Vadászat
Szakmai konferencia az erdei vadkár csökkentéséért – fókuszban a vadhatás-monitoring
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2025. november 26-án szakmai konferenciát szervez
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keretében működő KAP-hálózat Zöld Támogató Egység és a NAK Erdészeti Szakértői Hálózata az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum tevékenységéhez kapcsolódóan a címben megjelölt témában szakmai konferenciát szervez.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A vadhatások monitorozása és az eredményeknek a vadállomány-szabályozásban való alkalmazási lehetőségei az elmúlt években többször az erdészeti ágazati fórumok napirendjére került, annak módszertanával és alkalmazási lehetőségeivel több kutatóintézet is foglalkozik. Az eljárás szakmai tartalmáról a 2020. évi FEHOVA kiállításon e témában szervezett vadgazdálkodási konferencián hallhattunk, majd az azt követően összeállított cikkünkben olvashattunk bővebben. A téma később a KAP tervezés során is felmerült, a módszer gyakorlati kipróbálásához reményeink szerint hamarosan támogatás is igényelhető lesz.
A vadhatás-monitoring az idei évben az erdészeti klímaadaptációhoz kapcsolódóan is hangsúlyosan felmerült. A megváltozott környezeti feltételek közepette az erdősítések egyre nagyobb környezeti kockázatoknak vannak kitéve, márpedig az erdők felkészítése a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira – pl. faállományok elegyítése, természetes erdőfelújítás, klímarezisztens szaporítóanyag felhasználása, új fafajok alkalmazása – jellemzően az erdősítési tevékenységekhez kapcsolódnak. A vadkárok így az eddigieknél lényegesen nagyobb tehertételt jelentenek az erdőgazdálkodók számára, amely ellen az eddigi módszerekkel ráadásul egyre körülményesebb védekezni. Egyre több erdőterületet kellene bekeríteni, ami sem anyagilag, sem szakmailag nem tartható.
A vadhatás-monitoring tevékenység körvonalazódó módszertana sok tekintetben változott az öt évvel ezelőttihez képest. A bemutatása és széles körű szakmai megvitatása céljából így időszerű egy újabb konferenciát és fórumot szervezni, melyre „Vadkár csökkentése erdei vadhatás-monitoringgal – Vadhatás-monitoring eljáráson alapuló döntéstámogató rendszer szükségessége és lehetőségei az erdei vadkár csökkentése érdekében” címmel kerül sor.
A konferencia célja, hogy fórumot biztosítson az erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás szakemberei számára a vadhatás-monitoring szerepének megvitatására, különös tekintettel az erdei vadkár mérséklésére. A vadhatás-monitoring – vagyis a vadállomány által okozott hatások folyamatos megfigyelése és értékelése – kulcsfontosságú eszköz a fenntartható erdőgazdálkodásban, természetvédelemben és mezőgazdaságban.
A program során neves előadók osztják meg tapasztalataikat az erdő- és vadgazdálkodás gyakorlati harmonizálásáról, a vadkárok gazdasági hatásairól, valamint a tolerálható nagyvadlétszám kérdéséről. A délelőtti előadásokat követően kerekasztal beszélgetés és fórum biztosít lehetőséget a szakmai eszmecserére.
A téma a KAP-hálózat Zöld Támogató Egység számára is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a fenntartható erdőgazdálkodás és a klímaadaptáció előmozdítása alapvető célkitűzései közé tartozik. A vadhatás-monitoring alkalmazása hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez, a természeti erőforrások védelméhez, valamint a KAP környezeti céljainak hatékony megvalósításához.
A rendezvény helyszíne: Erdészeti Információs Központ, Budapest, Budakeszi út 91.
A rendezvény időpontja: 2025. november 26.
A rendezvény részletes programját a MEGHÍVÓ tartalmazza
A rendezvényen személyesen és online módon is részt lehet venni. A részvétel ingyenes, de előzetes REGISZTRÁCIÓHOZ kötött.
A rendezvény akkreditált szakmai képzésként szolgál az erdészeti szakszemélyzet és szaktanácsadók számára.
Forrás: NAK / KAP-hálózat Zöld Támogató Egység – NAK Erdészet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


