekedni, így alaptényező lett a folyamatos fejlesztés, ami esetünkben nem csak a telep technológiai szintjét, hanem a fajtanemesítést is jelenti. Évi negyvenmilliót költünk nemesítésre” – meséli a cég vezetője.

Ebben a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke a partnere a kezdetektől fogva. A munka meghozta gyümölcsét: négy év alatt megduplázódott a termeltetett ipari mák hatóanyag-tartalma, és a kiváló minőségű árunak köszönhetően rohamos növekedésnek indult az export. (Az ipari mák és az úgynevezett étkezési mák megegyezik abban, hogy a mákszemek nem tartalmaznak alkaloidokat, viszont az ipari mák esetében a máktok igen. Ebből állítják elő a gyógyszeripar egyik legfontosabb alapanyagát, a morfint.)

Makmezo_fotok_ogm-6999

 

Ami a számokat illeti: a Sotiva Seed a 2016-os, 16 milliós éves árbevételét 2019-re közel másfél milliárdra növelte, idén pedig ezt a számot már szeptemberben elérték. A 150 termelőjük közel ötezer hektáron gazdálkodik, a cég raktárkapacitása 7500 négyzetméter és idén év végére várhatóan elérik a 2500 tonnányi forgalmazott mákmennyiséget. A cég üzletpolitikájára az intenzív terjeszkedés és fejlődés a jellemző – főként saját tőkéből növekedtek, továbbá a megtermelt profitot is évről-évre visszaforgatták a cég fejlesztésébe és a – sokszor kihívásokkal teli – nemzetközi terjeszkedésbe. A külpiac minőségi, mennyiségi elvárásainak való megfelelésbe történő folyamatos befektetésnek  köszönhetően sikerült lefedniük a világ mákforgalmazásának a 1,5%-át. A külföldi élelmiszeripari vásárokon való folyamatos részvétel, az üzleti utak,  a nemzetközi minőségi tanúsítványok költséges és sok adminisztrációval járó megszerzése pedig azt eredményezte, hogy a cég mára száz százalékban exportál. Gyakorlatilag az egész bolygót behálózó vevőkapcsolatokkal rendelkeznek, köztük a gyógyszeripar vagy gyógyszeralapanyag-termelés nagy szereplőivel. Észak-Macedónia és Ausztrália mellett legfőbb piacaik az Egyesült Államok és Európa számos országa, Hollandiától Oroszországig.

Sotiva_uzem_fotok_ogm-9285

 

Kockázatok és megoldások

Ebben a szektorban – főleg Kelet-Európában és a Nyugat-Balkánon – gyakori az előre utalás; az Európai Unión belüli kereskedelemben, az amerikai és ausztrál piacokon viszont a halasztott (30-60, sokszor 120 napos) fizetési határidők a jellemzőek és a válság hatására egyes üzleti partnerek esetében nőttek is a fizetési ciklusok.

„Halasztott exportkövetelések esetén még inkább fontos, hogy a cég kezelje ennek kockázatát, és emellett is biztonságban tudja gazdálkodásának stabilitását. Jellemzően piaci biztosítókkal kötöttünk exporthitel-biztosítást, ami most, a COVID-járvány okozta, megváltozott világgazdasági helyzet hatására vett új irányt és az állami hátterű magyar exporthitel-ügynökség, az EXIM biztosítását is elkezdtük alkalmazni egy EU-s vevőnkre. A termékkel egy piaci biztosítást váltottunk ki, amely a sokkal szűkebb biztosítási keretösszeg miatt csak a kis tételekben való, ezáltal gazdaságtalanabb szállítást tette számunkra lehetővé. Jól felfogott érdekünk a vevő által megrendelt mennyiség minél hamarabb, egyben való kiszállítása, ezáltal a raktározási költségek minimális szintre csökkentése, a bevétel minél gyorsabb realizálása, és természetesen a halasztott fizetés jelentette, esetleges jövőbeli kockázatok megelőzése. Ez a biztosítási megoldás maximálisan megfelel annak, amire exportőrként szükségünk van, ezért tervezzük is, hogy más partnerhez kapcsolódó vevőkitettségünket is ily módon helyezzük biztonságba” – fejtette ki a cég vezetője.

Mivel az Európai Bizottság átmenetileg, 2020. december 31-ig az állami hátterű exporthitel-biztosítók számára is lehetővé tette, hogy a – korábban – nem kockázatosnak minősített exportrelációkra, tehát – a teljesség igénye nélkül – az uniós tagállamokra, az Egyesült Államokra, Ausztráliára is nyújthatnak exporthitel-biztosítást saját országaik exportőreinek védelme érdekében, az EXIM által bevezetett Kárenyhítő Hitelbiztosítás bármely országba irányuló magyar export esetén igénybevehető.

„Exporthitel-ügynökségként, az export köré felépülő összetett értéklánc finanszírozásán túl elsődleges szerepünk és feladatunk, hogy a hazai exportcégek külföldi kitettségeit, halasztott vevőköveteléseit biztosítsuk. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy amennyiben ügyfelünk egy külföldi vevője nem fizet a számla lejártakor, akkor mi helytállunk helyette és megtérítjük az exportra termelő, szállító magyar vállalkozás vevőkövetelését, legyen ennek oka a vevő problémás fizetési morálja vagy akár politikai eseményből adódó fizetésképtelenség. A COVID-19 okozta világpiaci bizonytalanság még tovább erősíti ennek jelentőségét, hiszen régóta fennálló partnerkapcsolatokban is felléphetett egyfajta bizonytalanság, amit muszáj és kell is kezelni. Gondoljunk csak bele: a cégek rendelkeznek – a teljesség igénye nélkül – felelősségbiztosítással, vagyonbiztosítással, szállítási- és árubiztosítással, viszont az a biztonsági elem, hogy a működést fedező bevételt is biztosítsák, még nagyon kevéssé elterjedt. Az, hogy a világjárvány miatt most az EU-s piacokat kiszolgáló magyar cégek jövőbeli bevételeit is biztosíthatjuk, olyan környezetet tud teremteni a jellemzően oda szállító exportőröknek, amely nagy jelentőséggel bír a jelenlegi időszakból való stabil kilábalásban” – mondta el kérdésünkre Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese.

A cikket publikálta a portfolio.hu internetes portál, 2020. október 12-én    

Címkék:
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom