Keressen minket

Mezőgazdaság

Vetőmagháború: cégek az élelmiszer biodiverzitás ellen

A világ élelmiszereinek háromnegyedét 12 különböző növényfajból és 5 állatfajból állítják elő. Az agrobiológiai sokféleségre kevesebb figyelmet fordítanak, mint az állatok biodiverzitására. Azok a nagyvállalatok veszélyeztetik a biodiverzitást, amelyek gazdasági monopóliumokat építettek ki a vetőmagpiacon – tájékoztatott a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement). 

Közzétéve:

Francia Fejlesztési Ügynökség logója. (Forrás: glassdoor.co.in)

A világ élelmiszereinek háromnegyedét 12 különböző növényfajból és 5 állatfajból állítják elő. Az agrobiológiai sokféleségre kevesebb figyelmet fordítanak, mint az állatok biodiverzitására. Azok a nagyvállalatok veszélyeztetik a biodiverzitást, amelyek gazdasági monopóliumokat építettek ki a vetőmagpiacon – tájékoztatott a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement). 

 

Francia Fejlesztési Ügynökség (Forrás: Google Maps)

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) eredményei alapján a termesztett növények genetikai sokféleségének 75% -a elveszett a 20. század eleje óta. Mi lehet ennek az oka? A gazdák fokozatosan elhagyták a helyi és a hagyományosan általuk szelektált fajtákat, ehelyett elkezdték használni a nagy hozamú, hibrid, steril és egyforma vetőmagokat.

Az emberiség története során termesztett 7 ezer faj közül csak három – rizs, kukorica és búza – generálja a világszerte elfogyasztott növényi kalóriák közel 60% -át. Európában a növények homogenizálását egy 1981. évi törvény ösztönözte, amely egészen a közelmúltig megtiltotta a mezőgazdasági termelőknek a vetőmagok eladását, amelyeket nem szerepeltek hivatalos nyilvántartásokban.

A vetőmag monopólium pódiuma

A jelenlegi helyzet nagyon jövedelmező három vállalat számára, amelyek a vetőmag-világpiac közel 60% -át birtokolják: a Monsanto-Bayer, a Dupont-Dow és a Syngenta-ChemChina.

Vállalati egyesülésekkel és felvásárlásokkal, valamint a vetőmagok szabadalmaztatásával ez a három óriás világ monopóliumot épített fel a vetőmagok piacon, alig tartva tiszteletben  a gazdálkodó közösségeket, amit Indiában a 1960-as évekbeli zöld forradalom, vagy annak újabb afrikai verziója bizonyítja. A törvények ellenzik a  biokalózkodást, amit alig, vagy egyáltalán nem tisztelnek. Egy amerikai vállalat 1997-ben megpróbálta szabadalmaztatni a basmati rizst: a Monsanto 2011-ben géntechnológiával módosított zöldségeket indiai őshonos fajtákból.

A vetőmaggyártó társaság gyakorlatának ez a néhány példája részben magyarázza a Svalbard Global Seed Vault (Spitzbergákon található Nemzetközi Vetőmag Bank) iránti bizalmatlanságot, amely egy norvégiai világtartalék, ahol 6 ezer különböző növény vetőmagját őrzik. Ez a vetőmagtartalék állítólag ellenáll a legrosszabb katasztrófáknak is, és lehetővé teszi a növények újra felhasználását világkatasztrófa esetén. Ezt nagyrészt a vetőmagipar óriásai finanszírozzák.

Élelmiszerbiztonság veszélye

A szabadalmi jog alkalmazása az egyik stratégia, amelyet a vállalatok használnak az élelmiszerek privatizálására, és ez komoly veszélyt jelent a világ élelmezésbiztonsága számára.

E vállalatok szerint nagy hozammal rendelkező, optimalizált vetőmagok miatt a világ éhínségének végét jelenti – és ez az ígéret arra szolgál, hogy ezeket a vetőmagokat a fejlődő országokba juttassa a Bill és Melinda Gates Alapítvány segítségével. Miután súlyosan megsértette a Monsanto Burkina Faso gyapotiparát, a Monsanto amerikai vállalat arra törekszik, hogy az élelmezés kérdését a Szaharától délre eső Afrikában a saját genetikailag módosított cirok és bab tenyésztésével kezelje.

INADES (Forrás: twitter.com)

Az INADES (Szerző:Pán-Afrikai szervezet aminek 10 afrikai ország a tagja) afrikai nem kormányzati szervezet attól tart, hogy a biotechnológiák megfojtják az élelmiszerkultúráikat, amelyek alapvető fontosságúak emberek millióinak számára. A biodiverzitás csökkenése, amelyet ezek a privatizációk okoznak, befolyásolják az emberek egészségét, sőt, táplálkozással összefüggő krónikus betegségeket is kiválthatnak.

2011-ben a FAO elmagyarázta, milyen romboló lehet az étrend homogenizálása, amelyet a vetőmag-társaságok monopóliumai idéznek elő. Ahogy a globalizáció egységesíti életmódunkat, az őshonos ételek nagyon gyorsan eltűnnek, és ezzel együtt a jó egészséget garantáló étrend is.

Amit vetettél azt arattál (alternatívaként)

Az az ígéret, hogy a módosított vetőmagok megszüntetik az éhínséget, tévesnek bizonyultak: a GMO-k nem fogják megmenteni a fejlődő országok mezőgazdaságát és élelmiszeriparát. 2014-ben a családi gazdaságok állították elő a világon fogyasztott élelmiszerek 80% -át: sokkal hatékonyabban, mint az ipari gazdálkodás.

A különféle típusú vetőmagok természetes akadályt jelentenek a kártevők és betegségek ellen. Az agroökológiai farmok  produktivitása bizonyítja, a GMO-któl mentes termelés sikerességét.

Sokan lépnek fel azon a vállalatok ellen, amelyek hibridizálják, sterilizálják, szabadalmaztatják és privatizálják a vetőmagokat. Vandana Shiva, az indiai ökológus életének középpontjában a GMO-k elleni aktivizmus, az indiai parasztok számára szabadalom nélkül elosztott magvak biztosítása és a biokalózkodással kapcsolatos tevékenységek állnak. Az életét szentelte országának agrobiológia sokszínűségének védelme érdekében.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk forrása:

A cikket a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement) publikálta 2018. december 13-án. Az eredeti cikk itt érhető el:

https://ideas4development.org/en/seed-war-food-biodiversity-corporations/

A cikk a szerzők magánvéleménye, amely nem feltétlenül tükrözi az AFD hivatalos álláspontját.

Horgászat

KÖRÖSÖK-völgye: Szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon

Az aszály és a csökkenő vízszint miatt szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon. Két mobilszivattyú közel 1 m³/s vízhozammal segíti a frissvíz-ut

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Körösök hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtőterületein az egyre inkább súlyosbodó aszály következtében az Igazgatóság területén lévő vízfolyások vízhozama folyamatosan csökken.

Fotó: Germán Béla

A területen lévő vízpótlások és a magas párolgás hatására a Békésszentandrási duzzasztó által visszatartott, közel 24 millió m³ vízkészlet csökkenni kezdett, amely a duzzasztó felvízén lévő vízszintek csökkenésében is megmutatkozik.

A csökkenő vízszint rontja a gravitációs kivezetés lehetőségeit is.

Fotó: Germán Béla

A Félhalmi-holtág vízellátása is veszélybe kerülhet

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén található, legnagyobb vízkészletekkel rendelkező holtágak, többek között a Félhalmi-holtág is, kivétel nélkül a Békésszentandrási duzzasztó által a Hármas-Körösben visszatartott vízkészletekből láthatók el friss vízzel.

Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!

A vízszint csökkenésével a Félhalmi-holtág vízellátását biztosító szivornya vízszállító képessége csökken, szélsőséges esetben meg is szűnhet.

Ezért a hiányzó vízmennyiséget szivattyúzással szükséges pótolni.

Fotó: Germán Béla

Két mobilszivattyút telepítettek a helyszínre

A Félhalmi-holtág vízpótlása céljából a szakemberek két dízelüzemű mobilszivattyút telepítettek a helyszínre.

A szivattyúk segítségével közel 1 m³/s vízsugárral biztosítható a friss vízkészlet bejuttatása a holtágba.

Körös-védikéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Germán Béla

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 házisertést számláló állományban igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét. Az országos főállatorvos azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. A sertéstartók számára kiemelten fontos a járványvédelmi előírások szigorú betartása.

Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Kép forrása: Google Map

Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét

Egy Somogy vármegyei nagylétszámú sertéstartó telepen erősítette meg az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2026. augusztus 9-én.

A mintavétel általános tünetek – láz, gyengeség, hasmenés, elhullás – megjelenése miatt történt.

Dr. Nemes Imre országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.

Az új honlapon mintegy 965 fegyvert érhetünk el. A legújabb modellektől kezdve az akciós, az outlet fegyvereken át, a KONUS termékeivel bezáróan válogathatunk. Kattintson a képre és tájékozódjon!

Védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki

A telep Magyarország fertőzött besorolású területén található, a térségben több vaddisznómintában is kimutatták a szakemberek a vírust.

A hatóság a kitörés körül 3 és 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelölt ki, amelyekben korlátozásokat is bevezettek.

Az érintett lakócsai gazdaságban a mintegy 1850 hízósertést számláló állomány felszámolása folyamatban van. A fertőzés eredetének és az esetleges továbbterjedésének felderítésére irányuló járványügyi nyomozás zajlik.

A hatóság szakemberei vizsgálják a fertőzés lehetséges forrását, az érintett telep és annak környezetének járványügyi kockázatait, valamint az esetleges kontakt gazdaságokat is.

Ezt olvasta már? Részletekért kattintson a képre!

Az ASP emberre nem veszélyes

Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor a betegség jelenléte jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára.

A Nébih felhívja a sertéstartók figyelmét, hogy az állományok védelme érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására.

Kiemelten fontos a telepek zártan tartása és az állomány vaddisznókkal való akár közvetett érintkezésének megakadályozása.

Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.

Forrás:

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár

Újabb megyében tűnt fel a kőrisrontó karcsúdíszbogár

Published

on

Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.

Fotó: NÉBIH

A kőrisrontó karcsúdíszbogár beregsurányi azonosítása, valamint a kártevő szlovákiai jelenléte (az ottani pufferzóna átnyúlása) miatt a magyar hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is kihelyezett több tucat csalogató anyagos színcsapdát. A vármegyében zajló felderítés során először 7 darab kőrisrontó karcsúdíszbogár imágót fogtak Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa településeken, amelyek faji azonosságát a Nébih laborvizsgálata is igazolta, megerősítve a kártevő jelenlétét az újabb vármegyében. Ezt követően, az intenzív felderítés során Sátoraljaújhelyen egy tünetes fa és a rajta lévő röpnyílások észlelése után merült fel a kártevő közvetlen jelenlétének gyanúja. A szakemberek helyszíni vizsgálata során a fa felső egyharmadában több mint 10 röpnyílást találtak, majd a kéregtelenítést követően a törzsben lárvákat és imágókat is azonosítottak, amelyek faji azonosságát a laboratóriumi ellenőrzés szintén megerősítette.

Jelenleg még tart a kőrisrontó karcsúdíszbogár imágó repülési és párzási időszaka, így a hatóság kiemelt figyelmet fordít a csapdázásra. Ezzel párhuzamosan a szakemberek az egyéb tüneteket – például kéregleválás, röpnyílások jelenléte, koronaritkulás – szintén kutatják a környező kőrisállományokban. A megfigyelés célja a korai észlelés és az azonnali szakmai, karantén intézkedések megtétele. A védekezés hatékonysága érdekében a szlovák hatósággal is folyamatos az együttműködés.

A hazai növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál. Ezzel hozzájárulhat, hogy megóvjuk a hazai kőrisállományt, melynek fái természetes erdeink, parkjaink és lakott területeink zöld infrastruktúrájának meghatározó szereplői.

A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán: [https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar](https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar)

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom