Tudomány
A Közel-Kelet vízhiánya regionális akciót igényel
Prof. Jay Famiglietti hidrológus szerint, a világ vízhiányos forráspontjainak kezelése regionális megoldásokat igényel. A már forró és száraz Közel-Kelet egyre szárazabbá válik, műholdas képek alapján a régió korábban és gyorsabban veszít vizet, mint az korábban előre jelezték. A visszaesés az aszály és a felszín alatti vizek megnövekedett használata riasztó kombinációjának az eredménye. A vízhiány kérdése országhatárokon és néha összetett politikai határokon is átjut, többek között Izrael szomszédságában is a regionális szintű vízbiztonsági megoldások hiányoznak.
1. kép: Prof. Jay Famiglietti hidrológus
Prof. Jay Famiglietti hidrológus – a Globális Vízbiztonsági Intézet igazgatója a Saskatchewan Egyetemen Saskatoon-ban – szerint a világ vízhiányos forráspontjainak regionális vízhiánya regionális megoldásokat igényel. Alulintézményesítettek vagyunk, amikor globális, vagy transznacionális, valamint határokon átnyúló vízügyi kérdésekről van szó. Beszélhetünk az Egyesült Nemzetek Szervezetéről, de azt gondolom hogy el vannak foglalva a Fenntartható Fejlődés Céljaival (SDG). Nincs valódi testület amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozna, tehát a régiók és az egyes kormányok feladatai ezek – tette hozzá többek között Izraelben, Jordániában, vagy Ciszjordániában. A NASA GRACE műholdas képei alapján a Közel-Kelet elveszített 144 köbkilométer vizet. Az édesvíz mennyisége 2006-2013 között megegyezett a Holt-tenger víz mennyiségével. A kutatók kiderítették, hogy a vízveszteség több mint 60%-át a felszín alatti szivattyúzás okozta, a világ legnagyobb víztartó rétegeinek több mint a felénél már meghaladták a fenntartható csúcspontokat.
Miközben a vízhiány egyértelmű kihívásokat támaszt az ivóvíz, öntözés, élelmiszertermelés a felszín alatti vizek kimerülése iránt, ezek a problémák jelen vannak a világ legérzékenyebb helyein: Közel-Kelet, a feszült a pakisztáni-indiai határon, vagy Észak-Afrikában.
2. kép: Öntözés
A Közel-Kelet egy olyan régió amely gyorsabban szárad és veszít el vizet, mint a világ bármely más pontja. Ez önmagában is aggodalomra ad okot – mondta Famiglietti aki korábban a NASA sugárhajtómű laboratóriumának vezető víztudományi kutatója volt. Amikor arra gondolunk, hogy ez mit jelent a nemzetközi kapcsolatokban, vagy a komplex kapcsolatokban a Közel-Keleten és az élelmiszertermelésben, akkor ez egy hatalmas probléma, amiről nem elég csak beszélnünk.
Sőt amikor országok a konfliktusos régiókban beszélnek a vízbiztonságról, gyakran nem tárgyalják meg a talajvíz kritikus kérdését. Egyezmények csak a felszínen láthatóak, a vízellátás források például a talajvíz nemzetközi megállapodások mentén csúsznak el – mondta Famiglietti.
Famiglietti aki 2013-ban Izraelbe látogatott, a vízdiplomáciai útja során az Egyesült Államok Külügyminisztériumával, hamarosan részt fog venni a Víztechnológia és Környezetvédelmi Ellenőrzés (WATEC) konferenciáján, amelyet november 18-21-én rendeznek meg Tel-Avivban. A globális konferencián a vízgazdálkodás és innováció lesz a központi téma, aminek a célja Izrael technológiai megoldásainak kiaknázása és a vízvédelem előmozdítása az egész világon. Az ilyen találkozók a technológia megosztásokról szólnak – meg kell tanulnunk egymástól a rendelkezésre álló lehetőségeket és ösztönöznünk kell másokat arra, hogy jobban csinálják a tevékenységeiket. Időnként megszakad a kapcsolat a technológia és a vízbiztonsági ágazat között – mondta Famiglietti.
Remélem hogy a konferencián megvitatott kérdések ösztönözni fogják az embereket, hogy ne csak a technológiai innovációra, hanem a a társadalmi innováció, politikai innováció és a gazdasági innovációt foglalja magába. Noha az innováció és a technológia nem képes megoldani a globális vízválságot, vagy a klímaváltozást – Famiglietti gyorsan hozzáteszi – ezek lehetővé teszik a hatóságok számára az új fejlesztések kezelését és az alkalmazkodást.
3. kép: Aszálykár
A mezőgazdaság esetében elmondta, hogy az intelligens öntözési rendszereket, amelyet a Netafim fejlesztett ki – tovább kell fejleszteni . Fejlett adatgyűjtést és megosztási mechanizmusokat is szükséges fejleszteni azért, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos döntéshozók helyi szintű támogatást kapjanak. A vízhiány kérdésein túl Famiglietti figyelmeztetett a számítógépes veszélyekre és sérülékenységre, ami veszélyezteti a vízinfrastruktúrát. 2018 márciusában az Egyesült Államok megvádolta Oroszország kormányának hekkereit, a kibertámadás érintette a kritikus infrastrukturális szektoroka,t mint például energia, nukleáris és vízi létesítményeket.
Ahogy az interneten keresztül jobban összekapcsolódunk, egyre sebezhetőbbé válunk és nem vagyok abban teljesen biztos, hogy az internet biztonságunk ott van, ahol lennie kellene az infrastruktúránkban – mondta Famiglietti.
Van arra esély, hogy a saját víz infrasktruktúránk fegyver legyen ellenünk külső szereplők megjelenésével, és a kockázatok körülbelül annyira súlyosak, amennyire csak lehet. Ha be tudsz hatolni a víztározó kezelő irodájába, akkor előfordulhat hogy előre nem tervezett mennyiségű vizet kiereszthetsz, ami rendkívül veszélyes lehet a környező lakosság számára.
A WATEC társelnöke, Oren Blonder és Ari Goldfarb szerint az idei konferencia a maga nemében a nyolcadik, izgalmas eltérés jelent az eddigi korábbi konferenciákhoz képest. Egyesítjük erőinket az Izraeli Gazdasági Minisztérium és az Izraeli Export Intézettel azért hogy elkészítsük a “Víz hetét” – a négynapos nemzetközi és és a helyi hangsúlyos vízgazdálkodásra fókuszálva. A WATEC 2019 büszkén jelenik meg a zászlóshajó eredményeként – mondta Blonder és Goldfarb.
A szekciók workshopokat és kerekasztal és panelbeszélgetéseket foglalnak magukba, valamennyi szereplő részvételével. Ez az egyetlen konferencia, amely valóban a víz és a vízipar jövőjével foglalkozik világszinten, és nem csupán csöveket és egyéb eszközöket mutat be, függetlenül attól, hogy milyen nagyok és szépek lehetnének a kiállítási eszközök.
Fordította: Dr. Szilágyi Gergely
A konferencia részletei az alábbi linken érhetőek el:
https://watec-israel.com/
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
https://www.jpost.com/Middle-East/Water-security-expert-Middle-East-water-shortages-require-regional-action-602509
Képek forrása:
- kép: https://www.google.com/search?q=Jay+Famiglietti,&sxsrf=ACYBGNRPP3UBdwWodtMiGoPRrs74I-w4GQ:1569495392722&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjklfD6qe7kAhWdAxAIHX5pB0EQ_AUIEigB&biw=958&bih=927#imgrc=fPPGUSN744h7UM:
- kép:https://pixabay.com/hu/photos/vir%C3%A1g-%C3%A9let-reped%C3%A9s-sivatag-asz%C3%A1ly-887443/)
- kép: https://pixabay.com/hu/photos/v%C3%ADzes-%C3%B6nt%C3%B6z%C3%A9s-a-mez%C5%91-mesters%C3%A9ges-880965/
Tudomány
A HUN-REN ATK kutatói azonosították a búzanemesítés szempontjából értékes vad kecskebúzafajok kromoszóma-szegmentumait tartalmazó búzavonalakat
Új tudományos hírek az őszi búzáról:
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) kutatói nemzetközi kooperációban a csehországi Olmützi Kísérleti Botanikai intézet munkatársaival génspecifikus molekuláris markerek kifejlesztésével új markerkapcsolt szelekciós rendszert dolgoztak ki, melynek segítségével lehetővé vált a búzával rokon kecskebúza (Aegilops biuncialis) génbanki tételeinek hatékonyabb kiaknázása a búzanemesítésben. A markerkapcsolt szelekciós rendszer és molekuláris citogenetikai módszerek kombinációjával a kutatók számos értékes búzavonalat válogattak ki, amelyek az Ae. biuncialis egy-egy kromoszómáját vagy azok egy szegmentumát hordozták. Az eredményeket bemutató publikáció a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
A különböző kromoszómákat tartalmazó búza/Aegilops biuncialis utódvonalak eltérő kalászmorfológiát mutatnak az Mv9kr1 búzaszülő kalászával összehasonlítva (fotó: Farkas András)
A HUN-REN ATK MGI Biológiai Erőforrások Osztályának Molnár István által vezetett Génmegőrzési Csoportja több mint 20 éve végzett kutatásainak fő célja fajkeresztezések segítségével olyan nemesítési alapanyagok előállítása a búzanemesítés számára, amelyekben a búza rokonsági körének genetikai variabilitásával javíthatók a minőségi paraméterek, a stresszadaptáció és a termésmennyiség. Génforrásként a búzával rokon vadon élő fajoknak egyre fontosabb szerepet tulajdonítanak, azonban az általuk hordozott genetikai diverzitás máig nagyrészt kiaknázatlan. A kecskebúzafélékhez tartozó Aegilops biuncialis számos hasznos tulajdonságot hordoz, így például levél- és szárrozsda-rezisztencia, hő-, szárazság- és sótűrés, magas mikroelem- és élelmirost-tartalom.
A búza és az Ae. biuncialis keresztezésekből származó utódvonalak szelekcióját eddig főként a nagyobb előnemesítési populációk vizsgálatára nehezen alkalmazható molekuláris citogenetikai módszerekkel végezte a csoport. Az új, génalapú molekuláris markerek fejlesztéséhez az Aegilops biuncialis U és M genomjait hordozó diploid őseiből – Ae. umbellulata és Ae. comosa – korábban izolált kromoszómaszekvencia-adatok adtak lehetőséget, amelyek meghatározásában a kutatócsoport is részt vett.
A jelenlegi publikációban három markerfejlesztési stratégiát alkalmaztak, melynek során EST-, IT (Intron-targeting)- és cDNS-alapú markereket fejlesztettek. A keresztezési partnerként szolgáló búza és az Aegilops genotípusokon tesztelt 482 marker közül 126 esetében sikerült búza/Aegilops addíciós vonalak segítségével meghatározni a markerek kromoszomális lokalizációját. A 32 markert tartalmazó szelekciós rendszer segítségével nyomon követhetővé vált az Ae. biuncialis kromoszómáinak jelenléte egy 44 búza/Aegilops hibridszármazékot tartalmazó előnemesítési populációban.
Búza/Aegilops biuncialis szubsztitúciós vonal kromoszomális összetételének azonosítása fluoreszcens in situ hibridizációval. A mitotikus kromoszómák azonosítása különböző színekkel vizualizált repetitív DNS-próbák (Afa: vörös, pSc119.2: zöld, 45S rDNS: narancs) mintázata alapján történt (A). Kinagyítva a hiányzó 4D kromoszómák FISH mintázata látható. Genomi in situ hibridizációval a 42 kromoszómával rendelkező szubsztitúciós vonalban a búzakromoszómák (kék) mellett kimutatható a 4M Ae. biuncialis kromoszóma (piros, nyilak) (B). Az ábra jobb oldalán a szubsztitúciós vonal kalásza látható, a benne lévő Aegilops kromoszómák GISH és FISH mintázatával. (fotó: Farkas András)
A kutatók génspecifikus markerek, valamint citogenetikai módszerek kombinált alkalmazásával több új búza/Ae. biuncialis introgressziós vonalat azonosítottak, melyek felszaporítása, agronómiai értékelése és a nemesítés szempontjából értékes tulajdonságokat hordozó vonalak búzanemesítésbe való bevonása a következő években várható.
Tudomány
A HUN-REN ÖK kutatója Citizen Science módszerrel, nemzetközi együttműködésben vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése céljával
A szabadon élő házi macskák szerepét vizsgálták a kórokozók terjesztésében
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának (HUN-REN ÖK) tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara egy új-kaledóniai és egy brit kutatóval közösen a Citizen Science módszer alkalmazásával elsőként vizsgálta a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, illetve a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását a lakosság által gyűjtött adatok felhasználásával. A kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is. Az eredményeket bemutató tanulmány a Mammal Review tudományos folyóiratban jelent meg.
Fotó: M. J. Botha (iNaturalist.com) – HUN-REN
A háziállatok – leginkább a vadon élő állatokkal és az emberekkel való szoros, közvetlen és közvetett kapcsolataik miatt – alkalmasak arra, hogy zoonotikus fertőzések, vagyis embert fertőzni képes kórokozók közvetítőiként működjenek. A házi macskák jelentős ragadozói a kistestű vadállatoknak, például rágcsálóknak, denevéreknek és madaraknak, amelyek fertőzéshordozók lehetnek, ennek ellenére egyre több az arra utaló bizonyíték, hogy a zoonotikus betegségek megjelenésében játszott szerepüket nem ismerjük eléggé.
Fotó: HUN-REN
A HUN-REN ÖK tudományos munkatársa, Szentiványi Tamara elsőszerzőségével megjelent tanulmányban a kutatók elsőként vizsgálták a házi macskák és a denevérek közötti interakciókat, valamint a potenciális kórokozó-átterjedési események előfordulását. Munkájuk során az iNaturalist nevű Citizen Science platform adatait használták fel. A Citizen Science módszer azt jelenti, hogy a lakosság szolgáltat általa gyűjtött megfigyelési adatokat, legyen szó elektronikus anyagok – például fénykép, videó – feltöltéséről, minta beküldéséről vagy akár kérdőív kitöltéséről. A kutatók ezeket az adatokat számos tudományágban – úgymint az ökológiában, a konzervációbiológiában, az invázióbiológiában vagy a köz- és állategészségügyi kutatásokban – tudják hasznosítani.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A tanulmány szerint világszerte elterjedt és megfigyelhető, hogy a házi macskák denevéreket zsákmányolnak, de Európában és Észak-Amerikában – feltehetőleg a Citizen Science platformok népszerűsége miatt – gyakrabban jelentik ezeket. Számos megfigyelés védett és veszélyeztetett denevérfajokra vonatkozik, ami feltételezhető természetvédelmi problémára utal, leginkább olyan területeken, ahol jelentős a védett fajok száma, mint például hazánkban is, ahol mindegyik denevérfaj természetvédelemi oltalom alatt áll. A macskák által zsákmányolt különböző denevérfajok zoonotikus betegségek ismert gazdái is lehetnek, erre példa az afrikai szelindekdenevér-faj, a Mops pumilus, amely a nemrégiben leírt bombali Ebola-vírus gazdája. Európában, beleértve hazánkat is, jelentős lehet a denevérek macskák általi predációja, ami akár a veszettség terjedéséhez is hozzájárulhat.
Fotó: Szentiványi Tamara – HUN-REN
A tanulmány rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák a zoonotikus kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is, kritikus szerepüket mégis gyakran alábecsülik. A kutatók kiemelik, hogy a házi macskák jelentős köz- és állategészségügyi veszélyforrást jelenthetnek bizonyos körülmények között. Hangsúlyozzák, a legjobban úgy védekezhetünk a kórokozók ellen, ha nem engedjük ki a szabadba macskáinkat, kiküszöbölve ezzel a vadon élő állatokkal való találkozásukat és így csökkentve a kórokozók terjedésének kockázatát. Továbbá javasolják, ha házi kedvenceinken betegségre utaló jeleket látunk, azonnal forduljunk velük állatorvoshoz. Így védhetjük leginkább a környezetünkben vadon élő állatokat, önmagunkat és kedvenceinket, és így csökkenthetjük a macskák által okozott jelentős természetvédelemi károkat.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A tanulmány végén a kutatók részletes útmutatóval szolgálnak a Citizen Science programok résztvevőinek adatszolgáltatási készségeik fejlesztéséhez annak érdekében, hogy adataik később felhasználhatók legyenek az állat- és közegészségügyi kutatásokra fókuszáló tudományos projektekben. Ezekre példa:
A zsákmányállatfajok azonosítása:
- Készítsen több fényképet a zsákmányállat testéről, az arc és a profil tiszta, részletes képeire összpontosítva.
- Ha lehetséges, a méretarányok érzékeltetése érdekében a fényképen szerepeljenek referenciaelemek, például egy ismert méretű tárgy (vonalzó, pénzérme, telefon stb.).
- Kerülje a sötét háttér előtti fényképezést, mivel az ronthatja az állat vonásainak tisztaságát.
- +1 Kerülje az állat közvetlen érintését, szabad kézzel soha ne nyúljon elpusztult vagy láthatóan beteg, haldokló állathoz. Egészségesnek tűnő vadállathoz se nyúljon soha.
A ragadozási esemény kontextusának megadása:
- Szánjon időt arra, hogy leírja a körülményeket és a látott esemény részleteit.
- Ha lehetséges, adjon információt a ragadozó macskáról, különösen annak meghatározására törekedve, hogy házi, kóbor vagy elvadult macska volt-e.
A kutatókkal való kommunikáció megkönnyítése:
- Tegye lehetővé a kutatók számára, hogy kapcsolatba lépjenek Önnel a megfigyelésre vonatkozó további információkért.
- Maradjon kapcsolatban a megfigyelései megosztására használt eszközzel vagy platformmal, és rendszeresen jelentkezzen be, hogy ellenőrizze a frissítéseket vagy a további kérdéseket.
Publikáció:
Tamara Szentivanyi, Malik Oedin, Ricardo Rocha (2023): Cat–wildlife interactions and zoonotic disease risk: a call for more and better community science data Mammal Review, 1-12. DOI: 10.1111/mam.12332
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Tudomány
Magyarországi erdészeti tájai – teljessé vált a könyvsorozat
Teljessé vált Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány
A Magyarország erdészeti tájait bemutató kiadvány V. és VI., a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Dunántúl erdészeti tájcsoportokat bemutató köteteinek megjelenésével immár teljessé vált az a hatkötetes könyvsorozat, aminek a következő évtizedekben biztosan ott van a helye minden erdész szakember könyvespolcán.
Fotó: Vérteserdő Zrt.
2012-ben kezdődött meg a Magyarország erdészeti tájai című hatkötetes szakmai kiadványsorozat elkészítése, mely – kétkötetenként – magában foglalta a kéziratok megírását, a kiadványszerkesztést és a nyomdai kivitelezést. A munkák dr. Führer Ernő főszerkesztő irányítása, az erdészeti hatóság mindenkori szervezete (Nébih, majd az NFK) felügyelete és az Agrárminisztérium támogatása mellett zajlottak.
A kiadványsorozat 2017-ben megjelent Nagyalföld és Északi-középhegység, majd a 2019-es Dunántúli-középhegység és Kisalföld köteteit – a sorozat lezárásaként – követték most a Nyugat-Magyarországról és a Dél-Magyarországról szóló kötetek. A hat kötet összesen 4064 oldalon keresztül mutatja be a hazai erdészeti tájbeosztásnak megfelelően az erdészeti tájcsoportokat, tájakat, tájrészleteket.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A Magyarország erdészeti tájai kiadvány egy átfogó – összevetésre is alkalmas – pillanatképet ad a magyar erdőkről és erdőgazdálkodásról az erdészeti tudományok, az oktatás és a gyakorlat, valamint az igazgatás szakembereiből létrejött szerzői közösség munkája eredményeként.
Az elmúlt 12 évben 106 szakember vett részt szerzőként a kéziratok elkészítésében, munkájukat közel 80 fő segítette az alapadatok előállításával, a kiadvány szerkesztésével, grafikai kivitelezésével, nyelvi és tartalmi lektorálásával. Kitűnő és lelkiismeretes munkát végeztek, köszönet érte!
Fotó: Vérteserdő Zrt.
Ajánljuk a két újabb kötetet – s természetesen a teljes kiadványsorozatot – mindazoknak, kiket érdekel, hogy a magyar erdészet az elmúlt ötven évben honnan hova jutott el, melyek az ágazat legfontosabb jellemzői és aktuális folyamatai a kétezres évek elején.
A kiadványok terjesztését a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya végzi.
Forrás: Vérteserdő Zrt.
A növények kihalása
IV. Országos Harcsafogó Bajnokság I. forduló
Brüsszel elfogadta a gazdálkodók terheit csökkentő javaslatokat
Emelkedő gabonaáraknál nem érdemes a készleteken ülni
Az alkotó erdészetisek
Fagyott ma reggel is: néhol -3 fokig hűlt a levegő
Hivatásos vadászok vármegyei versenye – FELHÍVÁS
Gyűrűt kaptak az erdei szalonka fiókák
A tavaszi esőzés egy vármegye kivételével elmosta a tűzgyújtási tilalmat
IV. Farkas Dénes emlékverseny 2024.06.23.
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
