Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!

Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.

Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes

Bioszféra-rezervátumok

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.

A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:

A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.

A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.

Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.

Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.

A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.

              Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!

A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei

A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:

– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.

Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.

– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.

Pilisi Parkerdő

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítása kezdődhet meg rövidesen a Magyar Állam és az OTP Bank összefogásával. A mintegy 40 milliárd forint forrásigényű, várhatóan kilenc évet felölelő rehabilitációs program keretében a teljes történelmi épületegyüttes, valamint a hozzá tartozó 26 hektáros park is visszanyeri azt az állapotát, melyet Sisi királyné láthatott 1867-től. Az értékmentéshez kapcsolódó korszerűsítési munkákat követően világszínvonalú kulturális helyszín, rendezvényközpont, turista attrakció és látogatóközpont áll majd a nagyközönség rendelkezésére. A beruházásról szóló megállapodást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Csányi Sándor, az OTP Bank és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke írták alá Gödöllőn, október 13-án.

Dr. Csányi Sándor hivatalosan is bejelentette, hogy az OTP, összességében 20 milliárd forinttal támogatja a kastély felújítását.

A Gödöllői Királyi Kastély építését a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich Antal gróf kezdte meg 1735 után. A több évtizedet felölelő fejlesztések révén alakult ki az épület különleges, rendkívül reprezentatív elrendezése, amely a Kelet-Közép-európai barokk kastélyépítészet mintája lett. Vendége volt többek között Mária Terézia, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, leghíresebb lakója azonban Erzsébet királyné, Sisi volt. A II. világháborút követően az épület laktanyaként és szociális otthonként működött, a méltatlan hasznosítási formák a kastély lassú pusztulásához vezettek. Az 1995-ben megkezdett részleges felújítás során a Királyi Kastély néhány szobája 1996-ban nyílt meg a nagyközönég előtt, melyet további fejlesztések is követtek, de a történelmi épületegyüttes és a park teljes körű, szakértő rehabilitációja mindeddig elmaradt.

A most induló rehabilitációs program magában foglalja a teljesen romos, összesen 6000 m2 alapterületű épületrészek rehabilitációját, valamint a harminc éve felújított főszárny és az azóta rehabilitált, összesen 7500 négyzetméter alapterületű műemléki rész korszerűsítését is. Emellett a 26 hektáros kastélypark is megújul.

Vadásszon Sarkadkeresztúron! Részletekért kattintson a képre!

A Kastély új fűtési rendszert, klimatizálást és páraszabályozást kap, miközben a családoknak és turistáknak szánt megújuló terek mellett korszerű oktatási, kutatási és restaurátori kapacitásokkal is gazdagodik. Jelentősen bővül az épületegyüttes rendezvény- és vendéglátói kapacitása, újra megnyílik a történelmi sörház, míg a Muzsikus-szárny – melyet a Grassalkovichok zenekarának tagjai laktak – zenei mesterkurzusok otthona lesz.

Balról Csányi Sándor és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke október 13-án, Gödöllőn, a beruházásról szóló szerződés ünnepélyes aláírásán.

„A Gödöllői Királyi Kastélyhoz kapcsolódó történelmi szereplők és események szervesen kötődnek a magyar nemzetállam kialakulásának, fejlődésének folyamatához, ezért kötelességünk régi fényében helyreállítani az épületet, a ma elérhető legmagasabb technológiai színvonalon. Ezek a falak a minden magyar embert összefűző, közös történetek talán legfontosabb fejezeteit látták közelről, a mi feladatunk pedig ezek tanulságait elmesélhető, átélhető formában örökül hagyni” – mondta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke október 13-án, Gödöllőn, a beruházásról szóló szerződés ünnepélyes aláírásán.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Vadászati tartalmak 1999-től!

Az állami és a privátszféra együttműködésén alapuló, várhatóan 9 évig tartó kastély-rehabilitációs program egyaránt fókuszál az értékmentésre és értékteremtésre. A mintegy 40 milliárd forint forrásigényű beruházás megvalósításához az OTP Bank 20 milliárd forinttal járul hozzá. Csányi Sándor, az OTP Bank és a Kastélyt tulajdonló Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke a gödöllői eseményen elmondta: „Piacvezető bankként fel kell vállalnunk olyan, nagy horderejű és nagy költségvetésű közösségi ügyeket, amelyek jelentős magántőke hozzájárulás nélkül nem valósíthatók meg. Az OTP Bank hazai társadalmi szerepéhez és gazdasági erejéhez méltó módon vesz részt a Gödöllői Királyi Kastély rehabilitációjában, amely a kulturális és turisztikai értékein túl jelentősen hozzájárulhat a régió fejlődéséhez, a helyi vállalkozások erősödéséhez is.”

Csányi Sándor és Orbán Viktor a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A Kastély az európai kulturális kapcsolódásoknak köszönhetően jelenleg is élő, jól működő turisztikai és kulturális helyszín. Magyarország egyik világszerte ismert, vezető attrakciója, amely különösen az Ázsiából érkező vendégek számára kihagyhatatlan látnivaló. A Gödöllői Királyi Kastély épülete és rendezvényei 2025-ben várhatóan 350 000 látogatót fogadnak, míg parkjában 8-900 000 vendég kapcsolódik ki. A fejlesztések eredményeként ezek a számok jelentősen nőhetnek, lehetőséget biztosítva a Kastély, és ezen keresztül a térség folyamatos fejlődésére.

OTP Bank

2025. október 12-től a schengeni térség magyarországi határszakaszain is fokozatosan bevezetik az új határregisztrációs rendszert (Entry and Exit System, röviden EES), amely harmadik országbeli állampolgárok számára többlet adminisztrációs kötelezettséget jelent az érintett határátkelőknél – tájékoztatott Magyarország Főkonzulátusa Szabadkáról.

Változást vezetnek be az évi 15 millió utast fogadó Röszkén is. Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Szabadka

A magyar-szerb határszakaszon a határregisztrációs kötelezettség először a Tompa-Kelebia határon, 2025. október 28-án reggel 08:00 órától lép életbe, a többi határátkelőhelyen 2025. november 04-én 08:00 órától, illetve rövideddel ezután fogják alkalmazni.

FONTOS!

A magyar útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal utazókra a változások nem vonatkoznak, ők továbbra is a megszokott módon léphetik át a határt.

A változásokról honlapunkon hamarosan részletes tájékoztatást teszünk közzé – tájékoztatott Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa.