Neokohn: Izrael területe nagyon kicsi, és nem rendelkezik sem természeti erőforrásokkal, sem kedvező időjárási viszonyokkal. Ennek ellenére a mezőgazdasági kutatás, innováció és fejlesztés terén világelső. Az Izrael által kifejlesztett technológia nemcsak önmagának, hanem a világnak is hasznára válnak – írja Yatharth Thumar a School of Military Affairs and Strategy at Rashtriya Raksha University végzős hallgatója a The Times of Israel oldalán.

Holt-tenger és a vidéke az egyik legszárazabb pont a Földön (Kép: Pixabay)

A mezőgazdaság Izraelben hihetetlenül fejlett iparág, bár jelentősége Izrael teljes pénzügyi rendszerében viszonylag kisebb. 2020-ban a GDP-hez való hozzájárulása mindössze 16 százalék volt. Izrael világelső a mezőgazdasági technológiák terén annak ellenére, hogy az ország földrajzi környezete nem kedvez a mezőgazdaság fejlődésének. Izrael területének több mint fele sivatag, a felszínnek csupán 20 százaléka termőföld, amely természetes módon megművelhető. De az agráriumba való innovatív beruházásokkal virágzóvá teszi a sivatagokat.

Jeruzsálem (Kép: Pixabay)

A Világbank által összeállított mutatók szerint 2018-ban Izraelben a területek 28,8%-a volt mezőgazdasági terület. Bár a mezőgazdaságban dolgozók a legfrissebb adatok szerint a munkaerőnek csak kb. 1%-át teszik ki, Izrael a saját élelmiszer-szükségletének 95%-át megtermeli, és ezt az igényt kiegészítik a gabona, olajos magvak, kávé, kakaóhús, cukor importjával. Ahhoz, hogy bármely ország fennmaradjon, erős mezőgazdasági ágazattal kell rendelkeznie, és Izrael nyilvánvalóan önfenntartó mezőgazdasági ágazatot épített ki. Ami még inkább egyedülálló Izraelben, az a mezőgazdasági közösségek, nevezetesen a kibuc és a moshav, amelyek akkor alakultak ki, amikor a világ minden tájáról zsidók érkeztek az országba, és elkezdtek letelepedni a vidéken. A mezőgazdaságot zárt közösségekben művelték. A kibuc egy olyan kollektív közösség Izraelben, amely hagyományosan a mezőgazdaságra épült. Az első kibuc, amelyet 1909-ben alapítottak, a Degania volt.

Haifa (Kép: Pixabay)

Napjainkra a mezőgazdaságot részben más gazdasági ágazatok, köztük ipari üzemek és csúcstechnológiai vállalkozások váltották fel. A moshav, amely általában a föld magántulajdonának, a bérmunka elkerülésének és a közösségi marketingnek az elvén alapul, egy köztes szintet képvisel a magántulajdonban lévő települések és a kibuc teljesen közösségi életmódja között.

A modern izraeli mezőgazdaság fejlődése szorosan kapcsolódik a cionista mozgalomhoz és a 19. század végi zsidó bevándorláshoz. A bevándorló zsidók főként félsivatagi földeket vásároltak. Az 1948-as függetlenség óta a teljes megművelt földterület 165 000 hektárról 2009-re 433 000 hektárra nőtt, a mezőgazdasági közösségek száma pedig 400-ról 725-re emelkedett. A mezőgazdasági termelés a 16-szorosára, a népesség pedig a háromszorosára nőtt.

Jeruzsálemi óváros egyik lezárt bejárata (Kép: Pixabay)

A vízhiány azonban komoly problémát jelent. Izraelben szeptember és április között esik a csapadék, amelynek eloszlása egyenlőtlen az országban, az északi 700 mm-től a déli 20 mm-ig terjed. A legfrissebb adatok szerint az éves vízkészlete körülbelül 160 millió köbméter, amelynek 75%-át a mezőgazdaság használja fel. Ezért Izrael édesvízkészleteinek nagy részét a nemzeti vízszállító rendszer adja, ez szivattyúállomások, víztározók, csatornák és csővezetékek hálózata, amely északról délre szállítja a vizet. Az izraeli gazdák kevesebb víz felhasználásával képesek többet termelni.

A vízgazdálkodás, a sótalanítás és az újrahasznosítási technológiák területén elismert vezető szerepet betöltő Izrael létrehozta a szennyvíz öntözésre történő újrafelhasználásának modelljét. A háztartási szennyvíz 80%-át újrahasznosítják mezőgazdasági célokra, amely a teljes mezőgazdasági víz használat közel 50%-át teszi ki. A csepegtető öntözés az egyik leghatékonyabb módszer, amelyet a gazdálkodók számos fejlett országban alkalmaznak a vízpazarlás csökkentésére. Itt a víz lassan csepegtethető számos különböző növények gyökeréhez, akár a talaj felszínén, akár közvetlenül a gyökerekre csövek és csatornák hálózatán keresztül.

Izrael világelső a mezőgazdasági kutatás és fejlesztés terén, ami az ország termésmennyiségének és minőségének jelentős növekedését eredményezte. A terméshozam és a minőség növelésére irányuló törekvés új növényfajták és vetőmagok, valamint olyan innovációk kifejlesztéséhez is vezetett, mint a terméshozamot növelő talajjavítók és a már említett csepegtetős öntözés.

A mezőgazdaságba történő állami beruházások mellett az induló vállalkozások is jelentős mértékben hozzájárultak az izraeli mezőgazdaság sikertörténetéhez. A 2007-ben alapított Kaiima nevű start-up cég növénygenetikai és -nemesítési technikákat fejleszt. A Tiberius székhelyű vállalat egy EP nevű technológiai platformot kínál, amely lehetővé teszi a növénynemesítők számára, hogy javítsák az élelmiszer- és takarmánynövények termelékenységét. A vállalat ügyfelei a nem-géntechnológiával módosított növények vetőmaggyártó vállalatai, amelyek a platformot felhasználva új vetőmagfajtákat nemesítenek.

Egy másik érdekes agrár startup a 2017-ben alapított See Tree. A hercliya-i székhelyű vállalat gépi tanuláson alapuló, adatvezérelt megoldásokat fejleszt és kínál a fák állapotának elemzésére. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az IOT multiszenzoros adatgyűjtő drónok képalkotó technológiája segítségével ellenőrizzék a fák, cserjék és gyenge fák egészségi állapotát. Az objektumfelismerő és térinformatikai algoritmusokon alapuló központi rendszer képes felismerni, mérni, rendszerezni a gyümölcsösök adatait a betanítás után, és elemzést nyújt a pontos döntéshozatalhoz. A See Tree a technológiaorientált, fenntartható megoldások egyedülálló keverékét kínálja a hosszú távú mezőgazdasági fejlesztésekhez.

Ha Izrael képes virágba borítani a sivatagokat, akkor bizonyára sok értékes tanulsággal szolgálhat a fejlődő országoknak szerte a világon. India és Izrael már most is jelentős együttműködést folytat a mezőgazdaság területén. India és Izrael 2008-ban kormányközi megállapodás alapján 3 évre szóló projektet írt alá. A tervet később kibővítették a 2012-2015 közötti időszakra. Ennek keretében Izrael megosztja a legjobb gyakorlatokat és ismereteket, valamint szakmai képzési programokon keresztül képzést biztosít Izraelben és Indiában.  Az ipari együttműködés mellett az egyetemek is kínálnak képzést és szakértelmet indiai kollégáiknak. A Ben-Gurion Egyetem 2020-ban lehetővé tette az indiai hallgatók számára, hogy a szárazföldi mezőgazdaság, a vízminőség és a kapcsolódó témák területén BGU-diplomát szerezzenek, és agrárkutató központot nyitott Chennaiban. Így a mezőgazdaság egy újabb olyan terület, ahol Izrael globális vezető szerepet tölt be, és tanulságokat kínál a világnak.

Forrás: Neokohn