Keressen minket

Mezőgazdaság

Vetőmagháború: cégek az élelmiszer biodiverzitás ellen

A világ élelmiszereinek háromnegyedét 12 különböző növényfajból és 5 állatfajból állítják elő. Az agrobiológiai sokféleségre kevesebb figyelmet fordítanak, mint az állatok biodiverzitására. Azok a nagyvállalatok veszélyeztetik a biodiverzitást, amelyek gazdasági monopóliumokat építettek ki a vetőmagpiacon – tájékoztatott a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement). 

Francia Fejlesztési Ügynökség logója. (Forrás: glassdoor.co.in)

A világ élelmiszereinek háromnegyedét 12 különböző növényfajból és 5 állatfajból állítják elő. Az agrobiológiai sokféleségre kevesebb figyelmet fordítanak, mint az állatok biodiverzitására. Azok a nagyvállalatok veszélyeztetik a biodiverzitást, amelyek gazdasági monopóliumokat építettek ki a vetőmagpiacon – tájékoztatott a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement). 

 

Francia Fejlesztési Ügynökség (Forrás: Google Maps)

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) eredményei alapján a termesztett növények genetikai sokféleségének 75% -a elveszett a 20. század eleje óta. Mi lehet ennek az oka? A gazdák fokozatosan elhagyták a helyi és a hagyományosan általuk szelektált fajtákat, ehelyett elkezdték használni a nagy hozamú, hibrid, steril és egyforma vetőmagokat.

Az emberiség története során termesztett 7 ezer faj közül csak három – rizs, kukorica és búza – generálja a világszerte elfogyasztott növényi kalóriák közel 60% -át. Európában a növények homogenizálását egy 1981. évi törvény ösztönözte, amely egészen a közelmúltig megtiltotta a mezőgazdasági termelőknek a vetőmagok eladását, amelyeket nem szerepeltek hivatalos nyilvántartásokban.

A vetőmag monopólium pódiuma

A jelenlegi helyzet nagyon jövedelmező három vállalat számára, amelyek a vetőmag-világpiac közel 60% -át birtokolják: a Monsanto-Bayer, a Dupont-Dow és a Syngenta-ChemChina.

Vállalati egyesülésekkel és felvásárlásokkal, valamint a vetőmagok szabadalmaztatásával ez a három óriás világ monopóliumot épített fel a vetőmagok piacon, alig tartva tiszteletben  a gazdálkodó közösségeket, amit Indiában a 1960-as évekbeli zöld forradalom, vagy annak újabb afrikai verziója bizonyítja. A törvények ellenzik a  biokalózkodást, amit alig, vagy egyáltalán nem tisztelnek. Egy amerikai vállalat 1997-ben megpróbálta szabadalmaztatni a basmati rizst: a Monsanto 2011-ben géntechnológiával módosított zöldségeket indiai őshonos fajtákból.

A vetőmaggyártó társaság gyakorlatának ez a néhány példája részben magyarázza a Svalbard Global Seed Vault (Spitzbergákon található Nemzetközi Vetőmag Bank) iránti bizalmatlanságot, amely egy norvégiai világtartalék, ahol 6 ezer különböző növény vetőmagját őrzik. Ez a vetőmagtartalék állítólag ellenáll a legrosszabb katasztrófáknak is, és lehetővé teszi a növények újra felhasználását világkatasztrófa esetén. Ezt nagyrészt a vetőmagipar óriásai finanszírozzák.

Élelmiszerbiztonság veszélye

A szabadalmi jog alkalmazása az egyik stratégia, amelyet a vállalatok használnak az élelmiszerek privatizálására, és ez komoly veszélyt jelent a világ élelmezésbiztonsága számára.

E vállalatok szerint nagy hozammal rendelkező, optimalizált vetőmagok miatt a világ éhínségének végét jelenti – és ez az ígéret arra szolgál, hogy ezeket a vetőmagokat a fejlődő országokba juttassa a Bill és Melinda Gates Alapítvány segítségével. Miután súlyosan megsértette a Monsanto Burkina Faso gyapotiparát, a Monsanto amerikai vállalat arra törekszik, hogy az élelmezés kérdését a Szaharától délre eső Afrikában a saját genetikailag módosított cirok és bab tenyésztésével kezelje.

INADES (Forrás: twitter.com)

Az INADES (Szerző:Pán-Afrikai szervezet aminek 10 afrikai ország a tagja) afrikai nem kormányzati szervezet attól tart, hogy a biotechnológiák megfojtják az élelmiszerkultúráikat, amelyek alapvető fontosságúak emberek millióinak számára. A biodiverzitás csökkenése, amelyet ezek a privatizációk okoznak, befolyásolják az emberek egészségét, sőt, táplálkozással összefüggő krónikus betegségeket is kiválthatnak.

2011-ben a FAO elmagyarázta, milyen romboló lehet az étrend homogenizálása, amelyet a vetőmag-társaságok monopóliumai idéznek elő. Ahogy a globalizáció egységesíti életmódunkat, az őshonos ételek nagyon gyorsan eltűnnek, és ezzel együtt a jó egészséget garantáló étrend is.

Amit vetettél azt arattál (alternatívaként)

Az az ígéret, hogy a módosított vetőmagok megszüntetik az éhínséget, tévesnek bizonyultak: a GMO-k nem fogják megmenteni a fejlődő országok mezőgazdaságát és élelmiszeriparát. 2014-ben a családi gazdaságok állították elő a világon fogyasztott élelmiszerek 80% -át: sokkal hatékonyabban, mint az ipari gazdálkodás.

A különféle típusú vetőmagok természetes akadályt jelentenek a kártevők és betegségek ellen. Az agroökológiai farmok  produktivitása bizonyítja, a GMO-któl mentes termelés sikerességét.

Sokan lépnek fel azon a vállalatok ellen, amelyek hibridizálják, sterilizálják, szabadalmaztatják és privatizálják a vetőmagokat. Vandana Shiva, az indiai ökológus életének középpontjában a GMO-k elleni aktivizmus, az indiai parasztok számára szabadalom nélkül elosztott magvak biztosítása és a biokalózkodással kapcsolatos tevékenységek állnak. Az életét szentelte országának agrobiológia sokszínűségének védelme érdekében.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk forrása:

A cikket a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement) publikálta 2018. december 13-án. Az eredeti cikk itt érhető el:

https://ideas4development.org/en/seed-war-food-biodiversity-corporations/

A cikk a szerzők magánvéleménye, amely nem feltétlenül tükrözi az AFD hivatalos álláspontját.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom