Keressen minket

Mezőgazdaság

Tovább nőtt tavaly a földtulajdonosok vagyona

Print Friendly, PDF & Email

Nem állt meg 2020-ban a termőföld hosszú évek óta tartó drágulása, tavaly – minden művelési ágat figyelembe véve – 7,3 százalékos volt az áremelkedés. Ezen belül a szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk, ami pedig 9,8 százalékos áremelkedést jelent.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Nem állt meg 2020-ban a termőföld hosszú évek óta tartó drágulása, tavaly – minden művelési ágat figyelembe véve – 7,3 százalékos volt az áremelkedés. Ezen belül a szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk, ami pedig 9,8 százalékos áremelkedést jelent.

A szántókért átlagosan 1,891 millió forintot kellett a vevőknek adniuk, ami pedig 9,8 százalékos áremelkedést jelent (Kép: Agrojagernews)

A nem volt szokványos gazdasági környezetben, a világjárvány a piac az idén kezdődő osztatlan közös területek felszámolására koncentrált. Ennek ellenére a harminc éve tartó töretlen drágulás nem tört meg, legfeljebb egy-két művelési ágban lassult – kommentálta az adatokat nyilatkozta Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.

Jellemző, hogy a szántó átlagára minden régióban emelkedett, a legerőteljesebben, 13 százalékkal Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon, míg a legkevésbé, 8,3 százalékkal a Dél-Alföldön. megyei bontásban vizsgálva az árakat, jól látszik, hogy a Budapesthez tartozó szántóföldek drágultak kiemelkedően, 22 százalékkal, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben viszont 16-17 százalék közötti átlagos áremelkedés volt, a legkisebb (2,7 százalékos) mértékben pedig Tolna megyében nőttek az árak.

A szántók járási átlagárainál a kisebb területi egységek miatt a fentieknél nagyobb eltérések alakultak ki. A legmagasabb, közel 4 millió forintos átlagár a Hajdúszoboszlói járásra volt jellemző, míg 3 millió forintot meghaladó átlagárat a Hajdúböszörményi és a Debreceni járásokban mértek, 3,379 millió, illetve 3,329 millió forintot. Ide sorolható Budapest is közel 31, millió forintos hektáronkénti átlagárral, míg a legalacsonyabb, 1 millió forint alatti árak a Putnoki és a Bélapátfalvai járásokban 979, illetve 982 ezer forinttal.

A gyep hektáronkénti ára tavaly 1,436 millió forintra emelkedett, ami 8,2 százalékkal magasabb az előző évinél, míg az erdőkért átlagosan 977 ezer forintos hektáronkénti árat kellett fizetni, vagyis 9,8 százalékkal többet, mint egy éve. Az Agrotax a gyümölcsösöknél és a szőlőkben a fél hektárnál nagyobb, hektáronként 10 millió forintnál alacsonyabb fajlagos áron gazdát cserélt területeket vizsgálta. Ezek alapján a gyümölcsös művelési ágban sorolt földrészletek átlagára 2,385 millió, míg a szőlőké 2,649 millió forint volt. Egy hektár szőlőt legdrágábban, 2,9 milli forintért a Dél-Dunántúlon, míg legolcsbban kevesebb mint 1,6 millió forintért az Észak-Alföldön lehetett vásárolni.

Az Agrotax szakértői szerint osztatlan közös tulajdon idén elindult felszámolásával olyan mértékű birtokrendezés valósulhat meg, amely jövedelmező, fenntartható birtokméretek kialakítását segíti és várhatóan ilyen mértékű földpiaci mozgás nem lesz sem közép-, sem hosszú távon. A törvény mintegy 3-3,5 millió személyt, valamint több mint 1 millió ingatlant érint, amelynek összterülete mintegy 2,4 millió hektár. A jogszabály ugyan most január 1-től hatályos, de a járványhelyzet miatt, információnk szerint azóta, csak azon bekebelezésekre történtek kezdeményezések, ahol az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veszi át.

Minden más esetben meg kell várni a veszélyhelyzet végét, illetve az osztóprogramrendelkezésre állását. Érdekessége a szabályozásnak, hogy a nem földművesek is szerezhetnek 1 hektárnál nagyobb területet, nem érvényes a 300 hektáros tulajdonszerzési korlát, valamint nincs földhasználati, azaz művelési kötelezettség sem. Ilyen ügyletben az elővásárlási jog nem gyakorolható és nem kell kérni a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyását sem.

Az 1 hektár alatti tulajdoni hányadok bekebelezése önmagában is komoly piaci folyamatokat gerjeszt. A folyamat végére a tulajdonosok száma és ennek következtében a kínálati oldal drasztikusan le fog csökkenni, a most vásárlók feltehetően megtartják földjüket, ami az eddiginél jóval merevebb birtokszerkezetet vetít előre – mondta Sáhó Ákos. Mint kifejtette, Az eddig megjelent szabályozásokban sok esetben található ellentmondás, ami nehezítheti a területek konfliktusmentes és gyors tulajdonoscseréjét. Ilyen például a megegyezés hiányában a törvény által előírt igazságügyi szakértői szakvélemény elkészítését végző szakembergárda alacsony létszáma, illetve az is, hogy a törvény települési szintű értékbecslési ajánlat közzétételét írja elő művelési ágankénti bontásban amely irányt adhat az ügyletek megkötéséhez, ám a Nemzeti Földügyi Központ által közzétett lista járási szintű adatokat tartalmaz. Ráadásul nem ismert a közzétett adatok mögötti adatbázis, annak minősége, az extrémitásainak kezelése, a figyelembe vett évek száma, és az adatok frissessége sem.

Ez a folyamat a keresleti oldalt erősíti, hiszen ez egy egyedülálló lehetőség a vásárlók számára. Országos szinten nézve az osztatlan területek felszámolásának dömpingje az Agrotax szakemberei szerint a 2021-es termőföldpiaci árakban extrémitásokat nem okoz majd, éves szinten az eddigi emelkedő trend változatlan marad.

Forrás: Világgazdaság

Mennyit ér a termőföld hazánkban? – címmel az Agro Jager News már közölt cikket, amely itt érhető el. 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben

Print Friendly, PDF & Email

Csúszik az európai szamócaszezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az időjárási viszonyok miatt csúszik az európai szamócaszezon, egyelőre csak Egyiptom szállít az európai piacokra.

November végén jelentek meg az első, nagyon kis tételben importált friss szamócatételek a lengyel nagybani piacokon. Ez az áru teljes egészében Egyiptomból származik, és koraisága miatt nagyon drága. Az évnek ebben a szakában az európai piacra kizárólag Egyiptom szállít friss szamócát. Elvileg már Dél-Olaszországban is hamarosan kezdődnie kellene a szezonnak, de idén az állományok kiültetése késedelmesen történt meg, ezért elhanyagolható mennyiségű olasz szamóca kerül a belföldi piacokra, exportra nem marad áru. Belgiumban és Hollandiában is megkezdődött az üvegházi szamóca termesztése, de egyelőre itt is csak igen korlátozottan áll rendelkezésre a gyümölcs – ez a mennyiség egyelőre még a helyi piacok igényeinek is túl kevés. Az árak pedig, bár az utóbbi napokban kissé csökkentek, még mindig magasak, átlagosan 8 eurót kérnek egy 500 grammos dobozért (6000 Ft/kg). A piacon még nincsenek jelen azok a nagy szereplők, akik a téli szezon későbbi szakaszában a kínálat és az árak alakulását döntően meghatározzák: Spanyolország és Görögország. Ezek az országok csak később, december második felében jelennek majd meg az európai piacokon.

Lengyelországban továbbra is korlátozott marad a szamóca kínálata, még az előző években tapasztaltnál is kevesebb árut forgalmaznak majd a nagybani piacok (december folyamán 50 tonna alatti mennyiséget). Nem is várható, hogy a kínálat jelentősen bővülne, főleg, mivel az időjárási viszonyok miatt a vegetáció az idei évben késni fog (nem csak Olaszországban).

A legtekintélyesebb lengyel nagybani piac, Bronisze pultjain idén december első napjaiban átlagosan 40 PLN/kg (3500 Ft/kg), ami 30%-kal magasabb, mint a tavaly ilyenkor érvényes 30 PLN/kg (2600 Ft/kg) körüli átlagár.

Forrás: Fruitveb

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak

Print Friendly, PDF & Email

 A 2024-es évi munkaerőpiaci trendekről kérdeztek meg vállalati vezetőket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A magyarországi vállalatok 53 százalékánál szerepel a 2024-re vonatkozó tervek között a bérfejlesztés. A Profession.hu a HR Körkép felmérése szerint az érintett cégek átlagosan 12 százalékkal emelnék a fizetéseket A mezőgazdasági szektor romló pénzügyi eredményre számít jövőre.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A június és szeptember között zajlott, online kutatásban 449 vállalatot kérdeztek meg. A munkaerőpiaci trendek sürgetik a fizetések és a kapcsolódó egyéb juttatások mielőbbi rendezését.

Az idei HR Körkép felmérés szerint szinte minden második cégnél van cafeteria rendszer. Ez a juttatási forma az átlagosnál nagyobb arányban érhető el a legalább 1 milliárd forint éves bevételű cégeknél és a gyártó szektorban működőknél, miközben elmarad ettől a kereskedelemben és a vendéglátásban tevékenykedő szereplőknél.

A leggyakrabban kiosztott béren kívüli juttatás havonta 16-20 ezer forint közötti, valamint az 50 ezer forintot meghaladó összeg, amelyek a vállalatok 18-18 százalékánál vannak érvényben; a legalacsonyabb csomag, a 10 ezer forintot meg nem haladó összeg a cégek 10 százalékánál fordul elő.

Béren kívüli juttatást a cégek 80 százaléka nyújtott vagy fog nyújtani még idén munkavállalóinak. A legelterjedtebb formája ennek a mobiltelefon biztosítása, amely a vállalatok csaknem felénél elérhető, ezt követi a munkába járás költségeinek megtérítése, a laptop/notebook biztosítása és a juttatási összeg SZÉP-kártyára történő utalása. Jutalmat a vállalatok harmadánál, prémiumot pedig negyedénél adnak, a 13. havi fizetést a cégek egy hatoda említette, a 14. havi kifizetés viszont százból már csak két céget érint.

Azonban arra is rámutattak, tízből három munkaadó 2024-es tervei között nem szerepelnek béren kívüli juttatások. Ugyanakkor azok körében, akik élnek ezzel a lehetőséggel, továbbra is népszerű a mobiltelefon, a laptop, a jutalom, a munkába járással kapcsolatos költségek (céges autó, saját autó, parkolás, helyi közlekedés) megtérítése, valamint a SZÉP-kártya is.

A HR körképből az is kiderült, hogy a megkérdezett cégek 45 százaléka jövőre javulásra számít pénzügyi eredményeit tekintve, harmada pedig az idei évhez hasonló helyzetet prognosztizál. Csökkenésre az építőipar, élelmiszeripar és az oktatás képviselői számítanak magasabb arányban, növekedésre viszont az adminisztratív szektor válaszadói.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei

Print Friendly, PDF & Email

Lengyelországi vélemények Ukrajna uniós csatlakozásáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Wielkopolska vajdaság agrárkamarája szerint elsősorban a lengyel külpiacokat és a termelőket érintené hátrányosan Ukrajna uniós csatlakozása.

Ábra: Fruitveb

A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara (Wielkopolskiej Izby Rolniczej, WIR) november 17-én nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a lengyel gazdák lennének a vesztesei Ukrajna uniós csatlakozásának. A közlemény szerint:

“Ukrajna hatalmas agrár-élelmiszeripari termelési potenciállal rendelkezik. A gabonafélék és más mezőgazdasági termékek ellenőrizetlen beáramlásával kapcsolatos tapasztalatok után már tudjuk, hogy ez mit jelenthet a piacainkra nézve, és nem csak Lengyelország esetében. Az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. A csatlakozási folyamat felgyorsítása Oroszország Ukrajna elleni agressziójának, valamint az ukrán elnök és az ukrán kormány által folytatott igen hatékony diplomáciai tevékenységnek az eredménye. A tárgyalások megkezdése nem jelenti azt, hogy az Unió már holnap egy új tagállamot venne fel, a csatlakozási tárgyalások több évig is eltarthatnak. A Nagyszombat (Trnava) székhelyű agrárkamara vezetősége szerint, ha az egész Európai Unió és Lengyelország érdekei szempontjából nézzük ezt a folyamatot, akkor ez egy lépés a helyes irányba. Ukrajna nagy ország és nagy értékesítési piac a többi tagállam számára. Az EU-hoz való csatlakozása fellendíti az EU stagnáló gazdaságát, és újabb fejlődési lökést ad. Lengyelország és más szomszédos országok biztonsága jelentősen nőni fog. Ebből uniós polgárokként mindannyian profitálni fogunk.

A WIR igazgatótanácsa azonban megjegyzi, hogy mint az ilyen társadalmi-gazdasági folyamatok esetében az lenni szokott, itt is lesznek olyan szakmai csoportok, amelyek vesztesként jönnének ki az ukrán csatlakozás elfogadásából. Kétségtelen, hogy ezen csoportok közé tartoznak a gazdálkodók, mint az élelmiszerlánc leggyengébb láncszemei. Az ukrán mezőgazdaság kedvező természeti és talajviszonyainak, valamint az agrárium szerkezetének köszönhetően rendkívül versenyképesen, alacsony árakon képes termelni: ezek a költségek Ukrajnában sokkal alacsonyabbak, a gazdaság és az üzleti élet pedig könyörtelen, és ezt ki akarja majd használni. Ez a folyamat részben már el is kezdődött, ezért fel kell készülnünk rá, és sajnos feltételeznünk kell azt is, hogy nem fogjuk tudni megállítani.

A Nagy-Lengyelországi Agrárkamara vezetősége szerint Ukrajna európai uniós csatlakozása óriási veszélyt jelent a lengyelországi családi gazdaságokra. Az Ukrajnából származó olcsóbb mezőgazdasági termékek elsősorban a lengyel termékeket fogják kiszorítani a külső piacokról. Lengyelország jelenleg az egyik legnagyobb baromfihús-, tej- és tejtermék-, zöldség- és gyümölcsexportőr. Emellett gabonaféléket, repcét és cukrot is exportálunk. A külpiaci értékesítésnek köszönhetően több százezer gazdálkodó családnak van jövedelme, így képesek eltartani magukat és fejleszteni gazdaságaikat. Ukrajna uniós csatlakozása után mezőgazdasági termékeink értékesítési árai csökkenni fognak, exportlehetőségeink pedig jelentősen beszűkülnek majd. A lengyel gazdáknak nem lesz hol eladniuk a termékeiket, pozíciónk pedig az EU agrárpiacán meginog – jelenlegi pozíciónk a gazdák sokéves munkájának, valamint a külső forrásoknak, köztük a hitelalapoknak köszönhető. A lengyel gazdaságok és az agrár-élelmiszeripar több milliárd zlotyt fektetett be a termelés szintjének és minőségének növelése érdekében. Ezek a szervezetek még mindig törlesztik kötelezettségeiket, és Ukrajna csatlakozásával szemben pénzügyi likviditásuk csökkenésével kell szembenézniük.

A fentiekkel összefüggésben a Nagy-Lengyelországi Agrárkamara igazgatótanácsa sürgős tárgyalásokat indítványoz Ukrajna csatlakozásának az uniós mezőgazdasági termelőkre, köztük a lengyel mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásainak enyhítését célzó következményekről és eszközökről. Az egyik ilyen, hogy Ukrajnának is meg kelljen felelnie az uniós termelési előírásoknak, ami önmagában növeli a termelési költségeket és csökkenti az ágazat versenyképességét. Másodszor, a közös agrárpolitika (KAP) kerete és a közvetlen kifizetések rendszere is megvitatásra szorul. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Ukrajnában létre fognak-e jönni családi gazdaságok. Meg kell vitatni egy kompenzációs rendszert azon uniós mezőgazdasági termelők számára, akik Ukrajna uniós csatlakozásával jelentős pénzeket veszítenek. Ezek az államigazgatás és a diplomáciánk feladatai. Ebben a tekintetben nagyon aktívan kell fellépnünk az Európai Parlamentben, az Európa Tanácsban és az Európai Bizottságban, hogy megvédjük a lengyel gazdákat Ukrajna uniós csatlakozásának hatásaitól. Feltételezve, hogy a mezőgazdasági termékek árában nem tudunk versenyezni Ukrajnával, a minőségükre és elismertségükre kell összpontosítanunk a hazai és a külföldi piacokon. Lengyel márkákat kell építenünk, és agrár-élelmiszeriparunkat jövedelmezőbbé kell tennünk. Ezek az elkövetkező évek kihívásai, de a munkát most kell elkezdeni!”

Forrás: Fruitveb

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.