Keressen minket

Természetvédelem

Norvég gyűrűs pajzsoscankó Magyarországon

MME: Egy Norvégiában jelölt pajzsoscankót figyeltek meg április végén, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Borsodi dűlőben (Hadarics Tibor).

Norvég gyűrűs pajzsoscankó (Fotó: Hadarics Tibor)

Norvég gyűrűs pajzsoscankó (Fotó: Hadarics Tibor – MME)

A megfigyelt madarat teleszkóppal leolvasható, egyedi kódos zászlós gyűrűvel is megjelölték, ez alapján történt az azonosítás. Ezt a pajzsoscankót elsőéves korában, 2019. augusztus végén gyűrűzték DNy-Norvégiában egy part menti szigeten (Giske). Nem először került szem elé ez a madár, 2019 szeptemberében Skóciában, az Orkney-szigeteken, majd 2020. áprilisban ÉNy-Wales partvidékén is látták.

A megfigyelt norvég gyűrűs pajzsoscankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a második norvég gyűrűs pajzsoscankó, ami megkerült Magyarországon. 2006-an egy botulizmus miatt röpképtelen példányt találtak Pusztaszer környékén, amit 2001-ben gyűrűztek ugyanazon a helyen, ahol a most megfigyelt madarat is.

Norvég gyűrűs pajzsoscankó (Fotó: Hadarics Tibor – MME)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

Korábban 41 külföldi gyűrűs pajzsoscankó adatai kerültek be a magyar madárgyűrűzési adatbankba. Ezek közül a legtöbbet Hollandiában (Frízföld, 12 példány), Fehéroroszországban (Turov határában, 10 példány), valamint Finnország több területén (6 példány) gyűrűzték. Ezeken kívül Csehországban, Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Svédországban, Ukrajnában és Afrikában, Maliban és Szenegálban jelölt példányok kerültek meg itthon.

Magyarországon eddig 1816 pajzsoscankót gyűrűztek a tavaszi és az őszi vonulási időszakban. Ezek közül 38 példány került meg külföldön, Európa számos országában. A legtávolabbiakat Észak-Oroszországból, valamint Afrikából, Maliból, Szenegálból és Tunéziából jelentették vissza.

Pajzsoscankó megkerülések a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A pajzsoscankó Eurázsia északi részének nedves, mocsaras területein fészkel. Hosszútávú távú vonuló, a Kárpát-medencén átvonuló állomány a telet Afrika Szaharán túli területein tölti. Ősszel és tavasszal nagy számban lehet megfigyelni árasztásokon, vizenyős gyepeken, halastavakon.

Forrás: Magyar Madártani Egyesület

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Természetvédelem

Medveészlelés Acsa határában

Magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés

Duna-Ipoly Nemzeti Park: Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet.

Magányosan kóborló barnamedvét láttak a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén. (Kép: DINP)

A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították meg a nemzeti parkot, a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit, néhány kisebb dunai szigetet, valamint a Szentendrei-sziget viszonylag épségben maradt élőhelyeit. (Ábra: DINP)

Május 25-én, reggel, háromnegyed kilenckor jelezte az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalnál egy autós, hogy medvét látott áthaladni az Acsa és Püspökhatvan közötti közúton. Az Önkormányzat bejelentését követően a Pilisi Parkerdő szakemberei a helyszínre siettek, ahol a medve jelenlétének egyértelmű nyomait rögzítették, amiről haladéktalanul értesítették a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. A két szervezet szakemberei közösen folytatják a terület átvizsgálását. Az állat mozgásának nyomon követése és tartózkodási helyének pontos meghatározása érdekében a Pilisi Parkerdő folyamatos, 24 órás, valós idejű megfigyelést biztosító vadkamerákat helyezett ki. A Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei azt javasolják, hogy a kirándulók jelenleg kerüljék el az Acsa és Püspökhatvan környéki erdőségeket.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a lakosság számára fontos információkat közzéteszi honlapján.

FRISSÍTÉS: 

A május 25-én Acsa és Püspökhatvan között észlelt barnamedve létezését immár egy Iklad közelében készült felvétel is bizonyítja. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ismét felhívja térség lakosságának és a kirándulók figyelmét, hogy ne látogassák a környék erdőségeit. Az erdőgazdaság és a nemzeti park szakemberei továbbra is fokozott ellenőrzéseket tartanak, hogy nyomon követhessék az állatot.

A valószínűleg magányosan kóborló medvét Iklad község határában, a helyi vadásztársaság leshelyének környékén kihelyezett vadkamera rögzítette ma hajnali három óra tájban. Az állat két órán keresztül tartózkodott a településtől keletre található erdőfoltban, mintegy húsz kilométerre a tegnapi észlelés helyszínétől, az Acsa és Püspökhatvan közötti úttól.

A Pilisi Parkerdő és Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság fokozott figyelemre inti a környék – tehát a Galga-völgy déli, a Gödöllői-dombság északi része és a Cserhátajla – lakosságát és a kirándulókat, és kérik, hogy ne látogassák a környék erdeit.

Miközben a fokozottan védett fajok jelenléte természetvédelmi szempontból előnyös, hiszen elősegítik és támogatják az erdei ökoszisztéma természetes folyamatait, ugyanakkor az ember-természet konfliktusmentes kapcsolata, a házi- és haszonállatok védelme érdekében alapvető fontosságú feladat a ragadozók előfordulási helyeinek pontos ismerete. A Gödöllői Erdészet területén telepített vadkamerák folyamatos, 24 órás megfigyelési adatai, valamint a hivatásos vadászok és természetvédelmi őrök rendszeres ellenőrzései is ezt a célt szolgálják.

A vadon élő állatok az erdő természetes részei. Ám ha túrájuk, sétájuk során mégis találkoznának medvével, a következő viselkedési szabályok betartását javasoljuk:

  • A medve alapvetően békés természetű és csak nagyon ritka esetben kerül sor az emberrel való konfliktusra. Amennyiben medvét látunk, ne közelítsünk hozzá, legyen bármilyen korú az állat (a bocsok megközelítése leggyakrabban az anyaállattal való találkozást is magával vonja).
  • Ne tegyünk hirtelen mozdulatot, kerüljük a szemkontaktust és lassan, hátrálva távolodjunk el a helyszínről.
  • Ha olyan területen járunk, ahol medve is előfordulhat, érdemes nappal, társaságban és beszélgetve közlekedni, a zajt a legtöbb esetben elkerülik az állatok. Az erdőben való sátrazáskor az élelmiszereket mindig a tábortól távolabb eső fára függesszük fel, kerüljük az erős illatú élelmiszereket és a maradékot mindig szagmentesen csomagoljuk el.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Pilisi Parkerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kigyulladt a nádas és az aljnövényzet tegnap dél körül a Hortobágyon – VIDEÓVAL

A Faluvéghalma-major közelében keletkezett tűz terjedését a szél is gyorsította. A hajdúnánási, a tiszafüredi, a karcagi, a tiszaújvárosi és a mezőkövesdi hivatásos, valamint a balmazújvárosi önkormányzati tűzoltók fékeztek meg a lángokat, összesen huszonhat tűzoltó kilenc technikai eszközzel oltotta a tüzet. A tűzoltók ellentüzet is gyújtottak, hogy befolyásolni tudják a tűz terjedését, de a lángok nem álltak meg, továbbterjedtek. Az oltás mintegy kilenc órán át tartott, végül száznyolcvan hektár égett le.

Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Videó:  BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kihajtották a bivalyokat a fülöpszállási legelőkre – GALÉRIÁVAL

Fülöpszálláson kihajtották a bivalygulyát

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: A Fülöpszállás külterületén található Kígyós-háti Állattartó telepről kihajtottuk a bivalygulyáinkat a környékbeli legelőkre. Az egyik gulyának az 52-es főúton is át kellett kelnie, hogy eljussanak a Zab-széken lévő nyári szállásukra. A biztonságos áthajtást minden évben rendőrségi segítséggel oldjuk meg, hiszen ilyenkor a forgalmat le kell állítani néhány percre. Szerencsések voltak azok az autósok, akik közelről láthatták, ahogy a tekintélyt parancsoló külsejű állatok áttrappolnak az úton.

Fülöpszálláson kihajtották a bivalygulyát. (Kép: Kiss Mónika – Kiskunsági Nemzeti Park)

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

házi bivaly a szarvasmarhánál igénytelenebb őshonos háziállatunk. Szívesen fogyasztja a más állatok által kevésbé kedvelt sást, nádat és egyéb vízinövényt, és igényli a vizes, dagonyázásra alkalmas helyeket. Ideális hát a természetvédelmi szempontból fontos vizes élőhelyek, a gépekkel nem kaszálható tómedrek, csatornapartok kezelésére. Legelésükkel és taposásukkal felnyitják a növényzettel benőtt tómedreket és nyílt vízfelületeket hoznak létre, megakadályozzák az özönnövények elszaporodását és a túlzott nádasodást. Ezzel hozzájárulnak a szikes mocsarakra jellemző, fajgazdag madárvilág visszatelepüléséhez. A legelés miatt a rövidebb füvű gyepek egyes madárfajok (godák, bíbicek, cankók, gulipánok) számára megfelelő költőhelyet és táplálékforrást biztosítanak.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság teljes bivalyállománya jelenleg 758 példány.

 

Képek: Kiss Mónika

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Tovább olvasom