Mezőgazdaság
Izraeli szakértő: nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül
Az orosz-ukrán háború súlyos élelmezési válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált…
Neokohn: Izraelben a fogyasztásra szánt búzatermékeinek felét és takarmányának egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából importálja a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint – írja a JNS.
Az orosz-ukrán háború súlyos élelmezési válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált… (Kép: Pixabay)
A nemzeti élelmiszerbiztonság problémája, amely korábban is már foglalkoztatta a szakembereket, a covid-járvány okozta ellátási zavarokkal kezdett behatolni a világ köztudatába, de Oroszország Ukrajnával vívott háborúja az, ami igazán ébresztőül hatott a kormányokra. Ukrajna Oroszországgal együtt a búza 27%-át, napraforgóolaj és napraforgómag 53%-át szállítja a világ országainak. Míg egyes országok, mint például az Egyesült Államok, jól kidolgozott élelmezési stratégiákkal rendelkeznek, Izrael nem. Szakértők a JNS-nek elmondták, hogy hiányzik a stratégiai tervezés, rossz koordináció. Arra figyelmeztetnek, hogy minél tovább tétlenkedik az izraeli a kormány, annál rosszabb lesz a helyzet.
„Az áraink még csak most kezdenek emelkedni. Hacsak a háború nem ér véget gyorsan – és nem úgy néz ki, hogy ennek gyorsan vége lesz -, akkor a világon mindenki a társadalmán belül és az államok közötti versenyben fog küzdeni az élelmiszerért” – mondta a JNS-nek Aron Troen, a jeruzsálemi Héber Egyetem táplálkozástudományi és közegészségügyi iskolájának professzora.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának március 16-i értékelése szerint „a válság hatása az élelmiszerfronton különösen aggasztó. Egyes országok különösen függnek az Orosz Föderációból és Ukrajnából érkező agrár-élelmiszeripari árucikkektől”. A jelentés konkrétan Törökországot, Kínát és Indiát sorolta fel.
Izrael esetében a JNS-nek a mezőgazdasági minisztérium által megadott számok szerint a fogyasztásra szánt búzatermékek felét és az állati takarmányok egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából szállítják. A minisztérium március 3-i közleménye szerint a minisztérium a helyzet magaslatán áll.
„Körülbelül egy hónappal ezelőtt az importőrök elkezdtek felkészülni arra, hogy alternatív forrásokat találjanak ezeknek a termékeknek a beszerzésére, amint erre igény mutatkozik. Emellett a gazdaság fő szereplőinek kezében van egy jelentős mennyiségű készlet is.
Mindez azon túlmenően, hogy Izrael rendszeresen tart fenn vészkészleteket, mind állati takarmányból, mind pedig az élelmezési célra szánt búzából” – nyilatkozták.
A válságra reagálva Merav Michaeli izraeli közlekedési miniszter elrendelte, hogy a gabonát és takarmányt szállító teherhajók egy hónapig elsőbbséget élvezzenek az izraeli kikötőkben történő kirakodáskor.
„Az izraeli mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen gabona és takarmány gyors bejuttatása érdekében tett lépések biztosítják, hogy az izraeli élelmiszerbiztonságot a világban bekövetkező változások ellenére is fenntartsuk” – mondta Michaeli.
Troen szerint a vészhelyzetekkel való foglalkozás, akkor amikor azok megjelennek, nem elégséges. „Amire szükség van, az egy nemzeti stratégiai terv az élelmezési rendszerünk számára” – mondta.
A terv biztosítaná, hogy Izrael olyan élelmiszerrendszert tartson fenn, amely képes ellenállni a világpiacot érő sokkhatásoknak; megvédi Izrael hazai mezőgazdasági termelését; és garantálja, hogy minden izraeli megengedhesse magának az alapvető, kiegyensúlyozott táplálkozást.
Az izraeli szakértők által előterjesztett javaslatok között szerepel az élelmiszer-pazarlás és az elöregedő mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi réteg problémájának kezelése. Troen szerint az izraeli gazdák átlagéletkora 60 és 65 év között van.
„Ha nem pótoljuk ezeket a gazdákat, nem lesz, aki helyben állítson elő élelmiszert” – magyarázta Troen.
„Más országoknak vannak élelmiszerterveik, élelmiszer-stratégiáik – például az Egyesült Királyságnak, Ausztráliának. Az Egyesült Államoknak van egy nagyon jól kidolgozott és fejlett stratégiája.
Tehát nekünk is el kell végeznünk ezt a munkát” – mondta. Nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül.
Dorit Adler, az izraeli nemzeti élelmezésbiztonságot szorgalmazó szervezet, az Izraeli Fórum a Fenntartható Táplálkozásért irányítóbizottságának vezetője egyetértett azzal, hogy egy nemzeti terv elengedhetetlen, és a JNS-nek elmondta, hogy az izraeli minisztériumok a kirakós játéknak csak a saját kis részükre összpontosítanak, „és sok esetben a szabályozások ellentmondanak egymásnak”.
Adler ezért javasolja, hogy a meglévő Nemzeti Táplálkozásbiztonsági Tanácsot emeljék az izraeli Nemzeti Gazdasági Tanács és a Nemzetbiztonsági Tanács szintjére, amelyek székhelye a Miniszterelnöki Hivatalban van.
„Nem kevésbé fontos, mint ezek a testületek. Nincs nemzetbiztonság táplálkozásbiztonság nélkül” – mondta Adler.
Annak illusztrálására, hogy Izraelnek milyen fontosságot kell tulajdonítania az élelmezésbiztonságnak, olyan országokra mutat rá, mint Kína, amely földeket vásárol Afrikában, hogy biztosítsa az elegendő élelmiszerellátást. (Egy kínai vállalat 2014-ben megvásárolta a Tnuva izraeli tejipari konglomerátumot is.)
„A világon mindössze nyolc ország van, amely gabonát exportál, és több mint 100, amely gabonát importál.
Mi a 100 importáló közé tartozunk, és ha Kínával versenyzünk, akkor olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy nem tudunk mindent importálni, amire szükségünk van” – magyarázta Adler.
A covid és az ukrajnai háború miatt Adler szerint nem sok kell ahhoz, hogy a világ élelmiszerellátása komoly válságba kerüljön.
„Sajnos úgy tűnik, hogy egy válság kell ahhoz, hogy felrázza a döntéshozókat. Még most sem vagyok biztos benne, hogy ez elég volt” – mondta Adler.
Troen is figyelmeztetett: „A népességünk meg fog duplázódni. Izraelben 2050-re 20 millió ember lesz. Mit fognak enni? És mi történik, ha ennyire függünk másoktól?
Tényleg annyira sebezhetőek akarunk lenni geopolitikai szempontból, hogy még egy ukrajnai háború nélkül sincs elég élelmünk?” – tette fel a kérdést.
Adler azonban továbbra is bizakodó, hogy még van idő.
„Szerintem még mindig jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy egészséges és fenntarthatóvá alakítsuk át az élelmiszerrendszerünket, ha most erőfeszítéseket teszünk érte” – mondta.
Forrás: Nekohn
Mezőgazdaság
Befejeződött a nyári aratás
Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:
Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.
Fotó: PIxabay
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.
A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.
Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.
A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.
Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.
A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.
Mezőgazdaság
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:
Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.
A fénykép illusztráció. Fotó: AM
Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.
Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.
Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.
A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.
A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.
Forrás: AM
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
