Mezőgazdaság
Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszere
Közeledik az egységes kérelem beadásának induló időpontja, így érdemes áttekinteni a követelményeket, előírásokat annak érdekében, hogy ne legyen probléma a támogatások teljes összegének elérésében.
Közeledik az egységes kérelem beadásának induló időpontja, így érdemes áttekinteni a követelményeket, előírásokat annak érdekében, hogy ne legyen probléma a támogatások teljes összegének elérésében – tájékoztatott a NAK.
A Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszerének megszegése az igényelt támogatási összeg csökkentését eredményezheti (Kép: Agrojagernews)
Vélhetően mindenki, aki területalapú támogatást igényel jól ismeri a Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszerét, melyek be nem tartása valamennyi az alábbiakban ismertetett és a gazdálkodó által igényelt támogatási összeg csökkentését eredményezheti a meg nem felelés súlyosságától függő mértékben. A KM ellenőrzése kiterjed a támogatást igénylő földhasználó gazdaságának, mezőgazdasági létesítményeinek teljes területére – beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényelt támogatást. Az előírásokat és követelményeket az egész naptári év során be kell tartani.
Mely támogatások összegeit érintheti a KM előírásrendszerének megsértése?
- az összes közvetlen támogatás így a SAPS+zöldítés; termeléshez kötött támogatások stb.(kivéve a kistermelői támogatási rendszer),
- Agrár-környezetgazdálkodás
- Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, Ökológiai gazdálkodás fenntartása
- Natura 2000 mezőgazdasági területeken nyújtott kompenzációs kifizetések
- Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
- A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás (kiskérődzők kapcsán indított új támogatás is)
- Erdő-környezetvédelmi kifizetések
- Erdősítés támogatása
- Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
- Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
- Szőlő- és borpiaci intézkedések közül a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása, a zöldszüreti támogatás kifizetései, valamint
- UMVP szerinti vidékfejlesztési támogatások (Mezőgazdasági területek erdősítése; Erdő környezetvédelmi intézkedése stb,)
A KM egyik legáltalánosabban ismert eleme a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszere, melyet az 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet foglal össze. Ezen előírások egyik eleme a vetésváltási szabályok rögzítése, mely még mindig sok kérdést vet fel a gazdálkodókban.
Ezen szabályzók szerint ugyanazon területen önmaguk után nem termeszthető a burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint a dinnye, aminek termesztését követően a tökre oltott dinnye sem megengedett. Sokan kérdezik a napraforgó 4 évig történő visszavethetőségét, azonban jelenleg nincs ilyen szabályozás, csak az egymást követő években történő termesztés nem megengedett.
Azonban minden vetésváltási szabályra igaz az, hogy az egységes kérelemben bejelentett bármely másodvetés megszakítja a sort. E szerint tehát egymást követő években is vethető pl. a napraforgó, ha közben legalább 60 napig bármely másodvetés megvalósításra és bejelentésre kerül 15 napon belül. A fenti kultúrák keverékben mehetnek a következő évben, azonban a növényvédelmi kockázatok miatt ennek lehetőségét meg kell fontolni pl. keresztesvirágúak, s azok keverékei.
Önmaga után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék, valamint a tökre oltott dinnye, ami után másodvetés hiányában a dinnye termesztése sem megengedett. E szerint megfelelő a búza-búza-zab-zab formátum is. Másodvetés hiányában nem megengedett a tökre oltott dinnye két évig történő termesztését követően dinnye termesztése vagy a dinnye termesztését követően tökre oltott dinnye termesztése.
A tökre oltott dinnye termesztése esetén a vetésváltási szabályok teljesítése során a 2012-es támogatási évtől alkalmazható az egymás után két évig történő termesztés lehetősége, azzal, hogy amennyiben a helyszíni ellenőrzés során nem azonosítható egyértelműen a termesztett kultúra, úgy az érintett ügyfél az alanyként használt tök vetőmag megvásárlásáról szóló, vagy az oltványok beszerzéséről szóló számlával igazolja a tökre oltott dinnye termesztését.
Önmaga után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukoricafajta, ami után a vetőmag célra termesztett hibridkukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában.
Önmaga után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica, ami után a kukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában.
Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.
A vetésváltási szabályokat nemcsak növényvédelmi szempontból érdemes figyelembe venni és betartani, hanem talajvédelmi okokból is.
A kutatások szerint az „eltérő tápanyagigényű és szervesanyag-hozamú növények váltása kiegyensúlyozott tápanyag-felhasználást és szervesanyag-gazdálkodást tesz lehetővé. Egyes növények termesztése során jelentkező hátrányok (pl. apró magvú növények – finom magágyigény, elporosodás; napraforgó – növényvédelmi problémák) más növények előnyös tulajdonságaival (pl. fehér mustár – lazító és szerkezetjavító hatás, olajretek – fonálféreg-gyérítő hatás) ellensúlyozni lehet.
– A növények művelési mélységigénye, gyökerezési mélysége különböző, ennek megfelelően a tápanyagokat is eltérő mélységből veszik fel. A gyökérzóna változatos kihasználása esetén megelőzhető egyes rétegek tápanyagban való elszegényedése, illetve biológiai életének hanyatlása.
– A vetésváltás a fizikai talajdegradáció megelőzésének és csökkentésének egyik hatékony eszköze. A szél- és a vízerózió mérséklésének többletköltséggel nem járó módszere a felszín növényekkel és maradványaikkal való borítása lehető hosszú ideig. A növények eltérő gyökerezési mélysége alapján változó alapművelési mélység a talajtömörödés megelőzésének egyik praktikus fogása. Kisebb tömörödési kár talajlazító növények termesztésével is enyhíthető..
– A vetésváltás az integrált növénytermesztés és az ökológiai gazdálkodás előfeltétele. A kémiai szerek korlátozott alkalmazásának vagy teljes elhagyásának kockázata csak vetésváltással csökkenthető. Ugyanakkor az intenzív gazdálkodás biztonsága sem tartható fenn vetésforgó nélkül.” Forrás: Földművelés és földhasználat
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A Nyírségben jártak a szegedi erdész technikusok
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
November első hetében a 13. évfolyam tanulói Fodorné Volford Bettina és Filó Bernát kíséretében tanulmányi úton vettek részt a Nyírségben. A kirándulás során betekintést nyerhettek a Nyírerdő Zrt. felépítésébe, működésébe – tájékoztatott a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum.
A nyírségi homokon a szegedi erdészek.
Az első napon a Hajdúhadházi Erdészet gondoskodott a szakmai programokról. Janicsák Lénárd, iskolánk volt tanulója segítségével végzőseink megismerték az erdészeti csemetetermesztés kihívásait. Délután terepi séta következett, melynek során a helyi erdészek feladataiból láthattak pillanatképeket.
Az alföldi erdőgazdálkodás bemutatása a Nyírségben.
Nagy Igor, erdészeti igazgató egész nap szakmai gondolatokkal egészítette ki a hallottakat. Kihangsúlyozta, hogy a Nyírerdő Zrt. életében kiemelkedő szerepet játszik az akác fafaj, amely kétségtelenül a térség aranyának számít.
Magyarország legnagyobb vadászati portálja
Másnap a Halápi Erdészethez utaztak, délelőtt megnézték a Nagycserei Fatelepen végzett munkafolyamatokat, délután pedig egy erdei séta során különböző korú és összetételű állományokat vettek szemügyre. A szakmai tartalmakról Asztalos István, erdészeti igazgató gondoskodott.
A szaporítóanyag előállítás, nevelés egy fontos szelete a szektornak.
Nagy öröm volt számunkra, hogy a tanulmányi utat több olyan személy is segítette, akik iskolánkban szerezték meg végzettségüket. Büszkeséggel tölt el minket, hogy belőlük felelősségteljes, komoly szakemberek váltak. Janicsák Lénárd, a Hajdúhadházi Csemetekert vezetője, Papp Levente Soma és Madar Ádám pedig, kerületvezető erdész a Nyírerdő Zrt.-nél.
Írta: Fodorné Volford Bettina
Fotó: Kiss Ferenc Erdészeti Technikum
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
2026 a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve, támogatva ezen ökoszisztémákat és azokat, akik a legelőket fenntartják
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja
Róma, 2025. december 3. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) hivatalosan bemutatta a Legelők és Pásztorok 2026-os Nemzetközi Évét – egy globális kampányt, ami a legelők és a legeltető állattartás a fenntartható mezőgazdaságban, a biodiverzitás megőrzésében és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességben játszott alapvető szerepére hivatott felhívni a figyelmet.
© FAO/ Attila Kisbenedek
A szárazföldi területek mintegy felét teszik ki legelőterületek, például a füves területek, szavannák, bozótosok, sivatagok, láprétek vagy hegyvidékek. Közép-Ázsia sztyeppéi, Afrika szavannái, az Alpok és a Pireneusok Európában és az Andok hegység Dél-Amerikában, illetve a préri az Amerikai Egyesült Államokban csak néhány ismertebb példa. Egyedi állat- és növénygazdagsággal bírnak és fontos szolgáltatásokat végeznek, mint a szénmegkötés vagy a vízszabályozás.
Megélhetést és kulturális hovatartozást biztosítanak pásztorok millióinak és folyamatos változásban vannak az emberek és állatok mozgásától függően.
A pásztorok ezen tájak fontos felelősei. Világszerte közel 1 milliárd állat (birka, kecske, szarvasmarha, tevefélék, jak, ló, rénszarvas és bivaly) él a felügyeletük alatt, hozzájárulva az élelmezésbiztonsághoz, továbbá megőrizve az ökoszisztémákat, a kulturális örökséget és a helyi, ősi tudást.
Azonban ezen ökoszisztémák növekvő nyomás alá kerültek az aszály, áradások és más klimatikus jelenségek, illetve a talajromlás, állati betegségek és a földhasználatért folyó versengés miatt, amik akadályozzák a mobilitásukat és az életmódjuk folytatását. Csak egy példa: miközben a legelők talaj szervesszén-tartalmának 30%-ért felelősek globálisan, becslések szerint mintegy 50%-uk leromlott állapotban van.
A római bemutatón a FAO főigazgatója, Csü Tong-jü is felszólalt, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi év egy lehetőség a közös cselekvésre.
„Meg kell hallgatnunk és támogatnunk a nőket, fiatalokat és a pásztorokat, hogy részt vehessenek a legelőkre és a megélhetésükre kiható döntésekben. Gyakran a véleményüket mellőzik és a hozzájárulásukat alábecsülik. Meg kell óvnunk a legelőket a felelős gazdálkodás, helyreállítás, befektetések és ezen embereknek nyújtott megfelelő támogatás révén” – mondta a FAO főigazgatója.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Az afrikai sertéspestis elleni küzdelem alapja a szabályok betartása
A járvány megfékezése közös ügy. A siker kulcsa a szigorú járványvédelmi szabályok betartása.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása. Bár a vírus emberre nem jelent veszélyt, a házisertéseket és a vaddisznókat halálosan megfertőzi, és gyors terjedése súlyos gazdasági károkat okozhat. A járvány megfékezése közös ügy, amelyben a siker kulcsa a szigorú járványvédelmi szabályok betartása.
Fotó: NAK
Mit kell tudni az afrikai sertéspestisről?
A szabályok betartása: nem opció, hanem kötelesség
A védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés, ami csak akkor működik, ha minden szereplő – gazdák, vadászok, szállítók, kirándulók –betartja a járványügyi előírásokat. Ezek nemcsak ajánlások, hanem törvényileg szabályozott kötelezettségek:
- A sertéstartást be kell jelenteni a hatóságoknál.
- A beteg vagy elhullott állatokat haladéktalanul jelenteni kell az állatorvosnak.
- Csak állatorvosi igazolással rendelkező állatot szabad vásárolni.
- A sertéseket tilos állati eredetű ételmaradékkal, vagy frissen kaszált zöldtakarmánnyal etetni.
- Higiéniai szabályok szigorú betartása: tiszta munkaruha, fertőtlenítés, idegenek kizárása az állattartó udvarból.
- Kizárólag engedélyezett, nyomon követhető forrásból származó takarmány használható.
- A saját termesztésű takarmányt minimum 30–90 napig tárolni kell felhasználás előtt.
- Rendszeres, dokumentált rágcsáló- és rovarirtás szükséges.
- A zárt vagy megfelelően elkerített tartás elengedhetetlen a fertőzések távoltartásához.
- A gazdasági udvarban csak kijelölt személyek mozoghatnak, kizárólag fertőtlenítés után.
Összefogás nélkül nem megy
Az állategészségügyi hatóságok munkája csak akkor lehet eredményes, ha a gazdák, vadászok, élelmiszerszállítók és a lakosság is betartják az előírásokat. Az afrikai sertéspestis nem ismer határokat. Döntsünk a felelősségteljes védekezés mellett!
Legyen mindennapi rutinja a járványvédelemben! – tekintse meg a tudnivalókat összefoglaló INFOGRAFIKÁT és VIDEÓT is!
Forrás: NAK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Megszökött a Fővárosi Állatkertből egy tarvarjú
A Nyírségben jártak a szegedi erdész technikusok
Vadászfegyverek: forma, anyag, előítélet – és a valóság
Keresd ott, ahol nincsenek!
Drog helyett tigriskölyköt találtak
2026 a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Éve, támogatva ezen ökoszisztémákat és azokat, akik a legelőket fenntartják
Túrázóra lőtt a gondatlan vendégvadász
Rókás konferencia – felvételek, prezentációk!
Új fészkelő madárfaj a Duna-Dráva Nemzeti Park területén
Kálmánka
A vadászat veszélyes üzem!
Zergéket fotóztak Győr-Moson-Sopron vármegyében
Baranya vármegyei vaddisznóban állapította meg az ASP jelenlétét a Nébih
Myxomatózissal kapcsolatos tájékoztatás
Drog helyett tigriskölyköt találtak
Zergék Vas vármegyében
Afrikai sertéspestist azonosítottak elhullott vaddisznóban a Szentendrei-szigeten
Túrázóra lőtt a gondatlan vendégvadász
Ludaskása, ahogy Sántáné Kormos Éva készíti
