Keressen minket

Mezőgazdaság

Talajlakó kártevők és a mezei rágcsálók elleni védekezés ökológiai gazdaságokban

ÖMKi: Bár még nincs vége a télnek és hajnalban még gyakran fagyos a határ, a vegetációs időszak kezdete egyre közelebb van. Ezzel együtt megkezdődik a kártevők, kórokozók és gyomnövények elleni folyamatos küzdelem is. Jelen időszakban már esedékes a talajlakó károsítók elleni védekezés előkészülete és – ha eddig még nem tettük volna meg – a különféle mezei rágcsálók (mezei pocok, különböző egerek) elleni védekezés is.

A talajlakó kártevők, így a drótférgek és a pajorok elleni védekezés kulcsa a megfelelő információ beszerzése ezen károsítók jelenlétéről, mennyiségéről talajainkban. Most ezek a kártevők még a talaj mélyebb rétegeiben tartózkodnak, de érzik a talaj hőmérsékletének emelkedését és azon vannak, hogy a vetés idejére már eljuthassanak a kikelt növények gyökérzónájába. Mennyiségüket, jelenlétüket mindenképpen ismernünk kell ahhoz, hogy a védekezés szükségességéről, illetve annak lehetséges módjairól dönthessünk.

Drótférgek

Drótférgek (Kép: ÖMKi)

A különböző talajlakó károsítók kimutatására két lehetséges megoldás is a gazdálkodók rendelkezésére áll. Az egyik a talajból különböző mintavevő eszközök (ásó, hengeres talajmintavevő) segítségével a talajmintából a károsítók manuális megkeresése és leszámlálása. Ez a módszer a jelenlegi erősen nedves talaj állapotok mellett nem igazán hatékony. Meglehetősen lassú is, és talajmintázó gép használata esetén hatalmas taposási kárral, talajszerkezet rombolással járhat.

Drótféreg kártétel tünetei fiatal kukoricán

Drótféreg kártétel tünetei fiatal kukoricán (Kép: ÖMKi)

Kibontott vermikulitos talajcsapda

Kibontott vermikulitos talajcsapda (Kép: ÖMKi)

A másik megoldás a talajlakó károsítók csapdázása. Ha már a hegy nem szívesen megy Mohamedhez ebben a sárdagasztós környezetben, akkor Mohamedet (illetve a károsítókat) kell rávenni arra, hogy menjenek el a hegyhez, azaz gyülekezzenek egy olyan helyen, ahol kényelmesen meg lehet számolni őket. Erre szolgál a vermikulitos talajcsapda. Egy araszos átmérőjű virágcserépben vermikulit (laza, lemezes szerkezetű, könnyű agyagásvány), csírázó búza és kukoricaszemek keverékét helyezzük el a talajban, majd ezt fedjük le fekete fóliával. A csírázó magokból származó széndioxid és a fekete fólia alatt felmelegedő
közeg hatására kb. két hét alatt a közelben, a csapda körüli kb. 1 m2-en levő károsítók biztosan a csapdába vándorolnak. Feltéve, hogy nincs szibériai hideg. Kiemelve a cserepet akár otthon, emberibb körülmények között is meg lehet számolni az összegyűlt kártevőket.
Ha extrém sok (több, mint 5 pajor és drótféreg csapdánként) károsítót találunk, úgy érdemes megfontolni, hogy szabad-e a kapásnövényeket vetni az adott táblába, mivel a kártevők száma alapján komoly kártételre számíthatunk. Célszerű lehet ilyenkor egy korai keresztes virágú zöldtrágya után egy rövid tenyészidejű fajtával elvetni az illető kapás kultúrát. A drótférgek, azaz a pattanóbogarak lárvái lárvaként több éven keresztül fejlődnek, télen a mélyebb rétegekbe, a tenyészidőben a talajfelszín közelébe húzódnak. Több tápnövényük van, legnagyobb kárt a tavasszal vetett kapásnövényekben, kukoricában, napraforgóban, burgonyában, cukorrépában teszik. Gyakorlati megfigyelésen alapuló tapasztalat, hogy keresztesvirágú növényekkel végzett zöldtrágyázás ritkítja a drótférgeket. Átálló gazdaságokban, ahol talajélet még nem elég aktív, a zöldtrágya biomassza  talajba keverésével egyidejűleg nitrogént is tartalmazó tápanyagutánpótló készítményt vagy cellulózbontó és nitrogénmegkötő baktériumokat is tartalmazó úgynevezett tarlóbontó mikrobiológiai készítményt (pl. Bactofil Cell, Biofil Szárbontó, Phylazonit tarlóbontó) célszerű használni, a pentozánhatás elkerülése érdekében.

Pajor a csapdában

Pajor a csapdában

Súlyos talajlakó kártevő fertőzés esetén most még van lehetőségünk úgy is dönteni, hogy a tág térállású, kapás kultúrákat olyan táblákba vetjük, amelyekben jóval kisebb a fertőzés és a fertőzött területeken valamilyen kis sortávolságú, sűrű vetésű növény termesztését kíséreljük meg. A kártevők itt is jelen lesznek, kárt is fognak okozni, de ez kevésbé lesz súlyos és látványos, mint pl. a kukorica, vagy a napraforgó esetében.

A talajlakó károsítók ellen vannak a bio termesztés körülményei között engedélyezett készítmények is. Rovar parazita fonálférgek, gombák, baktériumok alkotják ezt a biológiai védekezésre is alkalmas készítmény csoportot, ugyan többségük termésnövelő anyagként van engedélyezve. Felhasználás előtt alaposan tanulmányozni érdemes a termék felhasználhatósági feltételeit. Pl. a Trifender Pro a talajból fertőző kórokozók ellen, a BORA WP pedig a talajban élő rovarlárvák ellen hatásos. A védekezésnek ugyanakkor nem most van itt az ideje, hiszen a kártevők még mélyen, a talaj alsó rétegeiben tartózkodnak. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ezek a készítmények csak kellően nedves talajállapotok mellett tudnak kellően hatékonyak lenni. Ez a jelenlegi, erősen víztöbblettől terhelt időszakban nem jelenthet problémát.

A most konkrét veszélyt jelentő károsítók egyik legfontosabb csoportja a mezei rágcsálóké. Bár az idei tél nem volt kegyes hozzájuk, a nedves, csapadékos, ködös időjárás eléggé leapasztotta a számukat, de helyenként még mindig jelentős rágcsáló populációk garázdálkodnak a szántóföldeken. Az ellenük való védekezésnek azért a kora tavasz az egyik fontos időszaka, mert ezek a kártevők a tél folyamán nem szaporodtak, csak a természetes ellenségek apasztották a számukat. Populációjuk most van a mélyponton. Most, a tavasz kezdetén viszont megindul a mezei pocok (Microtus arvalis) és más mezei rágcsálók intenzív szaporodása. Azt, hogy intenzív, azt ténylegesen szó szerint kell érteni! Egy mezei pocok, vagy egy güzüegér (Mus spicilegus) utódainak száma egy év alatt ugyanis százas nagyságrendű is lehet.

Frissen kitatarított járat - Itt mezei pocok lakik

Frissen kitakarított járat – Itt mezei pocok lakik (Kép: ÖMKi)

A mezei rágcsálók nem csak egyszerűen ott teremnek a szántóföldeken, hanem olyan bolygatatlan talajú területekről vándorolnak be, ahol a terület eltartó képessége, vagy a rágcsáló populáció nagy mérete miatt már nem jut élelem vagy élettér a fiatal egyedek számára. Jellemzően öreg pillangós állományok, gyepek, illetve a szántóföldek ruderális környezete az, ahonnan a rágcsálók terjedése megindul.

Súlyos mezei pocok kártétel

Súlyos mezei pocok kártétel (Kép: ÖMKi)

A talajlakó kártevőkhöz hasonlóan a rágcsálók mennyiségét is célszerű felmérni. Ezt lehet adott területen, pl. 100 m2-en az összes létező járat betaposásával, majd egy nap múlva a kibontott, azaz lakott járatok számának leszámolásával megejteni. Tapasztalt gazdáknak elegendő lehet a külső jelek alapján megbecsülni adott területen a lakott járatok számát. Ha a járat frissen van takarítva, kitaposott „pocoksztráda” vezet a nyílásához, netán látjuk is eltűnni benne a rágcsálót, akkor az biztosan lakott járat.

A rágcsálók ellen a legolcsóbban és meglepően nagy hatékonysággal lehet védekezni a természetes ellenségek állománykorlátozó, apasztó szerepének segítésével. Amelyik pockot, vagy egeret a baglyok, ölyvek, vagy a nyest, menyét, róka, stb. megette, az biztos, hogy már nem fog szaporodni és a szántóföldön károkat okozni.

Szürke gémek öreg vöröshere állományban pocokra vadásznak

Szürke gémek öreg vöröshere állományban pocokra vadásznak (Kép: ÖMKi)

Legegyszerűbben úgy tudjuk segíteni az agrár ökoszisztéma számunkra most rendkívül hasznos tagjait, hogy nem zavarjuk őket. A szántóföldön nappal vadászó rókát se ijesszük el. Nem a baromfi ólban levő jószágokra feni ilyenkor a fogát, hanem a mezei rágcsálók seregére. Viszont érdemes megjegyezni, hogy merre láttunk rókát egerészni, merre látni ölyveket, vércséket, netán rétihéjákat sűrűn a szántóföldek felett. Nem véletlenül figyelik azt a területet. Jól tudják, hogy ott számukra a táplálékot jelentő mezei rágcsálókból sok található. Néhány szárnyas ragadozó, mint pl. a téli vendég rétihéja fajok kifejezetten érzékenyek az emberi jelenlétre. Ha nem sertepertélünk esetleg heteken át olyan munkákkal egy adott területen, amelyet akár egy nap alatt is el lehetne végezni, akkor máris nagy segítséget nyújtottunk a rágcsálók természetes ellenségeinek. Ha gázló madarakat: kócsagot, gémeket látunk esetleg többedmagukkal a szántóföldeken, akkor se csodálkozzunk. Régóta rájöttek arra ezek a korábban hírhedten emberkerülő fajok, hogy a szántóföldek rágcsáló állományát könnyebb levadászni, mint az esetleg befagyott vizek apróhal és ízeltlábú egyedeit. Ami számukra élelem, az a gazdáknak haszon.

További lehetőségek a szárnyas ragadozók pocok- és egérpusztító tevékenységének támogatására a vadászatukat nagyban segítő T-fák elhelyezése a rágcsálóktól fertőzött területeken. Ezeken az ülő alkalmatosságokon az est beálltával az ölyvek és vércsék átadják a helyüket a különböző baglyoknak, amelyek szintén rágcsálókkal táplálkoznak. A T fákat a rágcsáló állomány kipusztítása után eléggé gyorsan és látványosan elhagyják a szárnyas ragadozók, így célszerű azokat áthelyezni. Ne csak a szántóföldeket védjük, hanem javasolt néhány ilyen ülőfát az árokpartok, mezsgyék közelében is elhelyezni. Ezeken a helyeken érdemes a magasra nőtt gyomok már elszáradt kóróit is eltávolítani. Ez nem csak esztétikai szempontból előnyös, hanem lehetővé teszi a ragadozó madarak számára, hogy elérhessék a talaj szintjén mozgó rágcsálókat.

T-fák kalászos vetésben

T-fák kalászos vetésben (Kép: ÖMKi)

A mezei rágcsálók elleni védekezés igazság szerint egy soha véget nem érő folyamat. A ragadozó madarakat segítő T-fákat viszont akár folyamatosan is kint lehet tartani a területen, kivéve akkor, ha valamilyen gépi munka elvégzését akadályoznák, vagy a növényzet magassága már nem tenné lehetővé a ragadozó madarak számára a táplálékszerzést. Egy ülőfa szinte fillérekből, akár a telephelyeken sokfelé előforduló fa hulladékból is előállítható. Segítségével viszont a rágcsálók kordában tartása igen sok esetben gyakorlatilag ingyen, a környezet vegyszerekkel történő szennyezése nélkül elvégezhető.

Forrás: ÖMKi

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól módosul a növényvédelmi drónpilótaképző intézmények jelentkezésére vonatkozó feltételrendszer és eljárásrend

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

A fénykép illusztráció: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A feltételrendszer és az eljárásrend módosítása a kompetens szakmai szervezetek visszajelzései és javaslatai figyelembevételével történt. Változott például az agrometeorológiai ismeretekkel rendelkező képző személy végzettségére vonatkozó feltétel, valamint több helyen megtörtént a követelmények pontosítása. A 2023. január 1-jén életbe lépő változás a korábban lezárult és a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

A Nébih továbbra is várja azon felnőttképzési intézmények jelentkezését, amelyek megfelelő személyi, tárgyi, valamint infrastrukturális feltételekkel rendelkeznek a növényvédelmi drónpilóta szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés megszervezéséhez és lebonyolításához. Lényeges, hogy a felhívásra csak olyan intézmény jelentkezhet, amely engedélyezett felnőttképzési intézményként van nyilvántartva, azaz engedélyszámmal rendelkezik.

A Nébih a jelentkezéseket elsősorban e-mailben várja az mgei@nebih.gov.hu címen, továbbá elfogadja postai úton (Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, 1537 Budapest Pf. 407.) is. Fontos, hogy a 8 MB-nál nagyobb méretű jelentkezési dokumentáció leadása elektronikus formában kizárólag nagy méretű fájlküldő alkalmazás használatával teljesíthető.

A növényvédelmi drónpilóták képzésével remélhetőleg mielőbb a magyar gazdák rendelkezésére állhat a korszerű és környezetkímélő drónos permetezési technológia.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom