Keressen minket

Mezőgazdaság

Romlott a paprika külkereskedelmi teljesítménye hazánkban

Az átlaghozam javulása ellenére drágult idén a zöldpap­rika, miközben csökkent az exportja és növeke­dett az importja. Magyar­­­ország így is az unió négy legjelentősebb pap­rika­termesztője között van.

Az átlaghozam javulása ellenére drágult idén a zöldpap­rika, miközben csökkent az exportja és növeke­dett az importja. Magyar­­­ország így is az unió négy legjelentősebb pap­rika­termesztője között van.

Csökkent az export, nőtt az import és drágult is tavalyhoz képest a paprika (Kép: Pixabay)

Idén a zöldpaprika termésátlaga hektáronként 21 tonna volt, 14 százalékkal múlta felül a 2019. évi hozamot. Az elmúlt évben 1,74 ezer hektárról 100,5 ezer tonna paprikát takarítottak be Magyarországon – idézte KSH adatait a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet. A termőterület az utóbbi években csökkent:

2009 és 2014 között 2,8 ezerről 1,9 ezer hektárra, majd néhány évig 2,5 ezer hektár körül alakult, de a 2017-et követő évben 27 százalékkal, 1,8 ezer tonnára esett.
A hazai zöldpaprika-külkereskedelem elmúlt évi 3,77 milliárd forintos aktívuma 2020 első kilenc hónapjában 6 százalékkal romlott. A kivitel 11 százalékkal, 15,88 ezer tonnára csökkent ekkor. A legnagyobb exportpiacunkra, Németországba 5 százalékkal, 10,38 ezer tonnára, Ausztriába 28 százalékkal, 1,93 ezer tonnára, Csehországba 24 százalékkal, 1,06 ezer tonnára esett az export. Az import ugyanakkor 13 százalékkal, 7,89 ezer tonnára nőtt 2020 első kilenc hónapjában. Spanyolországból 26 százalékkal, 2,98 ezer tonnára, Észak-Macedóniából 29 százalékkal, 1,12 ezer tonnára nőtt a behozatal, ugyanakkor Németországból 25 százalékkal kevesebb, 1,03 ezer tonna zöldpaprika érkezett.

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi termesztésű tölteni való paprika egész évben kapható. Az elmúlt években tavasszal darabos kiszerelésben is értékesítettek zöldpaprikát, idén viszont kizárólag a kilogrammos kiszerelés volt jellemző a kínálatban. A belföldi kilogrammos kiszerelésű tölteni való, kisebb méretű (30–70 milliméteres) édes paprika termelői ára 7 százalékkal, kilogrammonként 521 forintra, az ennél nagyobb méretű ára 10 százalékkal, kilónként 676 forintra emelkedett 2020 1–51. hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. A Budapesti Nagybani Piacra március közepéig elsősorban Spanyolországból és Törökországból érkezett 70 milliméternél nagyobb tölteni való édes paprika, amely a 46. héttől jelent meg ismét.

A belföldi kaliforniai paprika termelői ára 19 százalékkal, 927 forintra emelkedett 2020 16–51. hetében az előző év azonos időszakának átlagárához képest. Az év első felében a spanyol termény volt jelen, átlagosan 1010 forintért, a tavalyinál 25 százalékal drágábban. Az import kaliforniai paprika július elején eltűnt a kínálatból, majd a 46. héten jelent meg ismét, az egy évvel azelőttinél 7 százalékkal magasabb, 742 forintos áron.

Az Európai Unió zöldpaprikatermésének döntő hányadát Spanyolország, Hollandia, Olaszország és Magyarország adja. Szakértők szerint a spanyolországi Almeríában pár éve a paprika termesztése került előtérbe a paradicsom helyett: 2019-ben már 11,57 ezer hektáron termesztettek paprikát.

Az Eurostat adatai szerint Spanyolország és Hollandia is növelte 2020 első kilenc hónapjában az unió belső piacán a zöldpaprika-értékesítést, az előbbi 1 százalékkal, 494 ezer tonnára, az utóbbi 5 százalékkal, 257 ezer tonnára. Az import az uniós adatok szerint ugyanebben az időszakban 7 százalékkal, 161 ezer tonnára nőtt. Legnagyobb mértékben a Törökországból érkező import növekedett: az 56,1 ezer tonna 30 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az EU zöldpaprikaexportja nem változott, 241 ezer tonna volt a jelzett időszakban.

Forrás: Világgazdaság internetes hírportál

 

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom