Mezőgazdaság
Sok az illegálisan fúrt kút az Alföldön
Január elsejével módosult a vízgazdálkodásról szóló törvény, amely megoldást nyújt az illegálisan kialakított, öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, vízjogi engedélyezésére. Az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb illegális kút a Homokhátságon található.
Január elsejével módosult a vízgazdálkodásról szóló törvény, amely megoldást nyújt az illegálisan kialakított, öntözést szolgáló kutak helyzetének rendezésére, vízjogi engedélyezésére. Az Alföldön 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb illegális kút a Homokhátságon található.
Az Alföldön aszály hatalmas károkat okozna öntözés nélkül egyes évkben. A kutak számát csak becsülni ltudják a szakemberek. A kontrolálatlan öntözés azonban komoly kockázatot is rejthet. (Kép: Pixabay)
Első lépésként a felszíni vízből történő öntözés jogszabályi alapjait teremtettük meg, vannak azonban területek, ahol ez a készlet nem, vagy nagy költség árán használható fel, ezért csak felszín alatti vízből lehet öntözni – mondta Nagy István.
Az agrárminiszter szerint a szükséges dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, hogy a termelők jelentős része nem indítja meg az engedélyezési eljárást.
A januártól hatályos jogszabály alapján a tárca kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra. Ezek bejelentése a Nemzeti Földügyi Központhoz 2023. december 31-ig szankciómentes lesz.
Öntözni pedig kell, de nem mindegy, milyen mély a kút. Fotó: Karnok Csaba
MOL-fúrószárak
Eredmény az is, hogy a jövőben a bonyolult engedélyeztetési eljárás helyett egyszerűsített adatlapon is bejelenthető, ha a az öntözés kizárólag talajvízből történik. Az egyéb, mélyebb kutak létesítése és üzemeltetése azonban továbbra is vízjogi engedélyhez kötött marad.
Csak becsülni tudjuk, mennyi engedély nélküli kútból öntöznek az Alföldön, 50 és 100 ezer közé tehető a számuk, a legtöbb természetesen a Homokhátságon található.
A probléma ismert Békéstől Szabolcs megyéig, ezt képviselőtársaimtól is tudom – mondta B. Nagy László. A
Csongrád-Csanád megyei honatya az okokkal kapcsolatban egészen az 50-es évek téeszesítéséig nyúlik vissza, a 3-6 aranykoronás földeken nem tudtak kialakulni a nagy gazdaságok, a megmaradó háztáji is rossz volt, nagyon kellett a víz. Megtudtuk, az első kutakat még a Mol leselejtezett fúrószáraiból készítették.
Rejtett kutak
Alig van olyan önálló helyrajzi számú, gyümölcsöt termő föld, hogy ne tartozna hozzá kút, még ha ebből sok már használaton kívüli is, esetleg az örökös nem tudja, hogy a földjén van ilyen – mondta a képviselő, hozzátéve, e kutak nélkül nem indult volna el a virágzó zöldség- és gyümölcskultúra a Homokhátságon, ami települések kialakulásához, önállósodásához is nagyban hozzájárult.
B. Nagy László szerint az agrártárcánál jó és szakmai kezekben van a téma, mezőgazdasági a megközelítés, de a teljes regisztráció hosszú munka lesz. Valószínűleg a 2023 végi határidő után is marad még „rejtett kút”, köztük persze olyan, amiről nem is tud a földtulajdonos.
Megszűntek a pufferek
30-40 évvel ezelőtt a talajvíz sokkal feljebb volt, csökkenése nem feltétlenül a gazdák túlzott öntözésének hibája, hanem a korábbi nagy mocsárlecsapolásoké.
Termőterületet akartak szerezni, ami sajnos mégsem lett rendes föld, miközben megszűntek a természetes pufferek. Azóta is szabadon folyik a Homokhátságról a Tiszába a víz, mert műtárgyak nem épültek ennek megakadályozására – magyarázta a képviselő.
Ezzel együtt szerinte környezetvédelmi szempontból az ásott kutak problémája nagyobb, mint a csőkutaké. Az előbbiek visszatömedékelésével még lehet gond, némelyik ugyanis emésztőgödörként is funkcionál. A helyzeten persze sokat javított a csatornázás.
Forrás: delmagyar.hu
Mezőgazdaság
A tavaszi esőzés egy vármegye kivételével elmosta a tűzgyújtási tilalmat
Jelentősen csökkent a tűzveszély
Az ország keleti részén lehullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal egyeztetve 2024. április 25-től három vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Bács-Kiskun vármegyében azonban továbbra is érvényben marad a tilalom.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az időjárási előrejelzés alapján a következő napokban borult, hűvös idő várható, helyenként záporokkal. Az előrejelzett időjárási körülmények növelik a levegő és a holt biomassza nedvességét. Ennek következtében a tűzveszély várhatóan még tovább fog csökkenni, ezért a hatóság a holnapi naptól visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Csongrád-Csanád, Jász-Nagy-Szolnok, valamint Hajdú-Bihar vármegyék területén.
Bács-Kiskun vármegyében is hullott csapadék, ennek mennyisége azonban egyelőre nem indokolja a visszavonást, ezért ebben a vármegyében a hatóság továbbra is fenntartja a tűzgyújtási tilalmat.
Ábra: erdotuz.hu
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy erdőterületen a tűzgyújtási tilalom visszavonása után is kizárólag szélcsendes időben, a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken szabad tüzet rakni. A tüzet felügyelet nélkül hagyni veszélyes és tilos, biztonságos eloltásáról minden esetben maradéktalanul gondoskodni kell.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Még ma sem kímélte a hideg reggel a növényeket, sőt a korán útnak indulókat sem. Több helyen kellett kaparni az autók szélvédőjéről a ráfagyott párát.
Fotó: Időkép
A mára virradóan átvonult front mögött felszakadozott a felhőzet, a derűs, szélcsendes idő pedig rásegített a lehűlésre.
Fotó: Időkép
Holnap hasonlóan a derült, szélcsendes tájakon számíthatunk nulla fok körüli értékekre, gyenge fagyra pedig az Északi-középhegység, az Alpokalja, a Bakony fagyzugos és magasabb részein.
Forrás: Időkép
Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Az MVH cikket közölt a Területi Monitoring Rendszerről
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyeken a kaszálást határozottan tiltó időintervallumon belül mégis történt kaszálás, így a nem támogathatóságuk miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra. Az ellenőrzés a VP Agrár-környezetgazdálkodás intézkedéssel érintett területeken kerül vizsgálatra, a kötelező vagy választható előírások alapján.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás’ ellenőrzés a bejelentett táblán tiltott időszakban történő kaszálás jelenlétét/jeleit keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő területrészek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – részterületre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a kaszálást tiltó időszakban kaszálta a terület egy részét vagy egészét. Tudatában van a kaszált terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II. Valós konfliktus – teljes területre
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen kaszálást tiltó időszakban történt kaszálás. Az igénylés visszavonását megteszi.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén kaszálás történt tiltott időszakban. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: 2023-as kaszálás előtti állapotot tükröző Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
Második kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel, kaszált területek geometriájával
Harmadik kép: Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel + igényelt terület
1. példa
A fentebbi képsorozat egy kaszált gyep kaszálás előtti, illetve utána állapotát mutatja be Sentinel-2 műholdfelvétel alapján. A kaszálás utáni helyzetet egyértelműen igazolja a terület vegetációjának csökkenése („barnulása”).
2. példa
Forrás: MVH
A tavaszi esőzés egy vármegye kivételével elmosta a tűzgyújtási tilalmat
IV. Farkas Dénes emlékverseny 2024.06.23.
Az ököljog társadalma a gímszarvasoknál
Még egy fagyos reggel
Vadászat – egy életen át
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
Tájékoztató a lőfegyverek szabályos tárolásáról
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
