Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.

Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.

Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le

Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.

A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat

A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.

Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa

A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.

Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális

Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!

Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot

Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.

Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.

Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.

Prémium minőségű búzára lenne szükség

A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.

A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.

Meg kell tanulnunk gazdaságosabban termelni. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy jelentős átalakulás zajlik a termelés szerkezetében. Először fordul elő országos szinten, hogy a napraforgó jelenleg 850 ezer hektáros vetésterülete meghaladja a kukoricáét, amelyet 650 ezer hektáron termelünk.

Ez is jól mutatja, hogy a klímaváltozás miatt a kukoricatermesztés egyre nehezebbé válik Magyarországon – jelentette ki Lakatos Zoltán.

A szakmai rendezvényen emellett szó volt a szigorú vízmegvonásos, aszályos feltételek között az agrotechnológiai eszközök nyújtotta lehetőségekről, valamint a gabonafélék termesztési tapasztalatairól is.

Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.

Debreceni Egyetem
Éles Erika

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131