Keressen minket

Mezőgazdaság

Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszere

Print Friendly, PDF & Email

Közeledik az egységes kérelem beadásának induló időpontja, így érdemes áttekinteni a követelményeket, előírásokat annak érdekében, hogy ne legyen probléma a támogatások teljes összegének elérésében.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Közeledik az egységes kérelem beadásának induló időpontja, így érdemes áttekinteni a követelményeket, előírásokat annak érdekében, hogy ne legyen probléma a támogatások teljes összegének elérésében – tájékoztatott a NAK.

A Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszerének megszegése az igényelt támogatási összeg csökkentését eredményezheti (Kép: Agrojagernews)

Vélhetően mindenki, aki területalapú támogatást igényel jól ismeri a Kölcsönös megfeleltetés (KM) előírásrendszerét, melyek be nem tartása valamennyi az alábbiakban ismertetett és a gazdálkodó által igényelt támogatási összeg csökkentését eredményezheti a meg nem felelés súlyosságától függő mértékben. A KM ellenőrzése kiterjed a támogatást igénylő földhasználó gazdaságának, mezőgazdasági létesítményeinek teljes területére – beleértve azokat a táblákat is, melyekre nem igényelt támogatást. Az előírásokat és követelményeket az egész naptári év során be kell tartani.

Mely támogatások összegeit érintheti a KM előírásrendszerének megsértése?

  • az összes közvetlen támogatás így a SAPS+zöldítés; termeléshez kötött támogatások stb.(kivéve a kistermelői támogatási rendszer),
  • Agrár-környezetgazdálkodás
  • Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, Ökológiai gazdálkodás fenntartása
  • Natura 2000 mezőgazdasági területeken nyújtott kompenzációs kifizetések
  • Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések
  • A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás (kiskérődzők kapcsán indított új támogatás is)
  • Erdő-környezetvédelmi kifizetések
  • Erdősítés támogatása
  • Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása
  • Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások
  • Szőlő- és borpiaci intézkedések közül a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása, a zöldszüreti támogatás kifizetései, valamint
  • UMVP szerinti vidékfejlesztési támogatások (Mezőgazdasági területek erdősítése; Erdő környezetvédelmi intézkedése stb,)

A KM egyik legáltalánosabban ismert eleme a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásrendszere, melyet az 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet foglal össze. Ezen előírások egyik eleme a vetésváltási szabályok rögzítése, mely még mindig sok kérdést vet fel a gazdálkodókban.

Ezen szabályzók szerint ugyanazon területen önmaguk után nem termeszthető a burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint a dinnye, aminek termesztését követően a tökre oltott dinnye sem megengedett. Sokan kérdezik a napraforgó 4 évig történő visszavethetőségét, azonban jelenleg nincs ilyen szabályozás, csak az egymást követő években történő termesztés nem megengedett.

Azonban minden vetésváltási szabályra igaz az, hogy az egységes kérelemben bejelentett bármely másodvetés megszakítja a sort. E szerint tehát egymást követő években is vethető pl. a napraforgó, ha közben legalább 60 napig bármely másodvetés megvalósításra és bejelentésre kerül 15 napon belül. A fenti kultúrák keverékben mehetnek a következő évben, azonban a növényvédelmi kockázatok miatt ennek lehetőségét meg kell fontolni pl. keresztesvirágúak, s azok keverékei.

Önmaga után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék, valamint a tökre oltott dinnye, ami után másodvetés hiányában a dinnye termesztése sem megengedett. E szerint megfelelő a búza-búza-zab-zab formátum is. Másodvetés hiányában nem megengedett a tökre oltott dinnye két évig történő termesztését követően dinnye termesztése vagy a dinnye termesztését követően tökre oltott dinnye termesztése.

A tökre oltott dinnye termesztése esetén a vetésváltási szabályok teljesítése során a 2012-es támogatási évtől alkalmazható az egymás után két évig történő termesztés lehetősége, azzal, hogy amennyiben a helyszíni ellenőrzés során nem azonosítható egyértelműen a termesztett kultúra, úgy az érintett ügyfél az alanyként használt tök vetőmag megvásárlásáról szóló, vagy az oltványok beszerzéséről szóló számlával igazolja a tökre oltott dinnye termesztését.

Önmaga után legfeljebb három évig termeszthető: dohány, valamint az összes kukoricafajta, ami után a vetőmag célra termesztett hibridkukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában.

Önmaga után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica, ami után a kukorica termesztése sem megengedett másodvetés hiányában.

Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.

A vetésváltási szabályokat nemcsak növényvédelmi szempontból érdemes figyelembe venni és betartani, hanem talajvédelmi okokból is.

A kutatások szerint az „eltérő tápanyagigényű és szervesanyag-hozamú növények váltása kiegyensúlyozott tápanyag-felhasználást és szervesanyag-gazdálkodást tesz lehetővé. Egyes növények termesztése során jelentkező hátrányok (pl. apró magvú növények – finom magágyigény, elporosodás; napraforgó – növényvédelmi problémák) más növények előnyös tulajdonságaival (pl. fehér mustár – lazító és szerkezetjavító hatás, olajretek – fonálféreg-gyérítő hatás) ellensúlyozni lehet.

– A növények művelési mélységigénye, gyökerezési mélysége különböző, ennek megfelelően a tápanyagokat is eltérő mélységből veszik fel. A gyökérzóna változatos kihasználása esetén megelőzhető egyes rétegek tápanyagban való elszegényedése, illetve biológiai életének hanyatlása.

– A vetésváltás a fizikai talajdegradáció megelőzésének és csökkentésének egyik hatékony eszköze. A szél- és a vízerózió mérséklésének többletköltséggel nem járó módszere a felszín növényekkel és maradványaikkal való borítása lehető hosszú ideig. A növények eltérő gyökerezési mélysége alapján változó alapművelési mélység a talajtömörödés megelőzésének egyik praktikus fogása. Kisebb tömörödési kár talajlazító növények termesztésével is enyhíthető..

– A vetésváltás az integrált növénytermesztés és az ökológiai gazdálkodás előfeltétele. A kémiai szerek korlátozott alkalmazásának vagy teljes elhagyásának kockázata csak vetésváltással csökkenthető. Ugyanakkor az intenzív gazdálkodás biztonsága sem tartható fenn vetésforgó nélkül.” Forrás: Földművelés és földhasználat

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.

A kárhányadok alakulása a főbb mezőgazdasági biztosítási csoportoknál Magyarországon, 2019–2023

A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.

A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.

A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.

A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom