Az osztatlan közös tulajdon felszámolására született szabályozás és az állami program csak átmeneti megoldás lehet, ha nem módosulnak az öröklési szabályok – áll a gazdaköri érdekképviselet által kidolgozott javaslatcsomagban, amely az agráröröklés és a gazdaságátadás szabályozásának átalakításáról szól.
Hazánkban 2,44 millió hektár van osztatlan közös tulajdonban, amelybe több mint 1,1 millió hektár örökléssel került be (Kép: Lang Róbert/Somogyi Hírlap)
A gazdaságátadás és az agráröröklés egyre égetőbb kérdésének megoldását célozza a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) javaslatcsomagja. Az egyik orvosolandó nehézséget az okozza, hogy a rendszerváltás idején kialakult gazdaságok alapítói mára döntő többségben nyugdíjaskorúak. A javaslatok kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a szabályozás az élethez, a gazdálkodók igényeihez igazodjon, ezért az indítványainkat a Magosz Ifjú Gazda Tagozatának e témában tartott korábbi rendezvényein elhangzottak alapvetően határozzák meg – mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a Magosz szakmai titkára.
A javaslatokban hangsúlyos elem az egyszerűsítés, a bürokratikus eljárások mennyiségének és idejének csökkentése. A kiindulási állapot az, hogy a hazai termőföld mintegy fele, azaz 2,44 millió hektár van osztatlan közös tulajdonban, amelybe több mint 1,1 millió hektár örökléssel került be.
A jelenlegi öröklési jog alapján ugyanis a hagyaték egyenlő arányban száll az örökösökre, ami a termőföldnél azt jelenti, hogy az addig egyszemélyi tulajdonú földterület természetbeni megosztás nélkül, eszmei hányadok alapján osztandó fel több tulajdonos között. A folyamatos osztódással értelmezhetetlen méretű, akár néhány négyzetméteres táblák is kialakulhatnak, hiszen ennek parcella- vagy birtokminimum nélkül nincs jogi akadálya.
A Magosz javaslatában ezért hangsúlyos pont, hogy a földhivatal öröklés jogcímén egész tulajdoni hányadban jegyezze be a tulajdonjogot, hogy ne aprózódjon a birtok. A gazdaszervezet egyebek között illeték- és díjkedvezményekkel ösztönözné az örökösöket az egész tulajdoni hányad bejegyzésére. Javasolja a parcellaminimum meghatározását is, vagyis azt, hogy egy bizonyos területnél kisebb földrészletet ne lehessen bejegyeztetni a földhivatali nyilvántartásba. Ehhez kapcsolódóan újra kellene nyitni a birtokösszevonási támogatások rendszerét.
A hagyatéki eljárás után rendszerint szükség van az örökösök közötti tulajdonátruházásra. Ilyenkor azonban probléma, hogy az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonok közötti ügyletekre vonatkozik, ezért ezt a kedvezményt ki kellene terjeszteni az oldalági rokonok közöttiekre is.
Fontos lenne bevezetni a földforgalmi szabályozásba a gazdaságátadást mint speciális jogügyleti formát. A Magosz javaslata szerint ki kell dolgozni a gazdaságátadási támogatási jogcímet, a korábbihoz képest annyi módosítással, hogy a negyvenéves életkori korlátot meg kellene emelni.
Egyszerűsíteni kellene továbbá a vagyoni értékű jogok átadásakor szükséges eljárásokat, és meg kellene könnyíteni a kisebb földrészletek átruházását, ugyanis gyakran az ügyvédi díj magasabb, mint a föld értéke. A Magosz javasolja a kedvezményes állami hitelprogramok finomítását is, mert azok nincsenek összhangban a gazdaságátadás és a generációváltás céljaival.
A szervezet által hozott példa szerint a Magyar Nemzeti Bank NHP fix programja nem teszi lehetővé a közeli hozzátartozók vagy vállalkozásaik közötti vásárlások finanszírozását. Kamattámogatás pedig nem nyújtható termőföld, üzletrész vagy élő állat vásárlásához. A gazdaköri érdekképviselet szerint szükség lenne egy kedvezményes hitelprogramra, amely a termőföld és a gazdaság átruházását segítené közeli hozzátartozók között.
Forrás: Világgazdaság
