Keressen minket

Mezőgazdaság

Hivatalosan is megkezdte a működését a MATE

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei között a Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik tovább.

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei között a Szent István Egyetem 2021. február 1. napjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megnevezéssel működik tovább. A gödöllői székhelyű egyetem alapítványi fenntartású. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, az egyetemek integrációjával, történelmi átalakítás pillanatait élhettünk meg, hiszen a hazai agrárkutatás egybeolvad a felsőoktatással. Ezzel a teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központot hívtak életre, amely integritásában a szektor komplex problémáira, kihívásaira keresheti a válaszokat. 

A teljes agráriumot átölelő kutató-oktató egyetemi központtá vált a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllőn (Kép: Pelsőcz Csaba – AM)

Az egyetem jelenlegi megbízott rektora az a Prof. Dr. Gyuricza Csaba, aki a közigazgatáson keresztül már testközelből láthatta, hogy a szektorban milyen megoldásra váró feladatok előtt állnak,  illetve érzékelhette azt is, mennyire fontos, hogy az ágazat minden szintjén képzett szakemberek álljanak. Ez nem csak az egyetemi és a kutatói bázisra igaz, hanem a közigazgatás szolgáltatói funkcióira is, ahol a pályázatok elbírálásától a földhivatalok terepi munkálatáig, profi, képzett, ügyfélbarát szakemberekre van szükség.

A szakember képzésben parancsoló, hogy gyakorlatorientált, több nyelven beszélő, verseny- és piaci szemléletű hallgatók kerüljenek ki a padokból és míg egy részük a versenyszférában helyezkedik el, addig a legtehetségesebb, leginnovatívabb hallgatók bent maradhassanak a kutatói pályán. Ám megkerülhetetlen az is, hogy a katedrákra agrároktatókat képezzenek. Szükség van oktató, kutatói életpályamodellre is ahhoz, hogy az ágazat a megmaradáson túl fejlődő pályára álljon.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Nemzeti Agrár és Innovációs Központ mellett számos kart magába olvasztott, amelyek képzési központokká válhatnak. Az eset nem példa nélküli, hiszen Izraelben hasonló elven működnek kutató bázisok. A Jeruzsálemi Héber Egyetem agrár képzései, posztdoktori ösztöndíjai, a világ minden tájáról várják a legtehetségesebb kutatókat. Izrael élharcosa a mezőgazdasági iparnak, gondoljunk csak a tejhasznú szarvasmarhákra, vagy a paradicsom-nemesítésre, netán az őszi búza kutatásokban a világhírű eredményeikre. Sde Bokerben, a Negev sivatagban például szárazságtűréssel foglalkoznak. Izraelben jellemző, hogy egy-egy intézet nem végez párhuzamos kutatásokat. Ez gazdasági szempontból is előnyös lehet a magyar a modellváltásban is.  Hazánkban várhatóan egy-egy campusnak saját feladatokat kell ellátnia. Egy-egy városban kialakult tudásközpontot így újra fel lehet futtatni. Hidegtűrés, öntözés, talajtani kutatások, szárazságtűrés, amelyekkel minden bizonnyal foglalkozni is fognak a kutatók és az egyetemi oktatók is. Hogy ehhez minden rendelkezésre áll bizonyítja az is, hogy az egyetem önálló költségvetési szervként működhet.

Azonban nem minden kar csatlakozott a MATE-hez, hiszen a Debreceni Egyetem megőrizte önállóságát. Minden jel arra utal, hogy reformátusok fővárosában fontos élelmiszeripari kutatásokat fognak végezni. Ez érthető is, hiszen a Nyírségben, Szabolcsban nagyon jelentős a zöldség- és a gyümölcstermesztés, épp úgy, ahogy az állattenyésztési szektor is erős a Tiszántúlon. Debrecen fontos tudás- és ipari központtá válhat, ami képzés és kutatás nélkül nem teljesedhet ki.

Külön érdekessége az új egyetemnek a génmegőrzési tevékenysége. Az egyetem feladatai között szerepel ugyanis az is, hogy a genetikai változatosság és a hazai mezőgazdaság genetikai anyagainak védelmét ellássa. Továbbá, hogy a jelentős növényfajok, változatok, fajták és vad rokonfajok, mint génforrások, megőrzésében és fenntartásában közreműködjön. A genetikai tartalékként megőrzött növényanyagokat pedig, hozzáférhetővé kell tennie nemesítési, oktatási és kutatási célokra, de a szőlő-, gyümölcs- és dísznövényfajták génmegőrzését is biztosítania kell. Az új egyetemnek ezeken túlmenően a génmegőrzési tevékenységét az országos koordinációt ellátó, a Nemzeti Génbank Adatbázist fenntartó és az Országos Bázis Tárolót, valamint a Nemzeti Biztonsági Duplikátum Tárolót működtető Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai útmutatása alapján, azzal együttműködve kell ellátni

Az egyetem részére átadásra került állami tulajdonú ingatlanok száma eléri országos viszonylatban a 347 darabot, de magában foglalja a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot is. A vagyonjuttatás részeként ezenfelül 16 146 darab részvényt is kapott, amelyet a ZKI Zöldségtermesztési Kutatóintézet Zártkörűen Működő Részvénytársaság bocsátott ki.

A háttérmunka mellett mégis a haszonélvezői azok a MATE hallgatók lehetnek, akik az új képzési struktúrában olyan helyekre pillanthatnak be, ahová eddig semmilyen lehetőségük nem nyílott. Génbankok, nemesítőházak, halászati, öntözési, talajtani, állattenyésztési, hidegtűrési kísérletek, ahol eddig olyan kutatók dolgoztak, akiket csak a szűken vett szakma, netán a nemzetközi tudományos világ ismert. A nyitással ezekben az intézetekben ma már nem csak az új irányvonalakkal kell foglalkozni, hanem a legújabb és használható tudást át kell adnia a kutatóknak. Sok esetben így óraadással is bővülnek a kutatók hétköznapjai. Ez mindenképpen érdekessé, színessé és ami a legfontosabb, tartalmassá, színvonalassá teheti a magyar egyetemi, a magyar agrárképzést.

Agro Jager News – Dr. Szilágyi Péter

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom