Keressen minket

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Természetvédelem

A Túzokvédelmi Állomáson kibújt az első csibe a tojásból

Print Friendly, PDF & Email

Május elején kikeltek a mentett tojásból származó túzokcsibék

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Május 5-én kikelt az idei első, mentett tojásból származó túzokcsibe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai Túzokvédelmi Állomásán.

Fotó: Czifrák Gábor – KMNP

Ezen a tavaszon eddig összesen hat tojás került be az állomásra azokból a fészkekből, melyeket a túzoktojó valamilyen ok miatt végleg elhagyott. A hatból egy tojásban nem volt embrió. A mentett tojások különböző kottlottságúak, a következő csibék kikelése május végén várható. A túzokcsibéket az első időszakban nagyon magas állati fehérje tartalmú takarmánnyal tápláljuk, s ezt különböző rovarfajokkal, növényi táplálék-elemekkel is kiegészítjük.

A túzoktojók akár háromszor is újra sarjúköltésbe kezdenek, ha a költésük meghiúsul. Éppen ezért akár még július második felében is kerülhetnek be újabb tojások a Túzokvédelmi Állomásra. Az, hogy egy adott évben mennyi mentett tojást szállítanak be ide, több tényezőtől is függ. Idén az AKG programban résztvevő gazdák esetében a különböző munkálatokra vonatkozó időkorlátoknak köszönhetően a fészkek nyugalma biztosított.

Az 1978-ban megnyitott Túzokvédelmi Állomáson évről-évre sikeresen zajlik a mentett túzoktojások keltetése, a fiókák nevelése és visszavadítása. Ez a tevékenység is jelentősen hozzájárul a hazai túzokállomány fennmaradásához, gyarapodásához.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Hipp-hopp, betört VUK

Print Friendly, PDF & Email

Berlini járőrök mentették meg egy kölyökróka életét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Berlini járőrök mentették meg egy kölyökróka életét, amikor betörés miatt jelentek meg a német főváros déli csücskében egy erdő közeli, kertes háznál. A surranó kis árny menthetetlenül beleakadt az ingatlant védő szögesdrótba, de szerencsére nem lett semmi baja.

Fotó: Rendőrség

A tulajdonos mindent jól csinált, amikor az éjszaka közepén a mobiltelefonjára telepített csendes riasztó felébresztette, és nem maga indult megnézni, mi történt a kertje végében, hanem rögtön a rendőrséget hívta. A Neukölln területén járőröző zsaruk hamar odaértek, és amikor a helyszínt megközelítették, a keserves nyüszítésből már sejtették, hogy a dolog elleni erőszakot egy éjszakától sohase félő négylábú követte el. Igazuk lett, jóllehet meg is lepődtek, mert a növényfuttató kötelek tövében nem kifejlett róka vergődött, hanem egy kölyök.

Az egyik egyenruhás simabőrű elővett egy multifunkciós kést, és – míg kollegája egyik kezében a zseblámpát tartotta, a másikkal lefogta a vadállatpalántát – óvatosan levágta az állatról a szögesdrótot. Ezután sem hagyták sorsára a kis sebesültet, hanem értesítették az állatvédőket. Átadását követően a szakemberek állatorvoshoz vitték a berlini Vukot, és közösségi oldaluk tájékoztatása szerint ellátása után már szabadon is engedték a ravaszdinak még nem mondható elkövetőt. Bizonyosan elpusztult volna, ha nincs a csendes riasztó.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Madárfiókát találtam!

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A tavaszi és a nyári időszakban meglehetősen sok bejelentés érkezik kollégáinkhoz a sérült és megmentésre szoruló madarak kapcsán. Ezen egyedek többnyire nem árvák, ezért a befogásuk és elszállításuk helyett a megtalálásuk helyén el kell őket engedni.

A fészküket elhagyó erdei fülesbagoly fiókák táplálékellátásában eleinte szüleik segítenek (fotó: Schneider Viktor)

Talán az egyik leggyakoribb példa a bagolyfiókák esete. Gyakran értesítik kollégáinkat a települési parkok és ligetek fáin üldögélő erdei fülesbagoly fiókákról. Fontos elmondani, hogy ezek a fiatalok még jóval a röpképességük előtt elhagyják a fészkeiket. Tehát a repülni még nem képes fiókák nem sérültek, ezért a befogásukat mellőzni kell. 

 

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Mikor kell madarat menteni?

Fontos elmondani, hogy a ragadozók, a betegségek és a rátermettség nagy mértékben befolyásolják a különböző madárfajok egyedeinek túlélési esélyeit. Mindezek a természetes folyamatok szerves részét képezik, éppen ezért a legtöbb énekesmadár kísérletet tesz az évente többszöri költésre.

Leginkább a végveszélyben lévő fajok esetében indokolt az egyedek megmentése. Ugyanakkor itt is fontos megjegyezni, hogy az élőhelyi feltételek helyreállítása nélkülözhetetlen a fajvédelmi tevékenységek sikeres megvalósítása során.

Ha fiókát találunk, mielőtt bármit tennénk, először is bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban bajba jutott-e az a kismadár? Amennyiben nem látható rajta sérülés, nyílt seb, lógó, nem mozgó végtag, akkor ne fogjuk be őt, a szülei és a testvérei valahol a közelben tartózkodnak, nem árvák, mint ahogyan azt sokan hiszik. Ezek a fiatal madarak gyorsan biztonságos helyet fognak keresni, és ha elmegyünk onnan, a szülők hamarosan felbukkannak és folytatják az etetését.

A jól kitollasodott fiókák esetében különleges helyzetet jelentenek a hosszabb ideig – több napig vagy akár hétig – tartó esős, az évszakhoz képest hűvös időszakok. Ha ilyenkor átázott madarat találunk, az alábbiakat tehetjük:

·        Papírzsebkendőkkel, vászondarabbal óvatosan itassunk fel annyi vizet a tollazatról, amennyit csak tudunk ezek megsértése, szétzilálása, a tollcsévék megtörése nélkül.

·        Ha a fióka belefér a két tenyerünkből képzett helyre, akkor nagyra nyitott szájjal, lassan fújjunk rá meleg levegőt mindaddig, amíg meg nem szárad (úgy, mint amikor télen a kezünket melegítjük a leheletünkkel). Amennyiben autóval vagyunk, erre a célra a jármű fűtésrendszerét is használhatjuk.

·        Amint a madár megszáradt és felelevenedett (az átázott állat letargikus, alig vagy egyáltalán nem mozog és általában a szeme is csukva van), tegyük egy közeli ágra, bokor alá, közben ügyeljünk arra, hogy ne ázzon át ismét.

·        Amennyiben a közelben lakunk, egy-két órára akár haza is vihetjük a madarat, majd a megszárítását, esetleges megetetését követően a lehető legrövidebb időn belül vigyük vissza a megtalálás helyére és a fentiekben leírt módon engedjük el.

A be nem avatkozás és a fiókák tartós hazavitele között van egy köztes lehetőség is – amikor a még nem vagy nem teljesen röpképes fiatal(oka)t vagy a fiókás fészket (a kiesett tojások szinte bizonyosan menthetetlenek) egy nagyobb vesszőkosár védelmében, a megtalálás helyének közelében az ágak közé, egyes fajok (leggyakrabban: házi rozsdafarkú, füsti és molnárfecske) esetében az épületre helyezzük, ahol továbbra is a szülők nevelhetik őket. A vesszőkosarak a lakott területeken ideális műfészkei lehetnek erdei fülesbaglyoknak.

Hová vihetem a fiókát?

Bács-Kiskun megyében a Kecskeméti Vadaskertbe (6000 Kecskemét, Műkert út 1., telefonszám: +36-76-320-121, e-mail: info@zookecskemet.huwww.zookecskemet.hu).

Csongrád megyében a Szegedi Vadasparkba (6725 Szeged, Szél u. 90., telefonszám: +36-62-542-530, e-mail: info@zoo.szeged.huwww.zooszeged.hu).

Fokozottan védett, sérült faj esetén hívhatja a Természetvédelmi Őrszolgálatunk ügyeleti számát is: + 36 30 555 6171. Ezen a számon az ügyeletes kolléga naponta 8:00-20:00 között fogadja a természetvédelmet érintő, közérdekű bejelentéseket. (Más nemzetipark-igazgatóságnál más az ügyeleti szám!)

További információ: https://mme.hu/fiokat-talaltam-mit-tegyek

Forrás: KNP

Tovább olvasom