További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Mezőgazdaság
Cél a felelős vízgazdálkodás Magyarországon
Megjelent a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely egyrészt megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését – jelentette ki Nagy István, agrárminiszter.
Megjelent a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely egyrészt megoldást nyújt az engedély nélkül kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését – jelentette ki Nagy István, agrárminiszter.
A vízgazdálkodás rendkívül fontos hazánkban. A probléma számos régiót érint amiről itt és itt írtunk korábban.
Fenntartható vízgazdálkodás nélkül sok ország a vesztébe rohanhat. Magyarországon megfelelő szaktudás, és intézményi háttér áll rendelkezésre a nemzeti kincs megőrzése érdekében. (Kép: Pixabay)
Az Agrárminisztérium célja a felelős vízgazdálkodás, valamint az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát. Ezért 2019-ben kidolgoztuk az öntözésfejlesztésről szóló törvényt, 2020-ban pedig a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet, amelyekkel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtettük meg. Vannak azonban területek, ahol felszíni vízkészlet nem, vagy csak nagyon nagy költség árán elérhető és használható fel, ezeken a területeken csak felszín alatti vízből lehet öntözni.
Nagy István szerint az engedély nélkül létesülő és üzemelő mezőgazdasági célú kutak nagy száma a szabályozásból adódó kötelezettség, és az ahhoz szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, amelyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le az engedélyezési eljárást. A becslések alapján hazánkban tízezer és százezer közé tehető az ilyen engedély nélkül üzemelő öntöző kutak száma, amelyek a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából is kockázatot jelenthetnek. A törvénymódosítás célja, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amit az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek.
A 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály alapján az Agrárminisztérium kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra, ezen létesítmények bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.
A törvénymódosítás emellett lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett, egy egyszerűsített adatlapon történő bejelentés-kötelessé válik, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A magyar gazdák számára ez az érdemi egyszerűsítés költséget, időt és adminisztrációs terhet is csökkent. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.
Nagy István jelezte, hogy az Agrárminisztériumhoz tartozó Nemzeti Földügyi Központ a kutak pontos számának ismeretében és a felhasznált vízmennyiség mérésével egy olyan országos monitoring rendszert tud majd létrehozni, amely valós képet ad majd a hazai felszín alatti vízkészletek igénybevételéről, ezzel is hozzájárulva a még felelősségteljesebb hazai vízgazdálkodáshoz.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026 január 14-én összehangolt védelmi szolgálat zajlott a térség külterületi részein, amelyben több szervezet közösen vett részt az illegális tevékenységek visszaszorítása és a közbiztonság erősítése érdekében. Az akciót a Nagykátai Rendőrkapitányság koordinálta, együttműködésben a Készenléti Rendőrség egységeivel, a DINPI munkatársaival, a helyi vadásztársaságokkal, valamint a NEFAG Zrt. Monori Erdészetének két alkalmazottjával.
Előkészített fát találtak az erdészek. Forrás: NEFAG
A védelmi szolgálat érintette a Tápiószági és a Tápiószecsői erdészkörleteket is. A Készenléti Rendőrség részéről lovasrendőrök is részt vettek az ellenőrzésekben, ami különösen az erdős, nehezen megközelíthető területeken biztosított hatékony jelenlétet.
A rendőrség drónnal pásztázta át a területet. Forrás: NEFAG
Az összehangolt fellépés eredményeként az akció során két gyanúsított előállítására került sor. A NEFAG Zrt. Monori Erdészetét Mihálji Ferenc és Csiszár Attila képviselte, akik helyismeretükkel és szakmai tapasztalatukkal segítették a rendőrség munkáját.
A Nagykátai Rendőrkpaitányság egyenruhás állománya támogatta az akciót. Forrás: NEFAG
Az ilyen jellegű közös szolgálatok kiemelt szerepet töltenek be az erdők, a védett természeti területek és a külterületi térségek biztonságának megőrzésében, valamint az illegális tevékenységek megelőzésében.
NEFAG
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Csökkentek az adminisztratív feladatok az eGN-ben
2026. január 5-én módosították az EGN szabályait
2026. január 5-én elfogadásra került a gazdálkodók adminisztratív feladatainak mérséklése érdekében módosított, 2026-os évre vonatkozó csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló formanyomtatvány. A Gazdálkodási Napló a hatályos jogszabályoknak és pályázati felhívásoknak megfelelően a továbbiakban is vezethető papíralapon, illetve elektronikus úton egyaránt.
Fotó: NÉBIH
1/2026. számú Nébih eGN hirdetmény
Az új nyomtatványból több adatlap törlésre– például a Terület összesítő, a Talajvizsgálatok –, míg más adatlapok az adatigény csökkentésével összevonásra kerültek. A Gazdálkodási Napló egyes lapjainak kitöltése továbbra is függ attól, hogy a termelő mely támogatásokat veszi igénybe. Az adatrögzítés megkönnyítése érdekében az útmutató támogatásonként részletesen bemutatja, mely adatlapokat szükséges kitölteni.
A Gazdálkodási Naplóra vonatkozó általános szabályokat a rendelet1 tartalmazza:
26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót jogszabályban2 vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti.
(2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodási napló vezetését az egységes kérelem benyújtásától, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig meg kell kezdeni, és azt a tárgyév egésze vonatkozásában kell vezetni.
(3) A gazdálkodási napló vezetését a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja.
Tekintettel arra, hogy a 2025. naptári évre vonatkozó adatszolgáltatás 2026. január 31-ig még folyamatban van, kérjük, fokozottan figyeljenek arra, hogy a 2025. évi adatok rögzítéséhez ne az új, 2026-os papír alapú nyomtatványt használják!
A 2026-os évre vonatkozóan papír alapon vezetett Gazdálkodási Napló adatait legkésőbb 2027. január 31-ig lehet rögzíteni a Nébih elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) rendszerébe. Amennyiben a gazdálkodó az eGN rendszerben problémát tapasztal, kérjük, jelezze az egn@nebih.gov.hu e-mail címen.
113/2023. (IV. 19.) AM
2 figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Élénkült az élősertés-export, visszaesett az import Magyarországon
A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 6,7 százalékkal 35,4 ezer tonnára nőtt 2025 január–novemberében a 2024 azonos időszakában külpiacon eladott mennyiséghez képest. A legfőbb partnerek Románia, Moldova és Albánia voltak. Az élősertés-behozatal 25,6 százalékkal 42,7 ezer tonnára esett vissza a megfigyelt időszakban.
Fotó: Pixabay
A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 6,1 százalékkal (143,6 ezer tonna), értéke 13,1 százalékkal mérséklődött 2025 január–novemberében a 2024. január–novemberi időszakhoz képest. A sertéshúsimport volumene 10,8 százalékkal (117,2 ezer tonna), értéke 13 százalékkal csökkent ugyanekkor.
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 720 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2025-ben, 11,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.
Ábra: AKI
Természetvédelem8 óra
A vadlovakat nem viseli meg a téli hideg a Hortobágyon
Természetvédelem9 óra
Madároduk készülnek Szolnokon – önkénteseket várnak a természetvédők
Vadászat1 nap
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Vadászat1 nap
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Vadászat2 nap
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Vadászat2 nap
Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih
Vadászat3 nap
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
Kiemelt cikk3 nap
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Vadászat3 nap
Folyamatos a vadetetés az EGERERDŐ Zrt. területén
Mezőgazdaság3 nap
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Vadászat4 hét
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Vadászat4 hét
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Vadászat2 hét
A zalai kanom
Vadászat4 hét
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
Vadászat2 hét
POLICE: Lekapcsolták őket
Vadászat4 hét
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
Vadászat4 hét
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
Vadászat4 hét
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
Vadászat4 hét
Mesterhármas 1980-ból
Vadászat4 hét