Keressen minket

Természetvédelem

Striped hyena photographed in Israel

MagyarNoa Valtzer, in the Negev desert in southern Israel, successfully approached a striped hyena and photographed it before it ran away. During the programme, outside the local national park area, they targeted a striped hyena’s den, which they had some clues about, but had not yet been able to observe the Hyena itself. Despite the failure of their previous search, they were looking for new evidence to prove the presence of the species.

Foto: Noa Valtzer – Agro Jager News

After a series of coincidences, they finally came across a fresh hyena track in a bank of a dry sream. The search was then accelerated, as a burrow was found not far from the track. In front of the entrance, there were many bones and the characteristic “musky smell” of the species. In Israel, the striped hyena’s burrow is a few metres deep and may have several entrances. Sometimes adults will move to a different burrow, but they may also form a larger burrow system with different entrances.

Foto: Noa Valtzer – Agro Jager News

Much to their surprise, a young, striped hyena emerged from the burrow. A species wary of humans, the cub was nevertheless curious and inquisitive. In Israel, no case of a striped hyena attacking a human has ever been documented. This young individual has never encountered a human. He came out of the den, stopped, tired himself out, and lay down not far from the entrance, where he continued to watch the researchers. The sighting of Noa and his colleagues is a curiosity even in Israel, where the hidden nocturnal activity of the striped hyena makes it particularly difficult to observe. Unfortunately, no reliable data on the species’ biology has been available so far.

Foto: Noa Valtzer – Agro Jager News

A moderately threatened species by the World Conservation Union, protected in Israel. The striped hyena belongs to the hyena family and is found in Africa and the Arabian Peninsula. However, due to its cryptic lifestyle, it is classified as a lesser known species. It is the only hyena species that occurs outside Africa. The striped hyena is more of a scavenger than its African relative, the spotted hyena. It occasionally preys on small mammals, but most of the time it prefers to eat scavenger hunts at night. For this reason (and developmant pressures), more and more striped hyenas are hit on the roads in Israel every year.

Foto: Noa Valtzer – Agro Jager News

Noa Valtzer at work. (Foto: Michal Yaakov Itzhaki – Agro Jager News)

The role of the striped hyena in the Israeli fauna is extremely important and valuable, as it is a classic scavenger that cleanses nature and prevents the spread of disease. However, the striped hyena population is threatened by a number of human factors. In Israel, the biggest problem is habitat loss. In populated settlements, improperly managed waste can also cause many problems. Poaching is also decimating the population in some places and many people fear the striped hyena

In Israel, several programmes have been initiated to protect the species. Involving a wide range of the population, experts give a number of lectures on the protected species, especially to children. Thanks to this education, more and more people are becoming aware of the role and importance of hyenas.

***

Noa Valtzer grew up in the northern edge of Israel, the Hula Valley. Her life is closely linked to nature conservation, and she is a specialist in tracks&signs of wild animals. She is one of the field experts working on several wildlife conservation projects in Israel, and is actively involved in monitoring different species of wildlife in various Israeli conservation organizations. A well-known wildlife tracking expert in Israel, she also uses her knowledge on safaris in East Africa, where she also works as a guide, Noa Valtzer told us about the valuable monitoring.

Written by: Dr. Gergely Szilágyi

Foto: Noa Valtzer

The entire content of the article (text and image) can be used by anyone with a hyperlink to the link and the same title, even without prior permission.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Felfedezték a kornistárnics legjelentősebb Dráva menti élőhelyét

Több száz tőből álló kornistárnics állományra bukkant a napokban Lakócsa mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagja, Csór Sándor. A Dráva mentén korábbról itt már ismertük a növény kisebb élőhelyét, valamint Rinyaújlak határában is van egy eltűnőben lévő állománya. A most felfedezett állomány a Dráva mentén a legjelentősebbnek számít.

Kornistárnics

A kornistárnics. (Fotó: Csór Sándor – Duna-Dráva Nemzeti Park)

Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre. (Ábra: DDNPI)

Ez a lila színű, térdmagasságig megnövő vadvirágunk nyár közepétől ősz közepéig virágzik. Kiszáradó láprétek ritka faja, melyekre jellemző hogy a tavaszi elárasztás után nyár végére kiszáradnak. Termőhelyeinek változása, a csapadék- és talajvíz viszonyok változása miatt, valamint a gyepgazdálkodás átalakulása és az invazív fajok tömeges megjelenése következtében állománya csökken. Hazánkban 1982-ben nyilvánították védetté, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

A népi gyógyászatban a tüdőbaj kezelésére használták, tudományos elnevezése is erre utal (Gentiana pneumonanthe, a pneumo tüdőt jelent).
2018-ban az Év vadvirágának választották.

Forrás:  Schulcz Andrea – Duna-Dráva Nemzeti Park

Fénykép: Csór Sándor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Dévaványára szokatlanul korán érkezett meg az első gatyás ölyv

A Körös-Maros Nemzeti Park dévaványai részterületén meglepően korán, már szeptember 2-án felbukkant az első, telelésre érkező gatyás ölyv.

Gatyás ölyv. (Fotó: Marik Pál – Körös–Maros Nemzeti Park )

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A gatyás ölyvek élőhelye a tundra és az erdős tundra övben található. Magyarországra csak telelni jönnek, általában októberben tűnnek fel. Az egerészölyvekhez hasonlóan az alföldi sík vidékeket részesítik előnyben. Az egerészölyveknél kicsit nagyobb testűek, de elsősorban a kormánytollak felső részén található fehér faroksávjuk alapján lehet őket beazonosítani. Színezetük változó, vannak világosabb és sötétebb példányok is, de a fehér faroksáv minden gatyás ölyvnél megtalálható.

Fő zsákmányuk a mezei pocok, így azokon a teleken, amikor rágcsáló gradáció van, nagyobb számban maradnak nálunk. Az, hogy mikor érkeznek, elsősorban attól függ, hogy a költőterületükön milyen a táplálékbázis. Ez a korai példány valószínűleg olyan helyről jött, ahol most nagyon kevés a táplálék.

Mivel az Alföld többi részéhez hasonlóan Dévaványa térségében is száraz volt a nyár, s ez kedvez az üregekben költő rágcsálóknak, így valószínűleg hamarosan növekszik majd a mezei pockok és güzüegerek állománya. Feltételezhető tehát, hogy a gatyás ölyvek bőven találnak majd táplálékot nálunk. A térségben az átlagos években mintegy 50 gatyás ölyv telel.

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Virágzik a magyar gurgolya Veszprémben

Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Veszprém szikláin, a Benedek-hegytől a Sintér-dombon, a völgyhidat szegélyező gyepeken és az út miatt keresztülvágott sziklafalakon át a Betekints-völgyig most jól láthatók a néhol tömegesen virágzó, tömött ernyőcskéjű magyar gurgolya (Seseli leucospermum W. & K.) magas növésű, virágzó példányai.

Magyar gurgolya. (Fotó: Cservenka Judit- Balaton-felvidéki Nemzeti Park)

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre. (BFNP)

Az egyébként különösebben nem feltűnő növény kizárólag hazánkban fordul elő, a Magyar Középhegység dolomithoz kötődő, bennszülött faja. Kizárólag a Dunántúli-középhegységben, a Pilistől a Keszthelyi-hegységig, azonban egy helyen a Dunát is „átlépi”, és a Vác fölötti Naszályon is előfordul. Tudományos leírása Kitaibel Páltól származik 1801-ből. A faj dolomit sziklagyepeken él, rendkívül jól bírja a meleget és a szárazságot, karógyökerével mélyre hatol a sziklarepedésekben. Levelei szinte szálakká redukálódtak, így kevesebb felületen párologtat. Pamacsszerű élénkzöld kis tőlevélcsomóiról már kora tavasztól felismerhető, olyan látványt nyújt, mintha valaki kis kaporcsomókat dugdosott volna a sziklák repedései közé.

A legtöbben nem gondolnák, hogy városaink közül nincs még egy, ahol belterületen ennyi és ilyen nagy természetvédelmi értékkel bíró, fokozottan védett természeti érték található. A tízezres egyedszámra becsült állománynagyságú magyar gurgolya mellett ugyan lényegesen kisebb egyedszámban – de szép számmal megtalálható az ugyancsak fokozottan védett Lumnitzer-szegfű is, amely ilyenkor szürkéskék párnáiról ismerhető fel a gurgolyáéhoz hasonló élőhelyeken.

Szerencsére a magyar gurgolya extrémnek mondható élőhelyei egyelőre nincsenek veszélyben, azonban a frekventáltabban látogatott kilátópontok közelében a bolygatás hatására megváltozó fajösszetételnek (gyomosodás) van leginkább negatív hatása a fajra is.

Forrás: Cservenka Judit- Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Tovább olvasom