Mezőgazdaság
Sajtóközlemény a tejtermelés költségeinek drasztikus növekedéséről
NAK: A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Terméktanács tejtermelői oldala is többször hangsúlyosan jelezte, hogy a tej és tejtermékek piacán a termelést, a hatékony működést, esetenként a fennmaradást veszélyeztető – jelenleg is zajló – folyamatok bontakoztak ki.
NAK: A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Terméktanács tejtermelői oldala is többször hangsúlyosan jelezte, hogy a tej és tejtermékek piacán a termelést, a hatékony működést, esetenként a fennmaradást veszélyeztető – jelenleg is zajló – folyamatok bontakoztak ki.

A takarmányárak történelmi magasságokban vannak. A gabona drágulása mellett a fehérjehordozók ára is drasztikusan emelkedett, és áruhiány is tapasztalható a takarmány piacokon (Kép: Pixabay)
Hazai viszonylatban a tejtermelők számára mind az erősödő infláció, mind az input költségek – különösen a takarmányozás – drasztikus növekedése nap mint nap igen súlyos kihívást jelent.
Mi, tejtermelők hosszú távon ki akarjuk szolgálni a feldolgozókat és a lakosságot is. Tesszük ezt hivatástudatból, megfeszített erővel, jelentős források bevonásával és fejlesztések megvalósításával, ugyanakkor a munkaerő megtartás és a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, a hatékonyság növekedését célként magunk elé tűzve.
Az elmúlt egy évben a tejtermelés során felmerülő költségek szinte minden elemét érintő ilyen gyors és kíméletlen emelkedésére azonban még nem volt példa, ami az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok működését teljes mértékben ellehetetleníti. A folyamat a jelenlegi előrejelzések alapján megállíthatatlannak tűnik, így a tejtermelő gazdaságok helyzete napról-napra romlik.
A tejtermelők nem csak a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését jelzik tömegesen, de mára már szinte lehetetlen megbízható állatgondozót és fejőházi munkaerőt is találni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz feladatokat. Tarthatatlan, hogy a könnyű-, a nehéz- és pl. az elektronikai ipar munkaerő elszívó hatása miatt külföldi munkaerőt közvetítő cégekhez kell fordulni a munkaerő biztosítása érdekében.
A jövő évre is áthúzódó, folyamatos és kétszámjegyű ipari energiaár és egyéb költségnövekedésről (pl. szennyvíz, elektromos áram, víz, fuvardíj, alkatrész, tisztítószerek, vegyszerek, műtrágya, gyógyszer, munkaruházat stb.) számolnak be a tejtermelő tagjaink. A helyzet olyan súlyos, hogy egyre többen döntenek/döntöttek arról, hogy tehenészetüket és az állatállományukat csökkentik vagy felszámolják, amely rövid- és középtávon előrevetíti az állatállomány és a tejtermelés csökkenését. Mondjuk ezt akkor is, ha tudjuk, hogy jelenleg az ágazat tejtermelése – más hazai jelentősebb állattenyésztési ágazatok csökkenő kibocsátási adataitól eltérően – az idei év végére még vélhetően nőni fog.
A takarmányárak történelmi magasságokban vannak. A gabona drágulása mellett a fehérjehordozók ára is drasztikusan emelkedett, és áruhiány is tapasztalható a takarmány piacokon. Az emelkedő tej-önköltségek és az elképesztő ütemben növekvő építőanyagárak miatt a szarvasmarha telepek korszerűsítése, az állattartó telepek fejlesztésének és megújításának támogatása céljából elnyert pályázatok jelentős része biztosan nem fog megvalósulni, mivel a jelen és a közeljövő gazdasági racionalitásai ezt nem teszik lehetővé.
A nyerstej ár az input költségek drasztikus változása miatt már az idén sem tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Piaci elemzések azt mutatják, hogy a tejtermelés szűkített önköltsége fél éven belül 15-20 Ft-tal is növekedhet megtermelt tej kilogrammonként, ami azt jelenti, hogy az átlag önköltség 125 Ft/kg (35 cent/kg) ár fölé emelkedik. A jelenlegi felvásárlási átlagár 110 Ft/kg.
A tejtermelők tisztán látják, hogy az összefogás erejét kihasználva nagyobb hatékonysággal tudnának termelni. A termelői csoportokban és szervezetekben, az összefogásban rejlő lehetőségek valamelyest mérsékelni tudnák a takarmánypiac és az input anyag kereskedelem áremelkedéséből fakadó veszteségeket. Ezen összefogásokból és hatékonyság javító intézkedésekből sem lehet azonban stagnáló felvásárlási árak mellett közel 50%-os költségnövekedést kigazdálkodni!
Ezért a tömeges állatkivágások elkerülése érdekében az alábbi azonnali lépések szükségesek!
- A tejtermelői támogatások teljes összegének előlegként történő mielőbbi kifizetése.
- Az állatjóléti támogatási jogcím mértékének megemelése, visszamenőlegesen a 2021-es évre vonatkozóan is.
- A beruházási támogatások részét képező állatlétszám- és munkaerőmegtartási kötelezettség enyhítése. A pályázatokban a megemelkedett költségek elismerése, vagy részbeni megvalósítás lehetősége.
- Kedvezményes kamatú, állami garanciavállalás mellett biztosított forgóeszközhitel lehetőségek mielőbbi meghirdetése.
- A folyadéktej feldolgozást, illetve verseny- és exportképes, minőségi feldolgozott termékek előállítását elősegítő feldolgozóipari beruházások támogatása, az elbírálások, kifizetések felgyorsítása.
- A Tej Terméktanács 2021. július hó 1. napján Nagy István miniszter úrnak megküldött levelében kezdeményezett törvénymódosítási javaslatok gyors hatályba léptetése, amelyek a kiegyensúlyozott piaci viszonyok fenntartását célozzák.
- A termelők érdekérvényesítő képességének erősítése érdekében a jelenleg nem támogatott termelői szervezetek működésének támogatása.
Meggyőződésünk, hogy a tejtermelők fennmaradása érdekében általunk meghatározott intézkedések mindegyike fontos és elengedhetetlen a hazai tejelő állomány drasztikus csökkenésének megelőzéséhez.
A jelenlegi helyzet megoldását egyetlen feldolgozó vagy kereskedő vállalkozás sem lassíthatja vagy akadályozhatja gazdasági erőfölényével. Amennyiben ez így történik, a tejtermelők megteszik a szükséges lépéseket.
A helyzet súlyos, azonnali cselekvést követel!
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


