Tudomány
Kiszáradt föld: A tudósok az elsivatagosodás ellen küzdenek a Közel-Keleten
Az üzlet mint általában fenntarthatatlan” figyelmeztet egy vezető hidrológust, miközben az izraeli kutatók megoldásokat keresnek a vízhiány kezelésére, még a nabateusiak által használt ősi módszereire is támaszkodva, és az élelmezésbiztonság fokozásának innovatív módszereit kutatva.
Az izraeli kutatók megoldásokat keresnek a közel-keleti vízhiány kezelésére, még a nabateusiak által használt ősi módszereire is támaszkodva, kutatva az élelmezésbiztonság fokozásának innovatív módszereit.
Az emberiség legértékesebb forrása a víz, amiből egyre kevesebb áll rendelkezésre. Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség és a rossz erőforrás-gazdálkodás miatt a Közel-Kelet egész területe az egykor termékeny talajból kopár pusztává alakul.
Prof. Jay Famiglietti a kanadai Saskatoon Saskatchewani Egyetem Globális Vízbiztonsági Intézetének ügyvezető igazgatója, világhírű hidrológus, korábban a NASA kaliforniai Pasadenában található sugárhajtási laboratóriumának vezető víztudósa volt.
Famiglietti szerint a Közel-Kelet a édesvízvesztés szempontjából a világ egyik legveszélyeztetebb területe. Becslése szerint az elmúlt években Törökország, Irak, Szíria és Irán egyes részei együttesen csaknem 300 millió hektár talajvizet vesztettek, ami nagyjából a Jordánia és Izrael között elhelyezkedő Holt-tenger térfogatának két és félszerese.
Ami Jordániát és Izraelt, valamint a palesztin ellenőrzés alatt álló területeket illeti, valamivel jobban állnak, de nem sokkal. “Világszerte az történik, hogy a száraz területekről a víz valójában a magasabb szélességi körök felé mozog ” – mondja Famiglietti. “Tehát a nedves területek egyre nedvesebbek, a száraz területek pedig egyre szárazabbak.”
A NASA műholdas képei azt mutatják, hogy a Közel-Kelet az utóbbi években a talajvíz veszteségének fő hotspotjává vált (Fotó: Jóvoltából)
A NASA műholdas Föld-megfigyelései alapján Famiglietti 2018-ban úttörő tanulmányt készített az édesvíz elmozdulásainak meghatározására szerte a világon. Felfedezte, hogy a bolygó száraz területei számos ok miatt egyre szárazabbak, többek között az éghajlatváltozás és a népesség növekedése miatt.
Ez a két dolog együttesen túlzott mértékben támaszkodik a talajvízre, mert a világ ezen száraz részén használnia kell [azt]” – mondja. Famiglietti továbbra is figyelemmel kíséri a NASA műholdjainak adatait, és úgy véli, hogy végül a mezőgazdasági technológiák jelentősen befolyásolhatják ezeket a negatív tendenciákat, mivel a sótalanítás nem működőképes megoldás a legtöbb szárazföldi ország számára.
“Mondjuk úgy, hogy az embereknek valamit tenniük kell, mert ha nem teszik meg, akkor kifogy a víz” – mondja.
Ősi technikák
Izraelben, amely régóta szenvedett krónikus vízhiánytól, mielőtt a sótalanítás felé fordult volna, a tudósok más kreatív megoldások feltárására törekszenek. A Negev-sivatagban egy tudós talált egy olcsó, alacsony technológiájú módszert arra, hogy segítse a fejlődő országok lakosságát abban, hogy megbirkózzanak a vízválságokkal, miközben megőrzik az élelmezésbiztonságot. “Ez az a terület, ahol éves átlagos csapadékmennyiségünk körülbelül 100 mm, vagyis évente 4 hüvelyk, ami gyakorlatilag semmi” – mondja Pedro Berliner emeritus, a Ben-Gurion Egyetem Blaustein Sivatagi Kutató Intézetének professzora. “De elég sok bizonyíték van arra, hogy az emberek még 2000 évvel ezelőtt is itt éltek” – mondja. “És mindig nagy kérdés volt: Hogyan sikerült?”
Prof. Pedro Berliner emeritusprofesszor, a Negev Ben-Gurion Egyetem Blaustein Sivatagi Kutató Intézete (Fotó: Raymond Crystal / The Media Line)
Berliner, a világ egyik vezető szárazföldi mezőgazdaság-szakértője és Izrael képviselője az ENSZ elsivatagosodás elleni egyezményében (UNCCD). Az elsivatagosodás egy olyan folyamat, amelynek során a talaj degradálódik a túlzott gazdálkodástól és a talajvíz is lecsökken- és az egykor termékeny földeket száraz területekké teszi. Az éghajlatváltozás súlyosbította a problémát azáltal is, hogy csökkentette a csapadékmennyiséget az aszályra egyébként is hajlamos helyeken.
Az elmúlt 40-50 évben a Negev sivatag nagy része mezőgazdasági földterületté vált, ami valószínűleg az egyetlen hely a világon, ahol a sivatag zsugorodik, és nem fordítva” – mondja Berliner. Néha azonban a modern problémák ősi megoldásokat igényelnek.
Berlinernek és kutatócsoportjának sikerült felelevenítenie azokat a gazdálkodási módszereket, amelyeket a nabateusok használtak a növények termesztésére a legbarátságtalanabb környezetben. A nabateusok arab nép volt, akik évezredekkel ezelőtt a Levantiában és Észak-Arábiában éltek.
Berliner és Gross egyaránt a BGU Blaustein Intézetei vezetésével a világ legnagyobb sivatagosodásról szóló éves konferenciáján beszélt a The Media Line-nak.
„A szárazföldek táplálása: kihívások változó környezetben” címmel a virtuális esemény november 16. és november 18. között zajlott, és több mint 100 kutató, kormánytisztviselő és aktivista előadásában szerepelt.
Ennek a talajnak olyan tulajdonságai vannak, hogy ott van, és a víz nem szívódik fel” – mondja Berliner egy közeli mélyedésre mutatva. – Olyan mélyen fekvő területekre folyik, mint a mögöttem. Ezt nevezik alapvetően nabateus technikának. ”
Ez a víztömeg a Negev-sivatag mélyedésében alakult ki a 2020 novemberi intenzív esőzés után (Fotó: Raymond Crystal / The Media Line)
Berliner szerint kutatásának célja azoknak az országoknak a segítése, amelyeknek kevés erőforrás áll a rendelkezésükre, és emellett kevesebb hozzáférésük van a fejlett öntözési technológiákhoz. “Amit kifejlesztettünk, az egy olyan rendszer, amelyben a fákkal együtt ültetvényt is ültetünk” – mondja. “Ez lehet cirok, vagy búza, és ezáltal táplálékot szolgáltat az embereknek.” Eddig ez az alacsony technológiájú technika nagyon sikeres volt Kenya turkánai sivatagában – mondta, megjegyezve, hogy a földi természetes mélyedésekre támaszkodva, nagyon kevés géppel könnyen megművelhető.
Haltenyésztés a sivatagban
A Negev régió más kutatói is tesztelik a vizeket az élelmezésbiztonság növelésének innovatív módszereivel kapcsolatban. Prof. Amit Gross a Ben-Gurion Egyetem Zuckerberg Vízkutatási Intézetének igazgatója, Sde Boker déli kisvárosában.
Ő és egy tudóscsoport egy egyedülálló akvakultúra-rendszert fejlesztett ki a barramundi, a tilápia, a sügér és a sok melegvízi hal termesztésére, szinte vízigény nélkül.
Prof. Amit Gross a Ben-Gurion Egyetem Zuckerberg Vízkutató Intézetének igazgatója, Izrael déli részén, Sde Boker kisvárosban (Fotó: Raymond Crystal / The Media Line)
“Nagyon furcsa halakat termeszteni a sivatagban, ahol kevés a víz, de itt megpróbálunk halakat termeszteni nagyon kevés vízzel, [majdnem] ugyanolyan vízmennyiséggel, amelyet paradicsom termesztésére használunk. “- mondja Gross, az intézet kutatási létesítményeinek legutóbbi megtekintése során.
Szerinte a sivatagban történő halgazdálkodás előnyei között szerepel, hogy a meleg éghajlat egész évben támogatja növekedésüket. A föld- és munkaerőköltségek is alacsonyabbak, mint az ország más részein. Gross rendszere nemcsak a tartályokban lévő vizet keringeti és kezeli, hanem a halak ürülékeit is felhasználja a zöldségek trágyázásához. A technológia annyira hatékony, hogy lehetővé teszi a víz több mint 99,5% -os újrafelhasználását, ellentétben a szokásos kereskedelmi rendszerekkel, amelyek a teljes vízmennyiségük akár 50% -át is pazarolhatják.
“A legkifinomultabb rendszerünkben egyáltalán nem használunk külső energiát, és csak a halak takarmányát használjuk minden forrásként” – mondja Gross. “A rendszer működtetéséhez szükséges energiát a rendszer által termelt hulladék termeli.” Egyelőre a sivatagi akvakultúra-projekt kísérleti stádiumban van, és csak az intézet közelében élő hallgatóknak volt alkalmuk megkóstolni a halakat. Mindazonáltal Gross reméli, hogy a technológia a közeljövőben kereskedelmi forgalomba kerül. “A halkészlet több mint 50% -a akvakultúrából származik, míg a múltban, az 1980-as években talán 5% volt” – mondja Gross. “Ez a leggyorsabban növekvő ágazat a mezőgazdaságban.”
Az akvakultúra-rendszerek a sivatagi éghajlaton is elősegítik a növények növekedését (Fotó: Raymond Crystal / The Media Line)
Jelenleg a szárazföldek a világ földterületének több mint 40% -át lefedik, és ez a százalék minden évben növekszik. Míg a technológiai fejlődés egy ideig segíthet a vízhiány problémáinak enyhítésében, a Globális Vízbiztonsági Intézet (Famiglietti) úgy véli, hogy végső soron csak a regionális együttműködés és a jobb kormányzás hoz tartós változást. „Sok probléma, amelyet látunk, regionális. Ezeknek az országoknak együtt kell működniük a regionális vízgazdálkodási tervek kidolgozásában ”- mondta Famiglietti.
“Nem igazán kell csodát keresnünk”. Kevesebb vizet kell használnunk – tette hozzá a hidrológus szaktekintély.
Forrás: ynetnews
Fordította: Dr. Szilágyi Gergely
Tudomány
KITEKINTŐ: India – Nemzetközi konferencián vettek részt magyar jogászok a háziállatok és a vadon élő állatok védelmében
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében.
Kattints a képre és jelentkezz a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára!
A Károli Gáspár Református Egyetem és a Sharda University együttműködésében kétnapos, hibrid nemzetközi konferenciát rendeztek a Sharda School of Law szervezésében. A rangos tudományos eseményen a nemzetközi és összehasonlító jogi megközelítésben vizsgálták a háziállatok és a vadon élő állatok védelmének aktuális kihívásait, különös tekintettel a jogalkotás, a jogalkalmazás és az új technológiák szerepére. Az esemény súlyát mutatja, hogy a konferenciát Shri Y. K. Gupta, a Sharda Egyetem rektorhelyettese vezette, miközben Prasanna Bhalachandra Varale bíró, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is megtisztelte a konferenciát, aki találkozott a magyar kutatókkal: Prof. Dr. Szuchy Róberttel, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettesével, valamint Prof. Dr. Domokos Andreával, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettesével, a Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetőjével is.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a konferencia. A képen jobbról a második Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. Fotó: Sharda University
2026. január 16–17. között megrendezett a Conceptualizing Legal Framework and Policies for Domestic Animal and Wildlife Conservation: Issues and Challenges című konferencia megnyitó ünnepsége hagyományos indiai szertartással – a lámpagyújtással és a Saraswati Vandanával – vette kezdetét, amely a tudás, a fenntarthatóság és az ökológiai felelősségvállalás iránti közös elköteleződést jelképezte.
Konferencia Indiában, a a Sharda School of Law szervezésében. Fotó: Sharda University
A megnyitón felszólalt többek között Prof. (Dr.) Rhishikesh Dave, a Sharda School of Law dékánja, Ms Vishaish Uppal (WWF India), Prof. (Dr.) Sibaram Khara, a Sharda University rektora, valamint Prof. Dr. Szuchy Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási rektorhelyettese. A felszólalók egyhangúlag hangsúlyozták a jogi keretek megerősítésének, a hatékony végrehajtásnak és a nemzetközi akadémiai együttműködésnek a jelentőségét az állat- és természetvédelem területén.
Károlis szakmai hozzájárulások: európai perspektívák
A konferencia szakmai programjában a Károli oktatói meghatározó szerepet vállaltak.
Prof. Dr. Domokos Andrea dékánhelyettes, intézetigazgató előadása közben. Fotó: Sharda University
Prof. Dr. Domokos Andrea, a KRE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese előadásában az Európai Unió állatjóléti és állatvédelmi rendszerét mutatta be. Kiemelte, hogy az uniós jog – különösen a Lisszaboni Szerződés 13. cikke – az állatokat érző lényként ismeri el, és hogy az EU „brüsszeli hatása” globálisan is formálja az állatvédelmi standardokat. Ismertette továbbá a magyar állatvédelmi szabályozás legújabb szigorításait is.
Prof. Dr. Szuchy Róbert előadása a vadon élő állatok védelme és az energiarendszerek fejlesztése közötti jogi egyensúly kérdését elemezte. Bemutatta, miként érvényesülnek az uniós természetvédelmi irányelvek – különösen a Madár- és Élőhelyvédelmi irányelv – a megújulóenergia-projektek engedélyezése során, és milyen szerepet játszik ebben az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata.
Magyar professzorok indiai kollégáikkal értekeztek. Fotó: Sharda University
Technológia, jog és jövőbeli együttműködés
A konferencia egyik kiemelt szekciója az új technológiák – mesterséges intelligencia, drónok, genetikai nyomonkövetés – szerepét vizsgálta az állat- és természetvédelemben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jogrendszereknek lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel, miközben biztosítaniuk kell az alapvető jogi garanciákat.
A kétnapos tanácskozást ünnepélyes záróülés zárta, amelyen Hon’ble Justice P. B. Varale, az Indiai Legfelsőbb Bíróság bírája is felszólalt. Záróbeszédében Prof. Dr. Szuchy Róbert hangsúlyozta: az állat- és vadvédelem globális kihívás, amely csak határokon átnyúló tudományos és intézményi együttműködéssel kezelhető eredményesen
A képen balról Prof. Dr. Szuchy Róbert, a KRE ÁJK oktatási rektorhelyettese Delhiben, a konferencia poszterje előtt. Fotó: Sharda University
A konferencia újabb fontos mérföldkövet jelent a Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerében, és megerősítette az egyetem elkötelezettségét a fenntarthatóság, az állatvédelem és a nemzetközi jogi párbeszéd iránt.
Forrás:
Károli Gáspár Református Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Tudomány
A természet mindig üzenetet küld a számunkra
Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!Mikotoxinok Megjelenése a Magyarországi Dámszarvasok Táplálékláncában címmel rendeztek szakmai eszmecserét november 5-én a MATE Szent István Campusán. A speciális fókuszú konferencia célkeresztjében az élelmiszerlánc-biztonság, az állategészségügy és a reprodukciós biológia kérdései voltak.
Fotó: MATE
A MATE elkötelezett az agrár- és élettudományok, azon belül is a One Health – azaz az „Egy Egészség” – koncepciójának gyakorlati alkalmazása iránt. A szakmai nap előadásaiban taglalt tanulmányok elvezettek a humán orvostudomány határterületeire is: a dámszarvas ugyanis mintát adhat olyan biológiai markerekről, amelyek a humán egészségügyi kutatásokban is jelentőséggel bírnak, különösen a reprodukciós területeken.
Fotó: MATE
Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében a konferencia fontosságát hangsúlyozta: „A mai rendezvény témája kiváló példa az egyes szakterületek szoros szövetségére. Az ilyen konzorciumok kapcsán olyan új együttműködések kialakítását is elő tudjuk segíteni, amelyek révén a gyakorlat számára is hasznosítható, komplex eredmények feltárásához tudunk hozzájárulni. Ez a konferencia mindezek mellett arra is minta lehet, hogy hogyan lehet a One Health rendszerében gondolkodva, nem utólag, nem nyomkövető, hanem prediktív módon kutatásokat végezni.”
„Aki a természetet ismeri, szereti, az tudja, hogy a természet mindig üzenetet küld számunkra: üzen a talajon, a lombokon, a lehullott leveleken keresztül. Üzen az állatokon, a dámokon, az ő viselkedésükön keresztül. A tudománynak és a kutatóknak pedig az a feladata, hogy ezeket a jeleket és összefüggéseket észrevegyék, kivizsgálják és meghatározzák, ezzel segítve bennünket abban, hogy a természet, az állatvilág és az ember összhangját megteremtsük” – zárta beszédét Gyuricza Csaba.
Fotó: MATE
Dr. Posta Katalin, a MATE tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese, a Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója kiemelte: „Ez az esemény egy interdiszciplináris viadukt a megoldások keresése érdekében: elindulunk a táplálékláncon keresztül megjelenő mikotoxinokkal, továbblépünk ezek különböző okozataival − ideértve a neurológiai reprodukciós fázisokra történő kihatásokat −, majd a folyamat végén mindezt egy patológus szemével is megvizsgáljuk. Éppen emiatt érzem úgy, hogy mindezen területeket tanulmányozva egy egységes, mélyreható kép alakulhat ki bennünk. A mai nap tehát mindenképpen kiemelt fontosságú, ezt bizonyítja a jelenlevők nagy száma is. Külön köszönöm azoknak a jelenlétét, akik fontosnak érezték egy olyan program megvalósulását, amely messze túlmutat a vadgazdálkodás és vadegészség területén.”
Fotó: MATE
Az előadások témakörei is a konferencia szerteágazó természetére mutattak rá:
- A klímaváltozás által előidézett fokozott mikotoxin megjelenés/kitettség megjelenése a vadfajok táplálékában.
- A patológus szemével végzett agancstő-megbetegedési vizsgálatok, a reprodukcióval kapcsolatos kihívások, valamint a neuro-endokrin hatások feltérképezése és mélyreható biológiai megértése.
- A mikrobiom szerepének bevonása, amely a legújabb tudományos irányzatokhoz kapcsolja témában jártas szakembereket.
Az előadásokat követő kötetlen tapasztalatcsere remek alkalmat biztosított arra, hogy a különböző szakterületek képviselői – az agrárbiológustól a patológusig, a genetikustól a virológuson át a klinikai szakemberig – gyümölcsöző és inspiráló párbeszédeket folytathassanak.
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Tudomány
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek az aranysakáloknál
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!A MATE-GBI kutatói különleges felfedezést tettek: a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki. Ezek az anyagok komoly egészségügyi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is.
A kutatás során 19 sakál májmintáit vizsgálták meg, és minden egyes mintában legalább háromféle mikotoxint találtak. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.
Fotó: Gábor Barta Photography
A mikotoxinok olyan penészgombák által termelt vegyületek, amelyek elsősorban gabonafélékben fordulnak elő. A sakálok étrendje igen változatos, tartalmaz növényi eredetű táplálékot, kisemlősöket és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen fogyasztja. Így ezek elfogyasztásával könnyen kapcsolatba kerülhetnek mikotoxinokkal.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. Például a felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, míg a felnőtt hímekben a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. A nőstények jellemzően több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek.
Az eredmények alapján a sakálok nemcsak elszenvedői, hanem jelzői is lehetnek a környezet szennyezettségének. „Az aranysakál, mint csúcsragadozó, kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében” – mondta Dr. Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a vadon élő állatok egészsége szorosan összefügg az emberi tevékenységgel, különösen a szántóföldi gabonatermesztéssel, ami az élelmiszertermelés egyik alappillére és a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésével. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy jobban megértsük a mikotoxinok hosszú távú hatásait az ökoszisztémákra.
A kutatás eredményei az International Journal of Molecular Sciences című rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.
Eredeti közlemény: Fehér, P. et al, Int. J. Mol. Sci. 2025, 26, 3755.
Fotó: Gábor Barta Photography
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Fokozott tűzveszély miatt tűzgyújtási tilalmat rendelnek el két vármegyében
A FAO üdvözli az ENSZ határozatot a kávé nemzetközi napjáról
Kísérleti tölgyültetés az Ipoly Erdő Zrt.-nél
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
