Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Az új vetésváltási és ugaroltatási szabályokra is figyelni kell a jövő évi vetési tervek elkészítésénél

Print Friendly, PDF & Email

A NAK közleményt adott ki az új vetésváltási és ugaroltatási szabályokról

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság nemrég egyértelművé tette: 2024-re nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy gazdálkodóiknak átmeneti mentességet biztosítsanak a vetésváltás és a nem termelő területek kijelölésének új szabályai alól. Így jövőre életbe lépnek a jóváhagyott magyar KAP Stratégiai Tervben foglalt szabályok. A termelőknek ezért már a szigorúbb szabályok alapján kell megtervezniük a jövő évi vetést, amiben segítségükre lehet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kiadvány is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Elindultak az őszi vetések, és a legtöbb gazdaságban már formálódnak a jövő évi vetéstervek is.
A termelők részéről a korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel ez a feladat, hiszen a jövő évtől életbe lépnek az új Közös Agrárpolitika vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére – köztük az ugaroltatásra – vonatkozó szabályai.

Az idei évben a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre. Hazánk – több más uniós tagállammal együtt – kérte Brüsszeltől, hogy 2024-re is terjessze ki a derogációt, vagyis adjon mentességet a termelőknek a szigorú vetésváltási és a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó előírások alól, az EB azonban egyértelművé tette, hogy az előttünk álló esztendőben már az új KAP szabályai szerint kell gazdálkodniuk a termelőknek.

További részletekért kattintson a fényképre!

Annak érdekében, hogy a termelők könnyebben eligazodjanak az új támogatási szabályok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban számos kiadványt készített. Ezek egyike a feltételesség szabályrendszerének részleteit ismerteti. A tájékoztató kiadványt ugyan már a 2023-as egységes kérelem benyújtási időszak előtt megismerhették az érintettek, azonban most nyertek igazán aktualitást a benne található információk. Az őszi és a jövő évi vetésszerkezetek tervezésénél komoly segítséget jelenthet a termelőknek a kiadvány, amely a feltételesség összes elemére kiterjed.

Az új szabályrendszer egyik legfontosabb kritériuma, amelyre figyelni kell, a vetésváltásra vonatkozik. Az úgynevezett Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 7-es előírás szerint a fő szabály az éves vetésváltás betartása a szántóterületeken, vagyis két egymást követő évben nem vethetnek azonos növénykultúrát az adott parcellán a termelők. Ugyanakkor, ha a két főnövény között másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül. A másodvetést az adott évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül – legkésőbb október 31-ig – el kell vetni és a vetést követően 15 napon belül bejelenteni. A másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell tartoznia, így például őszi búza és tavaszi búza nem megfelelő a vetésváltás szabályai szempontjából.

Fontos szabály, hogy az üzemen belül a vetésváltással érintett területekbe nem kell beleszámítani az évelő szántóföldi kultúrákkal borított területet, beleértve az ideiglenes gyepet, mely a feltételesség esetében szántónak minősül, a víz alatt álló kultúrákkal borított területet, illetve a parlagon hagyott területet. Az ökológiai gazdálkodás szerint tanúsított területeket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek ezen előírásoknak.

Az uniós szabályozás a vetésváltás teljesítése tekintetében lehetőséget ad a gazdálkodóknak némi rugalmasságra. Így – néhány kivételtől eltekintve – elegendő a szántóterületek legalább 33,33%-án megvalósítani a vetésváltást és emellett biztosítani, hogy három éven belül a gazdaság minden szántóterületén megvalósul a vetésváltás úgy, hogy a három év alatt legalább egyszer különböző főnövényt termeszt, mint a másik két évben. Ezt a rugalmasságot ugyanakkor a burgonya, a napraforgó, a káposztarepce, a szójabab, a cukorrépa, az olajtök, valamint a dinnye esetében nem lehet alkalmazni. A termelőknek tehát figyelniük kell arra, hogy ha az idei évben a felsorolt növények valamelyikét vetették egy adott táblán, akkor a 2024-es egységes kérelemben ugyanazon táblára nem jelenthetik ugyanazt a növényt. Ez a 10 hektárnál kisebb összes szántóterülettel rendelkező gazdálkodókra is vonatkozik, a másodvetés alkalmazása azonban ebben az esetben is megtöri a sort.

A másik fontos előíráscsoport, a HMKÁ 8-as előírás, amely meghatározza a nem termő területek és tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Az előírás ezen felül a védett tájképi elemek megőrzését is tartalmazza, illetve költési és fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is. Ebben az előírásban a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható. Az első esetben a szántóterület legalább 4 százalékának kifejezetten nem termelő területnek, vagy nem termelő tájképi elemnek kell lennie, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is. A második esetben a szántóterület 7 százalékára vonatkozik a megkötés, ebbe a 7 százalékba azonban a parlagon hagyott területek és a tájképi elemek mellett beleszámítható a növényvédő szerek használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés, illetve a nitrogénmegkötő növények is. Ez utóbbi az összes szántóterület 4 százaléka lehet.

Az előírásokban foglalt választott kötelezettségek teljesítése esetén a tájképi elemek külön súlyozási tényezővel rendelkeznek, emiatt az elszámolható területméretet a terület és a súlyozási tényező szorzata adja. Az új rendszerben minden tájképi elemet kizárólag a mezőgazdasági parcella részeként lehet bejelenteni, elszámolni és igényelni. Védett tájképi elem a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, a gémeskút, a kunhalom, a terasz és a kis kiterjedésű tó. A nem termelő tájképi elemek közé sorolható – a védett tájképi elemek mellett – a fás, cserjés sáv, a táblaszegély, a vízvédelmi sáv, a kis vizes élőhely, az erózióvédelmi sáv, illetve a nem termelő beruházással létrejött erózióvédelmi létesítmény. Ez utóbbiak legfeljebb a tába 50%-át foglalhatják el.

Az előírás szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról. A parlagon hagyott területen megengedett a tisztító kaszálás, a szárzúzás és a tisztító legeltetés, azonban a kaszálék lehozatala tilos augusztus 31-ig.

A nem termelő tájképi elemek és területek minimális arányára vonatkozó előírása alól – a vetésváltáshoz hasonlóan – mentesülnek azok a gazdaságok, amelyek tíz hektárnál kevesebb szántót művelnek, a támogatható mezőgazdasági területük több mint 75%-a állandó gyepterület, a szántóterület több mint 75%-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény, hüvelyes növények, vagy ezek kombinációjának termesztésére használják.

A Feltételesség szabályrendszere című NAK kiadvány az alábbi linken érhető el: https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7032-a-feltetelesseg-szabalyrendszere-a-2023-2027-es-tamogatasi-idoszakban/file

A feltételességről szól tájékoztató: https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7411-tajekoztato-a-hmka-eloirasokrol-2023/file

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Elkezdődött a dohány betakarítása

Print Friendly, PDF & Email

Megközelítőleg 2800 hektáron elindult a betakarítás:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt évek átlagát tekintve csaknem 700 termelő mintegy 2.800 hektáron 5.000-6.000 tonna dohányt termel évente. Az ágazat a feldolgozásban dolgozókkal együtt, mintegy 10.000-12.000 fő részére biztosított megélhetést – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai dohány termelés Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében összpontosul. Az Agrárminisztérium az idei év tavaszán 2,7 milliárd forint célzott támogatással járult hozzá az ágazatban működő gazdaságok eredményességéhez. Emellett természetesen az érintettek a hazai és uniós forrású egyéb agrártámogatási konstrukciókhoz is hozzáférnek. Így ők is jogosultak lehetnek különböző közvetlen támogatásokra, vagy akár vidékfejlesztési forrásokra is. A tárca az elmúlt években arra törekedett, hogy kiszámítható segítséget nyújtson a dohánytermelőknek, ezzel is segítve a termelés és a szektor kapcsolódó foglalkoztatási képességének megőrzését – tette hozzá Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy tavasszal került sor az uniós szabályok által lehetővé váló úgynevezett bázisfrissítésre. Kiosztották ugyanis a 2018-as éven alapuló történelmi bázisjogosultságokat. Ez lehetőséget teremt arra, hogy hazai költségvetésből, az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatások segítségével a korábbiakhoz képest nagyobb arányban juthassanak megfelelő forráshoz a valódi dohánytermelő tevékenységet folyató gazdák – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A marhahúsexport közel 20 százalékkal csökkentexport közel 20 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a nemzetközi marhahúsexportról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az USA marha- és borjúhúskivitele 4,9 százalékkal maradt el 2024 első öt hónapjában az előző év azonos időszakának mennyiségétől. Az élő szarvasmarha exportja 5,2 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, a fő célpiacra, Kanadába 9,1 százalékkal több élő állat került. Az USA marha- és borjúhús-behozatala 19,5 százalékkal, az élőszarvasmarha-importja 18,7 százalékkal nőtt ezzel egy időben.

Fotó: AKI  

A Brazil Marhahúsexportőrök Szövetségének (ABIEC) adatai szerint Brazília marhahúskivitele 1 millió 74 ezer tonna volt 2024 első öt hónapjában, ami 34,4 százalékos bővülést jelentett a tavaly január–májusi mennyiséghez képest. Kínába 472,5 ezer tonna brazil marhahús került, ami 25,4 százalékkal több a 2023 január–májusában szállított volumennél.

Ábra: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 13,2 százalékkal bővült (24,9 ezer tonna), értéke 8,4 százalékkal emelkedett 2024 január–áprilisában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Lengyelország voltak. Magyarország élőmarha-importja 14,4 százalékkal 7,4 ezer tonnára, értéke 18,1 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Németországból és Olaszországból származott. A marhahúsexport mennyisége 18,8 százalékkal (2,8 ezer tonna), értéke 19,9 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 13,7 százalékkal (4,4 ezer tonna), értéke 6 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Nébih a nyár folyamán is fejleszti az eGN-t

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH nyáron is fejleszti az elektronikus Gazdálkodási Naplót

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Folyamatos az elektronikus Gazdálkodási Naplót érintő fejlesztői munka a nyár során is, melynek eredményeként a Nébih újabb frissítésekkel teszi egyre könnyebbé a gazdálkodók eGN-ben való adminisztrációs feladatait.

Az aktuális fejlesztéseknek köszönhetően többek között egyszerűbbé vált a tábla keresése a termőhely örökítés során, ismét felvehetőek a korábban lezárt jogosultságok, valamint a továbbiakban jelölhető lesz az őszi növénykultúra a hasznosítás űrlapon.

  1. Az előző évről történő termőhely örökítés során immáron rá lehet keresni az örökítendő termőhelyek tábla azonosítójára és EK számára, így könnyítve az adott tábla keresését.
  2. A legeltetés műveletnél szűkítve lett a megadható állatfajok listája a legeltethető fajokra.
  3. A félreértések elkerülése érdekében, a hivatal módosította a jogosultságokhoz tartozó dátummezők elnevezését a „Termőhely adatok rögzítése” ablakban. Fontos, hogy ezek a technikai mezők nem a jogcímek vállalására vonatkozó dátumot, hanem a jogcím rögzítésének dátumát tartalmazzák, és kitöltésük a jogcím felvételével automatikusan történik. A jogcím arra az évre vonatkozik, amelyik naplóban szerepel, függetlenül attól, hogy a jogosultság felvétele mikor történt!
  4. Sor került az „Egyéb” növényvédő szer megadásának kivezetésére is. A fejlesztésnek köszönhetően kizárólag a listában szereplő készítmények kiválasztására van lehetőség. Amennyiben a legördülő listában a gazdálkodó nem találja a keresett növényvédő szert, először ellenőrizze, hogy valóban növényvédelmi hatású készítményről van-e szó. Ebben segítséget nyújtanak a Nébih keresője is: https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso
    Amennyiben a rögzítendő növényvédő szer valóban nem szerepel az eGN listában, a készítmények felvételét az egn@nebih.gov.hu címen lehet kérvényezni.
  5. Folyamatban van a naplóvezetés naptári évre történő átállítása, melynek első fejlesztési lépéseként megvalósult az őszi (következő évi) növénykultúra hasznosítás űrlapon való jelölhetősége. A későbbiekben az ott jelölt hasznosításokat a termőhellyel együtt csoportosan át lehet majd másolni a következő évi naplóba.
  6. A frissítési csomaggal hibajavításokat is végzett a hivatal: az ’I-m” rövidítés beírásával kereshetővé vált az I-Maza növényvédő szer. Emellett a „Termőhely adatok rögzítése” ablakban, korábban lezárt jogosultság ismételt felvételénél az eddig inaktív „+” jel aktiválására is sor került. Ezáltal az egyszer már lezárt jogosultságok ismét felvehetővé váltak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom