Keressen minket

Mezőgazdaság

Átfogó kutatást végzett a Tej Terméktanács

2021. március 16. – A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2020. év végén piackutatási tendert írt ki, melynek fókuszában a tejtermék fogyasztási szokások és a növényi alapú élelmiszerek álltak.

2021. március 16. – A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2020. év végén piackutatási tendert írt ki, melynek fókuszában a tejtermék fogyasztási szokások és a növényi alapú élelmiszerek álltak.

A kutatás rávilágított, hogy a tej és a tejtermékek összesített megítélése kedvező (Kép: Pixabay)

A kutatás fő célja az volt, hogy megértsük a tejtermék fogyasztási szokásokban bekövetkező változásokat és azt, hogy mi az oka a jelenleg még kis piaci részesedéssel bíró növényi alapanyagból készült italok/termékek gyorsuló térnyerésének. Ehhez a tejtermékek és a növényi alapú termékek fogyasztása közötti összefüggések megismerésén, a fogyasztói motivációk feltárásán, a döntési pontok azonosításán keresztül vezetett az út.

Arra is választ szerettünk volna kapni, miért hajlandó a vásárlók egy szűk rétege a ’hagyományos’ tejtermékekhez képest gyakran jelentős extra felárat fizetni ezekért a termékekért” – nyilatkozta Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója. „A piackutatás elvégzésére – hosszú kiválasztási folyamatot követően, több neves intézet ajánlatát átvizsgálva – a Trend International Kft-vel kötöttünk szerződést.

A kutatás négy fő modulját egy szekunder kutatás, online fókuszcsoportos beszélgetések, szakértői interjúk és egy nagymintás online megkérdezés alkották. A szekunder kutatás során a témához kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom adatelemzése zajlott, míg a fókuszcsoportos beszélgetéseken a fogyasztói motivációk mélységi feltárására került sor. A szakértői interjúk során egyrészt a növényi alapú termékeket értékesítő vagy felhasználó HoReCa egységek tulajdonosai osztották meg tapasztalataikat, másrészt a témában jártas egyéb szakemberek (dietetikusok, életmód-tanácsadók, gasztro bloggerek, biobolt üzemeltetők) fejtették ki véleményüket.

A nagymintás online megkérdezés egy ezer fős, a 18 év feletti magyar lakosságot nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentáló mintán történt, melynek célja a korábbi kutatási szakaszok megállapításainak validálása volt.

A kutatás eredményei szerint annak ellenére, hogy az elmúlt években a tej és tejtermékek táplálkozásban betöltött szerepével kapcsolatban számos érv és ellenérv látott napvilágot, a termékcsoport egészséges táplálkozásban elfoglalt helye vitathatatlan. A felnőtt magyar lakosság 97%-a fogyaszt tejet és/vagy tejterméket, 28%-a pedig növényi alapú termékeket, azonban utóbbi szegmensen belül csak 3% azok aránya, akik teljesen elzárkóznak a tej vagy tejtermékek fogyasztásától. Az adatok tükrében egyértelmű, hogy a növényi alapú termékeket a fogyasztók nem a tejet/tejtermékeket kiváltó, azokat teljesen helyettesítő kategóriaként kezelik, sokkal inkább úgy tekintenek rájuk, mint a tej/tejtermékek mellett fogyasztható plusz termékekre.

A növényi alapú termékek tipikus „primer” fogyasztói a nők – az ő fogyasztásuk/vásárlásuk az, ami kihat a család többi tagjának étkezési szokásaira. A fogyasztás motivációi között szerepel az egészséges életmódra, egészséges táplálkozásra való törekvés, a kényszerű okokból történő fogyasztás (valamilyen tejtermék intolerancia vagy egyéb egészségügyi érintettség), a változatosabb étkezés iránti igény, valamint a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulás érzete. A kutatásból az is kiderült, hogy a növényi alapú termékeket nem fogyasztók ezeket a termékeket túlságosan drágának ítélik, ráadásul nem is nem tartják azokat igazán finomnak. Fentieken túl úgy vélik, ez az egész csak egy múló divathóbort.

A kutatás rávilágított, hogy a tej és a tejtermékek összesített megítélése kedvező.

A megkérdezettek kétharmada ért egyet azzal az állítással, hogy a tej és a tejtermékek nélkülözhetetlen elemei az egészséges táplálkozásnak, illetve, hogy ezekre a termékekre az emberi szervezetnek minden életkorban szüksége van, mindemellett finomak és táplálóak is.

Harcz Zoltán elmondása szerint a Tej Terméktanács hosszú ideje keresi a megoldást a fogyasztók megfelelő tájékoztatására, emellett igyekszik meghatározni azokat a kihelyezésbeli és reklámbeli elemeket, amelyek segítenek a valódi tejtermékek és a helyettesítő növényi alapú italok és termékek egyértelmű megkülönböztetésében. A végső cél a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és korrekt értékesítési lehetőségek biztosítása a valódi tejtermékek számára.

Az ételallergia miatti egészségügyi problémákra maga a tejágazat is aktívan keresi a válaszokat, a háttérben komoly kutatás-fejlesztési tevékenység zajlik. Mára már szinte minden termékkategóriában megtalálhatóak a magas minőségű laktózmentes termékek, legyen az tej, tejföl, vaj, túródesszert vagy sajt, amelyeket a laktózérzékenységgel küzdők is bátran fogyaszthatnak anélkül, hogy kompromisszumot kellene kötniük a termékek ízében, állagában, felhasználhatóságában a „normál” tejtermékekhez képest. Ne felejtsük el, hogy a tej és tejtermékek piaca az új termékek számát tekintve világviszonylatban egyike a leginnovatívabb ágazatoknak és folyamatosan növekszik!

Forrás: NAK – Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom