Keressen minket

Mezőgazdaság

Hivatalosan is megkezdte a működését a MATE

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei között a Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik tovább.

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei között a Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik tovább. A gödöllői székhelyű egyetem alapítványi fenntartású. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, az egyetemek integrációjával, történelmi átalakítás pillanatait élhettünk meg, hiszen a hazai agrárkutatás egybeolvad a felsőoktatással. Ezzel a teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központot hívtak életre, amely integritásában a szektor komplex problémáira, kihívásaira keresheti a válaszokat. 

A teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központtá vált a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllőn (Kép: Pelsőcz Csaba – AM)

Az egyetem jelenlegi megbízott rektora az a Prof. Dr. Gyuricza Csaba, aki a közigazgatáson keresztül már testközelből láthatta, hogy a szektorban milyen megoldásra váró feladatok előtt állnak,  illetve érzékelhette azt is, mennyire fontos, hogy az ágazat minden szintjén képzett szakemberek álljanak. Ez nem csak az egyetemi és a kutatói bázisra igaz, hanem a közigazgatás szolgáltatói funkcióira is, ahol a pályázatok elbírálásától a földhivatalok terepi munkálatáig, profi, képzett, ügyfélbarát szakemberekre van szükség.

A szakember képzésben parancsoló, hogy gyakorlatorientált, több nyelven beszélő, verseny- és piaci szemléletű hallgatók kerüljenek ki a padokból és míg egy részük a versenyszférában helyezkedik el, addig a legtehetségesebb, leginnovatívabb hallgatók bent maradhassanak a kutatói pályán. Ám megkerülhetetlen az is, hogy a katedrákra agrároktatókat képezzenek. Szükség van oktató, kutatói életpályamodellre is ahhoz, hogy az ágazat a megmaradáson túl fejlődő pályára álljon.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Nemzeti Agrár és Innovációs Központ mellett számos kart magába olvasztott, amelyek képzési központokká válhatnak. Az eset nem példa nélküli, hiszen Izraelben hasonló elven működnek kutató bázisok. A Jeruzsálemi Héber Egyetem agrár képzései, posztdoktori ösztöndíjai, a világ minden tájáról várják a legtehetségesebb kutatókat. Izrael élharcosa a mezőgazdasági iparnak, gondoljunk csak a tejhasznú szarvasmarhákra, vagy a paradicsom-nemesítésre, netán az őszi búza kutatásokban a világhírű eredményeikre. Sde Bokerben, a Negev sivatagban például szárazságtűréssel foglalkoznak. Izraelben jellemző, hogy egy-egy intézet nem végez párhuzamos kutatásokat. Ez gazdasági szempontból is előnyös lehet a magyar a modellváltásban is.  Hazánkban várhatóan egy-egy campusnak saját feladatokat kell ellátnia. Egy-egy városban kialakult tudásközpontot így újra fel lehet futtatni. Hidegtűrés, öntözés, talajtani kutatások, szárazságtűrés, amelyekkel minden bizonnyal foglalkozni is fognak a kutatók és az egyetemi oktatók is. Hogy ehhez minden rendelkezésre áll bizonyítja az is, hogy az egyetem önálló költségvetési szervként működhet.

Azonban nem minden kar csatlakozott a MATE-hez, hiszen a Debreceni Egyetem megőrizte önállóságát. Minden jel arra utal, hogy reformátusok fővárosában fontos élelmiszeripari kutatásokat fognak végezni. Ez érthető is, hiszen a Nyírségben, Szabolcsban nagyon jelentős a zöldség- és a gyümölcstermesztés, épp úgy, ahogy az állattenyésztési szektor is erős a Tiszántúlon. Debrecen fontos tudás- és ipari központtá válhat, ami képzés és kutatás nélkül nem teljesedhet ki.

Külön érdekessége az új egyetemnek a génmegőrzési tevékenysége. Az egyetem feladatai között szerepel ugyanis az is, hogy a genetikai változatosság és a hazai mezőgazdaság genetikai anyagainak védelmét ellássa. Továbbá, hogy a jelentős növényfajok, változatok, fajták és vad rokonfajok, mint génforrások, megőrzésében és fenntartásában közreműködjön. A genetikai tartalékként megőrzött növényanyagokat pedig, hozzáférhetővé kell tennie nemesítési, oktatási és kutatási célokra, de a szőlő-, gyümölcs- és dísznövényfajták génmegőrzését is biztosítania kell. Az új egyetemnek ezeken túlmenően a génmegőrzési tevékenységét az országos koordinációt ellátó, a Nemzeti Génbank Adatbázist fenntartó és az Országos Bázis Tárolót, valamint a Nemzeti Biztonsági Duplikátum Tárolót működtető Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai útmutatása alapján, azzal együttműködve kell ellátni

Az egyetem részére átadásra került állami tulajdonú ingatlanok száma eléri országos viszonylatban a 347 darabot, de magában foglalja a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot is. A vagyonjuttatás részeként ezenfelül 16 146 darab részvényt is kapott, amelyet a ZKI Zöldségtermesztési Kutatóintézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság bocsátott ki.

A háttérmunka mellett mégis a haszonélvezői azok a MATE hallgatók lehetnek, akik az új képzési struktúrában olyan helyekre pillanthatnak be, ahová eddig semmilyen lehetőségük nem nyílott. Génbankok, nemesítőházak, halászati, öntözési, talajtani, állattenyésztési, hidegtűrési kísérletek, ahol eddig olyan kutatók dolgoztak, akiket csak a szűken vett szakma, netán a nemzetközi tudományos világ ismert. A nyitással ezekben az intézetekben ma már nem csak az új irányvonalakkal kell foglalkozni, hanem a legújabb és használható tudást át kell adnia a kutatóknak. Sok esetben így óraadással is bővülnek a kutatók hétköznapjai. Ez mindenképpen érdekessé, színessé és ami a legfontosabb, tartalmassá, színvonalassá teheti a magyar egyetemi, a magyar agrárképzést.

Agro Jager News – Dr. Szilágyi Péter

Mezőgazdaság

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

A szankciós energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

A féánykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A tűzifa több mint 50 százaléka már november végéig már el is jutott az önkormányzatokhoz. Emellett a kormány országszerte hatósági árassá tette a tűzifát, hogy ezzel is segítse a lakosságot a rezsicsökkentésben.

A szociális tűzifa program 2011 óta működik, a támogatási keret azóta az ötszörösére emelkedett. November végéig a program keretében az állami erdőgazdaságoktól 1.956 önkormányzat igényelt tűzifát mindösszesen 181.796 m3 mennyiségben. Ennek legnagyobb része keménylombos, míg kisebb részben lágylombos faanyag. A legtöbb igény eddig a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar valamint Borsod-Abaúj megyékben gazdálkodó NYÍRERDŐ Zrt. és  ÉSZAKERDŐ Zrt.-hez érkezett.

A pályázatok beadási határideje 2022. augusztus 31-e volt, az önkormányzatok a tüzelőanyagot legkésőbb 2023. február 15-éig oszthatják ki a rászorulók részére, a támogatás teljes összegének pénzügyi felhasználása pedig március 31-éig történhet meg.

Az elmúlt 12 év időszaka alatt az állami erdőgazdaságok több mint másfél millió köbméter, fenntartható módon kezelt erdőkből származó tűzifát biztosítottak az igénylő önkormányzatok számára, hogy minden évben minél többen meleg otthonban tölthessék az ünnepeket és a téli időszakot.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom