Szisztematikus munkával százszorozta meg a forgalmát és lépett a külpiacokra a mákkereskedő Sotiva Seed Kft – tájékoztatott a portfolio.hu.
A hazai mákforgalmazó piac telített és sokszereplős, van azonban egy cég, amely négy éve kezdte meg a tevékenységét Tiszavasváriban. A vállalkozás mára száz százalékban exportra termel, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb kereskedőjévé nőtte ki magát és egyedül lefedi a világpiac másfél százalékát.
Szisztematikus munkával százszorozta meg a forgalmát és lépett a külpiacokra a mákkereskedő Sotiva Seed Kft – tájékoztatott a portfolio.hu.
A hazai mákforgalmazó piac telített és sokszereplős, van azonban egy cég, amely négy éve kezdte meg a tevékenységét Tiszavasváriban. A vállalkozás mára száz százalékban exportra termel, Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb kereskedőjévé nőtte ki magát és egyedül lefedi a világpiac másfél százalékát.
A kezdetek
A Sotiva Seed társalapítója, Sotkó Gyula vegyész-közgazdász harminc évig dolgozott a tiszavasvári Alkaloida gyógyszergyárban, amikor az új, indiai befektető – a világ egyik meghatározó gyógyszeripari cége, a Sun Pharma – pár év után úgy döntött, hogy leállítja a száz éve változatlan technológiájú gyógyászati morfingyártást a településen, és ezzel együtt az ennek alapjául szolgáló máktermeltetést is megszünteti. Sotkó Gyulának és üzlettársának, Szalka Jánosnak három év munkájával, 2016-ban sikerült újra beindítani a helyi máktermeltetést, -felvásárlást és -kereskedelmet. A telephelyet máktisztító üzemmel, raktárakkal, gépparkkal együtt egy 170 milliós beruházásból hozták létre, és ezzel elindult a mára száz százalékban az exportpiacokra szállító cég lendületes növekedése.
Sotkó Gyula ügyvezető
Ausztráliától Amerikáig
A vállalat beszállítói kezdetben jórészt az egykoron az Alkaloidának termelő gazdálkodók voltak – szerte az ország minden tájáról. A tulajdonosok ezt hamar racionalizálták: 5-10 százalékról 60-70 százalékra tornázták fel a környékről származó mák arányát, beleértve Szlovákia közeli területeit is.
„Logisztikában, tárolásban, szállításban és természetesen költséghatékonyságban ez jelentős és egyúttal szükséges előrelépést hozott.” Már a cég indulásakor a külpiaci térnyerés volt a cél, így a működés és a működési költségek optimalizálása mellett kezdettől fogva jelentős erőforrásokat csoportosítottunk a termék minőségének fejlesztésére is. Egy sokszereplős piacon akartunk megjelenni és növekedni, így alaptényező lett a folyamatos fejlesztés, ami esetünkben nem csak a telep technológiai szintjét, hanem a fajtanemesítést is jelenti. Évi negyvenmilliót költünk nemesítésre” – meséli a cég vezetője.
Ebben a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke a partnere a kezdetektől fogva. A munka meghozta gyümölcsét: négy év alatt megduplázódott a termeltetett ipari mák hatóanyag-tartalma, és a kiváló minőségű árunak köszönhetően rohamos növekedésnek indult az export. (Az ipari mák és az úgynevezett étkezési mák megegyezik abban, hogy a mákszemek nem tartalmaznak alkaloidokat, viszont az ipari mák esetében a máktok igen. Ebből állítják elő a gyógyszeripar egyik legfontosabb alapanyagát, a morfint.)
Ami a számokat illeti: a Sotiva Seed a 2016-os, 16 milliós éves árbevételét 2019-re közel másfél milliárdra növelte, idén pedig ezt a számot már szeptemberben elérték. A 150 termelőjük közel ötezer hektáron gazdálkodik, a cég raktárkapacitása 7500 négyzetméter és idén év végére várhatóan elérik a 2500 tonnányi forgalmazott mákmennyiséget. A cég üzletpolitikájára az intenzív terjeszkedés és fejlődés a jellemző – főként saját tőkéből növekedtek, továbbá a megtermelt profitot is évről-évre visszaforgatták a cég fejlesztésébe és a – sokszor kihívásokkal teli – nemzetközi terjeszkedésbe. A külpiac minőségi, mennyiségi elvárásainak való megfelelésbe történő folyamatos befektetésnek köszönhetően sikerült lefedniük a világ mákforgalmazásának a 1,5%-át. A külföldi élelmiszeripari vásárokon való folyamatos részvétel, az üzleti utak, a nemzetközi minőségi tanúsítványok költséges és sok adminisztrációval járó megszerzése pedig azt eredményezte, hogy a cég mára száz százalékban exportál. Gyakorlatilag az egész bolygót behálózó vevőkapcsolatokkal rendelkeznek, köztük a gyógyszeripar vagy gyógyszeralapanyag-termelés nagy szereplőivel. Észak-Macedónia és Ausztrália mellett legfőbb piacaik az Egyesült Államok és Európa számos országa, Hollandiától Oroszországig.
Kockázatok és megoldások
Ebben a szektorban – főleg Kelet-Európában és a Nyugat-Balkánon – gyakori az előre utalás; az Európai Unión belüli kereskedelemben, az amerikai és ausztrál piacokon viszont a halasztott (30-60, sokszor 120 napos) fizetési határidők a jellemzőek és a válság hatására egyes üzleti partnerek esetében nőttek is a fizetési ciklusok.
„Halasztott exportkövetelések esetén még inkább fontos, hogy a cég kezelje ennek kockázatát, és emellett is biztonságban tudja gazdálkodásának stabilitását. Jellemzően piaci biztosítókkal kötöttünk exporthitel-biztosítást, ami most, a COVID-járvány okozta, megváltozott világgazdasági helyzet hatására vett új irányt és az állami hátterű magyar exporthitel-ügynökség, az EXIM biztosítását is elkezdtük alkalmazni egy EU-s vevőnkre. A termékkel egy piaci biztosítást váltottunk ki, amely a sokkal szűkebb biztosítási keretösszeg miatt csak a kis tételekben való, ezáltal gazdaságtalanabb szállítást tette számunkra lehetővé. Jól felfogott érdekünk a vevő által megrendelt mennyiség minél hamarabb, egyben való kiszállítása, ezáltal a raktározási költségek minimális szintre csökkentése, a bevétel minél gyorsabb realizálása, és természetesen a halasztott fizetés jelentette, esetleges jövőbeli kockázatok megelőzése. Ez a biztosítási megoldás maximálisan megfelel annak, amire exportőrként szükségünk van, ezért tervezzük is, hogy más partnerhez kapcsolódó vevőkitettségünket is ily módon helyezzük biztonságba” – fejtette ki a cég vezetője.
Mivel az Európai Bizottság átmenetileg, 2020. december 31-ig az állami hátterű exporthitel-biztosítók számára is lehetővé tette, hogy a – korábban – nem kockázatosnak minősített exportrelációkra, tehát – a teljesség igénye nélkül – az uniós tagállamokra, az Egyesült Államokra, Ausztráliára is nyújthatnak exporthitel-biztosítást saját országaik exportőreinek védelme érdekében, az EXIM által bevezetett Kárenyhítő Hitelbiztosítás bármely országba irányuló magyar export esetén igénybevehető.
„Exporthitel-ügynökségként, az export köré felépülő összetett értéklánc finanszírozásán túl elsődleges szerepünk és feladatunk, hogy a hazai exportcégek külföldi kitettségeit, halasztott vevőköveteléseit biztosítsuk. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy amennyiben ügyfelünk egy külföldi vevője nem fizet a számla lejártakor, akkor mi helytállunk helyette és megtérítjük az exportra termelő, szállító magyar vállalkozás vevőkövetelését, legyen ennek oka a vevő problémás fizetési morálja vagy akár politikai eseményből adódó fizetésképtelenség. A COVID-19 okozta világpiaci bizonytalanság még tovább erősíti ennek jelentőségét, hiszen régóta fennálló partnerkapcsolatokban is felléphetett egyfajta bizonytalanság, amit muszáj és kell is kezelni. Gondoljunk csak bele: a cégek rendelkeznek – a teljesség igénye nélkül – felelősségbiztosítással, vagyonbiztosítással, szállítási- és árubiztosítással, viszont az a biztonsági elem, hogy a működést fedező bevételt is biztosítsák, még nagyon kevéssé elterjedt. Az, hogy a világjárvány miatt most az EU-s piacokat kiszolgáló magyar cégek jövőbeli bevételeit is biztosíthatjuk, olyan környezetet tud teremteni a jellemzően oda szállító exportőröknek, amely nagy jelentőséggel bír a jelenlegi időszakból való stabil kilábalásban” – mondta el kérdésünkre Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese.
A cikket publikálta a portfolio.hu internetes portál, 2020. október 12-én
Elindult a Nébih új szolgáltatása, amely lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a talajvizsgálatokat végző laboratóriumok számára a Nemzeti Talajtani Adatbázisba. A frissített WEB-API szolgáltatás WSDL leírása elérhető a hivatal honlapján.
A Nébih alkalmazásprogramozási felülete (API) biztosítja a vállalat- és telepirányítási szoftvereket használók számára, hogy a saját rendszerükbe integrálhassák a különböző agrár- és élelmiszerlánc-felügyeleti adatszolgáltatásokhoz, valamint az egyéb hivatali ügyintézéshez szükséges modulokat. A Nébih API célja, hogy gördülékenyebbé váljanak az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok.
A hivatal API szolgáltatásainak legújabb elemeként elkészült a Nemzeti Talajtani Adatbázis interfésze. A már élesített szolgáltatás esetében a tesztelés és a csatlakozás lehetősége folyamatosan nyitva áll az érintettek számára. Az élesítéshez kapcsolódóan a Nébih aktualizálta a – tavalyi év végén megjelent – Nemzeti Talajtani Adatbázis WEB_API szolgáltatását leíró WSDL leírást is. A dokumentum tartalmazza a Nemzeti Talajtani Adatbázisba gyűjtött adatkörök beküldését szolgáló műveletekhez és az API szolgáltatáshoz kapcsolódó leírásokat. Általános információk és a csatlakozással kapcsolatos tudnivalók itt: https://portal.nebih.gov.hu/nebih-api
Fontos, hogy a Nemzeti Talajtani Adatbázisba kizárólag olyan szervezet küldhet be adatot, amelynek labortevékenységét a Nébih nyilvántartásba vette. Az érintettek nyilvántartott tevékenységeikről a Nébih FELIR keresőben tájékozódhatnak.
Laboratóriumi tevékenység regisztrálására a Nébih Ügyfélprofil Rendszerében a „Nem állami labor engedélyezése” vagy „Nyilvántartásba vétele” ügytípust kiválasztva kérelmezhető. Azon szervezetek, amelyekhez több laboratórium is tartozik, egyelőre csak papír alapon készíthetik el a meghatalmazást. A dokumentumot eredeti példányban a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, 1525 Budapest, Pf. 121.” címre kell postázni. Amennyiben a meghatalmazó nem természetes személy, akkor a meghatalmazó képviselőjének aláírási címpéldány másolatát is mellékelni kell.
Az Európai Unió mutasson szolidaritást a kelet-európai gazdálkodókkal annak érdekében, hogy az ukrán gabonaimport miatt eladatlanná vált kelet-európai készletek ne a raktárakban maradjanak, hanem kerüljenek értékesítésre – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden az MTI-nek adott brüsszeli nyilatkozatában.
Fotó: AM
Az államtitkár, aki az uniós tagállamok agrárügyi minisztereinek tanácskozásán vett részt, elmondta, ennek érdekében azt javasolta, hogy az EU nyújtson rendkívüli szállítási támogatást a gabona “kiszabadításához” a raktárakból azért, hogy a nyári és az őszi betakarítás után tárolni lehessen a magyar gazdálkodók terményeit. Az Agrárminisztérium továbbá azt is kezdeményezte, hogy az EU legalább év végéig hosszabbítsa meg az gabonadömping által érintett öt kelet-európai tagállam számára biztosított importkorlátozást, amely lehetővé teszi, hogy az Ukrajnából származó gabona és olajos növények ne kerülhessenek forgalomba ezeknek az országoknak a piacán. “Az az érdekünk, hogy a magyarországi betakarítás biztonsággal megtörténjen, a magyar gazdálkodók értékesíteni tudják terményeiket” – emelte ki. Mint mondta, az európai tagállamok részben szolidaritásukat fejezték ki a magyar gazdálkodókkal, részben viszont az európai belső piac egységét hangsúlyozták. “Éppen ezért a keddi uniós tanácsülésen nagyon fontos feladatunk volt, hogy bemutassuk, miképpen borult meg a normál gabonapiac Kelet-Európában, hogy a belső piac normál működési mechanizmusai most miért nem elegendőek, és miért kell ehhez képest egy nem megszokott uniós intézkedés” – hívta fel a figyelmet.
Arra is kitért, hogy a mezőgazdasági károk enyhítését célozni kívánó uniós pénzügyi támogatásról egyelőre nem született döntés. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy ez az összeg Magyarország esetében 15,9 millió euró körül lenne, ami “inkább tekinthető egy politikai gesztusnak, semmint érdemi kártalanításnak” – fogalmazott. “Ez az 5 milliárd forint körüli összeg nem teljesen arányos egy olyan esetben, amikor lényegében a magyar tárolók fele tele van eladatlan, vagy éppen Ukrajnából érkezett terményekkel. Az összes érintett ország agrárminisztere szeretné emelni a hazájának szánt összeget, viszont azt is láthatjuk, hogy ezt nem minden tagállam támogatja” – jelentette ki Feldman Zsolt államtitkár.
A múlt hét második felében és hétfőn csak kevés helyen alakultak ki jellemzően kis mennyiségű csapadékot adó záporok, majd kedden és szerdán egy hidegfronthoz kötődően már többfelé esett. Az északi és a délkeleti országrészben nagy területen 10-20 mm is hullott, és néhol károkozó jéggel és viharos erejű széllel járó felhőszakadások is előfordultak 20-60 mm csapadékkal.
Ábra: OMSZ
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege többfelé 20-60 mm-rel is meghaladja az ilyenkor szokásos értékeket, annál kevesebb a Felső-Tisza vidékén és Szolnok térségében esett.
A talajok felszín közeli része a legtöbb helyen sokat száradt, szikkadt az egy héttel ezelőtti állapotokhoz képest, a nagyobb felhőszakadások által érintet területeken azonban foltokban áll a víz a földeken. A középső és mélyebb talajrétegek jellemzően jó vízellátottságúak.
Aszály sehol sem tapasztalható az országban. Az előttünk álló egy hétben összességében a legtöbb helyen tovább szárad a talajok felszín közeli része, ez alól a délkeleti országrész lehet kivétel.
