Keressen minket

Mezőgazdaság

Merre mozdul az almapiac?

Szeptember közepén a Gala fajtával megkezdődött Lengyelországban az alma fő szüreti idénye. Ehhez időzítve szervezte meg a sad24.pl gyümölcstermesztési szakmai portál és a Plantpress kiadó online konferenciáját, Profifruit 2020 címmel.

Szeptember közepén a Gala fajtával megkezdődött Lengyelországban az alma fő szüreti idénye. Ehhez időzítve szervezte meg a sad24.pl gyümölcstermesztési szakmai portál és a Plantpress kiadó online konferenciáját, Profifruit 2020 címmel.

A Covid-19 járvány kifejezetten növelte a keresletet (Fotó: Pixabay)

A téma az idei évjárat tapasztalatainak összegzése és a piaci trendek megvitatása volt. A szeptember 15-i három óra hosszú élő („live streaming”) közvetítés után a rendezvény továbbra is elérhető, az online statisztikák adatai nagy érdeklődést mutatnak. Öt nappal később a portál honlapján már 1400 fölötti volt a nézőszám, de a Facebookon keresztül ennél sokkal több néző tekintette, osztotta meg az anyagot. Felváltva követték egymást a nemzetközi szakértőkkel folytatott online beszélgetések, a stúdióban ülő ágazati képviselők véleménye és a lengyel almatermesztőkkel készült riportok, helyzetértékelések.

A lengyel helyzet

Sok szempontból különleges volt mind a 2019/2020-as értékesítési szezon, mind a most záruló 2020- as vegetációs időszak. A tavalyi alacsony termés több országban erősen korlátozta a kínálatot, majd a koronavírus-világjárvány (a kezdeti bizonytalanság és logisztikai nehézségek után) kifejezetten növelte a keresletet a gyümölcsökre és zöldségfélékre. Az eddigieknél is jobban előtérbe került az egészségmegőrzés, és ettől megnőtt a kereslet az immunrendszer erősítéséhez fontos élelmiszerek iránt. Az almát a fogyasztók egészségesnek és biztonságosnak tekintették, a nagyobb kereslet hatására drágult a gyümölcs, a 2019-es alacsony termés ellenére nyereségesen zárták az idényt az almatermesztők és -forgalmazók. A lengyel tárolókból májusra, júniusra kifogytak a készletek. A lengyelországi hivatalos termésbecslés erre az évre 3,3 millió tonna almával számol, de sok termelő szerint ez a szám túl magas a náluk bekövetkezett fagykárok, a sok ültetvényben látható kifejezetten gyenge terméskilátások alapján. A helyzet nagyon változatos, nehéz pontos becslést készíteni. Az ország Európa legnagyobb almatermelője, az országos termés fele-fele arányban kerül frissfogyasztásra és a feldolgozóiparhoz. Étkezési almából a belső fogyasztás körülbelül félmillió tonna, ezért a kivitel nagyon fontos a lengyel almatermesztők számára. Idén egész Európában voltak tavaszi fagykárok, az EU összes almatermése kisebb, mint 2019-ben. Wójciech Kot a lengyelországi grójeci termőtájon termeszt almát intenzív ültetvényeken, amelyek többéves átlagban hektáronként 64 tonna termést adnak. Idén ennek a 70 százalékára számít. Az idei év számára is tele volt kihívásokkal. Ilyen volt a nagyon enyhe tél, majd a több hullámban érkezett (de területenként, ültetvényenként nagyon eltérő mértékű) tavaszi fagyok, júniusban pedig a túl sok csapadék. A sok eső nemcsak a varasodás elleni védelmet nehezítette meg, de erős hajtásnövekedést, vegetatív túlsúlyt és valószínűleg ennek hatására váratlanul erős nyári gyümölcshullást okozott. Sok termelőnél nem sikerült jól a növényvédelem, ez az ipari alma arányát fogja növelni. Nála jó a minőség, de a Jonagold, Sampion és Ligol fajtáknál a túlméretes gyümölcsök problémájával szembesülnek. Az EU piacán a 70–80 milliméteres alma a keresett, de e fajták gyümölcsei már három-négy héttel a szedés előtt elérték a 80 millimétert. Ezért azokat biztosan nem fogják tudni exportálni. Azt javasolja kollégáinak, tartsák ki az árakat. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy a jó minőségű étkezési almára keresleti piac lesz Európában. A termelő országokban kisebb a termés, és várhatóan folytatódik az egészségtudatos vásárlási, fogyasztási trend. Szerinte a gyenge árakat az okozza, hogy mindig vannak termelők, akik túl olcsón odaadják a gyümölcsöt. Nyilván különösen összetett kérdés ez, a döntéseket nem egyszerű meghozni, rengeteg dolgot kell figyelembe venni, például nagyon eltérők lehetnek az üzemek adottságai, költségszintjei. Mégis, ha a jövőben gondolkodnak és fejleszteni, korszerű, kiváló minőséget adó, versenyképes ültetvényeket és struktúrát akarnak létrehozni a termelők, akkor küzdeniük kell az olyan árakért, amelyek ezeket a fejlesztéseket lehetővé teszik. Többen is kiemelték, hogy a lengyel almaültetvényekben bekövetkezett károk mértéke termőtájanként nagyon eltér. A grójeci termőtájon általában jobb a helyzet. A Lublin, Sandomierz környéki termőtájakon változatosabb a kép. Tavaszi fagyok, sokfelé jégverések, túlzott eső, vagy akár a forró időszakok is sújtották az ültetvényeket. Kicsi, pár méteres magasságkülönbségek is döntőek voltak a fagykárok mértékében. Sok helyen csak a fák felső részén maradt meg az alma. A közép- és kelet-európai helyzetet többen kommentálták, megemlítve a magyarországi fagykárok miatti nagyon alacsony terméskilátásokat. Az idén várható árakról sok vélemény elhangzott, mind az étkezési, mind az ipari alma helyzetét megvitatták a résztvevők. A pozitív összkép ellenére érződött a bizonytalanság, nehéz jó árprognózist adni. Nyilván meghatározó lesz a minőség, tárolhatóság. Azt ajánlották a termelőknek, hogy ne feledkezzenek meg a betárolt alma minőségének folyamatos ellenőrzéséről.

Ahol áttérnek körtére

A holland körtetermesztés már majdnem kétszerese az almáénak (Fotó: Pixabay)

Bens Vorstenmans, a BASF Benelux régiós képviselője a belga és holland helyzetet ismertette. Ott is voltak tavaszi fagykárok, amelyeket súlyosbított az előző évi magas termésszint (a virágrügyek fagyra érzékenyebbek voltak). Az idei vegetáció nagy része ott száraz volt, a lisztharmatra kellett különösen figyelniük, és júliusban az igen magas hőmérséklet napégést okozott. Ők is tapasztalták a vásárlási kedv növekedését, de a helyben termett gyümölcsök felértékelődését is. A két országban évente 200-300 hektár almaültetvényt számolnak fel, helyükre más gyümölcsfajokat telepítenek. A holland körtetermesztés már majdnem kétszerese az almáénak, nagy szerkezetváltás zajlott le. Belgiumban a körte mellett nő az érdeklődés a bogyós gyümölcsűek és a szőlő iránt is, illetve a cseresznye termőterülete is nő.

Új belépők Kelet-Európában

Andriy Yarmak római FAO-szakértő a lengyel alma új, feljövőben lévő versenytársairól, a kelet-európai régióról, elsősorban Szerbia, Ukrajna és Moldávia almatermesztéséről beszélt. E három országban együttvéve körülbelül 2,2 millió tonna termésre számítanak idén. Moldáviában az ültetvények nagy része nem öntözött, ezért számottevő csökkenés várható az előző évi terméshez képest. Szerbiában jó minőségű, intenzív ültetvények fordulnak termőre, és az Orosz Föderációba irányuló export mellett a termelők igyekeznek diverzifikálni felvevőpiacukat. Árujuk jó minőségű, elviseli az akár 40 napos szállítást is, így ők is próbálnak bejutni a közel-keleti és a délkelet-ázsiai piacokra. Ukrajnában úgy tűnik, lelassult a fejlesztés, elsősorban a 2018-as és 2019-es alacsony árak következtében. Az oroszországi almatermés az ottani telepítéseknek köszönhetően az embargó életbe lépése óta növekszik, idén a rossz évjárat miatt átmeneti, enyhe visszaeséssel. Az importjuk csökken, viszont a magas fogyasztói árak miatt a fogyasztás is. Iránból, Törökországból és a kaukázusi országokból is vásárolnak. Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán is igyekszik fejleszteni, jó almaültetvényeket létesítenek, de tőkehiány miatt nem haladnak jól a hűtőkapacitások kiépítésével. Az üzbég termelők korán, június–szeptember között szállítanak Oroszországba sok frissen szedett almát, ehhez nincs szükségük hűtőtárolásra. Andriy Yarmak szerint nagyon fontos odafigyelni ezekre az országokra. Egyértelműen feljövőben vannak, jó minőségű, korszerű ültetvényeket telepítenek. A logisztikában, hűtőtárolásban még jelentős a lemaradásuk, de ez a helyzet gyorsan megváltozhat.

Olasz megoldás vendégmunkára

Az olasz helyzetről Alessandro Dalpiaz, az ottani almatermesztők 80 százalékát tömörítő Assomela szervezet képviselője beszélt. Elmondta, hogy felvevőpiacaikon január–februárban 5-8, március–áprilisban már 20-25 százalékos fogyasztásnövekedést láttak. Az árak átlagban 25 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az értékesítési szezont jó eredménnyel zárták. Az idei vegetációs időszak a helyi tavaszi fagykárokat leszámítva összességében kedvezett az olasz almaültetvényeknek, a kilátások jók, mind a mennyiség, mind a minőség szerint. A Covid–19-világjárvány, a beutazási korlátozások és karanténintézkedések idén megnehezítették a külföldi vendégmunkások alkalmazását. Mára a helyzet javult, többségében bolgár és román vendégmunkások szüretelnek. Jó megoldásnak látszik a helyi önkormányzatok által bevezetett úgynevezett „aktív karantén”. A vendégmunkások csoportjait érkezésük után 14 napig elkülönítik, de ezalatt (külön munkacsoportokban) már dolgozhatnak. Jónak tartják az értékesítési kilátásokat is, keresleti piac lesz Európában az almára.

Fejlesztések az USA-ban

A Washington Állami Egyetem (WSU) kutatójával, Karen Lewisszal készült interjú bepillantást adott az ottani helyzetbe. Az északnyugaton fekvő Washington állam az USA almatermesztésének központja. A mai ültetvények már modernek, kevésbé kitettek a káros éghajlati hatásoknak. Az idei év nagyon száraz volt ott, de ez kevés gondot okozott, mert minden ültetvény öntözött. Szakmai körökben sokat tárgyalt, érdekes jelenség az újonnan nemesített és oltalmazott Cosmic Crisp fajta szédületes felfutása. Gyümölcse már kapható a piacon, igen jó marketing kapcsolódik hozzá, ami magasan kiemeli a többi fajta közül. Kizárólag Washington államban telepíthető. Jellemző a fajtainnováció más államokban is, a különböző nemesítőműhelyekből kikerült új fajták helyi termesztése. Az idei évjárat egészében jó volt az almaültetvényeken, de érezhetők a klímaváltozás jelei, a túl magas nyári hőmérséklet kihívás a termesztők számára. A nyugati part hőhullámai, aszályai, tűzvészei nagy, országos problémát jelentenek. A Covid–19-világjárvány az egész termelési és ellátási láncban sok gondot okozott. Washington állam ültetvényeiben körülbelül 30 ezer, főleg mexikói vendégmunkás dolgozik. A járványhoz, de a munkások státuszához kapcsolódóan is sok-sok nehézséggel küzdenek ott, ezért is erősödik a kutatás-fejlesztés, az automatizáció, robotizáció, így próbálják csökkenteni függőségüket a kézi munkaerőtől.

Forrás: NAK

 

 

Mezőgazdaság

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

A szankciós energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

A féánykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A tűzifa több mint 50 százaléka már november végéig már el is jutott az önkormányzatokhoz. Emellett a kormány országszerte hatósági árassá tette a tűzifát, hogy ezzel is segítse a lakosságot a rezsicsökkentésben.

A szociális tűzifa program 2011 óta működik, a támogatási keret azóta az ötszörösére emelkedett. November végéig a program keretében az állami erdőgazdaságoktól 1.956 önkormányzat igényelt tűzifát mindösszesen 181.796 m3 mennyiségben. Ennek legnagyobb része keménylombos, míg kisebb részben lágylombos faanyag. A legtöbb igény eddig a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar valamint Borsod-Abaúj megyékben gazdálkodó NYÍRERDŐ Zrt. és  ÉSZAKERDŐ Zrt.-hez érkezett.

A pályázatok beadási határideje 2022. augusztus 31-e volt, az önkormányzatok a tüzelőanyagot legkésőbb 2023. február 15-éig oszthatják ki a rászorulók részére, a támogatás teljes összegének pénzügyi felhasználása pedig március 31-éig történhet meg.

Az elmúlt 12 év időszaka alatt az állami erdőgazdaságok több mint másfél millió köbméter, fenntartható módon kezelt erdőkből származó tűzifát biztosítottak az igénylő önkormányzatok számára, hogy minden évben minél többen meleg otthonban tölthessék az ünnepeket és a téli időszakot.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom