Keressen minket

Mezőgazdaság

Az Aldi a jövőben csak magyar származású tejtermékeket és tojást forgalmaz

Print Friendly, PDF & Email

Az Aldi Magyarország tovább bővíti magyar beszerzésű termékei körét: az áruházlánc az alapvető tejtermékeket magyar beszállítóktól vásárolja, jövő év elejétől pedig az üzleteiben kapható valamennyi tojás is csak magyar forrásból érkezik – jelentették be kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az Aldi Magyarország tovább bővíti magyar beszerzésű termékei körét: az áruházlánc az alapvető tejtermékeket magyar beszállítóktól vásárolja, jövő év elejétől pedig az üzleteiben kapható valamennyi tojás is csak magyar forrásból érkezik – jelentették be kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Az Aldi Magyarország tovább bővíti magyar beszerzésű termékei körét. A jövő év elejétől az üzleteiben kapható valamennyi tojás is csak magyar forrásból érkezik (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

A belföldi eredetű kínálat bővítését és a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók európai exportlehetőségeinek bővítését célzó bejelentést az eseményen Nagy István agrárminiszter üdvözölte és előremutatónak nevezte. Hozzátette: azt reméli, hogy más élelmiszer-láncok is követik az Aldi példáját.  Hangsúlyozta: a magyar agrárpolitikában is központi helyet foglal el a tej és a tojás előállításához kapcsolódó tevékenységek támogatása.  A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt években Magyarországon nőtt a tej és a tejtermékek fogyasztása, “a tejhozam vonatkozásában pedig egyenesen az elsők között vagyunk az unióban”. A kormányzat “minden lehetséges eszközzel” támogatja a termelőket, hogy ez így is maradjon – mondta.

Nagy István erre példaként említette, hogy áprilistól novemberig 1031 milliárd forint értékben írtak ki új pályázati felhívásokat a Vidékfejlesztési Program keretében, illetve újranyitották a 360 milliárd forint keretösszegű, az állattartó telepek nagyobb léptékű fejlesztésére irányuló felhívást, és meghirdettek egy 30 milliárd keretösszegű felhívást a kisebb fejlesztésekre is. A pályázatok segítségével a marhatartó ágazatban csaknem 40 ezer férőhely létesítése és korszerűsítése valósulhat meg – ismertette.

A miniszter szólt arról is, hogy az agrárfejlesztési támogatásokkal segítik a tojástermelést is, aminek köszönhetően Magyarország e tekintetben önellátóvá válhat. Pozitív tendenciaként hivatkozott arra, hogy a belföldi termelés több mint egymilliárd darabra nőtt, a fejenkénti fogyasztás pedig évi 215-ről 243 darabra.

Pusztai Ádám, az Aldi Magyarország beszerzési igazgatója bejelentette, hogy tovább bővítik a magyar alapanyagokból hazai feldolgozóüzemek által készített termékeik körét. Hozzátette: 65 alapvető tejtermékük magyar gazdáktól érkező tejből, Magyarországon készül, és hamarosan újabb magyar forrásból érkező tejtermékeket vezetnek be. A jövő év elejétől pedig az összes, a cég által értékesített – mintegy 90 millió darab – tojást, köztük a biotojást is magyar forrásból szerzik be – közölte.

Az agrárfejlesztési támogatásokkal segítik a tojástermelést is, aminek köszönhetően Magyarország e tekintetben önellátóvá válhat – közölte Nagy István agrárminiszter (Kép: Pelsőczy Csaba – AM)

Elmondta, hogy a cég által értékesített évi több mint 40 millió liter tej, 1000 tonna rögös túró, 2800 tonna trappista sajt, mintegy 10 millió darab tejföl, 7 millió darab kefir és 3,5 millió darab natúr joghurt mind magyar forrásból érkezik, ami a hazai agráriumban több ezer embernek biztosít stabil hazai felvevőpiacot és megélhetést.
Pusztai Ádám bejelentette azt is, hogy cégük tovább kívánja erősíteni a magyar agrárium és a hazai élelmiszer-feldolgozók exportlehetőségeit. Céljuk, hogy az Aldi Magyarországon, illetve az Aldi Észak és Aldi Dél vállalatcsoport 8500 európai üzletén keresztül minél több magyar cég jusson el a 430 milliós lakosságú európai piacra. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az Aldi döntését fontos, jó irányba tett első lépésként kell értékelni, amit ha még több ilyen követ, akkor “pozitív spirálba kerül a magyar mezőgazdaság”.

Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke az Aldi döntését méltatva felidézte: a terméktanács és az élelmiszerlánc öt éve fogalmazta meg azt a célt, hogy a hazai tejtermelők és a feldolgozók hazai tej és tejtermékekkel tudják kiszolgálni a magyarországi kiskereskedelmi láncokat. Az ágazat eredményeit ismertetve beszámolt arról, hogy a fejenkénti tejfogyasztás “húsz év után újra átlépte a bűvös 200 kilogrammos határt”, és 16 év után ismét 2 milliárd kilogramm felett van a megtermelt nyerstej mennyisége.
Szép Imre, a Magyar Tojásszövetség elnöke szintén gratulált az élelmiszerlánc döntéséhez, egyúttal az együttműködés és a párbeszéd folytatását javasolta, hogy a termelők az átlagos önköltséget és minimális hasznot megkapják termékeikért.
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője egyebek mellett azt közölte, hogy a Aldi 272 saját márkás terméken található meg a magyar termék védjegy, valamint hogy a védjegyhasználók köre dinamikusan növekszik. Kitért arra is, hogy a pandémia alatt több magyar terméket vásároltak a vevők.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Brüsszel elfogadta a gazdálkodók terheit csökkentő javaslatokat

Print Friendly, PDF & Email

Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az európai gazdatüntetések hatására az Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését, mely elsősorban a gazdálkodók terheinek mérséklését szolgálja. Hazánknak is számos tehercsökkentést eredményező javaslata volt, melyek érdemben mérsékelik a mezőgazdasági termelőket nehéz helyzetbe hozó termeléskorlátozó és adminisztratív kötelezettségeket.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Az európai uniós gazdatársadalom elégedetlensége és a KAP Stratégiai Tervek végrehajtása első évének tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a stratégiák hatékony megvalósításához kiigazításokra van szükség. Ezekhez felül kellett vizsgálni és egyben egyszerűsíteni a szabályozást, hogy a tagállamok a mezőgazdasági termelők valódi igényeihez igazíthassák a támogatási rendszerüket, nagyobb rugalmasságot adva a gazdálkodási tevékenységek eredményes elvégzéséhez. Figyelembe kell venni ugyanis az ágazat szereplőit sújtó növekvő kihívásokat, melyek elsősorban az időjárás kiszámíthatatlanságában, a piaci és a gazdasági bizonytalanságokban érhetők tetten.

Az Európai Parlament döntése nyomán a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy szabályaikat akár már a 2024-es kérelmezési időszakban úgy alkothassák meg, hogy azok nagyobb mozgásteret adjanak a gazdálkodók számára a termelési gyakorlataik megvalósításához. Magyarország a javaslatában megfogalmazottaknak már számos alkalommal és idejében hangot adott, ám e meglehetősen kései döntés nyomán most végre érvényre is juttathatja azokat az idei esztendőtől, amelyekre még módja van. Jelentős eredmény, hogy a magyar javaslatok kulcselemei közül számos elfogadásra került. Ilyen például az, hogy a kisgazdaságokra aránytalan terhet rovó ellenőrzéseket és szankciókat két év alatt kivezetik. További eredmény, hogy a termeléskorlátozó és így az orosz-ukrán termeléssel szemben jelentős versenyhátrányt okozó parlagoltatást ki lehet vezetni a kötelező támogatási feltételek közül, miközben azok számára, akik környezeti, vagy gazdasági megfontolásból önként vállalják, támogatott lehetőségként megmarad.

A könnyítéseket tartalmazó szakmai tájékoztató anyag megtalálható az Agárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu-n.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedő gabonaáraknál nem érdemes a készleteken ülni

Print Friendly, PDF & Email

Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak, így a hazai gazdáknak érdemes most odafigyelniük a megfelelő szerződések megkötésére és készleteik értékesítésére is − jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Böhönyén tartott Gazdafórumon, csütörtökön.

Fotó: AM

Feldman Zsolt ismertette, hogy az időjárás kedvezőtlenül hatott a francia és a német szántóföldekre, ahonnan a gazdák az őszi kalászosokból jóval kevesebbet takaríthatnak majd be. Ennek hatása már észlelhető az európai határidős piacokon, ahol is a gabonaárak érdemi emelkedést jeleznek.

Mindeközben, kedden az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának további egy évvel történő meghosszabbítását – tájékoztatott az államtitkár, rávilágítva, hogy az európai és a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni a nemzetközi nagytőkés oligarchák tulajdonában álló több százezer hektáron termelő ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb termelési feltételek mellett termelnek. Brüsszel a háborút pénzeli az európai gazdák támogatása helyett, ezzel továbbra is agrárválságot okoz.

Emlékeztetett, hogy a gazdasági nehézségek – a háború, a csökkenő terményárak és a kiszámíthatatlan időjárás – ellenére 2023-ban az agrárkifizetések értéke 1400 milliárd forinttal új rekordot ért el, amely közel háromszorosa a 2010-es 533 milliárd forintnak.

Mintegy 157 ezer gazdálkodó több mint 527 milliárd forint támogatáshoz jutott április 21-ig az uniós és a nemzeti források által – tette hozzá.

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet a kormány intézkedésére, amely szerint a Magyar Államkincstár május 31-ig gondoskodik a terület- és állatalapú támogatások kifizetéséről. Ezen túlmenően 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a tavasszal elinduló új vidékfejlesztési pályázatok esetében több olyan pályázati felhívást is előkészített, amely a takarmányipar, az élelmiszeripar, az állattartás és a kertészetek fejlesztésére ad lehetőséget. A feldolgozóipari pályázati felhívásokat 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg, szintén 200 milliárd forintos keretösszeggel jelennek meg az állattartó telepek megújítására irányuló pályázatok, a kertészetek fejlesztéseit pedig közel 100 milliárd forint keretösszegű forrás segíti.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fagyott ma reggel is: néhol -3 fokig hűlt a levegő

Print Friendly, PDF & Email

Péntek reggelre is több helyen csökkent 0 fok alá a hőmérséklet.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Péntek reggelre is több helyen csökkent 0 fok alá a hőmérséklet. Hétvégén azonban búcsút inthetünk végre a fagyoknak. Péntek hajnalban sem szabadultunk meg a fagyoktól, sőt a csütörtökinél kissé hidegebb a reggel. Az Alpokalján, az Északi-középhegységben, a Duna-Tisza közén, valamint a Nyírségben is fagypont alá hűlt több helyen a levegő.

Ábra: Időkép

Romhányban -3,1 fok volt a minimum, itt mértük a leghidegebbet. Kecskemété a dobogó második foka -3 fokkal , Zabar pedig -2,8 fokkal lett bronzérmes. A fagynak ezúttal is voltak nyomai, deres fű, lefagyott szélvédő árulkodott róla.

Fotó: Időkép

Hétvégén már várhatóan megszabadulunk a fagyoktól. Szombaton még a hidegebb, fagyzugosabb helyeken lehetnek gyenge fagyok, vasárnap azonban már teljesen fagymentes lesz a reggel.

Forrás: Időkép

Tovább olvasom