Keressen minket

Természetvédelem

Striped hyena photographed in Israel

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

MagyarNoa Valtzer, in the Negev desert in southern Israel, successfully approached a striped hyena and photographed it before it ran away. During the programme, outside the local national park area, they targeted a striped hyena’s den, which they had some clues about, but had not yet been able to observe the Hyena itself. Despite the failure of their previous search, they were looking for new evidence to prove the presence of the species.

Foto: Noa Valtzer – Agro Jager News

After a series of coincidences, they finally came across a fresh hyena track in a bank of a dry sream. The search was then accelerated, as a burrow was found not far from the track. In front of the entrance, there were many bones and the characteristic “musky smell” of the species. In Israel, the striped hyena’s burrow is a few metres deep and may have several entrances. Sometimes adults will move to a different burrow, but they may also form a larger burrow system with different entrances.

Foto: Noa Valtzer – Agro Jager News

Much to their surprise, a young, striped hyena emerged from the burrow. A species wary of humans, the cub was nevertheless curious and inquisitive. In Israel, no case of a striped hyena attacking a human has ever been documented. This young individual has never encountered a human. He came out of the den, stopped, tired himself out, and lay down not far from the entrance, where he continued to watch the researchers. The sighting of Noa and his colleagues is a curiosity even in Israel, where the hidden nocturnal activity of the striped hyena makes it particularly difficult to observe. Unfortunately, no reliable data on the species’ biology has been available so far.

Foto: Noa Valtzer – Agro Jager News

A moderately threatened species by the World Conservation Union, protected in Israel. The striped hyena belongs to the hyena family and is found in Africa and the Arabian Peninsula. However, due to its cryptic lifestyle, it is classified as a lesser known species. It is the only hyena species that occurs outside Africa. The striped hyena is more of a scavenger than its African relative, the spotted hyena. It occasionally preys on small mammals, but most of the time it prefers to eat scavenger hunts at night. For this reason (and developmant pressures), more and more striped hyenas are hit on the roads in Israel every year.

Foto: Noa Valtzer – Agro Jager News

Noa Valtzer at work. (Foto: Michal Yaakov Itzhaki – Agro Jager News)

The role of the striped hyena in the Israeli fauna is extremely important and valuable, as it is a classic scavenger that cleanses nature and prevents the spread of disease. However, the striped hyena population is threatened by a number of human factors. In Israel, the biggest problem is habitat loss. In populated settlements, improperly managed waste can also cause many problems. Poaching is also decimating the population in some places and many people fear the striped hyena

In Israel, several programmes have been initiated to protect the species. Involving a wide range of the population, experts give a number of lectures on the protected species, especially to children. Thanks to this education, more and more people are becoming aware of the role and importance of hyenas.

***

Noa Valtzer grew up in the northern edge of Israel, the Hula Valley. Her life is closely linked to nature conservation, and she is a specialist in tracks&signs of wild animals. She is one of the field experts working on several wildlife conservation projects in Israel, and is actively involved in monitoring different species of wildlife in various Israeli conservation organizations. A well-known wildlife tracking expert in Israel, she also uses her knowledge on safaris in East Africa, where she also works as a guide, Noa Valtzer told us about the valuable monitoring.

Written by: Dr. Gergely Szilágyi

Foto: Noa Valtzer

The entire content of the article (text and image) can be used by anyone with a hyperlink to the link and the same title, even without prior permission.

Természetvédelem

Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat

Print Friendly, PDF & Email

A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat.  Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.

Fotó: Balla Tihamér – KMNP

Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.

A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében

Print Friendly, PDF & Email

Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.

Fotó: TAEG Zrt.

A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.

Fotó: TAEG Zrt.

A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!

Forrás: TAEG Zrt. 

Tovább olvasom

Természetvédelem

Halászmadarak az apaji halastavakon

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:

Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.

Fotó: Gyenge László – Agro Jager News

Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.

Írta és fényképezte: Gyenge László

Tovább olvasom