Természetvédelem

Izraeli tanulmány: a beteg denevérek elkülönítik magukat

Neokohn: A denevérek elkülönítik magukat, „otthon maradnak” a barlangjaikban, ha nem érzik jól magukat, hogy ne érintkezzenek más fajokkal, és ezzel vélhetően számos járvány kialakulását előzték már meg – állítják szerdán megjelent tanulmányukban izraeli tudósok.

Közzétéve:

2021.06.04.

Feltöltő:

Dr. Szilágyi Gergely PhD

A denevérek betegség esetén elszigetelve maradtak a kolóniától. Érdemes lenne elgondolkozni ezen világjárvány idején (Kép: Pixabay)

A The Times of Israel beszámolója szerint a Tel-avivi Egyetem kutatói öt nílusi repülőkutyát fertőztek meg, majd nyomon követték a denevérek viselkedését, és azt találták, hogy az állatok a gyulladás legapróbb tüneteinek jelentkezése esetén fajtársaiktól is elkülönülnek. A tudósok műholdas nyomkövetővel, gyorsulásmérővel, infravörös kamerával kísérték figyelemmel az állatokat, és vérvizsgálatokkal ellenőrizték az állapotukat.

A vizsgálat eredményeképpen a tudósok megállapították, hogy ez az elkülönülés jelentősen csökkenti annak lehetőségét, hogy a denevérekben előforduló kórokozók akár közvetlenül, akár más fajok közbeiktatásával emberre is átterjedjenek.

„Azt figyeltük meg, hogy a beteg denevérek távol tartják magukat a kolóniától, és nem hagyják el a barlangot. Ez arra enged következtetni, hogy ember csak akkor találkozhat beteg denevérrel, ha behatol az élőhelyükre vagy elpusztítja azt” – fogalmazott Joszi Jovel, a Tel-avivi Egyetem idegtudományi kutatásvezetője.

A kutatásban szintén részt vevő Maja Vejnberg arra mutatott rá, hogy a denevérek nagyon közösségi állatok, a beteg egyedek mégis természetük ellenére távol tartják magukat a többi állattól. Kiemelte, hogy ez teljesen idegen viselkedés ezektől az állatoktól, mert az evolúció arra tanította meg őket, hogy együtt maradva nagyobb biztonságban vannak a ragadozóktól, így ösztöneiknek azt kellene diktálniuk, hogy leplezzék fertőzöttségüket, és a csoporttal maradjanak.

„Teljesen világosan kiderült, hogy a beteg állatok eltávolodnak társaiktól, és még hátrálnak is, ha más denevérek közelednek hozzájuk” – mondta el Vejnberg a The Times of Israelnek, hozzátéve, hogy minden, amit az emberek a koronavírus-járvány kezdete óta csinálnak, a társadalmi távolságtartás, a karantén és az elkülönülés a denevérekre ugyanúgy jellemző.

A világban pusztító, új típusú koronavírus a tudomány mai állása szerint legvalószínűbben állatról terjedt át emberre a kínai Vuhanban, de az elmúlt napokban egyéb elméletek is felerősödtek, különösen miután Joe Biden amerikai elnök is elrendelte, hogy a titkosszolgálatok derítsék ki, honnan ered a vírus, elképzelhető-e, hogy egy kínai laboratóriumból került ki a szabadba.

Forrás: Neokohn

Következő cikk

Kajakozók mentettek rétisasokat a Dunából

Ne hagyd ki

Megérkeztek és hamarosan tovább is állnak a „rózsaszín seregélyek”

Tovább olvasom

Természetvédelem

Énekes hattyút figyeltek meg Négyes határában

Ha hattyúról beszélünk, akkor majdnem mindenkinek először a bütykös hattyú (Cygnus olor) jut eszébe, pedig rajta kívül más hattyúfajok is előfordulnak nálunk. Ezen fajok közé tartozik az énekes hattyú (Cygnus cygnus) is, amelynek egy példánya néhány napot a Négyes menti szántókon töltött.

Published

13 óra

2023.04.01.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Fotó: Bodzás János természetvédelmi őr (Nyugat-Bükki Tájegység)

Az énekes és a bütykös hattyú között a leglátványosabb különbség, hogy míg a bütykös csőre narancssárga fekete folttal a csúcsán, addig az énekesé citromsárga és közel a fele fekete színű. Természetesen a bütykösnek van egy „bütyke” is a homlokán, az énekesnél ez hiányzik, viszont egyedülálló „éneke” van

Fotó: Bodzás János természetvédelmi őr (Nyugat-Bükki Tájegység)

Ám az mindkét fajra igaz, hogy a nagy folyószabályozásokig költöttek Magyarországon, ám a XIX. század második felére kipusztultak hazánkból. Míg a bütykös hattyú az 1970-es évekre visszatelepült hozzánk, addig az énekes hattyú újabb fészkelésére 2005-ig kellett várnunk, és azóta is mindössze egy pár neveli fiókáit az Ipoly mentén.
A Négyes határában, valószínűleg vonulás közben megpihenő madár egy 25 példányos bütykös hattyú csapathoz csatlakozott, és azokkal együtt táplálkozott a búzavetésen. Bízunk benne, hogy egyszer nemcsak, mint ritka vendég fog megjelenni a Borsodi-Mezőségen, hanem költő fajként is a fauna tagja lesz.
Az énekes hattyú Magyarországon védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 ezer Ft.

Írta: Balázsi Péter természetvédelmi őr (Dél-Borsodi Tájegység) – Bükki Nemzeti Park Facebook oldala
Fotó: Bodzás János természetvédelmi őr (Nyugat-Bükki Tájegység)

Tovább olvasom

Természetvédelem

Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében

BNPI: Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt és március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot..

Published

5 nap

2023.03.28.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Fotó: Papp Ferenc természetvédelmi őr, Nógrádi Tájegység (BNPI)

A két Duna-ág átúszása után egy állattartótelep szélére kidobott, már oszlásnak indult két kecsketetemből evett. Március 20-án, egy éjjel alatt a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet központi tömbjéig jutott, valószínűleg sehol sem állt meg útközben. A Tepke-hegy erdeiben töltött rövid pihenő után északnyugatnak vette az irányt, és a Zagyva-völgyén kereste az átjárót.

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. (Ábra: BNPI)

Kisterenye település és a vadvédő kerítéssel lezárt 21-es főút állta útját, melyet így meg kellett kerülnie, majd a Mátraszele feletti erdőkben nappalozott. Szerdán – március 22-én – este a Bárna-patak völgyében már a helyi farkascsalád ismert csapáját követve eljutott Heves vármegyébe.

Mielőtt elhagyta volna Nógrádot, az Igazgatóságunk farkasok megfigyelésére telepített kamerái előtt is elhaladt. Az egyik vadkamerás felvételen az állatra helyezett nyakörves jeladó is egyértelműen azonosítható. A Svájcban jelölt farkas három éjszaka alatt átkelt Nógrádon. Légvonalban ez 69 km, ami a valóságban közel 100 km négy lábon. A terepen észlelt nyomok alapján a helyi farkasok által hagyott szagjelzéseknél meg-megállt, és egyértelmű lett számára, hogy lakott farkas territóriumba érkezett. Nógrád északkeleti felén, mozgása lelassult, de mégis követte a farkasok által használt csapákat.

Forrás: Bükki Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Rétisast fényképeztek Nagykanizsán – Galériával

Published

5 nap

2023.03.27.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Nagykanizsa közigazgatási területén belül, Szabados István természetfotós rétisasokat fényképezett. Annak ellenére, hogy egy fokozottan védett fajról beszélünk, a rétisas is lassan, de elkezdett “városiasodni”.