Keressen minket

Mezőgazdaság

Lezárult a juhhúst népszerűsítő kampány hazánkban

Közzétéve:

A Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet részéről Dr. Kukovics Sándor ügyvezető igazgató és Bátor Árpád alelnök  a mai sajtóeseményen mutatta be az elnyert Európai Uniós pályázat előzményeit és indokoltságát, amelynek célja az európai juh- és kecskehús fogyasztásának népszerűsítése Magyarországon és Spanyolországban. Dr. Jávor András a juhágazat jövőjéről is beszélt előadásában. Az elnyert EU támogatású spanyol-magyar multi promóciós program nemcsak a két ország ágazatainak együttműködését jelentette, hanem esélyt adott a spanyol fejlesztések megismerésére és hasznosítására, valamint a hazai eredmények spanyol kollégák számára való átadását is lehetővé tette.

Magyarországon előállított juhhús kiváló minőségű. Hazánkban elállított termék megvásárlása során közvetlenül védjük a saját termelőinket a szeszélyes külpiacoktól. (Kép: Pixabay)

A program fő célkitűzései a következők voltak: – újra ismertté tenni a bárány- és juhhúst az azt elfelejtő városi, főleg fiatal lakosság számára, – megváltoztatni a juhhúsról hangoztatott téves képzeteket (zsíros, nehezen elkészíthető, szakértelmet igényel) és egészséges, könnyen elkészíthető ételt kínálni számukra, amely a más, olcsóbb húsféleségekkel is versenyképes lehet, – emellett a társadalom egésze számára fenntartani azt a szolgáltatást, amit a vidék és a táj fenntartásban a juhászat végez.

A kampány főbb üzeneteit és elemeit Dr. Soós Mihály ismertette, aki az InnoFood Marketing Kft. ügyvezetője. A pályázat 2018. január 1-től indult el, amelynek keretében először az online kommunikációs csatornák alapjai készültek el. Ennek során elkészült két honlap, egy a fogyasztók számára (www.barihus.hu), egy pedig a Horeca szektor számára (www.szervezetek.barihus.hu). Ehhez kapcsolódóan kialakításra került két Facebook-oldal is, amelyek ugyanezt a két célcsoportot célozzák meg (Bari-info, Bari-info Horeca). A pályázat időtartama alatt, 3 éven át, ezeken a csatornákon keresztül is közlésre kerültek a legfontosabb információk, újdonságok az érintettek számára. A három év alatt több mint 3 millió elérést értek el a kampánnyal az online platformokon.

A stratégia részeként nem csak online kommunikáció került megvalósításra, hanem a hagyományos/klasszikus csatornákon keresztül is, mint például a nyomtatott sajtó, a TV, vagy a rádió. Ezen belül televíziós és rádiós interjúkon, valamint nyomtatott sajtóban megjelent hirdetésekkel közvetítették a kampány üzeneteit. Ezeken a csatornákon keresztül több mint 3,3 millió embert értek el a kampánnyal.

A pályázati forrásból megvalósításra került három kóstoltatás 15 helyszínen, 22 kiállításon, rendezvényen való megjelenés is. Emellett bevezetésre került az ún. Lamb Meat Day (Bárány Napok) kezdeményezés, amely során hazai éttermekben speciális bárány- és juhhúsból készült ételeket lehetett fogyasztani kedvezményesen egy adott időszak alatt, amely a pályázat ideje alatt minden évben megrendezésre került. A kampány ideje alatt 124 étterem csatlakozott a kezdeményezéshez, így több, mint 25 ezer ember értesült a kampányról. A Horeca szektor nyitottan és pozitívan állt a kampányhoz, amelyet az is mutat, hogy a 2020-ban megkérdezett éttermek 70%-a továbbra is részt szeretne venni a Bárány Napokon.

A kampány egyik célja az is volt, hogy az alapvetően spanyol hentesek által kialakított új/újszerű szeletelési módokat is ismertté tegye Magyarországon. Ezek a szeletelési módok olyan új típusú húsrészek kinyerését eredményezik, amelyekből a megszokottól eltérő ételek is elkészthetők. A kampánynak köszönhetően a megkérdezett hazai éttermek 40%-a ismeri és alkalmazza is ezeket. Prof. Dr. Szakály Zoltán az előadásában ismertette, hogy a hatékony kommunikációnak köszönhetően javult a bárány- és juhhússal kapcsolatos fogyasztói megítélés is. A megkérdezettek ehhez a húsféléhez társítják a fenntarthatóságot leginkább. A kampány teljes költségvetése 6 825 000 euró volt, amelyből a magyar kampány 825 000 euróba került.

A kampány összességében sikeresnek tekinthető, azonban szükséges folytatni a megkezdett munkát, ezért az Interovic és a Juh Terméktanács sikeres pályázatot nyert el a kampány folytatásához. Így 2021-től újabb 3 éves ciklus veszi kezdetét, amelynek során tovább folytatják bárány- és juhhús fogyasztásának népszerűsítését.

Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom