Természetvédelem
Csíkos hiénát fényképeztek Izraelben
English
Noa Valtzer, Dél-Izraelben, a Negev-sivatagban, a terepviszonyokat kihasználva, sikeresen megközelített egy csíkos hiénát és azt kotorékja előtt le is fényképezte. A program során, a helyi nemzeti park területén kívül, célzottan csíkos hiénát kerestek, amire voltak ugyan ráutaló nyomok, de addig élőben nem sikerült megfigyelniük. Annak ellenére, hogy eddigi keresésük kudarcba fulladt, új bizonyítékot kerestek a faj jelenlétének bizonyítására – tájékoztatta az Agro Jagert Izraelből, Noa Valtzer.
Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News
Véletlenek sorozata után, végül egy kiszáradt mederben, friss hiéna nyomra bukkantak. A kutatás ezután felgyorsult, mert a nyomtól nem messze, egy kotorékot is találtak. A bejárat előtt sok csont hevert és érezhető volt a fajra jellemző „pézsmaszag”. Izraelben, a csíkos hiéna kotorékja néhány méter mély, amelynek több bejárata is lehet. Előfordul, hogy a felnőtt egyedek átköltöznek egy másik kotorékba, ám, kialakíthatnak nagyobb kotorékrendszert is, amelyet különböző bejáratokkal használhatnak.
Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News
Legnagyobb meglepetésükre a kotorékból egy fiatal, csíkos hiéna bújt elő. A faj óvatos az emberrel, ennek ellenére érdeklődő, kíváncsi volt a kölyök. Izraelben egyetlen esetet sem dokumentáltak, hogy a csíkos hiéna emberre támadt volna. Ez a fiatal egyed sem találkozott még emberrel. Kijött a barlangból, megállt, közben elfáradt, és nem messze a bejárattól lefeküdt, ahonnan tovább nézte a kutatókat. Noa és munkatársai megfigyelése még Izraelben is kuriózumnak számít, hiszen rejtett, éjszakai aktivitása miatt kifejezetten nehéz megfigyelni a csíkos hiénát. Sajnos eddig nem tudtak megbízható adatokat közölni a faj biológiájáról.
Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News
A Természetvédelmi Világszövetség által mérsékelten fenyegetett faj, Izraelben védett. A csíkos hiéna a hiénafélék családjába tartozik, megtalálható Afrikában és az Arab-félszigeten is. Rejtőzködő életmódja miatt azonban a kevésbé ismert fajok közé sorolják. Az egyetlen hiéna faj, amelyik Afrikán kívül is előfordul. A csíkos hiéna, afrikai rokonához, a foltos hiénához képest inkább dögevő. Alkalmanként kisebb emlősökre vadászik, de az esetek jelentős részében éjszakánként inkább dögöt keres. Emiatt Izraelben évről-évre több csíkos hiénát ütnek el az utakon.
Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News
Az izraeli faunában a csíkos hiéna szerepe rendkívül fontos és értékes, hiszen klasszikus dögevőként tisztítja a természetet és megakadályozza a betegségek terjedését. A csíkos hiéna populációját azonban számos emberi tényező fenyegeti. Izraelben a legnagyobb problémát az élőhelyek csökkenése jelenti. Lakott településeken a nem megfelelően kezelt hulladék is sok problémát okozhat. Egyes helyeken az orvvadászat is tizedeli a populációt, továbbá sokan félnek a csíkos hiénától. Egyes állattartók annak ellenére mérgezik, hogy szinte nem okoz kárt a szarvasmarha állományokban.
Noa Valtzer, munka közben.. (Fotó: Michal Yaakov Itzhaki – Agro Jager News)
Izraelben a faj védelme miatt számos programot kezdeményeztek. A lakosság széleskörű bevonásával a szakemberek számos előadást tartanak a védett fajról, főleg gyerekeknek. Az ismertetterjesztésnek köszönhetően egyre többen felfigyeltek a hiénák szerepére és fontosságára.
***
Noa Valtzer, Izrael egyik legszárazabb helyén, a Hula-völgyben nőtt fel. Élete szorosan kapcsolódik a természetvédelemhez, specialista a nyomolvasásban. Számos izraeli vadvédelmi projektben egyike azon, a terepen dolgozó szakembereknek, akik a különböző izraeli természetvédelmi szervezetekben aktívan részt vesznek a különböző vadfajok monitorozásában. Az Izraelben ismert vadnyomszakértő egyébként kelet-afrikai szafarik során is kamatoztatja tudását, ahol idegenvezetőként is dolgozik – tájékoztatta az értékes megfigyelésről lapunkat Noa Valtzer.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotók: Noa Valtzer
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Bonn városa 2026. május 11-én bejelentette, hogy a Rheinauensee környékén ismét vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A következő tavaszi és nyári hónapokban ezért újra vadászok dolgoznak majd a Rajna bal partján fekvő Rheinaue területén. Az intézkedés oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az állomány.
Fotó: Wild und Hund
A város már 2022-ben és 2023-ban is engedélyezte a nutriák vadászatát. Ezt követően 2023 őszén kevesebb mint tíz állatot számoltak össze. A 2025-ös felmérések során azonban ismét több mint 80 nutriát mutattak ki. A város tájékoztatása szerint ezért újabb beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozzák az inváziós rágcsálók ellenőrizetlen elszaporodását.
A nutriák – más néven hódpatkányok – eredetileg Dél-Amerikából származnak, Németországban és az Európai Unióban is inváziós fajnak számítanak. Mivel természetes ellenségeik nagyrészt hiányoznak, az állatok gyorsan képesek szaporodni. Bonn városa arra hivatkozik, hogy az uniós rendeletek és a német szövetségi természetvédelmi törvény alapján köteles fellépni az inváziós fajok terjedése ellen.
A Rheinauensee partján a nutriák a város szerint jelentős károkat okoznak. Üregeikkel aláássák a part menti területeket, emellett lehántják a fák kérgét, amivel egyes fás szárú növényeket is veszélyeztetnek. Különösen problémásnak tartják, hogy az állatok víz alatti növényeket fogyasztanak. Ezeket az úgynevezett makroalgákat a Rheinauensee nagyszabású helyreállítása során telepítették be, és az érzékeny ökoszisztéma fontos részének számítanak.
Forrás: Wild und Hund
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.
Fotó: Wenczel Erika – KMNPI
Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.
Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.
Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.
A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok. Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.
Forrás: KMNPI
Fotó: Wenczel Erika
Természetvédelem
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének
A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.
Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.
Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.
Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében
Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
