Keressen minket

Mezőgazdaság

A zöldség, gyümölcs drágasága miatt ideje lenne a kereskedők felelősségét firtatni

Nagyon méltatlanok azok az ellenzéki támadások, amelyek a magyar gazdatársadalmat teszik felelőssé azért, mert egyes élelmiszerek megdrágultak, holott a túlárazás miatti kritikákkal a nagykereskedők, multicégek ajtaján kellene kopogtatni – fejtette ki év eleji interjújában Nagy István.

Dr. Nagy István agrárminiszter (Kép: Horváth Péter Gyula)

A koronavírus-járványnak lehet éppen olyan hozadéka, hogy a megerősödő digitalizáció révén közvetlen kapcsolatot talál a termelő és a vásárló, kiiktatva az indokolatlan kereskedelmi árrést, árfelhajtó körülményt. Kiemelte: az online kereskedelem megerősítése nemcsak az Agrárminisztérum célja, de még az Európai Unió is támogatja a rövid ellátású láncok létrehozását, amelyekre fontos szerep hárul a környezetvédelmi célok megvalósításában. Nagy István hangsúlyozta: az a minisztérium célja, hogy a klímavédelmi célokat reálisan megvalósítható lépésekre bontsák, és megtalálják az egyensúlyt a környezet, a termelők és a fogyasztók védelmében is. Honnan kell talpra állnia az agráriumnak a koronavírus-járvány idején? Ki a felelős a megdrágult élelmiszerek miatt? Milyen (reális) célkitűzések viszik közelebb egy zöldebb mezőgazdasághoz Magyarországot és az Európai Uniót? – év eleji interjúnkban Nagy István agrárminisztert kérdeztük.

Talán a legfontosabb, mindenit érdeklő és érintő kérdés: mennyire térdepeltette le az agráriumot a koronavírus-járvány?

Ahogy mondani szoktam, nemcsak a koronavírussal kellett küzdenünk idén, összesen négy vírus nehezítette az életünket: a korona, a madárinfluenza, a sertéspestis és a pánik vírusa. Emellett a tavaszi fagyok, a tavaszi és a nyári aszály is kihívást jelentett a gazdálkodóknak. A szántóföldi növénytermesztés azért az időjárási szélsőségek ellenére elfogadható évet zárt, gyümölcsből viszont sokkal kevesebb termett, mint 2019-ben. Almából például az előző évi, szintén csekély mennyiséghez képest is közel 40 százalékkal kevesebbet lehetett csak szüretelni. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy Magyarország a gazdáknak köszönhetően a legtöbb élelmiszerből nagyjából annyit vagy többet termel, mint amennyit az emberek elfogyasztanak, ezért jelentős mértékű kivitele révén más országok élelmezéséhez is hozzájárul. Különösen jelentős ez a mostani válsághelyzetben, amikor felértékelődik az élelmezésbiztonság.

Kép: Horváth Péter Gyula

Nagyon méltatlanok azok az ellenzéki támadások, amelyek a magyar gazdatársadalmat teszik felelőssé azért, mert egyes élelmiszerek megdrágultak, holott a túlárazás miatti kritikákkal a nagykereskedők, multicégek ajtaján kellene kopogtatni – fejtette ki év eleji interjújában Nagy István. Az agrárminiszter portálunknak arról beszélt: a koronavírus-járványnak lehet éppen olyan hozadéka, hogy a megerősödő digitalizáció révén közvetlen kapcsolatot talál a termelő és a vásárló, kiiktatva az indokolatlan kereskedelmi árrést, árfelhajtó körülményt. Kiemelte: az online kereskedelem megerősítése nemcsak az Agrárminisztérum célja, de még az Európai Unió is támogatja a rövid ellátású láncok létrehozását, amelyekre fontos szerep hárul a környezetvédelmi célok megvalósításában. Nagy István hangsúlyozta: az a minisztérium célja, hogy a klímavédelmi célokat reálisan megvalósítható lépésekre bontsák, és megtalálják az egyensúlyt a környezet, a termelők és a fogyasztók védelmében is. Honnan kell talpra állnia az agráriumnak a koronavírus-járvány idején? Ki a felelős a megdrágult élelmiszerek miatt? Milyen (reális) célkitűzések viszik közelebb egy zöldebb mezőgazdasághoz Magyarországot és az Európai Uniót? – év eleji interjúnkban Nagy István agrárminisztert kérdeztük.

Talán a legfontosabb, mindenit érdeklő és érintő kérdés: mennyire térdepeltette le az agráriumot a koronavírus-járvány?

Ahogy mondani szoktam, nemcsak a koronavírussal kellett küzdenünk idén, összesen négy vírus nehezítette az életünket: a korona, a madárinfluenza, a sertéspestis és a pánik vírusa. Emellett a tavaszi fagyok, a tavaszi és a nyári aszály is kihívást jelentett a gazdálkodóknak. A szántóföldi növénytermesztés azért az időjárási szélsőségek ellenére elfogadható évet zárt, gyümölcsből viszont sokkal kevesebb termett, mint 2019-ben. Almából például az előző évi, szintén csekély mennyiséghez képest is közel 40 százalékkal kevesebbet lehetett csak szüretelni. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy Magyarország a gazdáknak köszönhetően a legtöbb élelmiszerből nagyjából annyit vagy többet termel, mint amennyit az emberek elfogyasztanak, ezért jelentős mértékű kivitele révén más országok élelmezéséhez is hozzájárul. Különösen jelentős ez a mostani válsághelyzetben, amikor felértékelődik az élelmezésbiztonság.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Baloldali politikusok ugyanakkor sokszor hivatkoznak arra, mennyire megdrágultak egyes élelmiszerek…

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Nagyon méltatlanok azok a támadások, amikor a magyar gazdatársadalmat teszik felelőssé azért, mert drága a krumpli, vagy mert 800 forint az alma kilója, miközben ennek a jelenségnek még a vírusjárványhoz sincs köze. Természetesen figyelembe kell venni a tavaszi fagyokat; ha valamiből kevesebb termett, nyilván az ára is magasabb. Érdemes megnézni ilyenkor azt is, hogy a gazdáktól mennyiért vásárolják fel ezeket a terményeket. A fagyok miatt idén az almáért kilónként a gazdák nem 50, hanem 130, 150 forintot kértek. Joggal tesszük fel a kérdést: miért kerül ugyanez az alma a boltokban 800 forintba? Arra kérek minden kritikát megfogalmazó baloldali politikust, hogy annak címezze a vádakat, akire ez valóban tartozik, mert nem a gazdák generálják ezt a problémát.

Akkor mondjuk ki: a kritikákkal a nagykereskedők ajtaján kellene kopogtatni…

Sokszor tapasztaljuk, hogy a kereskedelem gyakran teljességgel elszakad a realitástól, hiába van alacsony felvásárlási ár, az olcsó termést az üzletek éppúgy magas áron tartják. Volt év, hogy nagyon sok volt a meggy, a boltok mégis kilónként 3-400 forintért árulták, pedig egyszerűbb lett volna olcsóbban adni, így az emberek nagyobb mennyiséget vehettek volna.

Miért nem ellenőrzik a kereskedők árképzését?

Az emberek vannak kész helyzet elé állítva, hogy az adott árért megveszik-e a gyümölcsöt, zöldséget, ezt pedig ki is használják a kereskedők, mert úgy vannak vele, sokkal egyszerűbb kevesebbet eladniuk nagyobb árréssel, nem kell hozzá annyi munkaerő, raktárkapacitás. Az állam ebbe nem szólhat bele, a megoldást pedig az jelentheti, hogy elmegyünk vidékre, vagy közvetlenül egy termelőtől várásolunk.

Valóban életszerű, hogy az átlagember elruccan Szabolcsba almát venni?

Ha lesz pozitív hozadéka a vírusjárványnak, akkor az online kereskedelmi platformok megerősödése. Az lehet hosszú távon a megoldás, hogy minél több olyan jól működő értékesítési csatornát hoznak létre a termelők, ahol interneten meg lehet rendelni a terményt, meg lehet szervezni a szállítást, így mindenki friss zöldséghez, gyümölcshöz juthat.

Kép: Horváth Péter Gyula

Élelmiszerbiztonság tekintetében valahogy megbízhatóbbnak tűnik egy áruházlánc polcairól válogatni, mint egy ismeretlen termelő árujából…

Ha a zöldséget és gyümölcsöt frissen, gyakorlatilag a gyümölcsöskert széléről tudjuk megvásárolni, az mindig a legbiztonságosabb és a legjobb. Itt ráadásul megjelenik a bizalmi faktor, ami termelő és vásárló között idővel kialakulhat, és ami egy személytelen áruházlánc esetében sosem valósul meg.

Akkor ezt takarja az oly gyakran emlegetett digitális átállás az agráriumban?

Részben igen. Az online piacterek fejlesztése nagyon ráfér a magyar gazdatársadalomra is, és a digitalizációs programunk keretében mi magunk is támogatunk olyan projektet, amely digitális termelői piactér fejlesztésére irányul. Ez a jövő, kiiktatni az indokolatlan kereskedelmi árrést, árfelhajtó körülményt.

Az EU nem fog rögtön tiltakozni, hogy a magyar állam beavatkozik a szabad versenybe?

Nem. Az unió konkrétan támogatja is ezt a célkitűzést, amelyet rövid ellátású láncnak nevezünk, és fontos környezetvédelmi szempontból is. A cél a minél kisebb ökológiai lábnyom elérése. Ne utaztassuk sok ezer kilométert a terméket, hanem találja meg a szomszédban, a szomszéd településen a maga vásárlóját. Mégiscsak nonszensz, hogy vidékről egy budapesti elosztóraktárba szállítják fel a multik a terményeket, aztán esetleg ugyanoda vissza is szállítják a boltjaikba.

Sok vásárlónak is szúrja a szemét, hogy nincsenek régiós központok, így alapvető élelmiszereket is messziről hoznak a kisboltba…

Én is reménykedem a szemléletváltásban e téren. Számomra is problémás, hogy olyan alapvető élelmiszercikk esetén, mint például a tej, miért kell, hogy az ország minden tejfeldolgozójának terméke a polcokon egymás mellett sorakozzon. Ezt azonban valójában a fogyasztói oldalról lehetne megfogni, ebbe az állam nem tud közvetlenül beleszólni, nekünk kell megtanulnunk lemondani arról a felesleges luxusról, hogy tíz, tizenöt folyadéktej között választhassunk, amelyek minősége nem is tér el lényegesen egymástól. Az Agrárminisztériumnak az a feladata, hogy ezen az úton elindítsa a közös gondolkodást a fogyasztók és a termelők között, hogy a fogyasztókat ráébresszük arra: a tudatossághoz az is hozzátartozik, hogy nem kell Baranyában nógrádi tejet vásárolni, Nógrádban meg baranyai tejet, pláne nem külföldről hozottat. Nagyon sokat számítana, hogy egy élhetőbb világban élhessünk.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Nagy viták voltak az EU-s költségvetés elfogadása előtt, Ön szerint milyen víziók visznek közelebb egy zöldebb mezőgazdasághoz?

Győzött a józan ész, jó kompromisszummal sikerült megteremteni az egyensúlyt teremtett világunk és a magyar gazdák érdekei között. Magától értetődik, hogy egyetértünk a határozott környezetvédelmi szándékokkal; a vita nem ezen, hanem az egyértelműen teljesíthetetlennek tekinthető célokon és a végrehajtás mikéntjén folyt. Nem várhatunk el ugyanolyan intézkedéseket azon tagállamoktól, amelyek már jelenleg is kevesebb növényvédő szert és műtrágyát használnak. Hazánkban a rendelkezésre álló legutolsó szerforgalmi adatok alapján az 1 hektárra kijuttatott hatóanyag mennyisége 1,7 kilogramm alatt van, ez nem éri el az EU-átlagot. Hollandiában ez az adat 5,1 kiló, Franciaországban 2,9 kiló, Németországban 2,7 kiló, de még a szomszédos Szlovéniában is 2,5 kiló. Mégis számtalan hazai kritikát kapunk, hogy engedjük agyonvegyszerezni a magyar termőföldet, holott ez egyáltalán nem igaz. Dolgozunk azokon a konkrét szabályozási és támogatáspolitikai eszközökön, amelyek úgy ösztönöznék a még fenntarthatóbb mezőgazdasági termelést, hogy szövetségessé teszik és nem büntetik a gazdálkodókat.

A költségvetés számait nézve biztosított az agrárium jövője?

Igen, összességében sikerült egy jobb költségvetési pozíciót elérni az európai uniós költségvetésben, mint azt az Európai Bizottság eredetileg gondolta. Az Európai Tanács például támogatta azt, hogy a mezőgazdasági ágazatban a koronavírus okozta károk enyhítésére az Európai Helyreállítási Alapból Magyarország számára biztosított mintegy 107 milliárd forint többletforrás felhasználása már idén megkezdhető legyen. Kiemelt siker, hogy magyar kezdeményezésre a főként az állattartó ágazatok számára segítséget nyújtó átmeneti nemzeti támogatások is tovább adhatók. Ez ügyben különösen erős és eredményes volt a V4-ek szövetsége.

A halogatás a klímavédelmi célok elérésében különösen erős szitokszó a zöld oldalon…

Csak a szélsőséges zöldek merészkednek odáig, hogy például a klímaváltozást szinte teljesen a mezőgazdasági tevékenység rovására írják, holott például a mezőgazdaság mindössze 10 százalékáért felel az unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának. Ezek az irányzatok felszámolnák például a szarvasmarha-állományokat. A hamisan beállított, ideológiai alapú állatvédelmi, állatjóléti jelmondatokkal házaló NGO-k pedig az iparszerű állattartást lehetetlenítenék el, például a ketreces tojástermelést, a nyúltartást, az üzemi sertéshizlalást. Ezek a szélsőséges szervezetek azt az illúziót keltik az emberekben, hogy a tanyán kapirgáló tyúkok tojásával kielégíthetők a fogyasztói igények. Márpedig ez nem igaz. Ahogy említettem, a kereskedelem is hajlamos a valóságtól, a valós vásárlói és termelői érdekektől elrugaszkodott üzletpolitikát folytatni, gazdasági érdekekből. Az irrealitás ugyanakkor egyes túlságosan ambíciózus zöld elvárásokban is tetten érhető. Az a feladatunk, hogy a klímavédelmi célokat reálisan megvalósítható lépésekre bontsuk, és megtaláljuk az egyensúlyt a környezet, a termelők és a fogyasztók védelmében is.

Forrás: pestisracok.hu

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból

A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet – közölte Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel elismerte, hogy gázhiány van, és akár gázfelhasználási korlátozásokat rendelhet el a tagállamokban. Magyarországon is energia-veszélyhelyzet van érvényben és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Amellett, hogy a kormány újabb gázkészleteket vásárol és növeli a gázkitermelést, a rendkívüli intézkedések része az is, hogy a hazai tüzelőanyag ellátás biztosítása érdekében a tűzifa külföldre történő kivitelének kontrollját, szabályozását és szükség esetén akár tilalmát is biztosítja – tette hozzá Nagy István.

Az új rendelet értelmében a tűzifa-kivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé, ami erről tájékoztatást ad az Agrárminisztériumnak. Amennyiben a magyar lakosság és a közületek ellátása érdekében szükség van a bejelentő által külföldön értékesíteni kívánt fára, úgy a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával, és a kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül a hazai közcélokra megvásárolja a mennyiséget. Nagyon fontos, hogy nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energia-szükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó – foglalta össze Nagy István. A rendelkezés értelmében felvásárolt tűzifát szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátásának zavartalan biztosítására használják fel.

A tárcavezető emlékeztetett, a faanyag, mint fenntartható gazdálkodásból származó, megújítható energiaforrás fontos szerepet tölt be a magyar családok számára szükséges hőenergia biztosításában. A hazai erdőkből évente mintegy nettó 6,5 millió köbméter fát termelnek ki a gazdálkodók, amely minden évben kevesebb, mint az erdők természetes növekménye, így az ország hosszú távon számíthat a fenntartható módon hozzáférhető faanyagra. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, amely a veszélyhelyzeti intézkedéseknek köszönhetően megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Rendkívüli intézkedések segítik az aszálykár sújtotta termelőket

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Fotó: Fábián Károly – Agro Jager News

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a kormány a történelmi léptékű aszály következményeinek kezelésére létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs által elfogadott intézkedési csomag keretében a gazdálkodók részére 2023. december 31-ig hitel visszafizetési moratóriumban való részvétel lehetőségét biztosítja. A moratóriumban való részvétel mindazon gazdálkodók számára segítséget jelenthet, akik már rendelkeznek hitellel és a jelenlegi rendkívüli helyzetben a gazdálkodási tevékenységük fenntartását és folytatását hitelfizetési kötelezettségeik átmeneti szüneteltetésével látják csak biztosíthatónak.

Kifejtette, az érintetteknek maguknak kell mérlegelniük, hogy a törlesztőrészletek fizetésének folytatását választják, vagy a hitellel belépnek a moratóriumba. A gazdáknak 2022. szeptember 15-ig kell nyilatkozniuk személyesen bankfiókban vagy online formában arról, hogy élni kívánnak-e a lehetőséggel. A fizetési haladék a 2022. augusztus 31. napján fennálló hitel- és kölcsönszerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés alapján már folyósított kölcsönök tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozik. Az adós a szerződésből eredő teljesítésre 2022. szeptember 1-jétől kap fizetési haladékot, egészen 2023. december 31. napjáig – húzta alá Nagy István.

A miniszter hangsúlyozta, az aszály az agrárium minden ágazatában súlyos nehézségeket okoz, így a mezőgazdasági termelők mellett az erdőgazdálkodók, és halgazdálkodók számára is elérhetővé válik az intézkedés. A részletes jogosultsági feltételeket a vonatkozó kormányrendeleti szabályozás tartalmazza. Azon mezőgazdasági termelők számára pedig, akik eddig nem szorultak hitelfelvételre vagy jelenleg is hitelképesek, az Agrárminisztérium kamattámogatásával működő Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 igénybevételét ajánljuk. E hitelprogramok hamarosan még kedvezőbbé válnak a gazdálkodók számára, hiszen az orosz-ukrán háború miatti átmeneti uniós szabályok alkalmazásával az Agrárminisztérium növelni tudja a mezőgazdasági termelők számára lehívható kamattámogatási kereteket. A kormányzati intézkedések célja mindkét esetben a mezőgazdasági munkák finanszírozásának biztosítása és ezzel a hazai élelmezésbiztonság fenntartása – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy az operatív törzs a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött, a kárelőleg eszközének alkalmazásával. Az ennek érdekében megszületett új, aszály veszélyhelyzeti szabályozásnak köszönhetően a kormány felgyorsítja és rugalmasabbá teszi a biztosítói kártérítési folyamatot, ezzel segítve a gazdálkodók finanszírozási  helyzetét. Az aszálykárra kiterjedő növénybiztosítási szerződéssel rendelkező és kárt szenvedett gazdálkodók számára ugyanis lehetőség nyílik a biztosítói kárrendezés folyamatának lezárulta előtt a kártérítési előleg igénylésére. Erre az előlegre azok a kukorica vagy napraforgó termesztésével foglalkozó gazdálkodók jogosultak, akiknél az elszenvedett kár üzemenként és növénykultúránként eléri a 80%-os kárátlagot, és erről a kárbejelentésében felelősen nyilatkoznak. A kárbejelentést 2022. október 31-ig kizárólag elektronikus formában, rendeletileg meghatározott nyomtatványon lehet megtenni a biztosítótársaság felé – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette, a biztosítónak az előleget a kárbejelentéstől számított 14 napon belül ki kell fizetnie, melynek összege a megállapítható kártérítés mértékének legalább a fele. Fontos, hogy a kártérítési előleg kifizetése nem jelenti azt, hogy a biztosító ne vizsgálná az aszálykár tényleges bekövetkeztét és annak mértékét. A kártérítés végleges összegének megállapításakor a kártérítési összeg és a kárelőleg különbözetével minden esetben el kell számolnia a biztosítónak és a gazdálkodónak. Nagy István felhívta az érintett gazdálkodók figyelmét arra, hogy az előlegfizetés igénybevétele során a lehető legnagyobb körültekintéssel járjanak el, csatoljanak minden szükséges dokumentumot, és a biztosítói megkeresések  esetén álljanak rendelkezésre, hiszen csak így garantálható a gyors kárrendezés. A kárelőleg részletszabályairól a biztosítótársaságoknak részletes tájékoztatást kell nyújtaniuk az érintettek számára.

Az agrártárca mindent megtesz annak érdekében, hogy az aszálykárral sújtott gazdákat támogassa. A biztonságos élelmiszer-ellátás, ugyanis hazánk stratégiai érdeke – húzta alá a miniszter.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárminisztérium: Mentességi lehetőségek egyes vetésváltási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

(A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay)

Az uniós részletszabályok még készülnek, de az Agrárminisztérium fontosnak tartja a már ismert legfontosabb információk összefoglalását és megismertetését a szakmával. A Közös Agrárpolitika szabályai eleve megváltoznak a 2023-as támogatás igénylési évtől, így értelemszerűen ezen új szabályok alóli jövő évi átmeneti mentesülési lehetőségekről kell beszélnünk.

A derogáció, azaz átmeneti mentesség a 7. HMKÁ-előírás (Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) egyes követelményeire („Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket”), valamint a 8. HMKÁ-előírás első követelményére („Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya”) vonatkozik, ezek vannak közvetlen hatással a szántóterületek termelési célú használatára. A vetésforgó azáltal, hogy a talajpotenciál megőrzése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a vetésváltásra vonatkozóan, míg a másik előírás első követelménye oly módon, hogy a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területeket (tehát parlagot) vagy tájképi elemeket kíván meg.

Fontos, hogy növényegészségügyi és talajvédelmi szempontból a burgonya, a napraforgó, a repce, a szója, a cukorrépa, az olajtök és a dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges. E növényfajok megkülönböztetett kezelését biológiájuk és tipikus károsítóik teszik szükségessé. Minden más szántóföldi növénykultúra vetése lehetséges 2023-ban annak ellenére, hogy 2022-ben vagy azt megelőzően is ugyanazt termesztették a területen.

A másik átmeneti mentességgel érintett terület a 2023-tól alkalmazandó szabályok szerinti nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési gyakorlata, nagyon hasonlít a jelenlegi zöldítés keretében működő ökológiai jelentőségű terület (EFA) kijelölés gyakorlatára. Ugyanis az előírás kimondja, hogy a gazdálkodóknak nem termelési célú területeket vagy tájképi elemeket kell kijelölniük a szántóterületük egy minimális százalékában. Magyarország stratégiai tervében az uniós szabályok alapján az szerepel, hogy:

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-ának megfelelő nem termelési célú területet vagy tájképi elemet kell kijelölni, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is,

vagy

– A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 7 %-ának megfelelő, növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó területet kell kijelölni, amelynek 3 %-a kötelezően parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem kell, hogy legyen. A tagállamoknak az ökológiai jelentőségű másodvetések esetében 0,3-as súlyozási tényezőt kell alkalmazniuk.

Ezek alapján a nem termelési célú területek vagy tájképi elemek kijelölési előírására vonatkozó könnyítés nagyon hasonló az idei év márciusában hatályba lépett, ún. zöldítési EFA-parlag derogációhoz. Vagyis, ha a gazdálkodó az előzőekben részletezett, valamely százalékos arány teljesítéséhez parlagon hagyott területet is tervez bejelenteni 2023-ban, azt akkor is beszámíthatja ennek a HMKÁ-előírás teljesítésébe, ha azon az egyébként parlagon hagyni tervezett területen mégis termeszteni fog olyan szántóföldi növénykultúrát, ami az élelmezésbiztonsághoz hozzájárul. Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján jelenleg egyetlen ismert korlátozás várható, mégpedig az, hogy ezeket a parlagon hagyott területeket nem lehet kukorica és szójabab termesztésére használni. Az élelmiszer célú szántóföldi növénykultúrák listája, mely növénykultúrákat a szóban forgó parlagon hagyott területeken vetni lehet, itt található.

A részletszabályok tisztázását követően további tájékoztatásra számíthatnak a gazdálkodók, ezért kérjük, kövessék figyelemmel erre vonatkozó tájékoztatásunkat.

Forrás: Agrárminisztérium

***

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Tovább olvasom