Keressen minket

Mezőgazdaság

Csökken a világ almatermése, a szőlőtermelés stagnál

Print Friendly, PDF & Email

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) által kiadott jelentés szerint a világ almatermelése 2020/2021-ben 4 százalékkal csökken, míg a globális szőlőtermelés az egy évvel ezelőtti szinten marad.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) által kiadott jelentés szerint a világ almatermelése 2020/2021-ben 4 százalékkal csökken, míg a globális szőlőtermelés az egy évvel ezelőtti szinten marad.

A visszaesés nagy része a Kína északnyugati tartományaiban bekövetkezett súlyos tavaszi fagyokhoz köthető (Kép: Pixabay)

Az USDA szerint az összesített almatermelés 2020 és 2021 között az előrejelzések szerint 76,1 millió tonna lesz, ami 4 százalékos csökkenést jelent az egy évvel ezelőtti 79,4 millió tonnához képest. Az USDA jelezte, hogy a visszaesés nagy része a Kína északnyugati tartományaiban bekövetkezett súlyos tavaszi fagyokhoz köthető, amely a virágzás során érte a gyümölcstermést és csökkentette a 40,5 millió tonnás termelésüket. Az előrejelzés szerint a teljes almaexport várhatóan 5,8 millió tonna marad a Lengyelországból származó magasabb export miatt. Az előrejelzések szerint az Európai Unió almatermelése 12,2 millió tonna, ami a történelmi átlag közelében van. Az amerikai termelés 4,7 millió tonna lesz, és az előrejelzések szerint alacsonyabb lesz a teljesítmény, mint tavaly a washingtoni  gyümölcsösöket sújtó szélvihar és Michigan állam egyes részein bekövetkezett súlyos fagykárok miatt. Az USDA szerint a chilei almatermelés 46 ezer tonnával 1,2 millió tonnára emelkedik, mivel a bőséges téli csapadék várhatóan javítja a termést, és az ültetvények területének nagysága több év csökkenés után stabil maradt. Mexikó termelése 80 ezer tonnával 680 ezer tonnára csökken a kedvezőtlen időjárás miatt, ami negatívan befolyásolta a gyümölcs fejlődését Chihuahua államban. Az új-zélandi almatermesztés 2021-ben 583 ezer tonna körüli értéken marad. Ott a munkaerő rendelkezésre állásával kapcsolatos, Covid–19-hez köthető bizonytalanságok okoznak problémát. Míg a megnövekedett termőterület és a jó termesztési körülmények miatt újabb rekordtermés lehetséges, az elégtelen munkaerő befolyásolhatja a metszést, ritkítást és a betakarítást. A dél-afrikai termőre forduló új területek rekordmennyiséggel 960 ezer tonnára növelhetik az ottani termelést az USDA szerint. Az almával ellentétben a világ szőlőtermelése 2020 és 2021 között várhatóan csaknem változatlan, 25,7 millió tonnás szinten marad, mivel a kínai többletermés meghaladja az időjárás okozta veszteségeket az Európai Unióban. A kínai szőlőtermelés enyhe, 400 ezer tonnás növekedést mutat és eléri a 11 millió tonnát, amiben benne van a növénytermesztési technikák fejlődése is. Az USDA szerint az Európai Unió termelése 170 ezer tonnával 1,4  millió tonnára csökken. Olaszország a virágzás alatt súlyos fagykárokat szenvedett, amelyet ősszel eső és jégeső követett. Eközben az Egyesült Államok termelése 2020-ban több mint 100 ezer tonnával lett több az egy évvel ezelőttihez képest, így 1 millió tonnára emelkedett.

A különböző almafajták árainak alakulása 2021. 4. hetében (Ábra: NAIK AKI PÁIR)

Peru szőlőtermelésében egy újabb növekedés várható, amely a kedvező termesztési körülményeknek és az új telepítések termőre fordulásának köszönhetően 12 ezer tonnával 665 ezer tonnára nő. Az USDA szerint a chilei szőlőtermelés változatlanul 785 ezer tonna, mivel a jobb vízellátás kompenzálja az ültetvények területének csökkenését.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Lezárult a FAO Európai Regionális Konferencia az agrár-élelmezési rendszerek megújításáról

Print Friendly, PDF & Email

Konferenciát szerveztek a FAO római központjában

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 17. – Négy nap intenzív tanácskozás után az eurázsiai agrár-élelmezési rendszerek megújításáról ma véget ért az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai Regionális Konferenciájának 34. Ülésszaka.

©FAO/Giuseppe Carotenuto

A Regionális Konferencia Európa és Közép-Ázsia 53 országa számára kínált lehetőséget a tapasztalataik és jógyakorlataik, illetve a térséget sújtó számos kihívásra (mint az ukrajnai háború vagy a klímaválság) adott lehetséges válaszok megosztásához.

A FAO római központjában négy napon át zajló tanácskozás hozzásegítette a FAO-t azon prioritások meghatározásához, melyek révén „többet és jobbat tud elérni” – hangsúlyozta a FAO főigazgató Csü Tung-jü.

A FAO főigazgatója egyúttal megköszönte Vlagyimir Boleának, a Moldovai Köztársaság Miniszterelnök-helyettesének és a Mezőgazdaságért és az Élelmiszeriparért Felelős Miniszterének, az ülés türelmes levezetését.

A számos rendezvényt magába foglaló május 14-én kezdődött római konferencia foglalkozott többek között az innováció és a digitalizáció szerepével a természeti erőforrásaink fenntartható használatában. Ezen miniszteri kerekasztal, amelyen Magyarország Agrárminisztere, Nagy István videóüzenet formájában vett részt, témája volt a klímaváltozásnak ellenálló és alacsony kibocsátással járó megközelítések alkalmazása kontinensünk föld- és erdőhasználatában és vízgazdálkodásában.

A Regionális Konferencia utat mutatott a FAO jobb termelési feltételeket, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet előrevetítő keretrendszerének, illetve a Fenntartható Fejlődési Célok – különösen az éhezés és a táplálkozási problémák felszámolását előrevetítő kettes számú cél – megvalósításához, melyek kulcsfontosságúak Európa és Közép-Ázsia lakosságának.

A résztvevők megvitathatták a közös ügyeket, mint az éghajlatváltozás kezelése az agrárium szempontjából, a vízgazdálkodás, az agrár-élelmezési rendszerek valós költsége vagy a sáska elleni ökotudatos küzdelem.

Az országok képviselői muníciót kaptak ahhoz is, hogyan gondolkodjanak az élelmezés és a mezőgazdaság jövőjéről hosszú távon. Az ennek dedikált rendezvényen több eltérő forgatókönyvet szimulálva tudtak reflektálni a rövid távú behatások és a jövőbeli trendek közti összefüggésekre.

A tengeri összeköttetés nélküli országok kihívásai

Egy másik esemény az agrár-élelmezési rendszerek átalakításának kihívásaira fókuszált a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok szempontjából.

A tengerparthoz való közvetlen hozzáférés hiánya miatt ezen országokban jelentősen megnövekedtek a szállítmányozási költségek, nehezített a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés, mely tényezők érdemben akadályozhatják a mezőgazdaság fejlődését és az élelmezésbiztonságot. A klímaváltozás negatív hatásai komoly terhet jelentenek számukra, amire példa volt 2022-ben a súlyos aszály a Moldovai Köztársaságban vagy az idei áradások Kazahsztánban.

Azonban ezen kihívásokban egyúttal lehetőséget is kínálnak – hangsúlyozta a FAO főigazgatója a ma reggeli eseményen.

„Az innováció, erős partnerségek és a technológiában rejlő lehetőségek kiaknázásával a tengeri összeköttetés nélküli országok képesek lehetnek a nagyobb gazdasági növekedésre, az élelmezésbiztonság garantálására és a klímaváltozás hatásainak csökkentésére,” – mondta.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom