Keressen minket

Mezőgazdaság

Egyben tartaná a gazdaságokat a Magosz

Print Friendly, PDF & Email

Az osztatlan közös tulajdon felszámolására született szabályozás és az állami program csak átmeneti megoldás lehet, ha nem módosulnak az öröklési szabályok – áll a gazdaköri érdekképviselet által kidolgozott javaslatcsomagban, amely az agráröröklés és a gazdaságátadás szabályozásának átalakításáról szól.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az osztatlan közös tulajdon felszámolására született szabályozás és az állami program csak átmeneti megoldás lehet, ha nem módosulnak az öröklési szabályok – áll a gazdaköri érdekképviselet által kidolgozott javaslatcsomagban, amely az agráröröklés és a gazdaságátadás szabályozásának átalakításáról szól.

Hazánkban 2,44 millió hektár van osztatlan közös tulajdonban, amelybe több mint 1,1 millió hektár örökléssel került be (Kép: Lang Róbert/Somogyi Hírlap)

A gazdaságátadás és az agráröröklés egyre égetőbb kérdésének megoldását célozza a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) javaslatcsomagja. Az egyik orvosolandó nehézséget az okozza, hogy a rendszerváltás idején kialakult gazdaságok alapítói mára döntő többségben nyugdíjaskorúak. A javaslatok kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a szabályozás az élethez, a gazdálkodók igényeihez igazodjon, ezért az indítványainkat a Magosz Ifjú Gazda Tagozatának e témában tartott korábbi rendezvényein elhangzottak alapvetően határozzák meg – mondta a Világgazdaságnak Cseh Tibor András, a Magosz szakmai titkára.

A javaslatokban hangsúlyos elem az egyszerűsítés, a bürokratikus eljárások mennyiségének és idejének csökkentése. A kiindulási állapot az, hogy a hazai termőföld mintegy fele, azaz 2,44 millió hektár van osztatlan közös tulajdonban, amelybe több mint 1,1 millió hektár örökléssel került be.

A jelenlegi öröklési jog alapján ugyanis a hagyaték egyenlő arányban száll az örökösökre, ami a termőföldnél azt jelenti, hogy az addig egyszemélyi tulajdonú földterület természetbeni megosztás nélkül, eszmei hányadok alapján osztandó fel több tulajdonos között. A folyamatos osztódással értelmezhetetlen méretű, akár néhány négyzetméteres táblák is kialakulhatnak, hiszen ennek parcella- vagy birtokminimum nélkül nincs jogi akadálya.

A Magosz javaslatában ezért hangsúlyos pont, hogy a földhivatal öröklés jogcímén egész tulajdoni hányadban jegyezze be a tulajdonjogot, hogy ne aprózódjon a birtok. A gazdaszervezet egyebek között illeték- és díjkedvezményekkel ösztönözné az örökösöket az egész tulajdoni hányad bejegyzésére. Javasolja a parcellaminimum meghatározását is, vagyis azt, hogy egy bizonyos területnél kisebb földrészletet ne lehessen bejegyeztetni a földhivatali nyilvántartásba. Ehhez kapcsolódóan újra kellene nyitni a birtokösszevonási támogatások rendszerét.

A hagyatéki eljárás után rendszerint szükség van az örökösök közötti tulajdonátruházásra. Ilyenkor azonban probléma, hogy az illetékmentesség csak az egyenes ági rokonok közötti ügyletekre vonatkozik, ezért ezt a kedvezményt ki kellene terjeszteni az oldalági rokonok közöttiekre is.

Fontos lenne bevezetni a földforgalmi szabályozásba a gazdaságátadást mint speciális jogügyleti formát. A Magosz javaslata szerint ki kell dolgozni a gazdaságátadási támogatási jogcímet, a korábbihoz képest annyi módosítással, hogy a negyvenéves életkori korlátot meg kellene emelni.

Egyszerűsíteni kellene továbbá a vagyoni értékű jogok átadásakor szükséges eljárásokat, és meg kellene könnyíteni a kisebb földrészletek átruházását, ugyanis gyakran az ügyvédi díj magasabb, mint a föld értéke. A Magosz javasolja a kedvezményes állami hitelprogramok finomítását is, mert azok nincsenek összhangban a gazdaságátadás és a generációváltás céljaival.

A szervezet által hozott példa szerint a Magyar Nemzeti Bank NHP fix programja nem teszi lehetővé a közeli hozzátartozók vagy vállalkozásaik közötti vásárlások finanszírozását. Kamattámogatás pedig nem nyújtható termőföld, üzletrész vagy élő állat vásárlásához. A gazdaköri érdekképviselet szerint szükség lenne egy kedvezményes hitelprogramra, amely a termőföld és a gazdaság átruházását segítené közeli hozzátartozók között.

Forrás: Világgazdaság

Mezőgazdaság

Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.

A napraforgómag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.

Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza

Print Friendly, PDF & Email

Több állattartó telepen igazolták a madárinfluenza vírus jelenlétét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Békés vármegyei Tótkomlós településen található, több mint 44 000 példányt számláló pecsenyekacsa-telepen, a Pusztaföldváron a mintegy 1 500 állatot tartó tenyészlúdtelepen, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsöd településen lévő, nagyjából 20 ezres példányszámú állománnyal rendelkező hízópulykatelepen idegrendszeri tünetek és  megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban.

A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból vett mintákból.
A hatóság időközben Tótkomlós településen további két ‒ egy pecsenyekacsákat, valamint egy pecsenyeludakat tartó ‒ telepen is kimutatta a vírus jelenlétét.

Valamennyi érintett állomány felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül a járványügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet, továbbá megállapította a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Békés vármegyében sor került a megfigyelési körzet kiterjesztésére.

A fenti esetek is alátámasztják, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor (újra) megjelenhet. Az ágazat, a fogyasztók és a hatóság közös érdeke a járvány megállítása. A Nébih ennek érdekében továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy szigorúan és következetesen tartsák be a járványvédelmi előírásokat.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A sertés termelői ára 8 százalékkal emelkedett

Print Friendly, PDF & Email

A KSH adatokat közölt a sertéságazatról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 60 százalékkal nőtt (3,2 ezer tonna) 2024 januárjában a 2023. januári mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Albánia voltak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élősertés-behozatala 5 százalékkal 6,3 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 34 százalékkal emelkedett (13 ezer tonna), értéke 38 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 14 százalékkal (14 ezer tonna) bővült, értéke 29 százalékkal volt nagyobb. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Ausztriából és Lengyelországból származott.

A hazai termelésből származó vágósertésa) heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 860 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 márciusában, 8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 1,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024 márciusában 2023 azonos hónapjához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom