Keressen minket

Mezőgazdaság

Óriási bajban vannak Európa méhészei

Minden idők egyik legrosszabb évét zárják a hazai és az európai méhészek, miközben a méz iránti kereslet emelkedik. Hazánkban egy átlagos évi mennyiség mindössze tíz százaléka idén az akácméz, amely a következő akácvirágzásig gyakorlatilag beszerezhetetlen marad az európai piacokon.

Minden idők egyik legrosszabb évét zárják a hazai és az európai méhészek, miközben a méz iránti kereslet emelkedik. Hazánkban egy átlagos évi mennyiség mindössze tíz százaléka idén az akácméz, amely a következő akácvirágzásig gyakorlatilag beszerezhetetlen marad az európai piacokon.

Évtizedek óta nem volt olyan rossz évük az európai méhészeknek, mint 2020-ban. (Fotó: Pixabay)

Az uniós méhészeket az idei, negyvenszázalékos mézterméscsökkenés mellett a súlyos uniós piaci zavarok is sújtják. Évtizedek óta nem volt olyan rossz évük az európai méhészeknek, mint 2020-ban: mintegy negyven százalékkal elmarad a megtermelt méz mennyisége az átlagosnál egyébként is rosszabb 2019-es terméstől is. Az európai termelők legnagyobb európai érdekképviselete, a Copa-Cogeca szerint az idei év új negatív rekordot hozott az ágazatban. Drámai évet tudnak maguk mögött a magyar és az európai méhészek. A szabadpiacon értékesített akácméz már elfogyott, az európai piacokon a következő szezonig már biztos nem jutnak hozzá a kereskedők.

Ennek oka, hogy az akác virágzásakor, május első heteiben a szokásosnál jóval hidegebbek voltak az éjszakák, így a virágrügyek mintegy nyolcvan százaléka elfagyott – emlékeztetett a Magyar Nemzet megkeresésére Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke kiemelte: a rekord alacsony termés miatt az akácméz felvásárlási ára öt hónap alatt több mint hatvan százalékkal emelkedett. A magas felvásárlási áraknak köszönhetően sikerült elkerülni az egész hazai ágazatot megrengető katasztrófát. Ráadásul nem csak az akácméz maradt el jelentősen az átlagos mennyiségtől. Bross Péter felidézte: a napraforgó és a hárs virágzásakor egyaránt rossz volt az idő, a repcét pedig gyakorlatilag idén az ország legnagyobb részén elvitte a példátlan tavaszi szárazság.

A termelőktől idehaza beszerezhető még az akácméz, ám a jelenlegi piaci helyzetben a fogyasztók is aranyáron jutnak hozzá a szinte csak hazánkban előállított mézfajtához – mutatott rá az OMME elnöke. Bross Péter hozzátette: a koronavírus-járvány miatt ráadásul jelentősen megnőtt a kereslet a méz iránt: az elmúlt hónapok fogyasztása elérte a kereslet szempontjából legjobbnak számító november–decemberi mértéket.

A Copa Cogeca adatai szerint Magyarországon az átlagos akácmézmennyiség mindössze tíz százalékát sikerült előállítani, míg a virágmézekkel együtt az összes hazai mézmennyiség az éves átlag harminc százalékát is alig érte el. Nemcsak nálunk, de Európa legnagyobb méztermelő országaiban is katasztrofális károkat okozott a szélsőséges időjárás. Portugáliában nyolcvan százalékkal, míg Olaszországban hetven-nyolcvan százalékkal marad el a tavalyitól a mennyiség. Az európai képviselet arra emlékeztetett: már önmagában sokkoló az európai terméskiesés mértéke úgy, hogy az uniós előállítás egy átlagos esztendőben is mindössze a belső kereslet 64 százalékát képes kielégíteni.

Méhész

A kevés méz miatt kialakult magas felvásárlási áraknak köszönhető az ágazat túlélése, miközben nő a járvány miatt a kereslet. Fotó: Havran Zoltán

Ehhez mérten a negyvenszázalékos csökkenés gyakorlatilag sok méhészt lehetetlen helyzetbe hozott, mivel – hazánktól eltérően – Európa legtöbb érintett országában a felvásárlási árak a rekord alacsony kínálat ellenére nem, vagy csak enyhén emelkedtek.

Etienne Bruneau, a Copa-Cogeca méz munkacsoportjának vezetője a szervezet közleménye szerint arra figyelmeztetett, már tavaly jelezték az Európai Bizottságnak az érdekképviseletek, hogy készítsen cselekvési tervet az uniós piaci szereplők védelmében. Erre máig nem került sor, a helyzet ráadásul tovább romlott. Az európai méhésztársadalom piaci pozícióin ront az eredetmegjelölés hiánya, a harmadik országokból érkező, silány minőségű méz, illetve a hamisítás. Veszélyben vannak a kontinens méhészei, ezért az európai szervezetek azt szeretnék, ha kötelezővé tenné Brüsszel a származási hely feltüntetését a készítményeken, szigorúbban ellenőrizné a harmadik országokból érkező termékeket, és előtérbe helyezné, népszerűsítené a közösség belső piacain előállított mézet. A Copa-Cogeca rámutatott: a mézpiacon tapasztalható torzító hatások, a minden bizonnyal új negatív rekordot hozó 2020-as esztendő, valamint a silány import elleni védelem hiánya Európa hatszázötvenezer méhészének megélhetését sodorja veszélybe, a mintegy tízmillió méhcsalád pedig az ökoszisztéma fenntartásához nélkülözhetetlen.

Forrás: Magyar Nemzet

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom