Keressen minket

Mezőgazdaság

Sok az illegálisan fúrt kút az Alföldön

Január elsejével módosult a vízgazdálkodásról szóló törvény, amely megoldást nyújt az illegálisan kialakított, öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, vízjogi engedélyezésére. Az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb illegális kút a Homokhátságon található.

Január elsejével módosult a vízgazdálkodásról szóló törvény, amely megoldást nyújt az illegálisan kialakított, öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, vízjogi engedélyezésére. Az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb illegális kút a Homokhátságon található.

Az Alföldön aszály hatalmas károkat okozna öntözés nélkül egyes évkben. A kutak számát csak becsülni ltudják a szakemberek. A kontrolálatlan öntözés azonban komoly kockázatot is rejthet. (Kép: Pixabay)

Első lépésként a felszíni vízből történő öntözés jogszabályi alapjait teremtettük meg, vannak azonban területek, ahol ez a készlet nem, vagy nagy költség árán használható fel, ezért csak felszín alatti vízből lehet öntözni – mondta Nagy István.

Az agrárminiszter szerint a szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, hogy a termelők jelentős része nem indítja meg az engedélyezési eljárást.

A januártól hatályos jogszabály alapján a tárca kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.

kút illegális kútadó

Öntözni pedig kell, de nem mindegy, milyen mély a kút. Fotó: Karnok Csaba

MOL-fúrószárak

Eredmény az is, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett egyszerűsített adatlapon is bejelenthető, ha a az öntözés kizárólag talajvízből történik. Az egyéb, mélyebb ku­­tak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.

Csak becsülni tudjuk, mennyi engedély nélküli kútból öntöznek az Alföldön, 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb természetesen a Homokhátságon található.

A probléma ismert Békéstől Szabolcs megyéig, ezt képviselőtársaimtól is tudom – mondta B. Nagy László. A

Csongrád-­Csanád megyei honatya az okokkal kapcsolatban egészen az 50-es évek téeszesítéséig nyúlik vissza, a 3-6 aranykoronás földeken nem tudtak ki­­alakulni a nagy gazdaságok, a megmaradó háztáji is rossz volt, nagyon kellett a víz. Megtudtuk, az első kutakat még a Mol leselejtezett fúrószáraiból készítették.

Rejtett kutak

Alig van olyan önálló helyrajzi számú, gyümölcsöt termő föld, hogy ne tartozna hozzá kút, még ha ebből sok már használaton kívüli is, esetleg az örökös nem tudja, hogy a földjén van ilyen – mondta a képviselő, hozzátéve, e kutak nélkül nem indult volna el a virágzó zöldség- és gyümölcskultúra a Homokhátságon, ami települések kialakulásához, önállósodásához is nagyban hozzájárult.

B. Nagy László szerint az agrártárcánál jó és szakmai kezekben van a téma, mezőgazdasági a megközelítés, de a teljes regisztráció hosszú munka lesz. Valószínűleg a 2023 végi határidő után is marad még „rejtett kút”, köztük persze olyan, amiről nem is tud a földtulajdonos.

Megszűntek a pufferek

30-40 évvel ezelőtt a talajvíz sokkal feljebb volt, csökkenése nem feltétlenül a gazdák túlzott öntözésének hibája, hanem a korábbi nagy mocsárlecsapolásoké.

Termőterületet akartak szerezni, ami sajnos mégsem lett rendes föld, miközben megszűntek a természetes pufferek. Azóta is szabadon folyik a Homokhátságról a Tiszába a víz, mert műtárgyak nem épültek ennek megakadályozására – magyarázta a képviselő.

Ezzel együtt szerinte környezetvédelmi szempontból az ásott kutak problémája na­gyobb, mint a csőkutaké. Az előbbiek visszatömedékelésével még lehet gond, némelyik ugyanis emésztőgödörként is funkcionál. A helyzeten persze sokat javított a csatornázás.

Forrás: delmagyar.hu

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom