Mezőgazdaság
Kampány indult a kiváló magyar minőségű élelmiszer védjegyrendszer népszerűsítéséért
Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány, az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget – közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.
Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány, az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget – közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.

Az új védjegyrendszer erősíti a bizalmat a hazai termékek iránt (Ábra: Nébih)
A közös közleményben kiemelték, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyeket bemutató kampány célja, hogy a lakosság és az élelmiszeripar szereplői közül is minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert és annak előnyeit. A KMÉ-védjegyekkel fémjelzett, megbízható minőségű termékek mögött ellenőrzött alapanyagok és gyártási folyamatok állnak.
Hangsúlyozzák, a KMÉ-védjegyek a termelők, az előállítók, a feldolgozók, a forgalmazók és a vásárlók számára egyaránt garantálják a kiváló minőséget.
A kétfokozatú védjegyrendszer ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat termékeik minőségének fejlesztésére, annak folyamatos fenntartására, és hatékony eszköz a piaci ismertség növeléséhez is. A vásárlókat pedig a piacon található termékek közötti tájékozódásban támogatja azáltal, hogy a magasabb minőséget garantálja és így hozzájárul a tudatos vásárlói magatartás kialakításához.
Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a közleményben kiemelte, a KMÉ védjegyrendszer képviseli a kormány és az Agrárminisztérium célját, hogy mindenki számára biztonságos, jó minőségű élelmiszert biztosítsanak. A Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer leginkább attól különleges, hogy megbízható, hiteles és a minőséghez vezető iránytűként szolgál a vásárlásaink során. Az államtitkár szerint ma már nem döntés kérdése, hogy egy termék biztonságos legyen, hanem alapelvárás. Kiemelkedni a kínálatból kizárólag minőséggel lehet.
Oravecz Márton, a Nébih elnöke a kampány indulása kapcsán a közleményben elmondta, hogy a KMÉ védjegyrendszer új tartalommal tölti meg a kiválóság fogalmát. Egyedülálló, mert mögötte valóban ott a hatósági garancia, a Nébih szakértelme. Az elnök szerint a KMÉ-védjegyes termékekben megbízhatunk, hiszen a komplex vizsgálati rendszernek köszönhetően a KMÉ-védjegyes élelmiszerek nemcsak biztonságosak, hanem kiemelkedő minőségűek is. A védjegy emellett folyamatos fejlődésre és a környezettudatosságra is ösztönzi az élelmiszeripar szereplőit, akik ezáltal a fenntarthatóság mellett is leteszik voksukat.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese a közleményben kiemelte, egy védjegyrendszer értéke annak ismertségében és elismertségében rejlik, ezért a december közepéig tartó kampányidőszak célja a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyek ismertségének és elismertségének növelése a fogyasztók körében. Ennek elemeivel országos és regionális televízió- és rádiócsatornákon, nyomtatott és elektronikus sajtótermékeken, valamint a közösségi média felületein is találkozhatnak majd a fogyasztók.
A védjegyrendszer kétszintű: alap- és arany fokozata van. Az alapfokozatra bárki pályázhat, aki élelmiszert állít elő vagy saját márkás terméket forgalmaz. A sikeres pályázathoz meg kell felelni a kiválósági kritériumoknak. A pályázati eljárás során a gyártónak igazolnia kell, hogy terméke miben emelkedik ki a piacon található többi árutól. A pályázati dokumentumok tartalma, a termékminta vizsgálata, valamint egy helyszíni ellenőrzés elvégzését követően a bírálóbizottság javaslatot tesz a Védjegyjogosult, vagyis Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft., számára a védjegyhasználati jog odaítélésére. A pályázat benyújtásának nincs határideje. Az alapfokozatú védjegy pályázati lehetősége termékcsoportonként bővülve válik elérhetővé, elsőként idén januártól a tej és tejtermékek számára. A pályázati lehetőség már 8 termékkategóriában nyitott a tejtermékek előállítói vagy forgalmazói előtt. Ezek a fogyasztói tej, a joghurt, a kefir, a tejföl, a túró, a vaj, a tejszín és a trappista sajt. A friss húsok és hústermékek várhatóan 2021 elejétől nyílik meg a pályázati lehetőség. Az Agrárminisztérium a további termékkörök és élelmiszeripari ágazatok kiválasztásával, az érintett vállalkozások és szakmaközi szervezetek jelzéseit is figyelembe kívánja venni annak eldöntéséhez, mely termékköröknél jelenjenek meg újabb pályázati lehetőségek.
Az arany fokozatú védjegy használatára csak azzal a termékkel lehet pályázni, amely a Nébih által koordinált, összehasonlító termékteszten, az úgynevezett Termékmustrán a legjobb termékek között szerepel. A Termékmustra az élelmiszer biztonságára, -minőségére, kedveltségére vonatkozó független, komplex vizsgálatsorozat. Termékmustrán kiváló helyezést elérő termékek gyártói vagy sajátmárkás termékek forgalmazói a Védjegyjogosult értesítését követően, a pályázat benyújtásával igényelhetik az arany fokozatú védjegy használatát – írják a közleményben. A tájékoztatás szerint a Termékmustrák történetében az első megmérettetés a tejfölöké volt. A győztesek közül már több termék is viseli az arany fokozatú védjegyet. A következő, túrókról szóló Termékmustra nyáron zajlott, ahol 62 Magyarországon kapható tehéntúróból, 25 jutott tovább a csúcsbírálatra. Az arany fokozat kiérdemléséhez a termékeknek meg kell felelniük a komplex vizsgálati rendszernek, vagyis a szigorú laborvizsgálatoknak, a minőségmustrának és a csomagolástesztnek. Ez a tanúsítási folyamat biztosítja, hogy az arany fokozatú védjegy a kiváló minőségű termékek közül is a prémiumkategóriát képviseli – közölték.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Csúszik az európai szamócaszezon
Az időjárási viszonyok miatt csúszik az európai szamócaszezon, egyelőre csak Egyiptom szállít az európai piacokra.
November végén jelentek meg az első, nagyon kis tételben importált friss szamócatételek a lengyel nagybani piacokon. Ez az áru teljes egészében Egyiptomból származik, és koraisága miatt nagyon drága. Az évnek ebben a szakában az európai piacra kizárólag Egyiptom szállít friss szamócát. Elvileg már Dél-Olaszországban is hamarosan kezdődnie kellene a szezonnak, de idén az állományok kiültetése késedelmesen történt meg, ezért elhanyagolható mennyiségű olasz szamóca kerül a belföldi piacokra, exportra nem marad áru. Belgiumban és Hollandiában is megkezdődött az üvegházi szamóca termesztése, de egyelőre itt is csak igen korlátozottan áll rendelkezésre a gyümölcs – ez a mennyiség egyelőre még a helyi piacok igényeinek is túl kevés. Az árak pedig, bár az utóbbi napokban kissé csökkentek, még mindig magasak, átlagosan 8 eurót kérnek egy 500 grammos dobozért (6000 Ft/kg). A piacon még nincsenek jelen azok a nagy szereplők, akik a téli szezon későbbi szakaszában a kínálat és az árak alakulását döntően meghatározzák: Spanyolország és Görögország. Ezek az országok csak később, december második felében jelennek majd meg az európai piacokon.
Lengyelországban továbbra is korlátozott marad a szamóca kínálata, még az előző években tapasztaltnál is kevesebb árut forgalmaznak majd a nagybani piacok (december folyamán 50 tonna alatti mennyiséget). Nem is várható, hogy a kínálat jelentősen bővülne, főleg, mivel az időjárási viszonyok miatt a vegetáció az idei évben késni fog (nem csak Olaszországban).
A legtekintélyesebb lengyel nagybani piac, Bronisze pultjain idén december első napjaiban átlagosan 40 PLN/kg (3500 Ft/kg), ami 30%-kal magasabb, mint a tavaly ilyenkor érvényes 30 PLN/kg (2600 Ft/kg) körüli átlagár.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak
A 2024-es évi munkaerőpiaci trendekről kérdeztek meg vállalati vezetőket
A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés. A Profession.hu a HR Körkép felmérése szerint az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket A mezőgazdasági szektor romló pénzügyi eredményre számít jövőre.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A június és szeptember között zajlott, online kutatásban 449 vállalatot kérdeztek meg. A munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését.
Az idei HR Körkép felmérés szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.
A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16-20 ezer forint közötti, valamint az 50 ezer forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 ezer forintot meg nem haladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.
Béren kívüli juttatást a cégek 80 százaléka nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok csaknem felénél elérhető, ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP-kártyára történő utalása. Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, a 13. havi fizetést a cégek egy hatoda említette, a 14. havi kifizetés viszont százból már csak két céget érint.
Azonban arra is rámutattak, tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek béren kívüli juttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP-kártya is.
A HR körképből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 45 százaléka jövőre javulásra számít pénzügyi eredményeit tekintve, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői számítanak magasabb arányban, növekedésre viszont az adminisztratív szektor válaszadói.
Forrás: MBTT
Mezőgazdaság
Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei
Lengyelországi vélemények Ukrajna uniós csatlakozásáról
Wielkopolska vajdaság agrárkamarája szerint elsősorban a lengyel külpiacokat és a termelőket érintené hátrányosan Ukrajna uniós csatlakozása.

Ábra: Fruitveb
A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara (Wielkopolskiej Izby Rolniczej, WIR) november 17-én nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a lengyel gazdák lennének a vesztesei Ukrajna uniós csatlakozásának. A közlemény szerint:
“Ukrajna hatalmas agrár-élelmiszeripari termelési potenciállal rendelkezik. A gabonafélék és más mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beáramlásával kapcsolatos tapasztalatok után már tudjuk, hogy ez mit jelenthet a piacainkra nézve, és nem csak Lengyelország esetében. Az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. A csatlakozási folyamat felgyorsítása Oroszország Ukrajna elleni agressziójának, valamint az ukrán elnök és az ukrán kormány által folytatott igen hatékony diplomáciai tevékenységnek az eredménye. A tárgyalások megkezdése nem jelenti azt, hogy az Unió már holnap egy új tagállamot venne fel, a csatlakozási tárgyalások több évig is eltarthatnak. A Nagyszombat (Trnava) székhelyű agrárkamara vezetősége szerint, ha az egész Európai Unió és Lengyelország érdekei szempontjából nézzük ezt a folyamatot, akkor ez egy lépés a helyes irányba. Ukrajna nagy ország és nagy értékesítési piac a többi tagállam számára. Az EU-hoz való csatlakozása fellendíti az EU stagnáló gazdaságát, és újabb fejlődési lökést ad. Lengyelország és más szomszédos országok biztonsága jelentősen nőni fog. Ebből uniós polgárokként mindannyian profitálni fogunk.
A WIR igazgatótanácsa azonban megjegyzi, hogy mint az ilyen társadalmi-gazdasági folyamatok esetében az lenni szokott, itt is lesznek olyan szakmai csoportok, amelyek vesztesként jönnének ki az ukrán csatlakozás elfogadásából. Kétségtelen, hogy ezen csoportok közé tartoznak a gazdálkodók, mint az élelmiszerlánc leggyengébb láncszemei. Az ukrán mezőgazdaság kedvező természeti és talajviszonyainak, valamint az agrárium szerkezetének köszönhetően rendkívül versenyképesen, alacsony árakon képes termelni: ezek a költségek Ukrajnában sokkal alacsonyabbak, a gazdaság és az üzleti élet pedig könyörtelen, és ezt ki akarja majd használni. Ez a folyamat részben már el is kezdődött, ezért fel kell készülnünk rá, és sajnos feltételeznünk kell azt is, hogy nem fogjuk tudni megállítani.
A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara vezetősége szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása óriási veszélyt jelent a lengyelországi családi gazdaságokra. Az Ukrajnából származó olcsóbb mezőgazdasági termékek elsősorban a lengyel termékeket fogják kiszorítani a külső piacokról. Lengyelország jelenleg az egyik legnagyobb baromfihús-, tej- és tejtermék-, zöldség- és gyümölcsexportőr. Emellett gabonaféléket, repcét és cukrot is exportálunk. A külpiaci értékesítésnek köszönhetően több százezer gazdálkodó családnak van jövedelme, így képesek eltartani magukat és fejleszteni gazdaságaikat. Ukrajna uniós csatlakozása után mezőgazdasági termékeink értékesítési árai csökkenni fognak, exportlehetőségeink pedig jelentősen beszűkülnek majd. A lengyel gazdáknak nem lesz hol eladniuk a termékeiket, pozíciónk pedig az EU agrárpiacán meginog – jelenlegi pozíciónk a gazdák sokéves munkájának, valamint a külső forrásoknak, köztük a hitelalapoknak köszönhető. A lengyel gazdaságok és az agrár-élelmiszeripar több milliárd zlotyt fektetett be a termelés szintjének és minőségének növelése érdekében. Ezek a szervezetek még mindig törlesztik kötelezettségeiket, és Ukrajna csatlakozásával szemben pénzügyi likviditásuk csökkenésével kell szembenézniük.
A fentiekkel összefüggésben a Nagy-Lengyelországi Agrárkamara igazgatótanácsa sürgős tárgyalásokat indítványoz Ukrajna csatlakozásának az uniós mezőgazdasági termelőkre, köztük a lengyel mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásainak enyhítését célzó következményekről és eszközökről. Az egyik ilyen, hogy Ukrajnának is meg kelljen felelnie az uniós termelési előírásoknak, ami önmagában növeli a termelési költségeket és csökkenti az ágazat versenyképességét. Másodszor, a közös agrárpolitika (KAP) kerete és a közvetlen kifizetések rendszere is megvitatásra szorul. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Ukrajnában létre fognak-e jönni családi gazdaságok. Meg kell vitatni egy kompenzációs rendszert azon uniós mezőgazdasági termelők számára, akik Ukrajna uniós csatlakozásával jelentős pénzeket veszítenek. Ezek az államigazgatás és a diplomáciánk feladatai. Ebben a tekintetben nagyon aktívan kell fellépnünk az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban, hogy megvédjük a lengyel gazdákat Ukrajna uniós csatlakozásának hatásaitól. Feltételezve, hogy a mezőgazdasági termékek árában nem tudunk versenyezni Ukrajnával, a minőségükre és elismertségükre kell összpontosítanunk a hazai és a külföldi piacokon. Lengyel márkákat kell építenünk, és agrár-élelmiszeriparunkat jövedelmezőbbé kell tennünk. Ezek az elkövetkező évek kihívásai, de a munkát most kell elkezdeni!”
Forrás: Fruitveb