Mezőgazdaság
Juhászfesztivált rendeztek Túrkevén – GALÉRIÁVAL
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Gazdakörök Szövetsége és a Túrkevei Gazdakör a hétvégén rendezte meg a Kevi Juhászfesztivál kísérő rendezvényeként, a Túrkevei Juhászfesztivált. Hazánk gyepterületeinek hasznosítására, napjainkban is a legalkalmasabb és egyben a legjobb megoldás a legeltetéses állattartás. A haszonállatok miatt megjelenő rovaregyüttes aztán mágnesként vonzza a védett és fokozottan védett madárfaunát és velük együtt kedvez a fácánnak és a fogolynak is. Míg az állattenyésztés fontos ágazata az agrárszektornak, addig a pásztorkodásnak komoly hagyományai, kulturális alapjai vannak Magyarországon, amelyek a hazai agrárium élő elemei. Megőrzése nemzeti érdek, ám a juhászok, a pásztorok nélkül mindez elképzelhetetlen lenne.

Túrkeve, az Alföld, a Nagyalföld szívében található. Szókimondó, de barátságos, vendégszerető emberek lakják a tájat. Évente itt rendezzük meg túrkevei a juhászfesztivált – tájékoztatta az Agro Jager Newst Magda Attila, a Karcagi Nagykun Gazdakör országos küldötte.
A szakmai nap keretein belül pásztorkunyhó bemutató, fajtabemutató, kézi birkanyírás, kiállítás, előadások, pásztorkutya mustra, gyermekeknek rajzverseny és juh kvízzel várták a látogatókat. Igazi kuriózumként a kos- és kecskefogatokra is fel lehetett ülni, amelyen a fogatos, igazi hortobágyi pásztor öltözékben, cifraszűrben várta a vendégeket.
A karcagi szakember hozzátette, hogy ezek találkozók azonban igen jó alkalmak arra is, hogy a szakma találkozzon. A jószág mellől nehéz hosszabb időre elszabadulni és a pásztorok nem is igen szeretnek a nyájtól messze kerülni.

Túrkevén a hivatalos, szakmai programot Hubai Imre Csaba, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke nyitotta meg. Hozzátette, hogy a legeltetés, a gyepek fenntartása mellett hatalmas értéket képvisel az a genetikai állomány, amely a megye legelőit járja és a juhászat fontos bázisa Jász-Nagykun-Szolnok megye életének.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, aki a megyét a FIDESZ-KDNP színeiben képviseli, kiemelte, hogy az ország mindenkori bázisát a vidék adja. Ebben Jász-Nagykun-Szolnok megyének fontos feladatai voltak, vannak és lesznek. A megye agrárágazata nemcsak a termelésben, hanem a feldolgozásban is erős. Az ország közepén Budapest, Debrecen és Szeged háromszögében gazdálkodnak a termelők, akik több esetben a világörökség részét képező tájon, NATURA 2000-es területeken úgy gazdálkodnak, hogy eközben a környezetüket is megóvják és természetes állapotukban fenntartják. Évszázados termelési tapasztalat ez, amely ma a csúcstechnikával párosul. Ezt a kormány az elmúlt években és az előttünk álló évtizedben is kiemelt figyelem mellett kívánja támogatni.

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének az elnöke és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke szakmai előadásában, ha úgy vesszük: igencsak meghúzta utánuk a kutat, hiszen a juhágazat és a határainkon túli gazdatársaink helyzetét is elemezte. Bőven volt miről beszélni az ebéd alatt is. Őt Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és kecske Ágazatért Egyesület elnöke követte, aki Juhágazat termékszemlélettel címmel folytatta a tanácskozást – beszélt a szombati programról az Agro Jager Newsnak Magda Attila, a Karcagi Nagykun Gazdakör országos küldötte.
Persze, mire vége lett a tanácskozásnak, a bográcsokban is megállt már a kanál és jó délután lehetett akkor, mire a pásztorkutyák is megmutathatták mit tanultak odakint. A pusztákhoz szokott kutyák a tömeg ellenére kiválóan teljesítettek és jól látszott az is, ha feladat van, akkor ezek a – mai szóhasználattal élve – munkakutyák valódi segítsége ma is a pásztorembernek. Mondták is többen, hogy minden kutya olyan, mint a gazdája! Amikor munka van, akkor nincs idő várni. Menni kell, a nyájat vinni kell legelni, a hodályban nem lakik jól. A birkának a menés, a gyep a mindene. Ha legelő van és ha mehet a birka, akkor minden van, akkor szép a nyáj…
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: MAGOSZ – Magda Attila, a Karcagi Nagykun Gazdakörországos küldöttje.
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


















































