Mezőgazdaság
Kampány indult a kiváló magyar minőségű élelmiszer védjegyrendszer népszerűsítéséért
Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány, az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget – közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.
Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány, az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget – közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.
Az új védjegyrendszer erősíti a bizalmat a hazai termékek iránt (Ábra: Nébih)
A közös közleményben kiemelték, a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyeket bemutató kampány célja, hogy a lakosság és az élelmiszeripar szereplői közül is minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert és annak előnyeit. A KMÉ-védjegyekkel fémjelzett, megbízható minőségű termékek mögött ellenőrzött alapanyagok és gyártási folyamatok állnak.
Hangsúlyozzák, a KMÉ-védjegyek a termelők, az előállítók, a feldolgozók, a forgalmazók és a vásárlók számára egyaránt garantálják a kiváló minőséget.
A kétfokozatú védjegyrendszer ösztönzi a termelőket és a feldolgozókat termékeik minőségének fejlesztésére, annak folyamatos fenntartására, és hatékony eszköz a piaci ismertség növeléséhez is. A vásárlókat pedig a piacon található termékek közötti tájékozódásban támogatja azáltal, hogy a magasabb minőséget garantálja és így hozzájárul a tudatos vásárlói magatartás kialakításához.
Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a közleményben kiemelte, a KMÉ védjegyrendszer képviseli a kormány és az Agrárminisztérium célját, hogy mindenki számára biztonságos, jó minőségű élelmiszert biztosítsanak. A Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer leginkább attól különleges, hogy megbízható, hiteles és a minőséghez vezető iránytűként szolgál a vásárlásaink során. Az államtitkár szerint ma már nem döntés kérdése, hogy egy termék biztonságos legyen, hanem alapelvárás. Kiemelkedni a kínálatból kizárólag minőséggel lehet.
Oravecz Márton, a Nébih elnöke a kampány indulása kapcsán a közleményben elmondta, hogy a KMÉ védjegyrendszer új tartalommal tölti meg a kiválóság fogalmát. Egyedülálló, mert mögötte valóban ott a hatósági garancia, a Nébih szakértelme. Az elnök szerint a KMÉ-védjegyes termékekben megbízhatunk, hiszen a komplex vizsgálati rendszernek köszönhetően a KMÉ-védjegyes élelmiszerek nemcsak biztonságosak, hanem kiemelkedő minőségűek is. A védjegy emellett folyamatos fejlődésre és a környezettudatosságra is ösztönzi az élelmiszeripar szereplőit, akik ezáltal a fenntarthatóság mellett is leteszik voksukat.
Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese a közleményben kiemelte, egy védjegyrendszer értéke annak ismertségében és elismertségében rejlik, ezért a december közepéig tartó kampányidőszak célja a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyek ismertségének és elismertségének növelése a fogyasztók körében. Ennek elemeivel országos és regionális televízió- és rádiócsatornákon, nyomtatott és elektronikus sajtótermékeken, valamint a közösségi média felületein is találkozhatnak majd a fogyasztók.
A védjegyrendszer kétszintű: alap- és arany fokozata van. Az alapfokozatra bárki pályázhat, aki élelmiszert állít elő vagy saját márkás terméket forgalmaz. A sikeres pályázathoz meg kell felelni a kiválósági kritériumoknak. A pályázati eljárás során a gyártónak igazolnia kell, hogy terméke miben emelkedik ki a piacon található többi árutól. A pályázati dokumentumok tartalma, a termékminta vizsgálata, valamint egy helyszíni ellenőrzés elvégzését követően a bírálóbizottság javaslatot tesz a Védjegyjogosult, vagyis Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft., számára a védjegyhasználati jog odaítélésére. A pályázat benyújtásának nincs határideje. Az alapfokozatú védjegy pályázati lehetősége termékcsoportonként bővülve válik elérhetővé, elsőként idén januártól a tej és tejtermékek számára. A pályázati lehetőség már 8 termékkategóriában nyitott a tejtermékek előállítói vagy forgalmazói előtt. Ezek a fogyasztói tej, a joghurt, a kefir, a tejföl, a túró, a vaj, a tejszín és a trappista sajt. A friss húsok és hústermékek várhatóan 2021 elejétől nyílik meg a pályázati lehetőség. Az Agrárminisztérium a további termékkörök és élelmiszeripari ágazatok kiválasztásával, az érintett vállalkozások és szakmaközi szervezetek jelzéseit is figyelembe kívánja venni annak eldöntéséhez, mely termékköröknél jelenjenek meg újabb pályázati lehetőségek.
Az arany fokozatú védjegy használatára csak azzal a termékkel lehet pályázni, amely a Nébih által koordinált, összehasonlító termékteszten, az úgynevezett Termékmustrán a legjobb termékek között szerepel. A Termékmustra az élelmiszer biztonságára, -minőségére, kedveltségére vonatkozó független, komplex vizsgálatsorozat. Termékmustrán kiváló helyezést elérő termékek gyártói vagy sajátmárkás termékek forgalmazói a Védjegyjogosult értesítését követően, a pályázat benyújtásával igényelhetik az arany fokozatú védjegy használatát – írják a közleményben. A tájékoztatás szerint a Termékmustrák történetében az első megmérettetés a tejfölöké volt. A győztesek közül már több termék is viseli az arany fokozatú védjegyet. A következő, túrókról szóló Termékmustra nyáron zajlott, ahol 62 Magyarországon kapható tehéntúróból, 25 jutott tovább a csúcsbírálatra. Az arany fokozat kiérdemléséhez a termékeknek meg kell felelniük a komplex vizsgálati rendszernek, vagyis a szigorú laborvizsgálatoknak, a minőségmustrának és a csomagolástesztnek. Ez a tanúsítási folyamat biztosítja, hogy az arany fokozatú védjegy a kiváló minőségű termékek közül is a prémiumkategóriát képviseli – közölték.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.
Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.
1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
A jégkármérséklő rendszer környezeti hatásainak vizsgálata
Támogatáshoz jutnak a ragadós száj- és körömfájás miatt érintett juh- és sertéstartók
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
