Tudomány
A Közel-Kelet vízhiánya regionális akciót igényel
Prof. Jay Famiglietti hidrológus szerint, a világ vízhiányos forráspontjainak kezelése regionális megoldásokat igényel. A már forró és száraz Közel-Kelet egyre szárazabbá válik, műholdas képek alapján a régió korábban és gyorsabban veszít vizet, mint az korábban előre jelezték. A visszaesés az aszály és a felszín alatti vizek megnövekedett használata riasztó kombinációjának az eredménye. A vízhiány kérdése országhatárokon és néha összetett politikai határokon is átjut, többek között Izrael szomszédságában is a regionális szintű vízbiztonsági megoldások hiányoznak.

1. kép: Prof. Jay Famiglietti hidrológus
Prof. Jay Famiglietti hidrológus – a Globális Vízbiztonsági Intézet igazgatója a Saskatchewan Egyetemen Saskatoon-ban – szerint a világ vízhiányos forráspontjainak regionális vízhiánya regionális megoldásokat igényel. Alulintézményesítettek vagyunk, amikor globális, vagy transznacionális, valamint határokon átnyúló vízügyi kérdésekről van szó. Beszélhetünk az Egyesült Nemzetek Szervezetéről, de azt gondolom hogy el vannak foglalva a Fenntartható Fejlődés Céljaival (SDG). Nincs valódi testület amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozna, tehát a régiók és az egyes kormányok feladatai ezek – tette hozzá többek között Izraelben, Jordániában, vagy Ciszjordániában. A NASA GRACE műholdas képei alapján a Közel-Kelet elveszített 144 köbkilométer vizet. Az édesvíz mennyisége 2006-2013 között megegyezett a Holt-tenger víz mennyiségével. A kutatók kiderítették, hogy a vízveszteség több mint 60%-át a felszín alatti szivattyúzás okozta, a világ legnagyobb víztartó rétegeinek több mint a felénél már meghaladták a fenntartható csúcspontokat.
Miközben a vízhiány egyértelmű kihívásokat támaszt az ivóvíz, öntözés, élelmiszertermelés a felszín alatti vizek kimerülése iránt, ezek a problémák jelen vannak a világ legérzékenyebb helyein: Közel-Kelet, a feszült a pakisztáni-indiai határon, vagy Észak-Afrikában.

2. kép: Öntözés
A Közel-Kelet egy olyan régió amely gyorsabban szárad és veszít el vizet, mint a világ bármely más pontja. Ez önmagában is aggodalomra ad okot – mondta Famiglietti aki korábban a NASA sugárhajtómű laboratóriumának vezető víztudományi kutatója volt. Amikor arra gondolunk, hogy ez mit jelent a nemzetközi kapcsolatokban, vagy a komplex kapcsolatokban a Közel-Keleten és az élelmiszertermelésben, akkor ez egy hatalmas probléma, amiről nem elég csak beszélnünk.
Sőt amikor országok a konfliktusos régiókban beszélnek a vízbiztonságról, gyakran nem tárgyalják meg a talajvíz kritikus kérdését. Egyezmények csak a felszínen láthatóak, a vízellátás források például a talajvíz nemzetközi megállapodások mentén csúsznak el – mondta Famiglietti.
Famiglietti aki 2013-ban Izraelbe látogatott, a vízdiplomáciai útja során az Egyesült Államok Külügyminisztériumával, hamarosan részt fog venni a Víztechnológia és Környezetvédelmi Ellenőrzés (WATEC) konferenciáján, amelyet november 18-21-én rendeznek meg Tel-Avivban. A globális konferencián a vízgazdálkodás és innováció lesz a központi téma, aminek a célja Izrael technológiai megoldásainak kiaknázása és a vízvédelem előmozdítása az egész világon. Az ilyen találkozók a technológia megosztásokról szólnak – meg kell tanulnunk egymástól a rendelkezésre álló lehetőségeket és ösztönöznünk kell másokat arra, hogy jobban csinálják a tevékenységeiket. Időnként megszakad a kapcsolat a technológia és a vízbiztonsági ágazat között – mondta Famiglietti.
Remélem hogy a konferencián megvitatott kérdések ösztönözni fogják az embereket, hogy ne csak a technológiai innovációra, hanem a a társadalmi innováció, politikai innováció és a gazdasági innovációt foglalja magába. Noha az innováció és a technológia nem képes megoldani a globális vízválságot, vagy a klímaváltozást – Famiglietti gyorsan hozzáteszi – ezek lehetővé teszik a hatóságok számára az új fejlesztések kezelését és az alkalmazkodást.

3. kép: Aszálykár
A mezőgazdaság esetében elmondta, hogy az intelligens öntözési rendszereket, amelyet a Netafim fejlesztett ki – tovább kell fejleszteni . Fejlett adatgyűjtést és megosztási mechanizmusokat is szükséges fejleszteni azért, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos döntéshozók helyi szintű támogatást kapjanak. A vízhiány kérdésein túl Famiglietti figyelmeztetett a számítógépes veszélyekre és sérülékenységre, ami veszélyezteti a vízinfrastruktúrát. 2018 márciusában az Egyesült Államok megvádolta Oroszország kormányának hekkereit, a kibertámadás érintette a kritikus infrastrukturális szektoroka,t mint például energia, nukleáris és vízi létesítményeket.
Ahogy az interneten keresztül jobban összekapcsolódunk, egyre sebezhetőbbé válunk és nem vagyok abban teljesen biztos, hogy az internet biztonságunk ott van, ahol lennie kellene az infrastruktúránkban – mondta Famiglietti.
Van arra esély, hogy a saját víz infrasktruktúránk fegyver legyen ellenünk külső szereplők megjelenésével, és a kockázatok körülbelül annyira súlyosak, amennyire csak lehet. Ha be tudsz hatolni a víztározó kezelő irodájába, akkor előfordulhat hogy előre nem tervezett mennyiségű vizet kiereszthetsz, ami rendkívül veszélyes lehet a környező lakosság számára.
A WATEC társelnöke, Oren Blonder és Ari Goldfarb szerint az idei konferencia a maga nemében a nyolcadik, izgalmas eltérés jelent az eddigi korábbi konferenciákhoz képest. Egyesítjük erőinket az Izraeli Gazdasági Minisztérium és az Izraeli Export Intézettel azért hogy elkészítsük a “Víz hetét” – a négynapos nemzetközi és és a helyi hangsúlyos vízgazdálkodásra fókuszálva. A WATEC 2019 büszkén jelenik meg a zászlóshajó eredményeként – mondta Blonder és Goldfarb.
A szekciók workshopokat és kerekasztal és panelbeszélgetéseket foglalnak magukba, valamennyi szereplő részvételével. Ez az egyetlen konferencia, amely valóban a víz és a vízipar jövőjével foglalkozik világszinten, és nem csupán csöveket és egyéb eszközöket mutat be, függetlenül attól, hogy milyen nagyok és szépek lehetnének a kiállítási eszközök.
Fordította: Dr. Szilágyi Gergely
A konferencia részletei az alábbi linken érhetőek el:
https://watec-israel.com/
Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:
https://www.jpost.com/Middle-East/Water-security-expert-Middle-East-water-shortages-require-regional-action-602509
Képek forrása:
- kép: https://www.google.com/search?q=Jay+Famiglietti,&sxsrf=ACYBGNRPP3UBdwWodtMiGoPRrs74I-w4GQ:1569495392722&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwjklfD6qe7kAhWdAxAIHX5pB0EQ_AUIEigB&biw=958&bih=927#imgrc=fPPGUSN744h7UM:
- kép:https://pixabay.com/hu/photos/vir%C3%A1g-%C3%A9let-reped%C3%A9s-sivatag-asz%C3%A1ly-887443/)
- kép: https://pixabay.com/hu/photos/v%C3%ADzes-%C3%B6nt%C3%B6z%C3%A9s-a-mez%C5%91-mesters%C3%A9ges-880965/
Tudomány
KITEKINTŐ: India – Nemzetközi konferencián vettek részt magyar jogászok a háziállatok és a vadon élő állatok védelmében
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében.
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében. A rangos tudományos eseményen a nemzetközi és összehasonlító jogi megközelítésben vizsgálták a háziállatok és a vadon élő állatok védelmének aktuális kihívásait, különös tekintettel a jogalkotás, a jogalkalmazás és az új technológiák szerepére. Az esemény súlyát mutatja, hogy a konferenciát Shri Y. K. Gupta, a Sharda Egyetem rektorhelyettese vezette, miközben Prasanna Bhalachandra Varale bíró, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is megtisztelte a konferenciát, aki találkozott a magyar kutatókkal: Prof. Dr. Szuchy Róberttel, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettesével, valamint Prof. Dr. Domokos Andreával, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével, a Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetőjével is.

Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a konferencia. A képen jobbról a második Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. Fotó: Sharda University
2026. január 16–17. között megrendezett a Conceptualizing Legal Framework and Policies for Domestic Animal and Wildlife Conservation: Issues and Challenges című konferencia megnyitó ünnepsége hagyományos indiai szertartással – a lámpagyújtással és a Saraswati Vandanával – vette kezdetét, amely a tudás, a fenntarthatóság és az ökológiai felelősségvállalás iránti közös elköteleződést jelképezte.

Konferencia Indiában, a a Sharda School of Law szervezésében. Fotó: Sharda University
A megnyitón felszólalt többek között Prof. (Dr.) Rhishikesh Dave, a Sharda School of Law dékánja, Ms Vishaish Uppal (WWF India), Prof. (Dr.) Sibaram Khara, a Sharda University rektora, valamint Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. A felszólalók egyhangúlag hangsúlyozták a jogi keretek megerősítésének, a hatékony végrehajtásnak és a nemzetközi akadémiai együttműködésnek a jelentőségét az állat- és természetvédelem területén.
Károlis szakmai hozzájárulások: európai perspektívák
A konferencia szakmai programjában a Károli oktatói meghatározó szerepet vállaltak.

Prof. Dr. Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetigazgató előadása közben. Fotó: Sharda University
Prof. Dr. Domokos Andrea, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese előadásában az Európai Unió állatjóléti és állatvédelmi rendszerét mutatta be. Kiemelte, hogy az uniós jog – különösen a Lisszaboni Szerződés 13. cikke – az állatokat érző lényként ismeri el, és hogy az EU „brüsszeli hatása” globálisan is formálja az állatvédelmi standardokat. Ismertette továbbá a magyar állatvédelmi szabályozás legújabb szigorításait is.
Prof. Dr. Szuchy Róbert előadása a vadon élő állatok védelme és az energiarendszerek fejlesztése közötti jogi egyensúly kérdését elemezte. Bemutatta, miként érvényesülnek az uniós természetvédelmi irányelvek – különösen a Madár- és Élőhelyvédelmi irányelv – a megújulóenergia-projektek engedélyezése során, és milyen szerepet játszik ebben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata.

Magyar professzorok indiai kollégáikkal értekeztek. Fotó: Sharda University
Technológia, jog és jövőbeli együttműködés
A konferencia egyik kiemelt szekciója az új technológiák – mesterséges intelligencia, drónok, genetikai nyomonkövetés – szerepét vizsgálta az állat- és természetvédelemben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogrendszereknek lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, miközben biztosítaniuk kell az alapvető jogi garanciákat.
A kétnapos tanácskozást ünnepélyes záróülés zárta, amelyen Hon’ble Justice P. B. Varale, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is felszólalt. Záróbeszédében Prof. Dr. Szuchy Róbert hangsúlyozta: az állat- és vadvédelem globális kihívás, amely csak határokon átnyúló tudományos és intézményi együttműködéssel kezelhető eredményesen

A képen balról Prof. Dr. Szuchy Róbert, a KRE ÁJK oktatási rektorhelyettese Delhiben, a konferencia poszterje előtt. Fotó: Sharda University
A konferencia újabb fontos mérföldkövet jelent a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerében, és megerősítette az egyetem elkötelezettségét a fenntarthatóság, az állatvédelem és a nemzetközi jogi párbeszéd iránt.
Forrás:
Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar

Tudomány
A természet mindig üzenetet küld a számunkra
Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét
Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét november 5-én a MATE Szent István Campusán. A speciális fókuszú konferencia célkeresztjében az élelmiszerlánc-biztonság, az állategészségügy és a reprodukciós biológia kérdései voltak.

Fotó: MATE
A MATE elkötelezett az agrár- és élettudományok, azon belül is a One Health – azaz az „Egy Egészség” – koncepciójának gyakorlati alkalmazása iránt. A szakmai nap előadásaiban taglalt tanulmányok elvezettek a humán orvostudomány határterületeire is: a dámszarvas ugyanis mintát adhat olyan biológiai markerekről, amelyek a humán egészségügyi kutatásokban is jelentőséggel bírnak, különösen a reprodukciós területeken.

Fotó: MATE
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében a konferencia fontosságát hangsúlyozta: „A mai rendezvény témája kiváló példa az egyes szakterületek szoros szövetségére. Az ilyen konzorciumok kapcsán olyan új együttműködések kialakítását is elő tudjuk segíteni, amelyek révén a gyakorlat számára is hasznosítható, komplex eredmények feltárásához tudunk hozzájárulni. Ez a konferencia mindezek mellett arra is minta lehet, hogy hogyan lehet a One Health rendszerében gondolkodva, nem utólag, nem nyomkövető, hanem prediktív módon kutatásokat végezni.”
„Aki a természetet ismeri, szereti, az tudja, hogy a természet mindig üzenetet küld számunkra: üzen a talajon, a lombokon, a lehullott leveleken keresztül. Üzen az állatokon, a dámokon, az ő viselkedésükön keresztül. A tudománynak és a kutatóknak pedig az a feladata, hogy ezeket a jeleket és összefüggéseket észrevegyék, kivizsgálják és meghatározzák, ezzel segítve bennünket abban, hogy a természet, az állatvilág és az ember összhangját megteremtsük” – zárta beszédét Gyuricza Csaba.

Fotó: MATE
Dr. Posta Katalin, a MATE tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese, a Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója kiemelte: „Ez az esemény egy interdiszciplináris viadukt a megoldások keresése érdekében: elindulunk a táplálékláncon keresztül megjelenő mikotoxinokkal, továbblépünk ezek különböző okozataival − ideértve a neurológiai reprodukciós fázisokra történő kihatásokat −, majd a folyamat végén mindezt egy patológus szemével is megvizsgáljuk. Éppen emiatt érzem úgy, hogy mindezen területeket tanulmányozva egy egységes, mélyreható kép alakulhat ki bennünk. A mai nap tehát mindenképpen kiemelt fontosságú, ezt bizonyítja a jelenlevők nagy száma is. Külön köszönöm azoknak a jelenlétét, akik fontosnak érezték egy olyan program megvalósulását, amely messze túlmutat a vadgazdálkodás és vadegészség területén.”

Fotó: MATE
Az előadások témakörei is a konferencia szerteágazó természetére mutattak rá:
- A klímaváltozás által előidézett fokozott mikotoxin megjelenés/kitettség megjelenése a vadfajok táplálékában.
- A patológus szemével végzett agancstő-megbetegedési vizsgálatok, a reprodukcióval kapcsolatos kihívások, valamint a neuro-endokrin hatások feltérképezése és mélyreható biológiai megértése.
- A mikrobiom szerepének bevonása, amely a legújabb tudományos irányzatokhoz kapcsolja témában jártas szakembereket.
Az előadásokat követő kötetlen tapasztalatcsere remek alkalmat biztosított arra, hogy a különböző szakterületek képviselői – az agrárbiológustól a patológusig, a genetikustól a virológuson át a klinikai szakemberig – gyümölcsöző és inspiráló párbeszédeket folytathassanak.
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tudomány
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek az aranysakáloknál
A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek: a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is.
A kutatás során 19 sakál májmintáit vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.

Fotó: Gábor Barta Photography
A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztja. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. Például a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, míg a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. „Az aranysakál, mint csúcsragadozó, kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében” – mondta Dr. Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
A kutatás eredményei az International Journal of Molecular Sciences című rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.
Eredeti közlemény: Fehér, P. et al, Int. J. Mol. Sci. 2025, 26, 3755.
Fotó: Gábor Barta Photography
Forrás: MATE



