Keressen minket

Mezőgazdaság

A világjárvány ellenére is erősödött az agrárgép-finanszírozás

A koronavírus-járvány ellenére az agárgép-lízing tartja magát, a finanszírozott összeg közel 1 százalékkal emelkedett a második negyedévben, a teljes portfólió értéke pedig 11 százalékkal 192 milliárd forint fölé nőtt – közölte a Magyar Lízingszövetség.

Közzétéve:

A koronavírus-járvány ellenére az agárgép-lízing tartja magát, a finanszírozott összeg közel 1 százalékkal emelkedett a második negyedévben, a teljes portfólió értéke pedig 11 százalékkal 192 milliárd forint fölé nőtt – közölte a Magyar Lízingszövetség.

Zetor Crystal 16045 traktor, Lemken Smaragd grúberrel összekapcsolva

A koronavírus-járvány miatt a magyarországi jármű-, ezen belül személyautó-piacon csökkentek az eladások, így a lízingfinanszírozás iránti kereslet is visszafogottabbá vált, de azért akad kivétel. A mezőgazdasági gépeknél a lízingcégek által finanszírozott összeg – igaz, szerény mértékben -, de növekedett 0,7 százalékkal 45,5 milliárd forintra.

Ez egyébként az utóbbi négy év legjobb második negyedéves eredménye – közölte a Magyar Lízingszövetség a saját és az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján. Ennél jóval nagyobb mértékben, 11,4 százalékkal 192,1 milliárd forintra nőtt az agrárgépekhez köthető lízingportfólió, ez szintén rekordösszeget jelent a 2016 óta a második negyedévek adatait nézve.

Megtérülő beruházások
Az elmúlt öt évben rendre nőtt az agrárgépeknél a lízingcégek által finanszírozott összeg. Az agrárkutatók szerint a mezőgazdaságban érdekelt cégek közül egyre többen váltanak az úgynevezett intenzív gazdálkodásra, termesztési technológiára, ehhez pedig a korábbinál nagyobb gépparkra van szükség. Ha pedig korszerű gépek állnak be a termesztésbe, akkor a beruházás gyorsan megtérülővé válhat.

Az agrárcégek beruházásaihoz pedig a lízingfinanszírozás kézenfekvő, rugalmas és költséghatékony megoldás – mondta Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

Az szövetség főtitkára kiemelte, hogy mezőgazdasági gépekhez köthető finanszírozott összeg és tőkekintlévőség emelkedett, ám a szerződések száma csekély mértékben, 5,8 százalékkal csökkent: a mérséklődés az új mezőgazdasági gépeket érintette, ezekre az egy évvel korábbinál 17 százalékkal kevesebb szerződést kötöttek az érintett agrárcégek,
miközben a használt mezőgazdasági gépekre kötött szerződések száma 24,8 százalékkal 594-re gyarapodott. Azaz a mostani negyedévben a használt gépek aránya nőtt.

Elérték a százmilliárdos szintet az agrárgépek
Az összeállításból kiderül az is, hogy az elmúlt években a lízingpiacon az agrárgép-finanszírozás komoly bővülésen ment keresztül a mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan.

2016-ban 74 milliárd forint értékben finanszíroztak mezőgazdasági gépeket a magyar lízingcégek és bár egy évvel később 72 milliárd forintra csökkent ez az összeg, 2018-ban már 82 milliárdnál, tavaly pedig 103 milliárd forintnál járt ez a szegmens. A mezőgazdaságigép-finanszírozás lendületes növekedésében fontos szerepet játszottak a jegybank kedvezményes hitelprogramjai, 2019-ben például a finanszírozott összeg több mint négyötöde volt azokhoz köthető.

A gépkorszerűsítés pedig hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdaságnak komolyabb szerep jusson hosszabb távon a magyar gazdaság fejlődésében. Bár a mezőgazdaság teljesítménye a teljes gazdaságon belül sokszor változékony, részben az időjárás alakulása miatt, de az idei második negyedévben az egyik legjobban szereplő ágazat volt. A 13,6 százalékos éves GDP-csökkenésből a termelési oldalon mindössze 0,1 százalékpontos hanyatlás volt az agráriumhoz köthető, ezzel szemben a szolgáltatások közel 7 százalékponttal, az ipar 4,3 százalékponttal járult hozzá a csökkenéshez.

Mezőgazdaság

Január 31-ig kell rögzíteni a tavalyi adatokat a Nébih elektronikus permetezési napló felületén

A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg.

Published

on

A növényvédelmi kezelések nyilvántartására és adatszolgáltatására vonatkozó előírásoknak megfelelően, a gazdálkodóknak továbbra is jogszabályi kötelezettsége az adatszolgáltatási feladatok határidőre való teljesítése. Az adatokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus Gazdálkodási Napló rendszerébe (eGN) kell feltölteni. A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezelések rögzítése legkésőbb 2026. január 31-ig tehető meg. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a Magyar Államkincstár (MÁK) felé.

Fotó: NÉBIH

A 2025-ben elvégzett növényvédelmi kezeléseket legkésőbb 2026. január 31-ig szükséges rögzíteni az elektronikus felületen. Ez az adatszolgáltatási határidő – valamennyi támogatási programban való részvételtől függetlenül – minden gazdálkodóra vonatkozik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a permetezési adatokat elegendő kizárólag a Nébih elektronikus rendszerében rögzíteni. Nem szükséges a MÁK felületén is adatot szolgáltatni a növényvédelmi kezelésekről annak, aki az eGN felületen eleget tesz ezen kötelezettségnek. A Nébih a feltöltött adatokat automatikusan továbbítja a MÁK részére.

A hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a hatályos rendelet ⃰ alapján a permetezési adatok feltöltése kötelező. Az adatszolgáltatás elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén növényvédelmi bírság szabható ki. A gazdálkodóknak kiemelten fontos a határidők betartása és az adatok pontos rögzítése a jogszabályi megfelelés és az esetleges szankciók elkerülése érdekében.

Kapcsolódó jogszabály:
⃰43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Több mint 2900 milliárd forint jutott el a gazdákhoz az új agrártámogatási ciklusban

A rendelkezésre álló 3150 milliárd forintos keretösszegből már csaknem 2900 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg a gazdálkodók számára.

Published

on

A magyar agrárium tavaly is bizonyította a kitartását: a gazdálkodók minden nehézség ellenére folyamatosan helytálltak, és ehhez a kiszámítható, jól tervezett agrártámogatási háttér is hozzájárult – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Nagy István közösségi oldalára feltöltött videójában elmondta, a 2023-tól induló új agártámogatási ciklusban a II. pilléres, agrár-vidékfejlesztési támogatásokra rendelkezésre álló 3150 milliárd forintos keretösszegből már csaknem 2900 milliárd forintnyi támogatást ítéltünk meg, 102 ezer támogatói okirattal.

A tárcavezető közölte, hogy hazánk a tavalyi év végén záruló Vidékfejlesztési Program teljes, mintegy 3000 milliárd forintos keretét forrásvesztés nélkül használta fel. Ennek köszönhetően 393 ezer támogatói okirat jutott el a kedvezményezettekhez. A program jelentőségét a megvalósult beruházások mutatják, amelyek alapvetően járultak hozzá a magyar vidék élhetőségéhez és fejlődéséhez, valamint a hazai élelmezésbiztonság erősítéséhez. Ennek az időszaknak a stratégiai célja a vidéki életkörülmények javítása volt a népesség megtartó képességének erősítése érdekében, ezen túlmenően az agrárium szerkezete is jelentősen elmozdult, ugyanis nagyobb hangsúlyt kapott a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása.

2021 és 2023 között a kormány példátlan mértékű forrást biztosított a vidékfejlesztési felhívásokhoz, soha nem látott számú nyertes pályázattal. Ezek a támogatások jelentősen erősítették az agrárvállalkozások hatékonyságát és ellenálló képességét a változó természeti és gazdasági környezetben – tette hozzá az agrárminiszter.

Nagy István ismertette, hogy a termelők számára a jelenlegi uniós ciklus ugyancsak egyedülálló lehetőségeket kínál fejlesztéseik és beruházásaik megvalósításához, miközben a termelői likviditás erősítése sem marad el. Az előlegfizetés, a támogatott hitelkonstrukciók és a kamatköltség-támogatás mind segítik az agrárium szereplőit.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási időszakában, a 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően, összesen 5650 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére. Ebből a kormány döntése alapján 3150 milliárd forintot lehet felhasználni agrár-vidékfejlesztési célokra, hogy folytatódjon a magyar agrárium versenyképességnek erősödése. Az új ciklus végrehajtása a megfelelő ütemben halad, a keretösszeg több mint 92 százaléka, azaz 2900 milliárd forint támogatást már meg is ítélt az Agrárminisztérium idén január elejéig, 102 ezer támogatói okirattal – szögezte le a tárcavezető.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Balaton jegén tükröződött a sarki fény

Az Aurora Borealis fénye még a magyar tenger jegét is megvilágította.

Published

on

Olyan erős geomágneses vihar érte el a Földet hétfő este, hogy az Aurora Borealis fénye még a magyar tenger jegét is megvilágította.

A hét első napjának estéjén egy G4-es besorolású geomágneses vihar érte el bolygónkat. A Napból kiszakadt, töltött részecskékből álló plazmafelhő nagy sebességgel jutott el a Földig, melynek részecskéi be is léptek a magnetoszférába. A szakemberek G4-es erősségű viharra adtak ki figyelmeztetést, ami az ötfokozatú skálán a „súlyos” kategóriát jelenti.

Fotó: Pixabay

A sarki fény ennek megfelelően hazánk egén is megjelent, bár csak onnan látszik, ahol nem borult az ég, illetve nem borította be köd a tájat.

A Balaton déli partján viszont több kameránk is megörökítette ezt a nem mindennapi jelenséget. Az Aurora Borealis nemcsak pirosas-vöröses-lilás színben ragyogta be az elmúlt pár órát, hanem a zöldes árnyalatok is megjelentek, ami szintén azt jelzi, hogy nagyon erős geomágneses vihar érte el a Földet, így már a légkör alacsonyabb rétegében elhelyezkedő oxigén atomok is gerjesztődnek a Napból érkező töltött részecskék hatására.

Webkameráink a Balaton déli partján pedig pazar felvételeket készítettek erről a rendkívül látványos fényjátékról.

Tudtad?
Míg a pirosas, rózsaszínes árnyalatok több mint 300 kilométeres magasságban alakulnak ki, addig a sarki fény zöld színe alacsonyabb, általában 100 és 300 kilométer közötti magasságban jön létre a Föld légkörében. Ez a szín akkor keletkezik, amikor az oxigén atomok kölcsönhatásba lépnek a Napból származó töltött részecskékkel. A zöld szín tehát a mostanihoz hasonló, nagyon erős geomágneses viharok esetén tud megjelenni hazánk égboltján.

Forrás: Időkép

Tovább olvasom