Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Természetvédelem

Rekordszámú szalakótaköltés a Dél-Alföldön

Print Friendly, PDF & Email

Több mint 300 szalakóták számára kihelyezett mesterséges odút ellenőriztek

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

AZ MME Csongrád Megyei Helyi Csoportjának önkéntesei a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársaival közösen június első felében több mint 300, szalakóták számára kihelyezett mesterséges odút ellenőriztek. Idén rekordszámú foglalás mellett feltűnő az 5 tojásos fészekaljak nagyon magas száma. A szakemberek egyre növekvő számban találnak természetes odúban költőszalakótapárokat, amely a fenntartható fajmegőrzés biztató jele.

Meggyűrűzött szalakóta elengedése ( Fotó: Kelemen András)

A szalakóta (Coracias garrulus) Jellemzően erdőssztyeppeken, fás legelőkön, fehérnyár-csoportokkal tarkított homok pusztákon, illetve üde réteken találta meg élőhelyét, de ezek hiányában mozaikos, gyepekkel, fasorokkal és extenzív szántókkal tarkított élőhelyeken is költ, Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500.000 Ft.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Hosszú távú vonuló, hazánkba április végén – május elején érkezik vissza, július végéig költ. Nagyon korán, szeptember elején hagyja el a Kárpát-medencét. Néhány hetes Száhel-övezeti pihenő után átrepülve az egyenlítői esőerdő-övezeten keresztül Botswanában, illetve Namíbiában található telelőterületét december elején éri el.

Szalakóta odú ellenőrzése az 1990-es években ( Fotó: Molnár Gyula)

Az 1970-es évektől a faj folyamatos visszahúzódása felgyorsult, az 1980-as évekre eltűnt a Dunántúl teljes területéről, mint költő madárfaj.  Bővebben
A szalakóta gyakorlati védelme az 1980-as években kezdődött Csongrád megyében, ahol az MME önkéntesei Dr. Molnár Gyula vezetésével elkezdték a megfelelő költőhelyekre kihelyezni a D-típusú odúkat.

A szalakóta elterjedése hazánkban 2023-ban ( Forrás: MME Monitoring Központ)

A gyakorlati természetvédelmi munkának az lett az eredménye, hogy az 1980-as évek közepén becsült 300-600 páros állományból jelenleg 2500 párnál is több költ hazánkban, a Dunántúlra sikeresen visszatelepült és több mint 100 párral egy stabil populáció jött létre ott is.

Szalakóta odú ellenőrzése 2024 júniusában ( Fotó: Jó Enikő)

Az MME Csongrád megyei csoport önkéntesei minden évben megszervezik az immár hagyományosnak nevezhető „Szalakóta Hétvége”, amely egy olyan hétvégét jelent, ahol a terepi szakemberek csoportokba rendeződve ellenőrzik az összes kihelyezett szalakótaodút, öreg madarakat fognak be és gyűrűznek.

Szalakóta fészekalj ( Fotó: Tokody Béla)

Idén a szalakóták kifejezett korán értek vissza telelőterületekről és a foglalások is nagyon korán kezdődtek meg.
Az MME önkéntesei és a Kiskunsági Nemzeti Park kollégái 308 odút ellenőriztek, ebből 199 pár fészkelő szalakótát találtak, amely magas, 67 %-os foglalási arányt jelent. Nagyon fontos tapasztalat, hogy túlnyomó többségben voltak az 5 tojásos fészekaljak, amely kiemelkedő táplálék kínálatot jelent és magasabb költési sikert is.

Szalakóta színes gyűrűvel ( Fotó: Tokody Béla)

64 öreg madár befogása és színes jelölőgyűrűkkel való jelölése történt meg, ebből 13 olyan madár került kézre, amely már korábban meg lett gyűrűzve.

Az odúellenőrzés mellett folyamatosan ment a természetes odúkban költő állomány felmérése is, amely fokozatosan növekszik. Ez nagyon biztató tendencia, hiszen az emberi beavatkozástól független állomány kulcsfontosságú a faj fennmaradása szempontjából.

Meggyűrűzött szalakóta elengedése ( Fotó: Kelemen András)

Az MME önkéntesei a hónap második felében és július elején fogják kezdeni a szalakóta fiókák gyűrűzését, amely remélhetőleg szintén kiemelkedő lesz.

Forrás: Kiss Orsolya – Tokody Béla – MME

Természetvédelem

50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor – GALÉRIÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföldkutatásért Alapítvány szervezésében 2024. július 7-13. között lezajlott az 50. jubileumi Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor 78 fő állandó ill. néhány napos részvételével, a fennállásának idén ősszel 100. évfordulóját ünneplő ERTI Szikkísérleti Állomás és Püspökladányi Arborétum területén. A szakmai munka szekciókban folyt a korábbi évek hagyományait követve:

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

A hidrobiológiai és halfaunisztikai csapat Sallai Zoltán és dr. Csányi Béla vezetésével a Hortobágy és Kösely folyókban végzett halállomány felmérést elektromos kecével, valamint a meder és partmenti zónában makrogerinctelen mintagyűjtést. A vizsgálatok során két új, ponto-kaszpikus invazív halfaj jelenlétét sikerült kimutatni, amelyek eddig hortobágyi vizekből nem voltak ismertek: csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus) és kerekfejű géb (Neogobius melanostomus).

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

A talajtani szekció feladata dr. Tóth Tibor vezetésével a kilúgzott szikesek (szolonyecek) és velük előforduló egyéb talajtípusok (réti és mezőségi talajok) helyszíni talajfizikai vizsgálata volt a mocsártól a kunhalomig terjedő pusztai magassági övezetekben (talaj tömörség, telítés közeli beszivárgás, a talajok sótartalmának és lúgosságának mérése).

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

Sebők Lehel, Tóth Bence, Balog Benjámin és dr. Ulicsni Viktor vezetésével madártani megfigyelések zajlottak Ágota-pusztán és Andaházán (Berettyóújfalu). A szalakótaodúk ellenőrzése mellett sikerült megfigyelnünk több túzokkakast és vörös ásóludat. A botanikai-ökológiai munkacsoport Hoffmann Károly természetvédelmi őr vezetésével a löszgyepi növényfajok (ligeti zsálya, koloncos legyezőfű, taréjos búzafű) magját gyűjtötte be a püspökladányi „Virágoskert” szaporító parcellán, melyeket kunhalmok visszagyepesítéséhez használnak fel később. A középiskolás diákok emellett interaktív növényhatározási feladatokat oldottak meg.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Ábra: Facebook

A Bak-Csiha Sára vezette mikológiai szekció a szárazság ellenére nem szűkölködött, a Farkasszigeti erdőből többek között nyárfa-érdestinóru (Leccinum duriusculum), molyhos tinóru (Xerocomus subtomentosus) és piros tinóru (Hortiboletus rubellus) is került a gombászok kosarába.

A szakmai munka mellett megemlékeztünk a tábor 50. és a kísérleti állomás 100. évfordulójáról. Dr. Keserű Zsolt jelenlegi és Csiha Imre nyugalmazott állomásigazgató, valamint Monoki Ákos tájegységvezető méltatta a tábor félévszázados eredményeit, emlékfát ültettünk (magyar kőris), majd megkoszorúztuk az erdész-ökológus elődök mellszobrait (Kaán Károly, Magyar Pál, Tury Elemér, Tóth Béla). Látogatásunkat tettük a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban és Györfi Lajos szobrászművész műhelyében. Autóbuszos kirándulás keretében megfordultunk a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium Karikó Katalin biológia szaktantermében, ahol 1974-ben megszületett a hortobágyi táborozás gondolata, majd felkerestünk néhány egykori nomád táborhelyet (Kunmadaras – Kovács tanya, Meggyes, Ágota-puszta).

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

A tábori hét utolsó, egyben legmelegebb napján 40 km-es kerékpártúrát tettünk Ágota-pusztán keresztül a Zádor híd érintésével Karcagra, ahol meglátogattuk a Györffy István Nagykun Múzeumot és állandó táborozónk, Albert Krisztián (Varjú bácsi) háromszoros Európa-bajnok csontpreparátor műhelyét. A tábori élethez hozzátartozó esti focimeccsek, az éjszakába nyúló tábortűzi beszélgetések, táncok és énekek megannyi maradandó élménnyel gazdagították a résztvevőket.

Fotó: Bak-Csira Sára, Tóth Csaba

Köszönjük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság segítségét és valamennyi nagylelkű adakozó támogatását, jövőre folytatjuk!

 

Írta és fényképezte: Bak-Csira Sára és Tóth Csaba

Tovább olvasom

Természetvédelem

Közvetítés egy rigófészekből, ami nem is rigó, és nem is az irigységtől sárga!

Print Friendly, PDF & Email

Először élőben figyelhető meg egy sárgarigó fészke

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén eddig 14 madárfaj költését követhették nyomon élőben a nézők az ország legnagyobb madárfigyelő webkamerás oldalán, a www.madarles.hu -n és a Madárles YouTube-csatornáján. Vannak még fészkek, ahol nyomon követhetjük a fiókák felcseperedését, de a napokban indult élő közvetítés egy sárgarigó fészekből! Itt érhető el: www.madarles.hu/sargarigo  !

Fotó: Zsiros Sándor

 Egy rigó, ami nem is rigó? Feltehetően az emberek többsége a bölömbikát nem a szarvasmarha istállóban keresné, de azt már kevesebben tudják, hogy a sárgarigó valójában nem is tartozik a rigófélék közé! Ez a gyönyörű madár az egyik legrövidebb időt tölti hazánkban a költő madaraink közül! Az elsők április végén érkeznek és már augusztusban megkezdik az elvonulásukat. A telet Afrika középső és déli területein költik.

A fészkük igazi mestermű. Nem ráültetik az ágakra, hanem csak a felső peremét erősítik egy vízszintes ágvillába. A fészek vázát erős, hosszú fűszálakból építik, de ebbe a fészekbe jutott bálakötöző zsineg is. Érdemes alaposabban szemrevételezni a fészek elhelyezkedését! A fészek fölé nyúló ágacskák levelei felülről szinte láthatatlanná teszik a fészket a ragadozók-fészekfosztogatók számára. Az ágakon lévő sárga zuzmók még inkább elrejtik a lombok közül elővillanó kotló madarat. A bekamerázott sárgarigó fészekben éppen a sajtóközleményünk írása közben kelt ki az első két fióka.  A tojótól jóval élénkebb színű hímet kotlás közben még nem láthattuk a fészken, de rendszeresen hallatta a fészek közelében jellegzetes hangját. A tréfás népnyelv ezt a „huncut a bíró” szavakkal adta vissza.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Időközben a harmadik tojásból kikelt a fióka. Sajnos, vagy a fészek látványa, vagy a fiókák eleségkérő hangja felkeltett a közelben költő szalakóták figyelmét is! A sárgarigó szülőpár hiába próbálta ebben megakadályozni, két fiókát is elvitt a szalakóta. A megmaradt fióka egyelőre szépen növekszik, reméljük, végig követhetjük a felnövekedésétA szomorú hír mellett az eset tudományos érdekessége, hogy eddig még nem volt dokumentálva a szalakóta fészekrabló tevékenysége. A madárles kamerái előtt ez már a harmadik ilyen eset, az előző két alkalommal egy örvös galamb, illetve egy csóka fészekből 1-1 tojást vittek magukkal a szalakóták.

Érdekes kérdést tett fel a madárles oldal egyik nézője. Hogyan lehetséges, hogy a gólyák közül ez egyik felnőtt madár folyamatosan őrzi a fiókákat, a sárgarigó szülők pedig rendszeresen elhagyják a fészket. Érdekes és tanulságos a kérdésre adott válasz is. A felnőtt gólya nagy madár, jelenléte csaknem az összes ragadozót elrettenti, verekedést a legritkább esetben kell felvállalnia. Minimális a sérülésének az esélye. A sárgarigó sokkal kisebb, sok olyan ragadozó van, amelyekkel szemben nincs valós esélye. Márpedig, ha megsérül, akkor vége a költésének, vagy akár az életének is, ezzel pedig nincs előrébb a költési siker tekintetében. A gólya fiókavédelmi stratégiája az, hogy „itt vagyok, erős vagyok, nem éri meg idejönni. A sárgarigóé pedig inkább az, hogy „eldugom a fészkem, senki ne vegye észre, ha mégis kifosztja valaki, megpróbálkozom a következő költéssel” Persze védik ők is a fészküket, a revírjükbe repülő többi madarat is igyekszik elzavarni, de kis méretükből következően komoly korlátaik vannak.

Fotó: Zsiros Sándor

Persze nem csak a sárgarigók miatt érdemes ellátogatni a www.madarles.hu oldalra. Közvetlenül kirepülés előtt állnak a fehér gólyák. Rendkívül érdekes, hogy egy nyíregyházi széncinke odúban most keltek a 3. költés fiókái. Jellemzően kétszer költenek ezek a madarak. Még egy hétig követhetjük  az apróságok felcseperedését, de még várhatóan 2 hétig láthatóak lesznek a kékvércsék és a füleskuvikok is. A molnárfecskéknél és a gyöngybaglyoknál pedig második költésben is reménykedhetünk. Az oldalon a madárfészkek történéseinek a közvetítése mellett egy erdei madáritatóról és egy mátrai vadlesről is élő közvetítést láthatunk, de egy baromfiudvar mindennapjaiba is be lehet pillantani.

A Madárles.hu-ról:

A Madárles.hu weboldalt Perger Balázs indította 2015-ben saját veszprémi cinegeodújának bekamerázásával. A weboldal az évek során számos technikai fejlődésen ment keresztül, s az ország legnagyobb madármegfigyelő webkamerás oldalává nőtte ki magát. Ehhez sokak közreműködésére volt szükség, de a sikerhez legtöbbet Zsiros Sándor, amatőr madarász tett hozzá. Az elmúlt években több, mint 20 madárfaj költését kísérhettük figyelemmel élőben az oldalon. A közvetítések már Youtube-on is elérhetőek, érdemes feliratkozni a csatornára.

Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles

Tovább olvasom

Természetvédelem

Gyűrűt kaptak a kékvércse fiókák

Print Friendly, PDF & Email

Kékvércse fiókákat gyűrűzött meg a Madárles csapata:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szombaton a  www.madarles.hu oldal két kamerás kékvércse ládájának a fiókáit is meggyűrűztük. Úgynevezett színes (karakteres/kódos műanyag) gyűrűket is kaptak. Ezek egy nagy nagyítású távcsővel, vagy egy jó fényképezőgép segítségével akár 100 méteren túli távolságból is leolvashatóak.

Fotó: Zsiros Sándor

Kékvércséknél az is a gyűrűző eljárás része, hogy az alumínium gyűrű alá egy tájegységet jelölő, egyszínű műanyag gyűrű is kerül. Ezeken a kékvércse fiókákon a piros gyűrű a Hortobágy tájegységet jelöli. Annak is van jelzés értéke, ha csak a tájegységet jelölő színes gyűrű kerül a leolvasó elé, de a madár egyedi azonosításában is segíthet. Pl. egyik ládámban gyűrűzött kékvércséről 3 évvel később a Dél-afrikai Krüger Nemzeti Parban készített fotót Cliff Dorse.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Ugyan a kódos színes gyűrűt addigra valahol elvesztette a tojó madár, de az alumínium gyűrű nem teljes száma a piros területjelölő gyűrűvel együtt elegendő volt a pontos azonosításhoz. Ez az első és máig egyetlen magyar gyűrűs kékvércse az Egyenlítőtől délre! A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy jeladós madárból már több is elrepült az Egyenlítőtől délre. A kékvércsék telelő területe Afrika déli részén, Angola, Namíbia, Botswana, Zambia, Dél-afrikai Köztársaság területén van.

Fotó: Zsiros Sándor

A kékvércse2 kamerával közvetített kékvércse pár hímjéről a karakteres színes gyűrűje alapján tudjuk, hogy 8 éves madár és a mezőcsáti határban lévő egyik vércseládában kelt.

Igaz, nem került a kamerák elé, de egy további 6 éves hím  madárról tudjuk a színes gyűrűje alapján, hogy ezen a kékvércse telepen nevelkedett és jelenleg is itt költ.

Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles

Tovább olvasom