A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m³/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m³/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m³/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Nébih Baranya vármegyei Fajtakísérleti Állomásának kukoricakísérletében sikerült megfelelő, jól időzített rovarok elleni védekezéssel megelőzni az aflatoxin szennyeződést. Azokon a fajtakísérleti állomásokon pedig, ahol mérsékeltebb volt a nyári hőmérséklet és az aszály, idén sem volt gyakori az Aspergillus fajok megjelenése a kukoricán. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy az aflatoxin-szennyeződés a szántóföldön elsősorban a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával csökkenthető.

Fotó: NÉBIH

Az aflatoxinok a természetben előforduló, állatokra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő mikotoxinok, amelyeket talajlakó penészgombák termelnek (Aspergillus fajok). Az Aspergillus flavus egy gyakran megjelenő penészgomba, amely magas páratartalom és hőmérséklet mellett terjed leginkább. A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, viszont a későbbi toxinfelhalmozódáshoz már száraz, forró időjárásra van szükség. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) honlapján 2012-ben megjelent modellszámítások szerint, ha az átlaghőmérséklet +2 °C-kal nő, akkor a kukorica aflatoxin szennyeződésének kockázata a dél-európai régióban nagymértékben, míg Magyarországon mérsékelten növekszik.

A korábban raktári kórokozóként számon tartott gomba a gyors klímaváltozás hatására (az extrém magas hőmérséklet vagy a hosszan tartó aszály) már a szántóföldön is károsít. A kukorica Aspergillus flavus, betakarítás előtti fertőződéséhez az időjárási körülmények mellett a rovarfertőzöttség is hozzájárul.

A hazai fajtakísérleti állomások különböző éghajlati zónákban helyezkednek el. Ezek közül a leginkább aszállyal és extrém magas hőmérséklettel sújtott dél alföldi régióban található, Székkutasi Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérlete során találtak nagymértékben aszpergillusz fertőzöttséget. A toxinmérések alátámasztották a fertőzöttség súlyosságát.

Fotó: NÉBIH

Azonban az ország déli területén, a Baranya vármegyében lévő Eszterágpusztai Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérletében a szakemberek megfelelő, jól időzített rovarok elleni védekezéssel sikeresen megakadályozták a fertőzöttséget. Az olyan fajtakísérleti állomásokon, ahol kevésbé magas a nyári hőmérséklet és kisebb az aszály, mint Vas, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, idén sem volt jellemző az Aspergillus fajok megjelenése a kukoricán.

A hivatal azt tanácsolja a gazdálkodóknak, hogy a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával minimalizálják az aflatoxin szennyeződést a szántóföldön. Fontos tudni, hogy minden olyan technológiai művelet, amely csökkenti a növényeket érő stresszhatásokat, ellenállóbbá teszi azokat a penészgombákkal szemben is, egyúttal csökkentve a mikotoxin-képződés esélyét. A megfelelő vetésforgó alkalmazása és a rovarok elleni védekezés jóvoltából mérséklődik az aflatoxin-képződés és felhalmozódás kockázata. A hosszútávon ellenálló hibridek nemesítése fontos feladat.

Forrás: NÉBIH

2025-ben öt éves, új AKG támogatási program indul, amelyre a gazdálkodók 2024. november 25. és 2024. december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló program lehetőséget ad arra, hogy a gazdálkodók széles köre a fenntarthatóság jegyében folytassa gazdálkodói tevékenységét.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A felhívás keretében a támogatási időszak 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz 5 évig tart. A támogatási konstrukció vissza nem térítendő átalánytámogatás nyújtásával arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy az 5 éves időszakra olyan növénytermesztéssel, gyümölcs- és szőlőültetvények művelésével és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. Az intézkedés elősegíti többek között a műtrágya és a növényvédő szerek használatának csökkentését, valamint a talajok, a vizek és a biodiverzitás védelmét.

Az új felhívás több ponton túlmutat a korábbi kiíráson, új fenntartható gazdálkodási gyakorlatok választási lehetőségét teremti meg a termelők számára vagy egyes korábbi vállalási lehetőségeket továbbfejleszt, összesen 10 különböző tematikus előíráscsoportba rendezve. A szántóföldi gazdálkodók számára első alkalommal nyílik lehetőség a talajmegújító gazdálkodáshoz és a Natura 2000 szántókhoz kapcsolódó tematikus előíráscsoport választásához az agrár-környezetgazdálkodási programban. A Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között a felhívásra tervezett forrás 200 milliárd forint, a program finanszírozása ugyanakkor túlnyúlik a jelenlegi agrártámogatási cikluson.

A támogatási konstrukció a Vidékfejlesztési Program alapján kiírt és az idei év végén záródó három éves agrár-környezetgazdálkodási program folytatásának tekinthető, amelyben mintegy 17 ezer gazdálkodó vesz részt hozzávetőlegesen 1,2 millió hektár termőterülettel.

A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.

Forrás: AM