Mezőgazdaság
Vetőmagháború: cégek az élelmiszer biodiverzitás ellen
A világ élelmiszereinek háromnegyedét 12 különböző növényfajból és 5 állatfajból állítják elő. Az agrobiológiai sokféleségre kevesebb figyelmet fordítanak, mint az állatok biodiverzitására. Azok a nagyvállalatok veszélyeztetik a biodiverzitást, amelyek gazdasági monopóliumokat építettek ki a vetőmagpiacon – tájékoztatott a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement).

Francia Fejlesztési Ügynökség logója. (Forrás: glassdoor.co.in)
A világ élelmiszereinek háromnegyedét 12 különböző növényfajból és 5 állatfajból állítják elő. Az agrobiológiai sokféleségre kevesebb figyelmet fordítanak, mint az állatok biodiverzitására. Azok a nagyvállalatok veszélyeztetik a biodiverzitást, amelyek gazdasági monopóliumokat építettek ki a vetőmagpiacon – tájékoztatott a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement).

Francia Fejlesztési Ügynökség (Forrás: Google Maps)
Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) eredményei alapján a termesztett növények genetikai sokféleségének 75% -a elveszett a 20. század eleje óta. Mi lehet ennek az oka? A gazdák fokozatosan elhagyták a helyi és a hagyományosan általuk szelektált fajtákat, ehelyett elkezdték használni a nagy hozamú, hibrid, steril és egyforma vetőmagokat.
Az emberiség története során termesztett 7 ezer faj közül csak három – rizs, kukorica és búza – generálja a világszerte elfogyasztott növényi kalóriák közel 60% -át. Európában a növények homogenizálását egy 1981. évi törvény ösztönözte, amely egészen a közelmúltig megtiltotta a mezőgazdasági termelőknek a vetőmagok eladását, amelyeket nem szerepeltek hivatalos nyilvántartásokban.
A vetőmag monopólium pódiuma
A jelenlegi helyzet nagyon jövedelmező három vállalat számára, amelyek a vetőmag-világpiac közel 60% -át birtokolják: a Monsanto-Bayer, a Dupont-Dow és a Syngenta-ChemChina.
Vállalati egyesülésekkel és felvásárlásokkal, valamint a vetőmagok szabadalmaztatásával ez a három óriás világ monopóliumot épített fel a vetőmagok piacon, alig tartva tiszteletben a gazdálkodó közösségeket, amit Indiában a 1960-as évekbeli zöld forradalom, vagy annak újabb afrikai verziója bizonyítja. A törvények ellenzik a biokalózkodást, amit alig, vagy egyáltalán nem tisztelnek. Egy amerikai vállalat 1997-ben megpróbálta szabadalmaztatni a basmati rizst: a Monsanto 2011-ben géntechnológiával módosított zöldségeket indiai őshonos fajtákból.
A vetőmaggyártó társaság gyakorlatának ez a néhány példája részben magyarázza a Svalbard Global Seed Vault (Spitzbergákon található Nemzetközi Vetőmag Bank) iránti bizalmatlanságot, amely egy norvégiai világtartalék, ahol 6 ezer különböző növény vetőmagját őrzik. Ez a vetőmagtartalék állítólag ellenáll a legrosszabb katasztrófáknak is, és lehetővé teszi a növények újra felhasználását világkatasztrófa esetén. Ezt nagyrészt a vetőmagipar óriásai finanszírozzák.
Élelmiszerbiztonság veszélye
A szabadalmi jog alkalmazása az egyik stratégia, amelyet a vállalatok használnak az élelmiszerek privatizálására, és ez komoly veszélyt jelent a világ élelmezésbiztonsága számára.
E vállalatok szerint nagy hozammal rendelkező, optimalizált vetőmagok miatt a világ éhínségének végét jelenti – és ez az ígéret arra szolgál, hogy ezeket a vetőmagokat a fejlődő országokba juttassa a Bill és Melinda Gates Alapítvány segítségével. Miután súlyosan megsértette a Monsanto Burkina Faso gyapotiparát, a Monsanto amerikai vállalat arra törekszik, hogy az élelmezés kérdését a Szaharától délre eső Afrikában a saját genetikailag módosított cirok és bab tenyésztésével kezelje.

INADES (Forrás: twitter.com)
Az INADES (Szerző:Pán-Afrikai szervezet aminek 10 afrikai ország a tagja) afrikai nem kormányzati szervezet attól tart, hogy a biotechnológiák megfojtják az élelmiszerkultúráikat, amelyek alapvető fontosságúak emberek millióinak számára. A biodiverzitás csökkenése, amelyet ezek a privatizációk okoznak, befolyásolják az emberek egészségét, sőt, táplálkozással összefüggő krónikus betegségeket is kiválthatnak.
2011-ben a FAO elmagyarázta, milyen romboló lehet az étrend homogenizálása, amelyet a vetőmag-társaságok monopóliumai idéznek elő. Ahogy a globalizáció egységesíti életmódunkat, az őshonos ételek nagyon gyorsan eltűnnek, és ezzel együtt a jó egészséget garantáló étrend is.
Amit vetettél azt arattál (alternatívaként)
Az az ígéret, hogy a módosított vetőmagok megszüntetik az éhínséget, tévesnek bizonyultak: a GMO-k nem fogják megmenteni a fejlődő országok mezőgazdaságát és élelmiszeriparát. 2014-ben a családi gazdaságok állították elő a világon fogyasztott élelmiszerek 80% -át: sokkal hatékonyabban, mint az ipari gazdálkodás.
A különféle típusú vetőmagok természetes akadályt jelentenek a kártevők és betegségek ellen. Az agroökológiai farmok produktivitása bizonyítja, a GMO-któl mentes termelés sikerességét.
Sokan lépnek fel azon a vállalatok ellen, amelyek hibridizálják, sterilizálják, szabadalmaztatják és privatizálják a vetőmagokat. Vandana Shiva, az indiai ökológus életének középpontjában a GMO-k elleni aktivizmus, az indiai parasztok számára szabadalom nélkül elosztott magvak biztosítása és a biokalózkodással kapcsolatos tevékenységek állnak. Az életét szentelte országának agrobiológia sokszínűségének védelme érdekében.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk forrása:
A cikket a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement) publikálta 2018. december 13-án. Az eredeti cikk itt érhető el:
https://ideas4development.org/en/seed-war-food-biodiversity-corporations/
A cikk a szerzők magánvéleménye, amely nem feltétlenül tükrözi az AFD hivatalos álláspontját.
Mezőgazdaság
A dráguló gabonák ellenére nagyjából stabil maradt a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Közleményt adott ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a világ élelmiszer-alapanyagárainak májusi alakulásáról.
Róma, 2026. június 5. – Nagyjából változatlan maradt a világ élelmiszer-alapanyagárainak referenciamutatója májusban, mivel a növényi olajok árának csökkenése ellensúlyozta a gabonafélék és a cukor drágulását – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 130,8 ponton zárt 2026 májusában, ami 0,2%-kal alacsonyabb a felülvizsgált áprilisi szintnél, ugyanakkor 2,9%-kal magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél.

Kukorica-feldolgozó Ukrajnában. ©FAO/ Anastasiia Borodaienko
„Bár a globális élelmiszer-nyersanyagpiacok javarészt ellenállóképesnek bizonyultak, a gabonafélék drágulása rávilágít az időjárásból adódó kockázatokra, valamint az energiapiacok és az inputok elérhetőségével szembeni sérülékenységre. A főbb kereskedelmi útvonalakat – köztük a Hormuzi-szorost – érintő tartós bizonytalanság csökkentheti a műtrágya-felhasználást és további nyomást helyezhet az élelmiszerárakra, amely felhívja a figyelmet az összehangolt nemzetközi fellépés szükségességére” – mondta Boubaker Ben-Belhassen, a FAO Piacok és Kereskedelem Főosztályának igazgatója.
A gabonafélék árindexe 2,6%-kal nőtt áprilishoz képest, és közel 5,0%-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet – ez tükrözi az áremelkedést amely az összes főbb gabonafajta esetében megfigyelhető a globális üzemanyag- és műtrágyaárak emelkedése, valamint az időjárási tényezők miatti nyomás hatására. A búza világpiaci ára 3,4%-kal drágult egy hónap alatt – és 7,8%-kal az egy évvel ezelőtti szinthez képest –, amit a fontosabb exportőröknél, köztük az Egyesült Államokban várható terméscsökkenés támasztottak alá, ahol az őszi búza terméskilátása évtizedek óta az egyik legkedvezőtlenebb. Az amerikai kemény vörös őszi búza ára 2026 májusában 28%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A kukorica ára 1,9%-kal – éves szinten 3,9%-kal – nőtt, ami a főbb piacokon megnövekedett importkeresletnek, a brazíliai és az egyesült államokbeli kínálat szűkülésének, valamint az etanol-keresletet fellendítő magasabb energiaáraknak köszönhető. A FAO összes rizsfélékre vonatkozó árindexe 2,7%-kal drágult a múlt hónaphoz képest, amit az időjárási aggodalmak és a magasabb nyersolaj- és származéktermék-árak támasztottak alá egyes vezető ázsiai exportőr országokban.
A FAO növényiolaj-árindexe ezzel szemben 4,6%-kal csökkent áprilishoz képest – ennek a mutatónak ez az első visszaesése 2026-ban. A pálmaolaj nemzetközi ára a gyengébb globális importkereslet és a nyersolajpiacok bizonytalansága miatt esett vissza, míg a szójaolajtrendek vegyesek voltak: Dél-Amerikában az exportálható készletek szezonális bővülése lefelé húzta, míg Észak-Amerikában a szilárd bioüzemanyag-kereslet felfelé nyomta az árakat. A repce- és napraforgóolaj jegyzései a szűkös kínálati viszonyok miatt emelkedtek.
A húsfélék árindexe 0,1%-kal erősödött. A marhahús ára – különösen Kína és az Egyesült Államok részéről jövő – erős importkereslet hatására nőtt, míg a sertéshúsárak csökkentek, főként az Európai Unióban tapasztalható bőséges kínálat és alacsonyabb importkereslet miatt.
A tejtermékek ára 0,5%-kal esett az előző hónaphoz képest, amelyet elsősorban a nemzetközi vajárak visszaesése eredményezett. A sajt ára nagyjából stabil maradt, míg a sovány tejpor ára emelkedett. A teljes tejpor árak vegyes fejleményeket mutattak.
A FAO cukorár-indexe 7,5%-kal ugrott májusban. Ennek oka részben, hogy a Brazíliában előállított cukornádnak várhatóan kisebb hányada kerül cukortermelésre, ami növeli az etanolra való nagyobb mértékű átállásra vonatkozó várakozásokat. Emellett indokolja az az aggodalom, hogy az El Niño jelenség kedvezőtlenül érintheti az indiai és thaiföldi termelést a következő évben.
További részletek itt olvashatók.
A globális gabonatermelés és -kereskedelem a következő évben csökkenhet
Az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés szerint, amelyet szintén pénteken tett közzé a FAO, a 2026/27-es szezonban a globális gabonatermés várhatóan 2%-kal csökken az előző évhez képest, 2 982 millió tonnára, elsősorban a búzatermés visszaesése miatt.
A FAO által támogatott Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres piaci frissítések mellett az anyag betekintést nyújt abba, hogyan formálja át a Hormuzi-szoros körüli feszültség a globális ömlesztettrakomány-szállítási piacot, és értékeli, hogy egyes országok hogyan reagálnak az emelkedő energia- és műtrágyaköltségekre.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Idén meghosszabbodik a tavaszi fagykárbejelentés határideje
Módosították a tavaszi fagykárok bejelentésének határidejét:
Június 9-ére módosul a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje. A káreseményeket továbbra is a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus kárbejelentő felületén lehet rögzíteni – hívja fel az érintett gazdálkodók figyelmét az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium.

Fotó: Pixabay
A HungaroMet az elmúlt időszak minimumhőmérsékleti adatait teljeskörűen felülvizsgálta, az új adatok már elérhetők az agro.met.hu oldalon. Az adatok finomítása során a meteorológiai szolgálat kiemelt figyelmet fordított a mikroléptékű topográfiai adottságok hatásaira, így a gazdálkodók számára még pontosabb hőmérsékleti adatok állnak rendelkezésre.
A lezajlott adatfrissítésekre való tekintettel fontos, hogy azok a gazdálkodók, akik növénykultúráikban a tavaszi fagy következtében károsodást tapasztaltak, tegyék meg kárbejelentésüket a MÁK elektronikus kárbejelentő felületén. Amennyiben a kárbejelentés eddig még nem történt meg, azt legkésőbb 2026. június 9-éig lehet megtenni.
(AÉM)
Mezőgazdaság
Most érdemes lépni: új szakasz nyílik a „Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával” pályázat benyújtásában
2026. június 11-én nyílik meg a mezőgazdasági generációváltást támogató pályázat újabb benyújtási szakasza
A KAP-RD06-1-25 kódszámú pályázat következő benyújtási szakasza 2026. június 11-én nyílik meg, amely újabb lehetőséget biztosít a mezőgazdasági generációváltás támogatására. A konstrukció célja, hogy elősegítse a működő mezőgazdasági üzemek sikeres átadását a fiatalabb generáció számára, miközben hozzájárul a vidéki gazdaságok stabilitásához és fejlődéséhez. A pályázatra összesen 22 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, a támogatás pedig vissza nem térítendő formában érhető el egyszerűsített kiválasztási eljárás keretében.

Az ábra illusztráció.
A támogatási kérelmek következő benyújtási időszaka 2026. június 11. és június 24. között lesz elérhető, ezt követően pedig további szakaszok nyílnak augusztus 6–19., illetve október 15–28. között. A pályázat kiemelt jelentőségű, hiszen a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása az ágazat elöregedése és az utánpótlás biztosítása. A KAP Stratégiai Tervben ezért hangsúlyos szerepet kapott az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, amely nemcsak a gazdálkodók korszerkezetének javítását célozza, hanem azt is, hogy a működő és versenyképes gazdaságok ne szűnjenek meg az átadási folyamat során.
A támogatásra azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak, akik rendelkeznek a 2021. évi CXLIII. törvény szerinti jóváhagyott gazdaságátadási szerződéssel, – de a gazdaság még a támogatási kérelem benyújtásáig nem szállt át – mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, valamint szerepelnek a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben. A támogatás egyösszegű átalány formájában igényelhető, az elérhető összeg pedig az üzemméret függvényében kerül meghatározásra.
A program hosszú távon hozzájárulhat a magyar agrárium versenyképességének javításához, a helyi gazdaságok megerősítéséhez és a vidéki munkahelyek megőrzéséhez is. A pályázati felhívásra vonatkozó további információk IDE KATTINTVA elérhetők.
A sikeres pályázat előkészítésében és benyújtásában a NAK falugazdászai ingyenes segítséget nyújtanak, beleértve a projektmenedzsment támogatását is, ezért érdemes időben felkeresni őket.
Forrás: NAK / Tilinger Eleonóra


