Keressen minket

Mezőgazdaság

A zöldség, gyümölcs drágasága miatt ideje lenne a kereskedők felelősségét firtatni

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Nagyon méltatlanok azok az ellenzéki támadások, amelyek a magyar gazdatársadalmat teszik felelőssé azért, mert egyes élelmiszerek megdrágultak, holott a túlárazás miatti kritikákkal a nagykereskedők, multicégek ajtaján kellene kopogtatni – fejtette ki év eleji interjújában Nagy István.

Dr. Nagy István agrárminiszter (Kép: Horváth Péter Gyula)

A koronavírus-járványnak lehet éppen olyan hozadéka, hogy a megerősödő digitalizáció révén közvetlen kapcsolatot talál a termelő és a vásárló, kiiktatva az indokolatlan kereskedelmi árrést, árfelhajtó körülményt. Kiemelte: az online kereskedelem megerősítése nemcsak az Agrárminisztérum célja, de még az Európai Unió is támogatja a rövid ellátású láncok létrehozását, amelyekre fontos szerep hárul a környezetvédelmi célok megvalósításában. Nagy István hangsúlyozta: az a minisztérium célja, hogy a klímavédelmi célokat reálisan megvalósítható lépésekre bontsák, és megtalálják az egyensúlyt a környezet, a termelők és a fogyasztók védelmében is. Honnan kell talpra állnia az agráriumnak a koronavírus-járvány idején? Ki a felelős a megdrágult élelmiszerek miatt? Milyen (reális) célkitűzések viszik közelebb egy zöldebb mezőgazdasághoz Magyarországot és az Európai Uniót? – év eleji interjúnkban Nagy István agrárminisztert kérdeztük.

Talán a legfontosabb, mindenit érdeklő és érintő kérdés: mennyire térdepeltette le az agráriumot a koronavírus-járvány?

Ahogy mondani szoktam, nemcsak a koronavírussal kellett küzdenünk idén, összesen négy vírus nehezítette az életünket: a korona, a madárinfluenza, a sertéspestis és a pánik vírusa. Emellett a tavaszi fagyok, a tavaszi és a nyári aszály is kihívást jelentett a gazdálkodóknak. A szántóföldi növénytermesztés azért az időjárási szélsőségek ellenére elfogadható évet zárt, gyümölcsből viszont sokkal kevesebb termett, mint 2019-ben. Almából például az előző évi, szintén csekély mennyiséghez képest is közel 40 százalékkal kevesebbet lehetett csak szüretelni. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy Magyarország a gazdáknak köszönhetően a legtöbb élelmiszerből nagyjából annyit vagy többet termel, mint amennyit az emberek elfogyasztanak, ezért jelentős mértékű kivitele révén más országok élelmezéséhez is hozzájárul. Különösen jelentős ez a mostani válsághelyzetben, amikor felértékelődik az élelmezésbiztonság.

Kép: Horváth Péter Gyula

Nagyon méltatlanok azok az ellenzéki támadások, amelyek a magyar gazdatársadalmat teszik felelőssé azért, mert egyes élelmiszerek megdrágultak, holott a túlárazás miatti kritikákkal a nagykereskedők, multicégek ajtaján kellene kopogtatni – fejtette ki év eleji interjújában Nagy István. Az agrárminiszter portálunknak arról beszélt: a koronavírus-járványnak lehet éppen olyan hozadéka, hogy a megerősödő digitalizáció révén közvetlen kapcsolatot talál a termelő és a vásárló, kiiktatva az indokolatlan kereskedelmi árrést, árfelhajtó körülményt. Kiemelte: az online kereskedelem megerősítése nemcsak az Agrárminisztérum célja, de még az Európai Unió is támogatja a rövid ellátású láncok létrehozását, amelyekre fontos szerep hárul a környezetvédelmi célok megvalósításában. Nagy István hangsúlyozta: az a minisztérium célja, hogy a klímavédelmi célokat reálisan megvalósítható lépésekre bontsák, és megtalálják az egyensúlyt a környezet, a termelők és a fogyasztók védelmében is. Honnan kell talpra állnia az agráriumnak a koronavírus-járvány idején? Ki a felelős a megdrágult élelmiszerek miatt? Milyen (reális) célkitűzések viszik közelebb egy zöldebb mezőgazdasághoz Magyarországot és az Európai Uniót? – év eleji interjúnkban Nagy István agrárminisztert kérdeztük.

Talán a legfontosabb, mindenit érdeklő és érintő kérdés: mennyire térdepeltette le az agráriumot a koronavírus-járvány?

Ahogy mondani szoktam, nemcsak a koronavírussal kellett küzdenünk idén, összesen négy vírus nehezítette az életünket: a korona, a madárinfluenza, a sertéspestis és a pánik vírusa. Emellett a tavaszi fagyok, a tavaszi és a nyári aszály is kihívást jelentett a gazdálkodóknak. A szántóföldi növénytermesztés azért az időjárási szélsőségek ellenére elfogadható évet zárt, gyümölcsből viszont sokkal kevesebb termett, mint 2019-ben. Almából például az előző évi, szintén csekély mennyiséghez képest is közel 40 százalékkal kevesebbet lehetett csak szüretelni. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy Magyarország a gazdáknak köszönhetően a legtöbb élelmiszerből nagyjából annyit vagy többet termel, mint amennyit az emberek elfogyasztanak, ezért jelentős mértékű kivitele révén más országok élelmezéséhez is hozzájárul. Különösen jelentős ez a mostani válsághelyzetben, amikor felértékelődik az élelmezésbiztonság.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Baloldali politikusok ugyanakkor sokszor hivatkoznak arra, mennyire megdrágultak egyes élelmiszerek…

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Nagyon méltatlanok azok a támadások, amikor a magyar gazdatársadalmat teszik felelőssé azért, mert drága a krumpli, vagy mert 800 forint az alma kilója, miközben ennek a jelenségnek még a vírusjárványhoz sincs köze. Természetesen figyelembe kell venni a tavaszi fagyokat; ha valamiből kevesebb termett, nyilván az ára is magasabb. Érdemes megnézni ilyenkor azt is, hogy a gazdáktól mennyiért vásárolják fel ezeket a terményeket. A fagyok miatt idén az almáért kilónként a gazdák nem 50, hanem 130, 150 forintot kértek. Joggal tesszük fel a kérdést: miért kerül ugyanez az alma a boltokban 800 forintba? Arra kérek minden kritikát megfogalmazó baloldali politikust, hogy annak címezze a vádakat, akire ez valóban tartozik, mert nem a gazdák generálják ezt a problémát.

Akkor mondjuk ki: a kritikákkal a nagykereskedők ajtaján kellene kopogtatni…

Sokszor tapasztaljuk, hogy a kereskedelem gyakran teljességgel elszakad a realitástól, hiába van alacsony felvásárlási ár, az olcsó termést az üzletek éppúgy magas áron tartják. Volt év, hogy nagyon sok volt a meggy, a boltok mégis kilónként 3-400 forintért árulták, pedig egyszerűbb lett volna olcsóbban adni, így az emberek nagyobb mennyiséget vehettek volna.

Miért nem ellenőrzik a kereskedők árképzését?

Az emberek vannak kész helyzet elé állítva, hogy az adott árért megveszik-e a gyümölcsöt, zöldséget, ezt pedig ki is használják a kereskedők, mert úgy vannak vele, sokkal egyszerűbb kevesebbet eladniuk nagyobb árréssel, nem kell hozzá annyi munkaerő, raktárkapacitás. Az állam ebbe nem szólhat bele, a megoldást pedig az jelentheti, hogy elmegyünk vidékre, vagy közvetlenül egy termelőtől várásolunk.

Valóban életszerű, hogy az átlagember elruccan Szabolcsba almát venni?

Ha lesz pozitív hozadéka a vírusjárványnak, akkor az online kereskedelmi platformok megerősödése. Az lehet hosszú távon a megoldás, hogy minél több olyan jól működő értékesítési csatornát hoznak létre a termelők, ahol interneten meg lehet rendelni a terményt, meg lehet szervezni a szállítást, így mindenki friss zöldséghez, gyümölcshöz juthat.

Kép: Horváth Péter Gyula

Élelmiszerbiztonság tekintetében valahogy megbízhatóbbnak tűnik egy áruházlánc polcairól válogatni, mint egy ismeretlen termelő árujából…

Ha a zöldséget és gyümölcsöt frissen, gyakorlatilag a gyümölcsöskert széléről tudjuk megvásárolni, az mindig a legbiztonságosabb és a legjobb. Itt ráadásul megjelenik a bizalmi faktor, ami termelő és vásárló között idővel kialakulhat, és ami egy személytelen áruházlánc esetében sosem valósul meg.

Akkor ezt takarja az oly gyakran emlegetett digitális átállás az agráriumban?

Részben igen. Az online piacterek fejlesztése nagyon ráfér a magyar gazdatársadalomra is, és a digitalizációs programunk keretében mi magunk is támogatunk olyan projektet, amely digitális termelői piactér fejlesztésére irányul. Ez a jövő, kiiktatni az indokolatlan kereskedelmi árrést, árfelhajtó körülményt.

Az EU nem fog rögtön tiltakozni, hogy a magyar állam beavatkozik a szabad versenybe?

Nem. Az unió konkrétan támogatja is ezt a célkitűzést, amelyet rövid ellátású láncnak nevezünk, és fontos környezetvédelmi szempontból is. A cél a minél kisebb ökológiai lábnyom elérése. Ne utaztassuk sok ezer kilométert a terméket, hanem találja meg a szomszédban, a szomszéd településen a maga vásárlóját. Mégiscsak nonszensz, hogy vidékről egy budapesti elosztóraktárba szállítják fel a multik a terményeket, aztán esetleg ugyanoda vissza is szállítják a boltjaikba.

Sok vásárlónak is szúrja a szemét, hogy nincsenek régiós központok, így alapvető élelmiszereket is messziről hoznak a kisboltba…

Én is reménykedem a szemléletváltásban e téren. Számomra is problémás, hogy olyan alapvető élelmiszercikk esetén, mint például a tej, miért kell, hogy az ország minden tejfeldolgozójának terméke a polcokon egymás mellett sorakozzon. Ezt azonban valójában a fogyasztói oldalról lehetne megfogni, ebbe az állam nem tud közvetlenül beleszólni, nekünk kell megtanulnunk lemondani arról a felesleges luxusról, hogy tíz, tizenöt folyadéktej között választhassunk, amelyek minősége nem is tér el lényegesen egymástól. Az Agrárminisztériumnak az a feladata, hogy ezen az úton elindítsa a közös gondolkodást a fogyasztók és a termelők között, hogy a fogyasztókat ráébresszük arra: a tudatossághoz az is hozzátartozik, hogy nem kell Baranyában nógrádi tejet vásárolni, Nógrádban meg baranyai tejet, pláne nem külföldről hozottat. Nagyon sokat számítana, hogy egy élhetőbb világban élhessünk.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Nagy viták voltak az EU-s költségvetés elfogadása előtt, Ön szerint milyen víziók visznek közelebb egy zöldebb mezőgazdasághoz?

Győzött a józan ész, jó kompromisszummal sikerült megteremteni az egyensúlyt teremtett világunk és a magyar gazdák érdekei között. Magától értetődik, hogy egyetértünk a határozott környezetvédelmi szándékokkal; a vita nem ezen, hanem az egyértelműen teljesíthetetlennek tekinthető célokon és a végrehajtás mikéntjén folyt. Nem várhatunk el ugyanolyan intézkedéseket azon tagállamoktól, amelyek már jelenleg is kevesebb növényvédő szert és műtrágyát használnak. Hazánkban a rendelkezésre álló legutolsó szerforgalmi adatok alapján az 1 hektárra kijuttatott hatóanyag mennyisége 1,7 kilogramm alatt van, ez nem éri el az EU-átlagot. Hollandiában ez az adat 5,1 kiló, Franciaországban 2,9 kiló, Németországban 2,7 kiló, de még a szomszédos Szlovéniában is 2,5 kiló. Mégis számtalan hazai kritikát kapunk, hogy engedjük agyonvegyszerezni a magyar termőföldet, holott ez egyáltalán nem igaz. Dolgozunk azokon a konkrét szabályozási és támogatáspolitikai eszközökön, amelyek úgy ösztönöznék a még fenntarthatóbb mezőgazdasági termelést, hogy szövetségessé teszik és nem büntetik a gazdálkodókat.

A költségvetés számait nézve biztosított az agrárium jövője?

Igen, összességében sikerült egy jobb költségvetési pozíciót elérni az európai uniós költségvetésben, mint azt az Európai Bizottság eredetileg gondolta. Az Európai Tanács például támogatta azt, hogy a mezőgazdasági ágazatban a koronavírus okozta károk enyhítésére az Európai Helyreállítási Alapból Magyarország számára biztosított mintegy 107 milliárd forint többletforrás felhasználása már idén megkezdhető legyen. Kiemelt siker, hogy magyar kezdeményezésre a főként az állattartó ágazatok számára segítséget nyújtó átmeneti nemzeti támogatások is tovább adhatók. Ez ügyben különösen erős és eredményes volt a V4-ek szövetsége.

A halogatás a klímavédelmi célok elérésében különösen erős szitokszó a zöld oldalon…

Csak a szélsőséges zöldek merészkednek odáig, hogy például a klímaváltozást szinte teljesen a mezőgazdasági tevékenység rovására írják, holott például a mezőgazdaság mindössze 10 százalékáért felel az unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának. Ezek az irányzatok felszámolnák például a szarvasmarha-állományokat. A hamisan beállított, ideológiai alapú állatvédelmi, állatjóléti jelmondatokkal házaló NGO-k pedig az iparszerű állattartást lehetetlenítenék el, például a ketreces tojástermelést, a nyúltartást, az üzemi sertéshizlalást. Ezek a szélsőséges szervezetek azt az illúziót keltik az emberekben, hogy a tanyán kapirgáló tyúkok tojásával kielégíthetők a fogyasztói igények. Márpedig ez nem igaz. Ahogy említettem, a kereskedelem is hajlamos a valóságtól, a valós vásárlói és termelői érdekektől elrugaszkodott üzletpolitikát folytatni, gazdasági érdekekből. Az irrealitás ugyanakkor egyes túlságosan ambíciózus zöld elvárásokban is tetten érhető. Az a feladatunk, hogy a klímavédelmi célokat reálisan megvalósítható lépésekre bontsuk, és megtaláljuk az egyensúlyt a környezet, a termelők és a fogyasztók védelmében is.

Forrás: pestisracok.hu

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom