Mezőgazdaság
Izraeli szakértő: nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül
Az orosz-ukrán háború súlyos élelmezési válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált…
Neokohn: Izraelben a fogyasztásra szánt búzatermékeinek felét és takarmányának egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából importálja a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint – írja a JNS.
Az orosz-ukrán háború súlyos élelmezési válságot idézhet elő a Közel-Keleten. Az élelmiszerbiztonság stratégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlenné vált… (Kép: Pixabay)
A nemzeti élelmiszerbiztonság problémája, amely korábban is már foglalkoztatta a szakembereket, a covid-járvány okozta ellátási zavarokkal kezdett behatolni a világ köztudatába, de Oroszország Ukrajnával vívott háborúja az, ami igazán ébresztőül hatott a kormányokra. Ukrajna Oroszországgal együtt a búza 27%-át, napraforgóolaj és napraforgómag 53%-át szállítja a világ országainak. Míg egyes országok, mint például az Egyesült Államok, jól kidolgozott élelmezési stratégiákkal rendelkeznek, Izrael nem. Szakértők a JNS-nek elmondták, hogy hiányzik a stratégiai tervezés, rossz koordináció. Arra figyelmeztetnek, hogy minél tovább tétlenkedik az izraeli a kormány, annál rosszabb lesz a helyzet.
„Az áraink még csak most kezdenek emelkedni. Hacsak a háború nem ér véget gyorsan – és nem úgy néz ki, hogy ennek gyorsan vége lesz -, akkor a világon mindenki a társadalmán belül és az államok közötti versenyben fog küzdeni az élelmiszerért” – mondta a JNS-nek Aron Troen, a jeruzsálemi Héber Egyetem táplálkozástudományi és közegészségügyi iskolájának professzora.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának március 16-i értékelése szerint „a válság hatása az élelmiszerfronton különösen aggasztó. Egyes országok különösen függnek az Orosz Föderációból és Ukrajnából érkező agrár-élelmiszeripari árucikkektől”. A jelentés konkrétan Törökországot, Kínát és Indiát sorolta fel.
Izrael esetében a JNS-nek a mezőgazdasági minisztérium által megadott számok szerint a fogyasztásra szánt búzatermékek felét és az állati takarmányok egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából szállítják. A minisztérium március 3-i közleménye szerint a minisztérium a helyzet magaslatán áll.
„Körülbelül egy hónappal ezelőtt az importőrök elkezdtek felkészülni arra, hogy alternatív forrásokat találjanak ezeknek a termékeknek a beszerzésére, amint erre igény mutatkozik. Emellett a gazdaság fő szereplőinek kezében van egy jelentős mennyiségű készlet is.
Mindez azon túlmenően, hogy Izrael rendszeresen tart fenn vészkészleteket, mind állati takarmányból, mind pedig az élelmezési célra szánt búzából” – nyilatkozták.
A válságra reagálva Merav Michaeli izraeli közlekedési miniszter elrendelte, hogy a gabonát és takarmányt szállító teherhajók egy hónapig elsőbbséget élvezzenek az izraeli kikötőkben történő kirakodáskor.
„Az izraeli mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen gabona és takarmány gyors bejuttatása érdekében tett lépések biztosítják, hogy az izraeli élelmiszerbiztonságot a világban bekövetkező változások ellenére is fenntartsuk” – mondta Michaeli.
Troen szerint a vészhelyzetekkel való foglalkozás, akkor amikor azok megjelennek, nem elégséges. „Amire szükség van, az egy nemzeti stratégiai terv az élelmezési rendszerünk számára” – mondta.
A terv biztosítaná, hogy Izrael olyan élelmiszerrendszert tartson fenn, amely képes ellenállni a világpiacot érő sokkhatásoknak; megvédi Izrael hazai mezőgazdasági termelését; és garantálja, hogy minden izraeli megengedhesse magának az alapvető, kiegyensúlyozott táplálkozást.
Az izraeli szakértők által előterjesztett javaslatok között szerepel az élelmiszer-pazarlás és az elöregedő mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi réteg problémájának kezelése. Troen szerint az izraeli gazdák átlagéletkora 60 és 65 év között van.
„Ha nem pótoljuk ezeket a gazdákat, nem lesz, aki helyben állítson elő élelmiszert” – magyarázta Troen.
„Más országoknak vannak élelmiszerterveik, élelmiszer-stratégiáik – például az Egyesült Királyságnak, Ausztráliának. Az Egyesült Államoknak van egy nagyon jól kidolgozott és fejlett stratégiája.
Tehát nekünk is el kell végeznünk ezt a munkát” – mondta. Nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül.
Dorit Adler, az izraeli nemzeti élelmezésbiztonságot szorgalmazó szervezet, az Izraeli Fórum a Fenntartható Táplálkozásért irányítóbizottságának vezetője egyetértett azzal, hogy egy nemzeti terv elengedhetetlen, és a JNS-nek elmondta, hogy az izraeli minisztériumok a kirakós játéknak csak a saját kis részükre összpontosítanak, „és sok esetben a szabályozások ellentmondanak egymásnak”.
Adler ezért javasolja, hogy a meglévő Nemzeti Táplálkozásbiztonsági Tanácsot emeljék az izraeli Nemzeti Gazdasági Tanács és a Nemzetbiztonsági Tanács szintjére, amelyek székhelye a Miniszterelnöki Hivatalban van.
„Nem kevésbé fontos, mint ezek a testületek. Nincs nemzetbiztonság táplálkozásbiztonság nélkül” – mondta Adler.
Annak illusztrálására, hogy Izraelnek milyen fontosságot kell tulajdonítania az élelmezésbiztonságnak, olyan országokra mutat rá, mint Kína, amely földeket vásárol Afrikában, hogy biztosítsa az elegendő élelmiszerellátást. (Egy kínai vállalat 2014-ben megvásárolta a Tnuva izraeli tejipari konglomerátumot is.)
„A világon mindössze nyolc ország van, amely gabonát exportál, és több mint 100, amely gabonát importál.
Mi a 100 importáló közé tartozunk, és ha Kínával versenyzünk, akkor olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy nem tudunk mindent importálni, amire szükségünk van” – magyarázta Adler.
A covid és az ukrajnai háború miatt Adler szerint nem sok kell ahhoz, hogy a világ élelmiszerellátása komoly válságba kerüljön.
„Sajnos úgy tűnik, hogy egy válság kell ahhoz, hogy felrázza a döntéshozókat. Még most sem vagyok biztos benne, hogy ez elég volt” – mondta Adler.
Troen is figyelmeztetett: „A népességünk meg fog duplázódni. Izraelben 2050-re 20 millió ember lesz. Mit fognak enni? És mi történik, ha ennyire függünk másoktól?
Tényleg annyira sebezhetőek akarunk lenni geopolitikai szempontból, hogy még egy ukrajnai háború nélkül sincs elég élelmünk?” – tette fel a kérdést.
Adler azonban továbbra is bizakodó, hogy még van idő.
„Szerintem még mindig jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy egészséges és fenntarthatóvá alakítsuk át az élelmiszerrendszerünket, ha most erőfeszítéseket teszünk érte” – mondta.
Forrás: Nekohn
Mezőgazdaság
Medikán a Földközi-tengeren? – Rekordot hozó hurrikánszezon!
Ritka mediterrán ciklon fejlődhet Afrika közelében
Líbiától északra, Máltától délkeletre jelenleg egy ciklon mélyül ki, és ezt érdemes alaposabban is megvizsgálni, mert érdekes is lehet. Jelenleg a térségben a tenger az átlagosnál 3-4 fokkal melegebb, így bőven van hasznosítható energia egy fejlődő ciklon számára. A jelenlegi előrejelzések alapján kis eséllyel ugyan, de a hét elején kialakulhat a ciklon középpontjában egy meleg mag is, így akár medikánná, avagy földközi-tengeri trópusi ciklonná is fejlődhet ez a légörvény.
Fotó: HungaroMet Nonprofit Zrt.
Hogy ez így lesz-e, az még kérdéses, mindenesetre a térségben többfelé kiadós mennyiségű csapadékra van kilátás a következő napokban. A ciklon várhatóan Kréta felé mozog majd.
Ehhez részben kapcsolódó hír, hogy a 2026-os atlanti hurrikánszezon rekordot döntött!
Jelen esetben az eseménytelenségével, ugyanis a műholdas megfigyelések kezdete, 1966 óta nem fordult még elő olyan, hogy szeptember 14-ig egyetlen hurrikán se alakuljon ki a teljes atlanti térségben! Egyetlen egy sem. Ennek oka elsődlegesen az idei erős El Nino jelenség, ami miatt a térségben túl erős a magasban a nyugatias áramlás, avagy túl nagy a vertikális szélnyírás, amely megakadályozza az erősebb trópusi viharok, így a hurrikánok kialakulását is.
Fontos megjegyezni, hogy a hurrikánok nem tűntek el teljesen, csak áthelyeződtek, pont az El Nino miatt a Csendes-óceán keleti felén kedvezőbbek a körülmények a kialakulásukhoz.
Forrás: HungaroMet Nonprofit Zrt.
Mezőgazdaság
Új vidékfejlesztési program indul – 2174 települést érinthet a Szent István Program
Tíz mikrotérségben indul a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakasza. A teljes program később 2174 települést és 1,85 millió embert érinthet.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Új, hosszú távú vidékfejlesztési modell indul Magyarországon Szent István Vidékfejlesztési Program néven. A kezdeményezés első ütemében tíz vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program, amelyben a helyi közösségek aktívan részt vehetnek saját térségük fejlesztési irányainak meghatározásában.
Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
A Szent István Vidékfejlesztési Program célja, hogy a fejlesztési döntések előkészítésében egyszerre jelenjen meg a helyi tudás, a közösségi részvétel, a szakmai megalapozottság és az országos fejlesztéspolitikai szemlélet.
A program hosszú távú terveket készít majd elő az egyes térségek helyi adottságai és igényei alapján. A fejlesztési igények feltárása, a térségi stratégia kialakítása, a projektek szakmai előkészítése és a források felhasználása egymásra épülő folyamatként valósulhat meg.
A cél, hogy a beruházások ne elszigetelten, hanem az adott térség adottságaira, problémáira és lehetőségeire építve valósuljanak meg.
A vidék megtartása kiemelt cél. Fotó: Agro Jager archív – Dr. Szilágyi Bay Péter
Helyi közösségekre épülő vidékfejlesztési modell
A Szent István Vidékfejlesztési Program célja a helyi partnerségek megerősítése és a vidéki térségek önálló tervezési képességének fejlesztése, valamint a vidéki életminőség hosszú távú javítása.
A program keretében támogatást kaphatnak többek között:
- közlekedési és mobilitási fejlesztések,
- út- és közvilágítás-korszerűsítések,
- megújulóenergia-beruházások,
- vízmegtartási fejlesztések,
- egészségügyi és gyermekellátási beruházások,
- közösségi fejlesztések,
- valamint turisztikai célú projektek.
A program nem váltja fel a Magyar Falu Programot, a LEADER együttműködéseket vagy más hazai és európai uniós fejlesztési programokat, hanem azokkal összehangoltan, azokat kiegészítve működik majd.
A tervek szerint az új rendszer hosszú távon a magyar vidékfejlesztési politika meghatározó elemévé válhat, és hozzájárulhat a 2028 utáni hazai és európai uniós vidékfejlesztési rendszer szakmai megalapozásához is.
Az új vidékfejlesztési modell első ütemében tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program. Fotó: Agro Jager archív – Dr. Szilágyi Bay Péter
Tíz mikrotérségben indul a Szent István Program
Az új vidékfejlesztési modell első ütemében tíz, eltérő adottságú vidéki mikrotérségben kezdődik meg a kísérleti program.
A kiválasztás során figyelembe vették többek között:
- a települések fejlettségi és jövedelmi helyzetét,
- a településszerkezetet,
- a gazdasági karaktert,
- a természetföldrajzi adottságokat,
- valamint az energia- és fejlesztési potenciált.
A kiválasztás egyik meghatározó alapját a 2024. évi egy lakosra jutó bruttó SZJA-köteles jövedelem, valamint a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti 2024. évi komplex fejlettségi mutató jelentette.
A kísérleti térségek:
- Zalakaros vidéke,
- Harkány vidéke,
- Bács vidéke,
- Pásztó vidéke,
- Medgyesegyháza vidéke,
- Igal vidéke,
- Tiszaújváros vidéke,
- Gyöngyös vidéke,
- Nyírbátor vidéke,
- Gönc vidéke.
A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.
Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, amely 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
Az aszály nem kegyelmezett a gyomnövényeknek sem. Fotó: Agro Jager
A helyi lakosság is beleszólhat a fejlesztések sorrendjébe
A kiválasztott térségekben fejlesztési testületek jönnek létre, amelyekben helyi szereplők és szakemberek közösen dolgozzák ki a térségi fejlesztési stratégiákat.
A testületek feladata lesz:
- a helyi igények összegyűjtése,
- a térségi fejlesztési stratégia kialakítása,
- a megvalósítható projektjavaslatok szakmai előkészítése.
A munkát térségi koordinátorok segítik majd.
A szakmailag előkészített projektjavaslatokról a helyi lakosság is véleményt mondhat. A térségben élő, 16. életévüket betöltött állandó lakosok sorrendbe rendezhetik a megvalósítható fejlesztéseket, így a végső prioritások kialakításában közvetlenül is megjelenhet a helyi közösségek véleménye.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. Fotó: Agro Jager archív
2027 augusztusában indulhat az országos bevezetés
Az első tíz mikrotérség tapasztalatai alapján értékelik és véglegesítik majd a program módszertanát.
A második szakaszban jogilag és szervezetileg is előkészítik a program országos kiterjesztését, valamint létrejön az Országos Vidékfejlesztési Hálózat.
A hálózat feladata lesz többek között:
- a térségi szereplők szakmai támogatása,
- a módszertani segítségnyújtás,
- valamint a jó gyakorlatok megosztásának koordinálása.
A cél, hogy 2027. augusztus 20-án megkezdődhessen a program országos bevezetése.
Az országos szakaszban az arra jogosult vidéki térségekben lehetőség nyílhat fejlesztési testületek létrehozására és a programhoz való csatlakozásra.
A teljes körű szakaszban a Szent István Vidékfejlesztési Program mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
A Szent István Vidékfejlesztési Program nem egyszeri támogatási konstrukció, hanem egy új, hosszú távú fejlesztési modell alapja. A cél, hogy a magyar vidék jövőjét érintő döntések a helyi közösségek aktív részvételével, szakmai megalapozottsággal és országos fejlesztéspolitikai koordináció mellett szülessenek meg.
Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Közel 43 milliárd forint támogatást kapott a magyar méhészeti ágazat
A magyar méhészek támogatása kiemelt agrárpolitikai cél. 2004 és 2025 között közel 43 milliárd forint támogatást kapott a méhészeti ágazat.
Kattintson a képre és nézze meg a KONUS spektíveket!
A magyar méhészek támogatása továbbra is kiemelt agrárpolitikai cél. A méhészeti ágazat nemcsak a kiváló minőségű magyar méz előállításában játszik fontos szerepet, hanem a beporzás révén a fenntartható környezet és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésében is nélkülözhetetlen.
Tóth-Kurmai Viktória, agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár ismertette: a szaktárca egy olyan védjegyrendszer előkészítésén dolgozik. Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Elindult az egyeztetés az Agrárminisztérium és a méhészeti ágazat képviselői között. Tóth-Kurmai Viktória, agrárgazdasági termelésért felelős helyettes államtitkár ismertette: a szaktárca egy olyan védjegyrendszer előkészítésén dolgozik, amely egyértelműen megkülönbözteti a hazai, kiváló minőségű élelmiszereket, és ezzel segíti a fogyasztók tudatos választását.
A minisztérium emellett termékpálya-bizottságokat hoz létre, amelyekben a méhészeti ágazat is helyet kap. Ezek olyan fórumok lesznek, ahol a szakmai képviselők és a döntéshozók együtt dolgozhatnak, valamint közösen vitathatják meg az adott ágazatot érintő aktuális kérdéseket.
Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
A klímaváltozás és az importméz is komoly kihívást jelent
Az egyeztetés során elhangzott: a klímaváltozás hatásai a méhészetet sem kímélik. Egyre nagyobb kihívást jelent többek között a méhcsaládok megfelelő átteleltetése.
Jelentős problémát okoz továbbá az európai mézpiacon a harmadik országokból származó, silány minőségű, sok esetben hamisított importméz jelenléte.
Egy 2023-ban zárult, uniós szervezetek és tagállami hatóságok közös vizsgálata szerint az Európai Unió határain kívülről érkező mézek 46 százaléka jelentősen kifogásolható minőségű volt. Ez komoly piaci hátrányt jelent az európai, így a magyar méhészek számára is.
„Európai szintű fellépésre van szükség az európai méhészek és a fogyasztók érdekeinek védelmében” – hangzott el a szaktárca részéről.
Fotó: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Érdemes a magyar mézet keresni
A hazai méz elsősorban kisebb piacokon és közvetlen termelői értékesítési csatornákon keresztül jut el a fogyasztókhoz.
A kiskereskedelmi láncokban ugyanakkor továbbra is kevés lehetőség nyílik a kiváló minőségű magyar méz számára, miközben az üzletek jelentős mennyiségben szereznek be az Európai Unión kívülről érkező termékeket.
A magyar méhészek kiváló minőségű mézet állítanak elő, ezért érdemes a fogyasztóknak a hazai termékeket keresniük.
Egy magyar ember évente átlagosan mintegy egy kilogramm mézet fogyaszt, miközben az ágazat közel 50 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.
Közel 43 milliárd forint támogatást kapott a méhészeti ágazat
A célzott méhészeti támogatások 2004 óta állnak rendelkezésre, 2023-tól pedig a Közös Agrárpolitika, vagyis a KAP keretében folytatódnak.
A támogatások többek között:
- a tudásátadást,
- az eszközfejlesztést,
- a méhegészségügyi kiadásokat,
- a vándoroltatással járó költségeket,
- valamint a méhek állatjólétét szolgálják.
2004 és 2025 között a különböző jogcímeken közel 43 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a méhészeti ágazat.
Kiemelendő a Magyarországon egyedüliként bevezetett, méhek után járó állatjóléti támogatás, amelynek összege az új kötelezettségvállalási időszakban méhcsaládonként évi 30 euróra emelkedett.
A támogatásra több mint 510 ezer méhcsalád után nyújtottak be igényt.
Ismerjen meg egy algyői méhészt, akit évtizedek óta ismernek a szegedi piacon, a Mars téren. Kattintson a képre!
Több pályázati és finanszírozási lehetőség is elérhető
A méhészek számos egyéb támogatási és kedvezményes finanszírozási lehetőséggel is élhetnek.
A KAP keretében többek között:
- a kisüzemek fejlesztését,
- a telepkorszerűsítést,
- az élelmiszergazdaság fejlesztését,
- a fiatal gazdák támogatását,
- valamint a generációváltást szolgáló pályázatokban is részt vehetnek.
Emellett kedvezményes finanszírozást biztosít számukra az Agrár Széchenyi Kártya program, míg a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer a nehéz gazdasági időszakok átvészelését segíti.
A méhegészségügyi felelősök, a méhészeti szaktanácsadói hálózat, valamint a növényvédőszer-használatot ellenőrző hatósági monitoringvizsgálatok egyaránt hozzájárulnak az ágazat biztonságos és stabil működéséhez.
A méhészek emellett kiemelt személyijövedelemadó-kedvezményben is részesülnek.
„A magyar méhészet jövőjének biztosításához egyszerre van szükség az ágazat támogatására és olyan piaci szabályokra, amelyek biztosítják a minőségi méz tisztességes versenyfeltételeit” – hangsúlyozta Tóth-Kurmai Viktória.
Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
FEGYVERMESTER: Fegyvertervező szakmérnök hallgatók jártak a Frommer Kft.-nél
KITEKINTŐ: Szlovákia – közel nyolcezer látogatót vonzott a 34. Szent Hubertus-napok
Az alkalmazkodás bajnoka vagy az őshonos erdők vetélytársa? – Gondolatok a nyugati ostorfáról
Kaktuszinvázió ellen léptek fel a MATE hallgatói a Mátrában
Darázsölyvek a Mecsekben
Mit árul el a gímszarvasbika hangja?
Medikán a Földközi-tengeren? – Rekordot hozó hurrikánszezon!
A National Geographic interjút készített Palatitz Péterrel
Sikeres napok a Nyugat-Zselicben – Kardosfa
Rajzpályázat – Szent Hubertus legendája
Az ORFK válaszolt: jogok és kötelezettségek a gerle- és galambvadászat kapcsán
FRISSÍTVE drónfelvétellel: Tűz pusztított Zsadányban, mintegy 650 szalmabála égett, 100 marhát mentettek – GALÉRIA+Drón
Búcsúzik Bors Richárd
Koros bika a terítéken – Szántód
KITEKINTŐ: Csehország – Védjük meg a kotorékvadászat jogát
KITEKINTŐ: Aranysakált találtak egy lettországi úton
Ánizsos bak a vót tanyánk mellől…
KITEKINTŐ: Ezért vált Svédország a dánok vadászparadicsomává
Hangolnak a gímbikák, kezdődik a szarvasbőgés!
