Francia Fejlesztési Ügynökség logója. (Forrás: glassdoor.co.in)

A világ élelmiszereinek háromnegyedét 12 különböző növényfajból és 5 állatfajból állítják elő. Az agrobiológiai sokféleségre kevesebb figyelmet fordítanak, mint az állatok biodiverzitására. Azok a nagyvállalatok veszélyeztetik a biodiverzitást, amelyek gazdasági monopóliumokat építettek ki a vetőmagpiacon – tájékoztatott a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement). 

Francia Fejlesztési Ügynökség (Forrás: Google Maps)

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) eredményei alapján a termesztett növények genetikai sokféleségének 75% -a elveszett a 20. század eleje óta. Mi lehet ennek az oka? A gazdák fokozatosan elhagyták a helyi és a hagyományosan általuk szelektált fajtákat, ehelyett elkezdték használni a nagy hozamú, hibrid, steril és egyforma vetőmagokat.

Az emberiség története során termesztett 7 ezer faj közül csak három – rizs, kukorica és búza – generálja a világszerte elfogyasztott növényi kalóriák közel 60% -át. Európában a növények homogenizálását egy 1981. évi törvény ösztönözte, amely egészen a közelmúltig megtiltotta a mezőgazdasági termelőknek a vetőmagok eladását, amelyeket nem szerepeltek hivatalos nyilvántartásokban.

A vetőmag monopólium pódiuma

A jelenlegi helyzet nagyon jövedelmező három vállalat számára, amelyek a vetőmag-világpiac közel 60% -át birtokolják: a Monsanto-Bayer, a Dupont-Dow és a Syngenta-ChemChina.

Vállalati egyesülésekkel és felvásárlásokkal, valamint a vetőmagok szabadalmaztatásával ez a három óriás világ monopóliumot épített fel a vetőmagok piacon, alig tartva tiszteletben  a gazdálkodó közösségeket, amit Indiában a 1960-as évekbeli zöld forradalom, vagy annak újabb afrikai verziója bizonyítja. A törvények ellenzik a  biokalózkodást, amit alig, vagy egyáltalán nem tisztelnek. Egy amerikai vállalat 1997-ben megpróbálta szabadalmaztatni a basmati rizst: a Monsanto 2011-ben géntechnológiával módosított zöldségeket indiai őshonos fajtákból.

A vetőmaggyártó társaság gyakorlatának ez a néhány példája részben magyarázza a Svalbard Global Seed Vault (Spitzbergákon található Nemzetközi Vetőmag Bank) iránti bizalmatlanságot, amely egy norvégiai világtartalék, ahol 6 ezer különböző növény vetőmagját őrzik. Ez a vetőmagtartalék állítólag ellenáll a legrosszabb katasztrófáknak is, és lehetővé teszi a növények újra felhasználását világkatasztrófa esetén. Ezt nagyrészt a vetőmagipar óriásai finanszírozzák.

Élelmiszerbiztonság veszélye

A szabadalmi jog alkalmazása az egyik stratégia, amelyet a vállalatok használnak az élelmiszerek privatizálására, és ez komoly veszélyt jelent a világ élelmezésbiztonsága számára.

E vállalatok szerint nagy hozammal rendelkező, optimalizált vetőmagok miatt a világ éhínségének végét jelenti – és ez az ígéret arra szolgál, hogy ezeket a vetőmagokat a fejlődő országokba juttassa a Bill és Melinda Gates Alapítvány segítségével. Miután súlyosan megsértette a Monsanto Burkina Faso gyapotiparát, a Monsanto amerikai vállalat arra törekszik, hogy az élelmezés kérdését a Szaharától délre eső Afrikában a saját genetikailag módosított cirok és bab tenyésztésével kezelje.

INADES (Forrás: twitter.com)

Az INADES (Szerző:Pán-Afrikai szervezet aminek 10 afrikai ország a tagja) afrikai nem kormányzati szervezet attól tart, hogy a biotechnológiák megfojtják az élelmiszerkultúráikat, amelyek alapvető fontosságúak emberek millióinak számára. A biodiverzitás csökkenése, amelyet ezek a privatizációk okoznak, befolyásolják az emberek egészségét, sőt, táplálkozással összefüggő krónikus betegségeket is kiválthatnak.

2011-ben a FAO elmagyarázta, milyen romboló lehet az étrend homogenizálása, amelyet a vetőmag-társaságok monopóliumai idéznek elő. Ahogy a globalizáció egységesíti életmódunkat, az őshonos ételek nagyon gyorsan eltűnnek, és ezzel együtt a jó egészséget garantáló étrend is.

Amit vetettél azt arattál (alternatívaként)

Az az ígéret, hogy a módosított vetőmagok megszüntetik az éhínséget, tévesnek bizonyultak: a GMO-k nem fogják megmenteni a fejlődő országok mezőgazdaságát és élelmiszeriparát. 2014-ben a családi gazdaságok állították elő a világon fogyasztott élelmiszerek 80% -át: sokkal hatékonyabban, mint az ipari gazdálkodás.

A különféle típusú vetőmagok természetes akadályt jelentenek a kártevők és betegségek ellen. Az agroökológiai farmok  produktivitása bizonyítja, a GMO-któl mentes termelés sikerességét.

Sokan lépnek fel azon a vállalatok ellen, amelyek hibridizálják, sterilizálják, szabadalmaztatják és privatizálják a vetőmagokat. Vandana Shiva, az indiai ökológus életének középpontjában a GMO-k elleni aktivizmus, az indiai parasztok számára szabadalom nélkül elosztott magvak biztosítása és a biokalózkodással kapcsolatos tevékenységek állnak. Az életét szentelte országának agrobiológia sokszínűségének védelme érdekében.

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

Az angol nyelvű cikk forrása:

A cikket a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement) publikálta 2018. december 13-án. Az eredeti cikk itt érhető el:

https://ideas4development.org/en/seed-war-food-biodiversity-corporations/

A cikk a szerzők magánvéleménye, amely nem feltétlenül tükrözi az AFD hivatalos álláspontját.