Közeledik az egységes kérelem beadásának induló időpontja, így érdemes áttekinteni a követelményeket, előírásokat annak érdekében, hogy ne legyen probléma a támogatások teljes összegének elérésében – tájékoztatott a NAK.

A Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszerének megszegése az igényelt támogatási összeg csökkentését eredményezheti (Kép: Agrojagernews)

Vélhetően mindenki, aki területalapú támogatást igényel jól ismeri a Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszerét, melyek be nem tartása valamennyi az alábbiakban ismertetett és a gazdálkodó által igényelt támogatási összeg csökkentését eredményezheti a meg nem felelés súlyosságától függő mértékben. A KM ellenőrzése kiterjed a támogatást igénylő földhasználó gazdaságának, mezőgazdasági létesítményeinek teljes területére – beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényelt támogatást. Az előírásokat és követelményeket az egész naptári év során be kell tartani.

Mely támogatások összegeit érintheti a KM előírásrendszerének megsértése?

• az összes közvetlen támogatás így a SAPS+zöldítés; termeléshez kötött támogatások stb.(kivéve a kistermelői támogatási rendszer),
• Agrár-környezetgazdálkodás
• Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, Ökológiai gazdálkodás fenntartása
• Natura 2000 mezőgazdasági területeken nyújtott kompenzációs kifizetések
• Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
• A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás (kiskérődzők kapcsán indított új támogatás is)
• Erdő-környezetvédelmi kifizetések
• Erdősítés támogatása
• Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
• Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
• Szőlő- és borpiaci intézkedések közül a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása, a zöldszüreti támogatás kifizetései, valamint
• UMVP szerinti vidékfejlesztési támogatások (Mezőgazdasági területek erdősítése; Erdő környezetvédelmi intézkedése stb,)

A KM egyik legáltalánosabban ismert eleme a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszere, melyet az 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet foglal össze. Ezen előírások egyik eleme a vetésváltási szabályok rögzítése, mely még mindig sok kérdést vet fel a gazdálkodókban.

Ezen szabályzók szerint ugyanazon területen önmaguk után nem termeszthető a burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint a dinnye, aminek termesztését követően a tökre oltott dinnye sem megengedett. Sokan kérdezik a napraforgó 4 évig történő visszavethetőségét, azonban jelenleg nincs ilyen szabályozás, csak az egymást követő években történő termesztés nem megengedett.

Azonban minden vetésváltási szabályra igaz az, hogy az egységes kérelemben bejelentett bármely másodvetés megszakítja a sort. E szerint tehát egymást követő években is vethető pl. a napraforgó, ha közben legalább 60 napig bármely másodvetés megvalósításra és bejelentésre kerül 15 napon belül. A fenti kultúrák keverékben mehetnek a következő évben, azonban a növényvédelmi kockázatok miatt ennek lehetőségét meg kell fontolni pl. keresztesvirágúak, s azok keverékei.

Önmaga után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék, valamint a tökre oltott dinnye, ami után másodvetés hiányában a dinnye termesztése sem megengedett. E szerint megfelelő a búza-búza-zab-zab formátum is. Másodvetés hiányában nem megengedett a tökre oltott dinnye két évig történő termesztését követően dinnye termesztése vagy a dinnye termesztését követően tökre oltott dinnye termesztése.

A tökre oltott dinnye termesztése esetén a vetésváltási szabályok teljesítése során a 2012-es támogatási évtől alkalmazható az egymás után két évig történő termesztés lehetősége, azzal, hogy amennyiben a helyszíni ellenőrzés során nem azonosítható egyértelműen a termesztett kultúra, úgy az érintett ügyfél az alanyként használt tök vetőmag megvásárlásáról szóló, vagy az oltványok beszerzéséről szóló számlával igazolja a tökre oltott dinnye termesztését.

Önmaga után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukoricafajta, ami után a vetőmag célra termesztett hibridkukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában.

Önmaga után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica, ami után a kukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában.

Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.

A vetésváltási szabályokat nemcsak növényvédelmi szempontból érdemes figyelembe venni és betartani, hanem talajvédelmi okokból is.

A kutatások szerint az „eltérő tápanyagigényű és szervesanyag-hozamú növények váltása kiegyensúlyozott tápanyag-felhasználást és szervesanyag-gazdálkodást tesz lehetővé. Egyes növények termesztése során jelentkező hátrányok (pl. apró magvú növények – finom magágyigény, elporosodás; napraforgó – növényvédelmi problémák) más növények előnyös tulajdonságaival (pl. fehér mustár – lazító és szerkezetjavító hatás, olajretek – fonálféreg-gyérítő hatás) ellensúlyozni lehet.

– A növények művelési mélységigénye, gyökerezési mélysége különböző, ennek megfelelően a tápanyagokat is eltérő mélységből veszik fel. A gyökérzóna változatos kihasználása esetén megelőzhető egyes rétegek tápanyagban való elszegényedése, illetve biológiai életének hanyatlása.

– A vetésváltás a fizikai talajdegradáció megelőzésének és csökkentésének egyik hatékony eszköze. A szél- és a vízerózió mérséklésének többletköltséggel nem járó módszere a felszín növényekkel és maradványaikkal való borítása lehető hosszú ideig. A növények eltérő gyökerezési mélysége alapján változó alapművelési mélység a talajtömörödés megelőzésének egyik praktikus fogása. Kisebb tömörödési kár talajlazító növények termesztésével is enyhíthető..

– A vetésváltás az integrált növénytermesztés és az ökológiai gazdálkodás előfeltétele. A kémiai szerek korlátozott alkalmazásának vagy teljes elhagyásának kockázata csak vetésváltással csökkenthető. Ugyanakkor az intenzív gazdálkodás biztonsága sem tartható fenn vetésforgó nélkül.” Forrás: Földművelés és földhasználat

Forrás: NAK