Mezőgazdaság
Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszere
Közeledik az egységes kérelem beadásának induló időpontja, így érdemes áttekinteni a követelményeket, előírásokat annak érdekében, hogy ne legyen probléma a támogatások teljes összegének elérésében.
Közeledik az egységes kérelem beadásának induló időpontja, így érdemes áttekinteni a követelményeket, előírásokat annak érdekében, hogy ne legyen probléma a támogatások teljes összegének elérésében – tájékoztatott a NAK.

A Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszerének megszegése az igényelt támogatási összeg csökkentését eredményezheti (Kép: Agrojagernews)
Vélhetően mindenki, aki területalapú támogatást igényel jól ismeri a Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszerét, melyek be nem tartása valamennyi az alábbiakban ismertetett és a gazdálkodó által igényelt támogatási összeg csökkentését eredményezheti a meg nem felelés súlyosságától függő mértékben. A KM ellenőrzése kiterjed a támogatást igénylő földhasználó gazdaságának, mezőgazdasági létesítményeinek teljes területére – beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényelt támogatást. Az előírásokat és követelményeket az egész naptári év során be kell tartani.
Mely támogatások összegeit érintheti a KM előírásrendszerének megsértése?
- az összes közvetlen támogatás így a SAPS+zöldítés; termeléshez kötött támogatások stb.(kivéve a kistermelői támogatási rendszer),
- Agrár-környezetgazdálkodás
- Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, Ökológiai gazdálkodás fenntartása
- Natura 2000 mezőgazdasági területeken nyújtott kompenzációs kifizetések
- Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
- A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás (kiskérődzők kapcsán indított új támogatás is)
- Erdő-környezetvédelmi kifizetések
- Erdősítés támogatása
- Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
- Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
- Szőlő- és borpiaci intézkedések közül a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása, a zöldszüreti támogatás kifizetései, valamint
- UMVP szerinti vidékfejlesztési támogatások (Mezőgazdasági területek erdősítése; Erdő környezetvédelmi intézkedése stb,)
A KM egyik legáltalánosabban ismert eleme a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszere, melyet az 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet foglal össze. Ezen előírások egyik eleme a vetésváltási szabályok rögzítése, mely még mindig sok kérdést vet fel a gazdálkodókban.
Ezen szabályzók szerint ugyanazon területen önmaguk után nem termeszthető a burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint a dinnye, aminek termesztését követően a tökre oltott dinnye sem megengedett. Sokan kérdezik a napraforgó 4 évig történő visszavethetőségét, azonban jelenleg nincs ilyen szabályozás, csak az egymást követő években történő termesztés nem megengedett.
Azonban minden vetésváltási szabályra igaz az, hogy az egységes kérelemben bejelentett bármely másodvetés megszakítja a sort. E szerint tehát egymást követő években is vethető pl. a napraforgó, ha közben legalább 60 napig bármely másodvetés megvalósításra és bejelentésre kerül 15 napon belül. A fenti kultúrák keverékben mehetnek a következő évben, azonban a növényvédelmi kockázatok miatt ennek lehetőségét meg kell fontolni pl. keresztesvirágúak, s azok keverékei.
Önmaga után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék, valamint a tökre oltott dinnye, ami után másodvetés hiányában a dinnye termesztése sem megengedett. E szerint megfelelő a búza-búza-zab-zab formátum is. Másodvetés hiányában nem megengedett a tökre oltott dinnye két évig történő termesztését követően dinnye termesztése vagy a dinnye termesztését követően tökre oltott dinnye termesztése.
A tökre oltott dinnye termesztése esetén a vetésváltási szabályok teljesítése során a 2012-es támogatási évtől alkalmazható az egymás után két évig történő termesztés lehetősége, azzal, hogy amennyiben a helyszíni ellenőrzés során nem azonosítható egyértelműen a termesztett kultúra, úgy az érintett ügyfél az alanyként használt tök vetőmag megvásárlásáról szóló, vagy az oltványok beszerzéséről szóló számlával igazolja a tökre oltott dinnye termesztését.
Önmaga után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukoricafajta, ami után a vetőmag célra termesztett hibridkukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában.
Önmaga után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica, ami után a kukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában.
Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.
A vetésváltási szabályokat nemcsak növényvédelmi szempontból érdemes figyelembe venni és betartani, hanem talajvédelmi okokból is.
A kutatások szerint az „eltérő tápanyagigényű és szervesanyag-hozamú növények váltása kiegyensúlyozott tápanyag-felhasználást és szervesanyag-gazdálkodást tesz lehetővé. Egyes növények termesztése során jelentkező hátrányok (pl. apró magvú növények – finom magágyigény, elporosodás; napraforgó – növényvédelmi problémák) más növények előnyös tulajdonságaival (pl. fehér mustár – lazító és szerkezetjavító hatás, olajretek – fonálféreg-gyérítő hatás) ellensúlyozni lehet.
– A növények művelési mélységigénye, gyökerezési mélysége különböző, ennek megfelelően a tápanyagokat is eltérő mélységből veszik fel. A gyökérzóna változatos kihasználása esetén megelőzhető egyes rétegek tápanyagban való elszegényedése, illetve biológiai életének hanyatlása.
– A vetésváltás a fizikai talajdegradáció megelőzésének és csökkentésének egyik hatékony eszköze. A szél- és a vízerózió mérséklésének többletköltséggel nem járó módszere a felszín növényekkel és maradványaikkal való borítása lehető hosszú ideig. A növények eltérő gyökerezési mélysége alapján változó alapművelési mélység a talajtömörödés megelőzésének egyik praktikus fogása. Kisebb tömörödési kár talajlazító növények termesztésével is enyhíthető..
– A vetésváltás az integrált növénytermesztés és az ökológiai gazdálkodás előfeltétele. A kémiai szerek korlátozott alkalmazásának vagy teljes elhagyásának kockázata csak vetésváltással csökkenthető. Ugyanakkor az intenzív gazdálkodás biztonsága sem tartható fenn vetésforgó nélkül.” Forrás: Földművelés és földhasználat
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


