Mezőgazdaság
Véget vetnek a kakas csibék ipari mészárlásának
Neokohn: Izraeli tudósok úgy programozzák a tyúkokat, hogy csak nőstény csibéket hordozó tojásokat tojjanak.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

Forrás: www.neokohn.hu
A génszerkesztési technológiát a Volcani Központ tudósai fejlesztették ki, akik szerint ez a technológia megállíthatja az évente világszerte 7 milliárd nem kívánt hím csibe „pusztító” elpusztítását.
A drámai áttörés megállíthatja az évente világszerte mintegy hétmilliárd nem kívánt hím csibe elpusztítását, miután izraeli tudósok olyan tyúkok garmadáját hozták létre, amelyeket mind Golda néven emlegetnek, és amelyek
a világon elsőként tojnak olyan tojásokat, amelyekből kizárólag nőstények születnek – közölték a fejlesztők kedden.
A technológiát hét éve fejlesztik, Dr. Yuval Cinnamon embriológiai szakértő vezette az Izraeli Mezőgazdasági Kutatási Szervezet – Volcani Központ csapatát, a Poultry by Huminnal együttműködve.
„A világ tojótojás-piacának mérete a becslések szerint mintegy 7 milliárd tojótyúk, és minden egyes tyúk mellett egy hím csibét selejteznek ki. A világ étkezési tojástermelését évente több mint kétbillió tojásra – több mint 80 millió tonnára – becsülik” – mondta Cinnamon a The Times of Israelnek.
„Nagyon örülünk, hogy életképes megoldást tudunk nyújtani… a világ állattenyésztési iparának legpusztítóbb állatjóléti problémájára, az állatok és az emberiség javára” – mondta.
A tojótyúkoktól született hím csibék gondozása többe kerül, mint amennyiért valaha is eladhatóak lennének húsként, mivel nem tudnak versenyezni a húscsirkékkel, vagy „brojlerekkel”, amelyek egy másik tyúktól születnek. A brojlerek jellemzően nagyobb, izmosabb fajták, amelyeket azért választanak, mert nagyon gyorsan és nagyra nőnek. Bár tojást is tojnak, a brojler tyúkok sokkal ritkábban tojnak, mint a tojótyúk fajták. A tojótyúkok („tojótyúkok”) soványabbak és kisebbek.
A tudósok fejlesztése potenciálisan majdnem a felére csökkentheti a keltetés költségeit, és megszüntetheti a jelenleg a hím csibék kiválogatásához és ártalmatlanításához szükséges beruházást, olyan visszataszító módszerekkel, amelyek a megfojtástól és az elgázosítástól kezdve az élve történő darálásig terjednek.
A technológiát tavaly jelentették be az első Golda csibék kikelésével. A fajta a Golda nevet a tyúkok színéről kapta, nem pedig Izrael néhai miniszterelnökéről, Golda Meirről, bár a szóvivő szerint ez szerencsés véletlen egybeesés.
Azóta a csibék felnőtt tyúkokká nőttek, és saját tojást tojtak, a technológia pedig bizonyítottan működik.
A kakasok a Z kromoszómát hordozzák, míg a tyúkok a hímeknél a Z, a nőstényeknél pedig a W kromoszómát. A két Z párosítása hím csibe születéséhez vezet. Ha az anya a W kromoszómát adja az apa Z kromoszómájához, akkor nőstény csibe születik. A kutatócsoport felfedezte, hogyan lehet genetikailag szerkeszteni a tyúk Z kromoszómáját, hogy a hím embriót hordozó tojások fejlődése már korai stádiumban leálljon, és ne kikeljen ki.
Golda tojásai termékeny tojások, amelyekből csak nőstények kelnek ki, és ezek a nőstény csibék aztán felcseperedésük után étkezési tojásokat raknak.
Az így születő nőstény csibék genetikailag semmilyen módon nem módosítottak, mivel az anyától a nem módosított W kromoszómát, az apától pedig az érintetlen Z kromoszómát örökölték.
A Huminn cég közleménye szerint az Európai Unió egészségügyi és élelmiszerbiztonsági főigazgatója megvizsgálta a technológiát, és megerősítette, hogy mind a Golda vonalból származó tojótyúkok, mind az általuk tojó tojások mindenféle szabályozási változás nélkül értékesíthetők.
Cinnamon hozzátette, hogy az amerikai FDA is értékeli a kutatást, és reméli, hogy az, valamint az izraeli mezőgazdasági minisztérium is követni fogja a példáját.
A fejleményre azért került sor, mert a tojás iránti kereslet 2020 és 2035 között várhatóan 50%-kal nő világszerte. A Golda tyúkokat baromfitenyésztő központokban fogják tartani, míg utódaikat a gazdáknak adják el, hogy megtermékenyítetlen étkezési tojásokat termeljenek belőlük.
Yaarit Wainberg, a Poultry by Huminn vezérigazgatója hozzátette:
„Az elmúlt években világszerte szemtanúi lehettünk az állatjólétre vonatkozó tudatosság változásának, másrészt azonban nem találtak gyakorlati megoldásokat a hímivarú csibék leölésének szerencsétlen gyakorlatának a megszüntetésére. Büszkék és izgatottak vagyunk, hogy a világon elsőként kínálunk hatékony megoldást, amely jelentősen hozzájárul a teljes értéklánchoz – mindezt izraeli tudományra és innovációra alapozva.”
A Huminn és a Volcani Központ szóvivője kifejtette, hogy a laboratóriumban a teljes sterilitás fenntartásának szükségessége miatt nem készültek fényképek az ivarérett Golda tyúkokról. Amint a fajta kereskedelmi forgalomba kerül, úgy fognak élni, mint bármely más tojótyúk.
Forrás: Neokohn
Mezőgazdaság
A törvényt kijátszva akarta megszerezni a termőföldet
Három férfi a jogszabályok megkerülésével akarta átjátszani egy földterület tulajdonjogát.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A Ceglédi Járási Ügyészség mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése miatt emelt vádat három férfival szemben, akik a jogszabályok megkerülésével akarták átjátszani egy földterület tulajdonjogát.
A vádirat szerint a Cegléd közeli településen élő egyik férfi rendelkezett egy jelzálogjoggal és végrehajtási joggal terhelt, szántó művelési ágú, mezőgazdasági hasznosítású, budapesti külterületi földterülettel. A férfit felkereste a másik vádlott, hogy megvásárolná a földterületet. A két vádlott megállapodott az adásvételben és az eladó kifizette a kialkudott vételárat. A két férfi ekkor kereste fel a bűnügy harmadik vádlottját, egy budapesti ügyvédet.

A fénykép illusztráció. Fotó: Ügyészség
Az ügyvéd hamisan szerződésbe foglalta, hogy a tulajdonostól a másik férfi elbirtokolta a földterületet, mert azt már több mint tizenöt éve ő használja. A tulajdonszerzés hamis jogcímének feltüntetése a földforgalmi törvény tilalmainak, korlátozásainak kijátszását célozta. Az elbirtoklási eljárásban ugyanis nem érvényesülnek az elővásárlási jogra és a helyi földbizottság állásfoglalásának beszerzésére vonatkozó szabályok.
Az ügyvéd a hamis szerződést jóváhagyásra benyújtotta a kormányhivatalba, azonban a földügyi igazgatási szerv a hatósági jóváhagyást megtagadta. A Ceglédi Járási Ügyészség a három férfit mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének bűntettével vádolja.
A vádlottak bűnösségéről a Ceglédi Járásbíróság fog dönteni.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
Lézeres gyomirtás: prototípusoktól a kereskedelmi megoldásokig
A vegyszerszermentes gyomszabályozáshoz használt lézertechnológia dinamikusan fejlődik,
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
A vegyszerszermentes gyomszabályozáshoz használt lézertechnológia dinamikusan fejlődik, a gyártók részéről gyors előrelépés tapasztalható. Számos, 1-2 éve bemutatott kísérleti modell és prototípus már megvásárolható.

Fotó: NAK
Míg 2 évvel ezelőtt mindössze egy gyártó forgalmazott lézeres gyomirtót, ma már legalább 8 gyártó termékei elérhetők, és ezek közül a legtöbb vállalkozás még ebben az évben tud szállítani. Az alábbiakban 8, már kereskedelmi forgalomban elérhető lézeres gyomírtó meghatározó technológiai paramétereit szeretnénk összefoglalni, összehasonlíthatóvá téve az egyes modelleket.
Piackész agrárinnováció: kereskedelmi forgalomban kapható lézeres gyomírtók
Bár már az 1990-es évek elejétől kísérleteznek a lézeres gyomszabályozási technológiákkal, a termelői és a gépforgalmazói igényekre alapozva csak az elmúlt években terelődött erősen a kutatások és a fejlesztések fókuszába.
A Carbon Robotics által gyártott LaserWeeder a világ első kereskedelmi forgalmú, traktorvontatású lézeres gyomirtó berendezéseként 2022. februárjában jelent meg a piacon. Ma már számos gép működik Európában, Észak Amerikában és Ausztráliában. Piacra lépése óta a Carbon Robotics már kétszer váltott technológiát. A fejlesztők 3 évvel ezelőtt az autonóm mezőgazdasági robotról egy traktorra rögzíthető modellre váltottak, tavaly pedig egy másik típusú lézertechnológiára. A második generációs gép, a LaserWeeder G2 nemcsak optikailag tér el gyökeresen az első generációtól (G1). A gyártó a CO₂-lézerekről áttért az infravörös diódalézerekre. Ennek oka, hogy a fejlesztői tapasztalat szerint a diódalézerek nagyobb teljesítményűek, emellett robusztusabbak: a CO₂-lézerek üvegcsövei sérülékenyek voltak és amortizálódtak a használat során, ami a csövek korai cseréjét tette szükségessé.
A LaserWeeder piacra lépése óta eltelt 3 év alatt számos fejlesztés és prototípus tesztelése került lezárás közeli szakaszba, illetve fejeződött be sikeresen. Ennek megfelelően több gépgyártó kínálatában megjelentek a lézeres gyomírtók. Így pl. a német Digital Workbench idén kezdi meg a gyomirtó lézer moduljai tesztelését, amellyel a tervek szerint 2026 végére szeretne piacra lépni. A Nature Robots, egy másik német mezőgazdasági robotgyártó lézeres gyomírtó modulja szintén az utolsó tesztfázisban van, ugyanez vonatkozik a holland Luxeed Roboticsra is. A görög Terra Robotics új, traktorra szerelhető lézeres gyomirtója ezzel szemben már kapható 2, 3 vagy 4 modullal, mindegyik 2 lézerrel. A 3 modullal rendelkező változat ára 250 000–300 000 euró lesz.
A jelenleg már kereskedelmi forgalomban elérhető lézeres gyomírtók meghatározó technológiai paramétereit összefoglaló és az összehasonlíthatóságot megkönnyítő táblázatokat tartalmazó tájékoztató IDE KATTINTVA olvasható.
Forrás: Dr. Kozak Anita – NAK
Mezőgazdaság
Fokozott madárinfluenza-kockázat
Az időjárás enyhülésének hatására a vadmadarak szétszóródtak és országszerte nagy kockázatot jelentnek baromfiállományokra.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Az időjárás enyhülésének hatására a vadmadarak szétszóródtak és országszerte nagy kockázatot jelentnek baromfiállományainkra. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a baromfitartók figyelmét a megelőző járványügyi intézkedéseket maradéktalan betartásának fontosságára. A betegség jelentkezésének és tovább terjedésének megelőzése a teljes baromfi ágazat szempontjából kulcsfontosságú. A Nébih kéri az érintettek felelős együttműködését a betegség elleni védekezésben.

Fotó: NÉBIH
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a tél végi, februári enyhébb időjárás fokozott madárinfluenza járványügyi kockázatot jelent. Ennek oka, hogy az enyhébb, csapadékosabb időjárás kedvez a vírus környezeti fennmaradásának, így az hosszabb ideig fertőzőképes marad. Ezzel párhuzamosan, a téli hideg időszakban a madarak a természetes vizeink befagyása, valamint az élelemhiány következtében összetömörültek, ami kedvezett a betegség telelő állományokon belüli intenzívebb terjedésének. Az időjárás enyhülésének hatására a vadmadarak szétszóródtak hazánkban és országszerte nagy kockázatot jelentnek a potenciális fertőzött vadon élő madarak baromfiállományainkra.
Ebben az időszakban különösen fontos a baromfiállományok védelme és az állomány vadmadarakkal – közvetlen vagy közvetett módon – érintkezésének megakadályozása. A járványvédelmi intézkedések maradéktalan betartása, valamint a takarmány, alom és az ivóvíz megfelelő védelme elengedhetetlen. A zárt tartás jelentősen csökkenti a kockázatot. Fontos az állattartók és állatorvosok ébersége, valamint gyanú esetén a gyors mintaküldés és az ilyenkor szokásos protokollok betartása.
A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő információk, elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH

