Szeptember elejére mind műholdas, mind termelői adatszolgáltatáson nyugvó agrárkamarai termésbecslési adatok rendelkezésre állnak a hazai kukorica és napraforgó esetében. Előbbinél az elmúlt 15 év harmadik legalacsonyabb termése várható 5,1 millió tonnával, de ez mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Vármegyénként is bemutatásra kerül a 2024. évi vetésterület és az aszálykárra bejelentett területek nagysága, valamint a becsült terméshozam és termésmennyiség, az adatokból pedig látszik a jelentős különbség hazánk egyes tájainak helyzete között. A nyári aszály az egész délkelet-európai régiót felperzselte a műholdas adatok alapján.

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) augusztus közepi adataival a műholdas elemzés alapján a júliusban becsültekhez képest kukorica esetében 6,46 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,7 tonna/hektárra módosította a július közepi 6,77 tonna/hektár, illetve 2,73 tonna/hektár terméshozam előrejelzését Magyarországra nézve.

Az augusztus közepét követő időszakban régiónk időjárása továbbra is kedvezőtlenül alakult, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember 3-i végleges termésbecslése megerősíti a már augusztusban is látható folyamatokat. A végleges, termelői adatszolgáltatáson nyugvó becslés alapján kukoricánál 874 ezer hektárról 5,9 tonna/hektár országos átlaghozammal 5,15 millió tonna termés, napraforgónál 680 ezer hektárról 2,54 tonna/hektáros országos átlaghozammal 1,72 millió tonna termés várható idén.

A kukoricatermés mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket.

Országosan a 874 ezer hektár kukorica területből 214 ezer hektár után tettek a gazdálkodók aszálybejelentést, napraforgó esetében a 680 ezer hektárból 125 ezer hektár után. Előbbi esetében az alábbi link alatt táblázatban vármegyénként is bemutatásra kerül a 2024. évi vetésterület és az aszálykárra bejelentett területek nagysága, valamint a becsült terméshozam és termésmennyiség. A legalacsonyabb termésátlag Csongrád-Csanád vármegyében került jelzésre 4,1 tonna/hektárral, a legmagasabb átlaghozam pedig Vas vármegyében 8,3 tonna/hektárral.

Már előrehaladottan zajlik a napraforgó betakarítása, és megindult a kukoricáé is, hetekkel korábban kezdődött a betakarítás. A jelenlegi kilátásokhoz képest majd a végleges betakarítási adatok nyújtanak pontosabb képet, de az már biztosan kijelenthető, hogy az aszály nagyon jelentős károkat okozott a hazai kukoricában és napraforgóban. A KSH adatai szerint az elmúlt 15 évet tekintve egyedül 2012-ben (4,8 millió tonna) és 2022-ben (2,8 millió tonna) volt ennél alacsonyabb a kukorica terméskilátása Magyarországon, amelynek 6,3 és 8,4 millió tonna között ingadozott a termésmennyisége az utóbbi években.

Nem csak Magyarországot, hanem az egész délkelet-európai régiót rendkívüli nyári aszály sújtotta, július közepéhez képest Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzése 14 százalékkal (4,64 t/ha), a napraforgóé 3 százalékkal (2,11 t/ha), Romániában pedig 6 százalékkal (3,83 t/ha), illetve 5 százalékkal (1,86 t/ha) csökkent. Az EU egészét tekintve kukorica esetében 7,03 tonna/hektár, a napraforgó esetében 2,04 tonna/hektár hozamot jelzett augusztus közepén a JRC.

Forrás: AM

Gyümölcs, valamint gyógy- és fűszernövény ültetvény telepítésének támogatására szeptembertől 10-től; a kertészeti üvegházak, hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók fejlesztéséhez és a kapcsolódó post-harvest fejlesztések támogatására pedig szeptember 24-től nyújthatók be a támogatási kérelmek – mondta Feldman Zsolt pénteken Szentesen, a XIII. Magyar Paprika Napján.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette, hogy a kertészeti ágazaton belül a hajtatásos termesztésben előállított friss zöldségfélék iránti piaci kereslet emelkedik, melynek kielégítéséhez folyamatos termelés és szállítás szükséges, ezért is indokolt a növényházi termesztőkapacitás növelése, korszerűsítése. A fedett termesztőfelületek a megváltozott klimatikus viszonyok között nagy termelésbiztonságot adnak.

Feldman Zsolt szerint ennek legfontosabb kormányzati eszköze az új, innovatív és környezetbarát termesztési és termelési technológiák elterjesztésének, valamint fejlesztésének támogatása, az energiafelhasználás hatékonyságának javítása. A kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post-harvest fejlesztések pályázati felhívás keretösszege 50 milliárd forint. Ezen túlmenően a Közös Agrárpolitika Stratégia Tervének keretei között az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására 25,2 milliárd forint fordítható.

A felhívások és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók – hívta fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy több, mint 7000 beruházást sikerült támogatni a kertészeti ágazatban azzal, hogy 185 milliárd forint forrás odaítéléséről született döntés 2015 óta a Vidékfejlesztési Programban. A támogatást a nyertes pályázók technológiafejlesztésre, gépbeszerzésre, üveg- és fóliaházak létesítésére, ültetvénytelepítésre, gomba- és hűtőházak létrehozására fordíthatták.

Előadásában méltatta a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének példamutató munkáját a zöldség-gyümölcs ágazatban, amelyben hazánkban 49 zöldség-gyümölcs termelői szervezet működik 4 ezer termelővel. Ezek kiemelt támogatása mellett a kormány is elkötelezett, 2023-ban 4,1 milliárd forint nemzeti támogatás, illetve 1,6 milliárd forint uniós pénzügyi támogatás került kifizetésre célzottan számukra a termelők piaci pozícióját javító beruházásokra, kutatásra, tanácsadásra, képzésekre vagy éppen promócióra.