Természetvédelem
Rekordszámú szalakótaköltés a Dél-Alföldön
Több mint 300 szalakóták számára kihelyezett mesterséges odút ellenőriztek
AZ MME Csongrád Megyei Helyi Csoportjának önkéntesei a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársaival közösen június első felében több mint 300, szalakóták számára kihelyezett mesterséges odút ellenőriztek. Idén rekordszámú foglalás mellett feltűnő az 5 tojásos fészekaljak nagyon magas száma. A szakemberek egyre növekvő számban találnak természetes odúban költőszalakótapárokat, amely a fenntartható fajmegőrzés biztató jele.
Meggyűrűzött szalakóta elengedése ( Fotó: Kelemen András)
A szalakóta (Coracias garrulus) Jellemzően erdőssztyeppeken, fás legelőkön, fehérnyár-csoportokkal tarkított homok pusztákon, illetve üde réteken találta meg élőhelyét, de ezek hiányában mozaikos, gyepekkel, fasorokkal és extenzív szántókkal tarkított élőhelyeken is költ, Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Hosszú távú vonuló, hazánkba április végén – május elején érkezik vissza, július végéig költ. Nagyon korán, szeptember elején hagyja el a Kárpát-medencét. Néhány hetes Száhel-övezeti pihenő után átrepülve az egyenlítői esőerdő-övezeten keresztül Botswanában, illetve Namíbiában található telelőterületét december elején éri el.
Szalakóta odú ellenőrzése az 1990-es években ( Fotó: Molnár Gyula)
Az 1970-es évektől a faj folyamatos visszahúzódása felgyorsult, az 1980-as évekre eltűnt a Dunántúl teljes területéről, mint költő madárfaj. Bővebben
A szalakóta gyakorlati védelme az 1980-as években kezdődött Csongrád megyében, ahol az MME önkéntesei Dr. Molnár Gyula vezetésével elkezdték a megfelelő költőhelyekre kihelyezni a D-típusú odúkat.
A szalakóta elterjedése hazánkban 2023-ban ( Forrás: MME Monitoring Központ)
A gyakorlati természetvédelmi munkának az lett az eredménye, hogy az 1980-as évek közepén becsült 300-600 páros állományból jelenleg 2500 párnál is több költ hazánkban, a Dunántúlra sikeresen visszatelepült és több mint 100 párral egy stabil populáció jött létre ott is.
Szalakóta odú ellenőrzése 2024 júniusában ( Fotó: Jó Enikő)
Az MME Csongrád megyei csoport önkéntesei minden évben megszervezik az immár hagyományosnak nevezhető „Szalakóta Hétvége”, amely egy olyan hétvégét jelent, ahol a terepi szakemberek csoportokba rendeződve ellenőrzik az összes kihelyezett szalakótaodút, öreg madarakat fognak be és gyűrűznek.
Szalakóta fészekalj ( Fotó: Tokody Béla)
Idén a szalakóták kifejezett korán értek vissza telelőterületekről és a foglalások is nagyon korán kezdődtek meg.
Az MME önkéntesei és a Kiskunsági Nemzeti Park kollégái 308 odút ellenőriztek, ebből 199 pár fészkelő szalakótát találtak, amely magas, 67 %-os foglalási arányt jelent. Nagyon fontos tapasztalat, hogy túlnyomó többségben voltak az 5 tojásos fészekaljak, amely kiemelkedő táplálék kínálatot jelent és magasabb költési sikert is.
Szalakóta színes gyűrűvel ( Fotó: Tokody Béla)
64 öreg madár befogása és színes jelölőgyűrűkkel való jelölése történt meg, ebből 13 olyan madár került kézre, amely már korábban meg lett gyűrűzve.
Az odúellenőrzés mellett folyamatosan ment a természetes odúkban költő állomány felmérése is, amely fokozatosan növekszik. Ez nagyon biztató tendencia, hiszen az emberi beavatkozástól független állomány kulcsfontosságú a faj fennmaradása szempontjából.
Meggyűrűzött szalakóta elengedése ( Fotó: Kelemen András)
Az MME önkéntesei a hónap második felében és július elején fogják kezdeni a szalakóta fiókák gyűrűzését, amely remélhetőleg szintén kiemelkedő lesz.
Forrás: Kiss Orsolya – Tokody Béla – MME
Természetvédelem
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén.
A korábbi évekhez hasonlóan idén május végén is több békászó sas jelent meg a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A fiatal ragadozók a Geszt és Zsadány környéki kaszálókon vadásznak.
Fotó: Tóth Imre – KMNP
A békászó sas egy zömök, közepes méretű, az egerészölyvnél kissé nagyobb ragadozó madár. Színében a sötét- és a világosbarna dominál, jellemző a kézevező tollak apró fehéres foltja. Elterjedése viszonylag kis területre koncentrálódik, Németországtól Oroszország nyugati feléig terjed, de költ Kis-Ázsiában és Iránban is, innen kelet felé közeli rokona, a fekete sas váltja.
Hazánkban ritka fészkelő, mindössze 35-40 pár költ, elsősorban az Északi-középhegységben. Hozzánk legközelebb Romániában van jelentősebb állománya. Vonuló, a telet Dél- és Közép-Afrikában tölti. Fészkét kizárólag idősebb erdőkbe rakja. Jellemzően két tojást rak, a kotlási idő 38-40 nap. A fajra jellemző a káinizmus, amikor is az idősebb, erősebb fióka elnyomja és megöli a gyengébbet.
Nevével ellentétben legfontosabb tápláléka a mezei pocok, és ahol még van, ott a hörcsög. Emellett természetesen békákat, valamint madarakat és rovarokat is eszik. A Dél-Tiszántúlon nagyobb számban a májusban kezdődő kaszálások során jelenik meg, amikor a felnyílt területen könnyebben hozzáfér a különböző rágcsálókhoz, főként mezei pockokhoz. Zsákmányát leggyakrabban a földön sétálva szerzi meg, máskor boglyákról, fákról kémlelve, vagy alacsonyan repülve vadászik.
A Kis-Sárréten, ahogyan az elmúlt években, úgy idén is megjelentek a békászó sasok. Május végétől folyamatosan 6-7 példány tartózkodik nálunk, elsősorban a Geszt és Zsadány térségében lévő kaszálókon. Ezek a példányok jellemzően egy-hároméves madarak, melyek még nem költenek, és kóborlásuk során keresik fel az alkalmas táplálkozó területeket, de alkalmanként öreg madarak is előfordulhatnak. Megkapó látvány, amikor egy ilyen méretű madár, kissé ügyetlennek tűnő futkározással kapja el a zsákmányát. A békászó sasok mellett sikerült megfigyelni barna kányákat, nagyszámú egerészölyvet és vörös vércsét is ezeken a kaszálókon.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A bütykös ásólúd hazánkban még kis létszámú, de rendszeres költőfaj. A Dél-Alföldön násztánca, fiókanevelése és táplálkozása is megfigyelhető.
A bütykös ásólúd Európában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. A lúdalakúak rendjébe tartozó faj. Költöző madár, hazai állománya azonban részben állandó, illetve rövidebb távon vonuló, de alpavetően alkalmi fészkelő Magyarországon. Most Kurfis Ilona kapott lencsevégre egy párt, amely fiókáival került a természetfotós elé. Találkozásukról beszámolt az Agro Jagernek.
Egy gulipán társaságában kapta lencsevégre Kurfis Ilona a bütykös ásóludakat. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Hazánkban az első költőpárok húsz évvel ezelőtt jelentek meg. A Dél-Alföldön rendszeres, bár még kis létszámú költőfajnak számít. Nálunk évről évre 30–40 pár fészkel. Szerencsére elég sokszor találkozom velük – írja az Agro Jager érdeklődésére beszámolójában a természetfotós.
A bütykös ásólúd gúnára. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Pár éve láthattam csodás násztáncukat. Igaz, viharos szél volt, de őket ez nem zavarta. Körbe-körbe jártak, föl-fölugrottak a levegőbe, nyakukat hajlítgatták föl-le. Kergetőztek, civakodtak, főleg azok, amelyek életük első párját választották ki. Ugyanis életük végéig együtt maradnak.
Egy életre választ pár a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Később láttam, amint a nyolc kicsivel úsztak a tavon, védve őket a veszélyektől, a ragadozó madaraktól. Bármennyire is felügyelték a kicsiket, pár nappal később már csak hét egyeddel úsztak a tavon. Két héttel később a felnőttkort már csak négy példány érte meg.
A magyar lúdfajok, a bütykös ásóludat könnyen határozhatjuk. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Táplálékuk rákokból, kagylókból, csigákból és más gerinctelenekből áll. A sekély vízben, a puha iszapból szűrik ki a moszatokat. Csőrükkel átszűrik a vizet, miközben fejüket ingatva haladnak előre. Lábukkal taposva hozzák a felszínre az iszapba rejtőzött kagylókat és csigákat.
Hazánkban alkalmi fészkelő a bütykös ásólúd. Fotó Kurfis Ilona / Agro Jager
Tavasszal, a nagy ködben is több példány táplálkozott a lecsapolt halastavakon. Elég hangosan kommunikálnak. Rendkívül óvatos madarak, a legkisebb mozgásra is tovarepülnek. Legtöbbször csapatokban lehet látni ezeket a csodaszép madarakat. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Írta és fényképezte:
Kurfis Ilona
Van egy jó története, egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
A LIFE SakerRoads projekt keretében a szakemberek február elejétől intenzíven monitorozzák a kerecsensólymok revírfoglalását és költését.
A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást. A LIFE SakerRoads projekt keretében ettől az időszaktól kezdve a szakemberek intenzív monitorozást végeznek.
Fotó: MME
A kerecsensólyom-fiókák gyűrűzésére és biometriai adatainak felvételére minden évben május és június közepe között kerül sor, a fiókák fejlettségéhez igazodva. A gyűrűzések mellett, a projekt keretében az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei 2024-ben kezdték meg a kerecsensólyom-fiókák GPS-jeladóval történő jelölését.
2026-ban a Dévaványai-sík és a Jászság Különleges Madárvédelmi Területeken, összesen 5 fészekben 17 fiatal kerecsensólyom kapott műholdas nyomkövető eszközt, idén kizárólag fán költő párok fiókái. A LIFE SakerRoads projekt keretében ezzel összesen 86 fióka jelölése valósult meg 2024 óta. A korszerű, mindössze 11 grammos eszközök a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb terhelést jelentenek a madarak számára, miközben értékes információkat szolgáltatnak mozgásukról, területhasználatukról és túlélésükről. Az így gyűjtött adatok nemzetközi szinten is jelentős értéket képviselnek, hozzájárulva a faj természetvédelmi célú kutatásához és védelméhez.
A jeladók felszerelésével egy időben állatorvosi mintavételezésre is sor került, melynek elsődleges célja a fiókák általános egészségi állapotának felmérése. Emellett a genetikai mintavételezésnek köszönhetően DNS-ujjlenyomat-vizsgálatokat is végzünk, amivel a fiókák genetikai állománya alapján a szülők kiléte is meghatározható.
Fotó: MME
A jeladózási akciónak ez a szakasza a projektben ezzel le is zárult, a továbbiakban a beérkező adatok elemzése és folyamatos monitorozása következik. Célunk, hogy a kerecsensólymok pusztulási okait a korábbinál pontosabban, adatalapú módon tárjuk fel, és ezzel hatékonyabb védelmi intézkedéseket alapozzunk meg. A jeladók lehetővé teszik a madarak mozgásának napi szintű nyomon követését, így szükség esetén gyors terepi beavatkozás is biztosítható.
Ezúton is köszönet a résztvevő nemzeti park igazgatóságoknak – a Bükki, a Hortobágyi és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak –, külön kiemelve a természetvédelmi őrszolgálatok munkáját, valamint a MAVIR Zrt. szakembereinek támogatását, amely nélkül ez az összetett munka nem valósulhatott volna meg.
Köszönet illeti továbbá a közreműködő állatorvosokat: Dr. Sós-Koroknai Viktóriát, Dr. Erdélyi Károlyt és Dr. Sós Endrét.
A projektről további információt a kerecsensolyom.hu weboldalon illetve a LIFESakerRoads Facebook oldalán találnak.
Ábra: MME
A LIFE SakerRoads – A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban (LIFE21-NAT-HU-101074704) projektet az Európai Unió LIFE programja támogatja.
Forrás: MME
Beszámoló a 2026. évi Őzgida – és fészekalj – mentési programról
Bizonyítványosztás a földmérőknél
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
