Keressen minket

Mezőgazdaság

Talajlakó kártevők és a mezei rágcsálók elleni védekezés ökológiai gazdaságokban

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

ÖMKi: Bár még nincs vége a télnek és hajnalban még gyakran fagyos a határ, a vegetációs időszak kezdete egyre közelebb van. Ezzel együtt megkezdődik a kártevők, kórokozók és gyomnövények elleni folyamatos küzdelem is. Jelen időszakban már esedékes a talajlakó károsítók elleni védekezés előkészülete és – ha eddig még nem tettük volna meg – a különféle mezei rágcsálók (mezei pocok, különböző egerek) elleni védekezés is.

A talajlakó kártevők, így a drótférgek és a pajorok elleni védekezés kulcsa a megfelelő információ beszerzése ezen károsítók jelenlétéről, mennyiségéről talajainkban. Most ezek a kártevők még a talaj mélyebb rétegeiben tartózkodnak, de érzik a talaj hőmérsékletének emelkedését és azon vannak, hogy a vetés idejére már eljuthassanak a kikelt növények gyökérzónájába. Mennyiségüket, jelenlétüket mindenképpen ismernünk kell ahhoz, hogy a védekezés szükségességéről, illetve annak lehetséges módjairól dönthessünk.

Drótférgek

Drótférgek (Kép: ÖMKi)

A különböző talajlakó károsítók kimutatására két lehetséges megoldás is a gazdálkodók rendelkezésére áll. Az egyik a talajból különböző mintavevő eszközök (ásó, hengeres talajmintavevő) segítségével a talajmintából a károsítók manuális megkeresése és leszámlálása. Ez a módszer a jelenlegi erősen nedves talaj állapotok mellett nem igazán hatékony. Meglehetősen lassú is, és talajmintázó gép használata esetén hatalmas taposási kárral, talajszerkezet rombolással járhat.

Drótféreg kártétel tünetei fiatal kukoricán

Drótféreg kártétel tünetei fiatal kukoricán (Kép: ÖMKi)

Kibontott vermikulitos talajcsapda

Kibontott vermikulitos talajcsapda (Kép: ÖMKi)

A másik megoldás a talajlakó károsítók csapdázása. Ha már a hegy nem szívesen megy Mohamedhez ebben a sárdagasztós környezetben, akkor Mohamedet (illetve a károsítókat) kell rávenni arra, hogy menjenek el a hegyhez, azaz gyülekezzenek egy olyan helyen, ahol kényelmesen meg lehet számolni őket. Erre szolgál a vermikulitos talajcsapda. Egy araszos átmérőjű virágcserépben vermikulit (laza, lemezes szerkezetű, könnyű agyagásvány), csírázó búza és kukoricaszemek keverékét helyezzük el a talajban, majd ezt fedjük le fekete fóliával. A csírázó magokból származó széndioxid és a fekete fólia alatt felmelegedő
közeg hatására kb. két hét alatt a közelben, a csapda körüli kb. 1 m2-en levő károsítók biztosan a csapdába vándorolnak. Feltéve, hogy nincs szibériai hideg. Kiemelve a cserepet akár otthon, emberibb körülmények között is meg lehet számolni az összegyűlt kártevőket.
Ha extrém sok (több, mint 5 pajor és drótféreg csapdánként) károsítót találunk, úgy érdemes megfontolni, hogy szabad-e a kapásnövényeket vetni az adott táblába, mivel a kártevők száma alapján komoly kártételre számíthatunk. Célszerű lehet ilyenkor egy korai keresztes virágú zöldtrágya után egy rövid tenyészidejű fajtával elvetni az illető kapás kultúrát. A drótférgek, azaz a pattanóbogarak lárvái lárvaként több éven keresztül fejlődnek, télen a mélyebb rétegekbe, a tenyészidőben a talajfelszín közelébe húzódnak. Több tápnövényük van, legnagyobb kárt a tavasszal vetett kapásnövényekben, kukoricában, napraforgóban, burgonyában, cukorrépában teszik. Gyakorlati megfigyelésen alapuló tapasztalat, hogy keresztesvirágú növényekkel végzett zöldtrágyázás ritkítja a drótférgeket. Átálló gazdaságokban, ahol talajélet még nem elég aktív, a zöldtrágya biomassza  talajba keverésével egyidejűleg nitrogént is tartalmazó tápanyagutánpótló készítményt vagy cellulózbontó és nitrogénmegkötő baktériumokat is tartalmazó úgynevezett tarlóbontó mikrobiológiai készítményt (pl. Bactofil Cell, Biofil Szárbontó, Phylazonit tarlóbontó) célszerű használni, a pentozánhatás elkerülése érdekében.

Pajor a csapdában

Pajor a csapdában

Súlyos talajlakó kártevő fertőzés esetén most még van lehetőségünk úgy is dönteni, hogy a tág térállású, kapás kultúrákat olyan táblákba vetjük, amelyekben jóval kisebb a fertőzés és a fertőzött területeken valamilyen kis sortávolságú, sűrű vetésű növény termesztését kíséreljük meg. A kártevők itt is jelen lesznek, kárt is fognak okozni, de ez kevésbé lesz súlyos és látványos, mint pl. a kukorica, vagy a napraforgó esetében.

A talajlakó károsítók ellen vannak a bio termesztés körülményei között engedélyezett készítmények is. Rovar parazita fonálférgek, gombák, baktériumok alkotják ezt a biológiai védekezésre is alkalmas készítmény csoportot, ugyan többségük termésnövelő anyagként van engedélyezve. Felhasználás előtt alaposan tanulmányozni érdemes a termék felhasználhatósági feltételeit. Pl. a Trifender Pro a talajból fertőző kórokozók ellen, a BORA WP pedig a talajban élő rovarlárvák ellen hatásos. A védekezésnek ugyanakkor nem most van itt az ideje, hiszen a kártevők még mélyen, a talaj alsó rétegeiben tartózkodnak. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ezek a készítmények csak kellően nedves talajállapotok mellett tudnak kellően hatékonyak lenni. Ez a jelenlegi, erősen víztöbblettől terhelt időszakban nem jelenthet problémát.

A most konkrét veszélyt jelentő károsítók egyik legfontosabb csoportja a mezei rágcsálóké. Bár az idei tél nem volt kegyes hozzájuk, a nedves, csapadékos, ködös időjárás eléggé leapasztotta a számukat, de helyenként még mindig jelentős rágcsáló populációk garázdálkodnak a szántóföldeken. Az ellenük való védekezésnek azért a kora tavasz az egyik fontos időszaka, mert ezek a kártevők a tél folyamán nem szaporodtak, csak a természetes ellenségek apasztották a számukat. Populációjuk most van a mélyponton. Most, a tavasz kezdetén viszont megindul a mezei pocok (Microtus arvalis) és más mezei rágcsálók intenzív szaporodása. Azt, hogy intenzív, azt ténylegesen szó szerint kell érteni! Egy mezei pocok, vagy egy güzüegér (Mus spicilegus) utódainak száma egy év alatt ugyanis százas nagyságrendű is lehet.

Frissen kitatarított járat - Itt mezei pocok lakik

Frissen kitakarított járat – Itt mezei pocok lakik (Kép: ÖMKi)

A mezei rágcsálók nem csak egyszerűen ott teremnek a szántóföldeken, hanem olyan bolygatatlan talajú területekről vándorolnak be, ahol a terület eltartó képessége, vagy a rágcsáló populáció nagy mérete miatt már nem jut élelem vagy élettér a fiatal egyedek számára. Jellemzően öreg pillangós állományok, gyepek, illetve a szántóföldek ruderális környezete az, ahonnan a rágcsálók terjedése megindul.

Súlyos mezei pocok kártétel

Súlyos mezei pocok kártétel (Kép: ÖMKi)

A talajlakó kártevőkhöz hasonlóan a rágcsálók mennyiségét is célszerű felmérni. Ezt lehet adott területen, pl. 100 m2-en az összes létező járat betaposásával, majd egy nap múlva a kibontott, azaz lakott járatok számának leszámolásával megejteni. Tapasztalt gazdáknak elegendő lehet a külső jelek alapján megbecsülni adott területen a lakott járatok számát. Ha a járat frissen van takarítva, kitaposott „pocoksztráda” vezet a nyílásához, netán látjuk is eltűnni benne a rágcsálót, akkor az biztosan lakott járat.

A rágcsálók ellen a legolcsóbban és meglepően nagy hatékonysággal lehet védekezni a természetes ellenségek állománykorlátozó, apasztó szerepének segítésével. Amelyik pockot, vagy egeret a baglyok, ölyvek, vagy a nyest, menyét, róka, stb. megette, az biztos, hogy már nem fog szaporodni és a szántóföldön károkat okozni.

Szürke gémek öreg vöröshere állományban pocokra vadásznak

Szürke gémek öreg vöröshere állományban pocokra vadásznak (Kép: ÖMKi)

Legegyszerűbben úgy tudjuk segíteni az agrár ökoszisztéma számunkra most rendkívül hasznos tagjait, hogy nem zavarjuk őket. A szántóföldön nappal vadászó rókát se ijesszük el. Nem a baromfi ólban levő jószágokra feni ilyenkor a fogát, hanem a mezei rágcsálók seregére. Viszont érdemes megjegyezni, hogy merre láttunk rókát egerészni, merre látni ölyveket, vércséket, netán rétihéjákat sűrűn a szántóföldek felett. Nem véletlenül figyelik azt a területet. Jól tudják, hogy ott számukra a táplálékot jelentő mezei rágcsálókból sok található. Néhány szárnyas ragadozó, mint pl. a téli vendég rétihéja fajok kifejezetten érzékenyek az emberi jelenlétre. Ha nem sertepertélünk esetleg heteken át olyan munkákkal egy adott területen, amelyet akár egy nap alatt is el lehetne végezni, akkor máris nagy segítséget nyújtottunk a rágcsálók természetes ellenségeinek. Ha gázló madarakat: kócsagot, gémeket látunk esetleg többedmagukkal a szántóföldeken, akkor se csodálkozzunk. Régóta rájöttek arra ezek a korábban hírhedten emberkerülő fajok, hogy a szántóföldek rágcsáló állományát könnyebb levadászni, mint az esetleg befagyott vizek apróhal és ízeltlábú egyedeit. Ami számukra élelem, az a gazdáknak haszon.

További lehetőségek a szárnyas ragadozók pocok- és egérpusztító tevékenységének támogatására a vadászatukat nagyban segítő T-fák elhelyezése a rágcsálóktól fertőzött területeken. Ezeken az ülő alkalmatosságokon az est beálltával az ölyvek és vércsék átadják a helyüket a különböző baglyoknak, amelyek szintén rágcsálókkal táplálkoznak. A T fákat a rágcsáló állomány kipusztítása után eléggé gyorsan és látványosan elhagyják a szárnyas ragadozók, így célszerű azokat áthelyezni. Ne csak a szántóföldeket védjük, hanem javasolt néhány ilyen ülőfát az árokpartok, mezsgyék közelében is elhelyezni. Ezeken a helyeken érdemes a magasra nőtt gyomok már elszáradt kóróit is eltávolítani. Ez nem csak esztétikai szempontból előnyös, hanem lehetővé teszi a ragadozó madarak számára, hogy elérhessék a talaj szintjén mozgó rágcsálókat.

T-fák kalászos vetésben

T-fák kalászos vetésben (Kép: ÖMKi)

A mezei rágcsálók elleni védekezés igazság szerint egy soha véget nem érő folyamat. A ragadozó madarakat segítő T-fákat viszont akár folyamatosan is kint lehet tartani a területen, kivéve akkor, ha valamilyen gépi munka elvégzését akadályoznák, vagy a növényzet magassága már nem tenné lehetővé a ragadozó madarak számára a táplálékszerzést. Egy ülőfa szinte fillérekből, akár a telephelyeken sokfelé előforduló fa hulladékból is előállítható. Segítségével viszont a rágcsálók kordában tartása igen sok esetben gyakorlatilag ingyen, a környezet vegyszerekkel történő szennyezése nélkül elvégezhető.

Forrás: ÖMKi

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom