Mezőgazdaság
Vetőmagháború: cégek az élelmiszer biodiverzitás ellen
A világ élelmiszereinek háromnegyedét 12 különböző növényfajból és 5 állatfajból állítják elő. Az agrobiológiai sokféleségre kevesebb figyelmet fordítanak, mint az állatok biodiverzitására. Azok a nagyvállalatok veszélyeztetik a biodiverzitást, amelyek gazdasági monopóliumokat építettek ki a vetőmagpiacon – tájékoztatott a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement).

Francia Fejlesztési Ügynökség logója. (Forrás: glassdoor.co.in)
A világ élelmiszereinek háromnegyedét 12 különböző növényfajból és 5 állatfajból állítják elő. Az agrobiológiai sokféleségre kevesebb figyelmet fordítanak, mint az állatok biodiverzitására. Azok a nagyvállalatok veszélyeztetik a biodiverzitást, amelyek gazdasági monopóliumokat építettek ki a vetőmagpiacon – tájékoztatott a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement).

Francia Fejlesztési Ügynökség (Forrás: Google Maps)
Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) eredményei alapján a termesztett növények genetikai sokféleségének 75% -a elveszett a 20. század eleje óta. Mi lehet ennek az oka? A gazdák fokozatosan elhagyták a helyi és a hagyományosan általuk szelektált fajtákat, ehelyett elkezdték használni a nagy hozamú, hibrid, steril és egyforma vetőmagokat.
Az emberiség története során termesztett 7 ezer faj közül csak három – rizs, kukorica és búza – generálja a világszerte elfogyasztott növényi kalóriák közel 60% -át. Európában a növények homogenizálását egy 1981. évi törvény ösztönözte, amely egészen a közelmúltig megtiltotta a mezőgazdasági termelőknek a vetőmagok eladását, amelyeket nem szerepeltek hivatalos nyilvántartásokban.
A vetőmag monopólium pódiuma
A jelenlegi helyzet nagyon jövedelmező három vállalat számára, amelyek a vetőmag-világpiac közel 60% -át birtokolják: a Monsanto-Bayer, a Dupont-Dow és a Syngenta-ChemChina.
Vállalati egyesülésekkel és felvásárlásokkal, valamint a vetőmagok szabadalmaztatásával ez a három óriás világ monopóliumot épített fel a vetőmagok piacon, alig tartva tiszteletben a gazdálkodó közösségeket, amit Indiában a 1960-as évekbeli zöld forradalom, vagy annak újabb afrikai verziója bizonyítja. A törvények ellenzik a biokalózkodást, amit alig, vagy egyáltalán nem tisztelnek. Egy amerikai vállalat 1997-ben megpróbálta szabadalmaztatni a basmati rizst: a Monsanto 2011-ben géntechnológiával módosított zöldségeket indiai őshonos fajtákból.
A vetőmaggyártó társaság gyakorlatának ez a néhány példája részben magyarázza a Svalbard Global Seed Vault (Spitzbergákon található Nemzetközi Vetőmag Bank) iránti bizalmatlanságot, amely egy norvégiai világtartalék, ahol 6 ezer különböző növény vetőmagját őrzik. Ez a vetőmagtartalék állítólag ellenáll a legrosszabb katasztrófáknak is, és lehetővé teszi a növények újra felhasználását világkatasztrófa esetén. Ezt nagyrészt a vetőmagipar óriásai finanszírozzák.
Élelmiszerbiztonság veszélye
A szabadalmi jog alkalmazása az egyik stratégia, amelyet a vállalatok használnak az élelmiszerek privatizálására, és ez komoly veszélyt jelent a világ élelmezésbiztonsága számára.
E vállalatok szerint nagy hozammal rendelkező, optimalizált vetőmagok miatt a világ éhínségének végét jelenti – és ez az ígéret arra szolgál, hogy ezeket a vetőmagokat a fejlődő országokba juttassa a Bill és Melinda Gates Alapítvány segítségével. Miután súlyosan megsértette a Monsanto Burkina Faso gyapotiparát, a Monsanto amerikai vállalat arra törekszik, hogy az élelmezés kérdését a Szaharától délre eső Afrikában a saját genetikailag módosított cirok és bab tenyésztésével kezelje.

INADES (Forrás: twitter.com)
Az INADES (Szerző:Pán-Afrikai szervezet aminek 10 afrikai ország a tagja) afrikai nem kormányzati szervezet attól tart, hogy a biotechnológiák megfojtják az élelmiszerkultúráikat, amelyek alapvető fontosságúak emberek millióinak számára. A biodiverzitás csökkenése, amelyet ezek a privatizációk okoznak, befolyásolják az emberek egészségét, sőt, táplálkozással összefüggő krónikus betegségeket is kiválthatnak.
2011-ben a FAO elmagyarázta, milyen romboló lehet az étrend homogenizálása, amelyet a vetőmag-társaságok monopóliumai idéznek elő. Ahogy a globalizáció egységesíti életmódunkat, az őshonos ételek nagyon gyorsan eltűnnek, és ezzel együtt a jó egészséget garantáló étrend is.
Amit vetettél azt arattál (alternatívaként)
Az az ígéret, hogy a módosított vetőmagok megszüntetik az éhínséget, tévesnek bizonyultak: a GMO-k nem fogják megmenteni a fejlődő országok mezőgazdaságát és élelmiszeriparát. 2014-ben a családi gazdaságok állították elő a világon fogyasztott élelmiszerek 80% -át: sokkal hatékonyabban, mint az ipari gazdálkodás.
A különféle típusú vetőmagok természetes akadályt jelentenek a kártevők és betegségek ellen. Az agroökológiai farmok produktivitása bizonyítja, a GMO-któl mentes termelés sikerességét.
Sokan lépnek fel azon a vállalatok ellen, amelyek hibridizálják, sterilizálják, szabadalmaztatják és privatizálják a vetőmagokat. Vandana Shiva, az indiai ökológus életének középpontjában a GMO-k elleni aktivizmus, az indiai parasztok számára szabadalom nélkül elosztott magvak biztosítása és a biokalózkodással kapcsolatos tevékenységek állnak. Az életét szentelte országának agrobiológia sokszínűségének védelme érdekében.
Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Az angol nyelvű cikk forrása:
A cikket a Francia Fejlesztési Ügynökség (Agence Française de Développement) publikálta 2018. december 13-án. Az eredeti cikk itt érhető el:
https://ideas4development.org/en/seed-war-food-biodiversity-corporations/
A cikk a szerzők magánvéleménye, amely nem feltétlenül tükrözi az AFD hivatalos álláspontját.
Horgászat
KÖRÖSÖK-völgye: Szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon
Az aszály és a csökkenő vízszint miatt szivattyús vízpótlás kezdődött a Félhalmi-holtágon. Két mobilszivattyú közel 1 m³/s vízhozammal segíti a frissvíz-ut
A Körösök hegyvidéki és síkvidéki vízgyűjtőterületein az egyre inkább súlyosbodó aszály következtében az Igazgatóság területén lévő vízfolyások vízhozama folyamatosan csökken.

Fotó: Germán Béla
A területen lévő vízpótlások és a magas párolgás hatására a Békésszentandrási duzzasztó által visszatartott, közel 24 millió m³ vízkészlet csökkenni kezdett, amely a duzzasztó felvízén lévő vízszintek csökkenésében is megmutatkozik.
A csökkenő vízszint rontja a gravitációs kivezetés lehetőségeit is.

Fotó: Germán Béla
A Félhalmi-holtág vízellátása is veszélybe kerülhet
A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén található, legnagyobb vízkészletekkel rendelkező holtágak, többek között a Félhalmi-holtág is, kivétel nélkül a Békésszentandrási duzzasztó által a Hármas-Körösben visszatartott vízkészletekből láthatók el friss vízzel.
A vízszint csökkenésével a Félhalmi-holtág vízellátását biztosító szivornya vízszállító képessége csökken, szélsőséges esetben meg is szűnhet.
Ezért a hiányzó vízmennyiséget szivattyúzással szükséges pótolni.

Fotó: Germán Béla
Két mobilszivattyút telepítettek a helyszínre
A Félhalmi-holtág vízpótlása céljából a szakemberek két dízelüzemű mobilszivattyút telepítettek a helyszínre.
A szivattyúk segítségével közel 1 m³/s vízsugárral biztosítható a friss vízkészlet bejuttatása a holtágba.
Körös-védikéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Germán Béla

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Lakócsa: Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
Egy Somogy vármegyei, mintegy 1850 házisertést számláló állományban igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét. Az országos főállatorvos azonnal elrendelte a szükséges járványügyi intézkedéseket a betegség további terjedésének megakadályozása érdekében. A sertéstartók számára kiemelten fontos a járványvédelmi előírások szigorú betartása.

Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Kép forrása: Google Map
Lakócsán igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét
Egy Somogy vármegyei nagylétszámú sertéstartó telepen erősítette meg az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2026. augusztus 9-én.
A mintavétel általános tünetek – láz, gyengeség, hasmenés, elhullás – megjelenése miatt történt.
Dr. Nemes Imre országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a gazdaság lezárását, valamint a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.

Az új honlapon mintegy 965 fegyvert érhetünk el. A legújabb modellektől kezdve az akciós, az outlet fegyvereken át, a KONUS termékeivel bezáróan válogathatunk. Kattintson a képre és tájékozódjon!
Védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki
A telep Magyarország fertőzött besorolású területén található, a térségben több vaddisznómintában is kimutatták a szakemberek a vírust.
A hatóság a kitörés körül 3 és 10 kilométeres védő- és megfigyelési körzetet jelölt ki, amelyekben korlátozásokat is bevezettek.
Az érintett lakócsai gazdaságban a mintegy 1850 hízósertést számláló állomány felszámolása folyamatban van. A fertőzés eredetének és az esetleges továbbterjedésének felderítésére irányuló járványügyi nyomozás zajlik.
A hatóság szakemberei vizsgálják a fertőzés lehetséges forrását, az érintett telep és annak környezetének járványügyi kockázatait, valamint az esetleges kontakt gazdaságokat is.
Az ASP emberre nem veszélyes
Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, ugyanakkor a betegség jelenléte jelentős gazdasági károkat okozhat a sertéságazat számára.
A Nébih felhívja a sertéstartók figyelmét, hogy az állományok védelme érdekében fokozottan ügyeljenek a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására.
Kiemelten fontos a telepek zártan tartása és az állomány vaddisznókkal való akár közvetett érintkezésének megakadályozása.
Szokatlan elhullás vagy megbetegedés esetén pedig haladéktalanul értesíteni kell az állatorvost, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása érdekében.
A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Újabb vármegyében jelent meg a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb megyében tűnt fel a kőrisrontó karcsúdíszbogár
Újabb területen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét. A kártevőt nem csak színcsapdában találták meg, de már fertőzött fában is azonosították. A növényvédelmi szakemberek folytatják az intenzív felderítést, emellett az intézkedéseket a szlovák hatósággal is összehangolják a terjedés megállítása érdekében.

Fotó: NÉBIH
A kőrisrontó karcsúdíszbogár beregsurányi azonosítása, valamint a kártevő szlovákiai jelenléte (az ottani pufferzóna átnyúlása) miatt a magyar hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is kihelyezett több tucat csalogató anyagos színcsapdát. A vármegyében zajló felderítés során először 7 darab kőrisrontó karcsúdíszbogár imágót fogtak Pácin, Sátoraljaújhely és Karcsa településeken, amelyek faji azonosságát a Nébih laborvizsgálata is igazolta, megerősítve a kártevő jelenlétét az újabb vármegyében. Ezt követően, az intenzív felderítés során Sátoraljaújhelyen egy tünetes fa és a rajta lévő röpnyílások észlelése után merült fel a kártevő közvetlen jelenlétének gyanúja. A szakemberek helyszíni vizsgálata során a fa felső egyharmadában több mint 10 röpnyílást találtak, majd a kéregtelenítést követően a törzsben lárvákat és imágókat is azonosítottak, amelyek faji azonosságát a laboratóriumi ellenőrzés szintén megerősítette.
Jelenleg még tart a kőrisrontó karcsúdíszbogár imágó repülési és párzási időszaka, így a hatóság kiemelt figyelmet fordít a csapdázásra. Ezzel párhuzamosan a szakemberek az egyéb tüneteket – például kéregleválás, röpnyílások jelenléte, koronaritkulás – szintén kutatják a környező kőrisállományokban. A megfigyelés célja a korai észlelés és az azonnali szakmai, karantén intézkedések megtétele. A védekezés hatékonysága érdekében a szlovák hatósággal is folyamatos az együttműködés.
A hazai növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál. Ezzel hozzájárulhat, hogy megóvjuk a hazai kőrisállományt, melynek fái természetes erdeink, parkjaink és lakott területeink zöld infrastruktúrájának meghatározó szereplői.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih aloldalán: [https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar](https://portal.nebih.gov.hu/korisronto-karcsudiszbogar)
Forrás: NÉBIH



