További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Gazdakörök Szövetsége és a Túrkevei Gazdakör a hétvégén rendezte meg a Kevi Juhászfesztivál kísérő rendezvényeként, a Túrkevei Juhászfesztivált. Hazánk gyepterületeinek hasznosítására, napjainkban is a legalkalmasabb és egyben a legjobb megoldás a legeltetéses állattartás. A haszonállatok miatt megjelenő rovaregyüttes aztán mágnesként vonzza a védett és fokozottan védett madárfaunát és velük együtt kedvez a fácánnak és a fogolynak is. Míg az állattenyésztés fontos ágazata az agrárszektornak, addig a pásztorkodásnak komoly hagyományai, kulturális alapjai vannak Magyarországon, amelyek a hazai agrárium élő elemei. Megőrzése nemzeti érdek, ám a juhászok, a pásztorok nélkül mindez elképzelhetetlen lenne.
Túrkeve, az Alföld, a Nagyalföld szívében található. Szókimondó, de barátságos, vendégszerető emberek lakják a tájat. Évente itt rendezzük meg túrkevei a juhászfesztivált – tájékoztatta az Agro Jager Newst Magda Attila, a Karcagi Nagykun Gazdakör országos küldötte.
A szakmai nap keretein belül pásztorkunyhó bemutató, fajtabemutató, kézi birkanyírás, kiállítás, előadások, pásztorkutya mustra, gyermekeknek rajzverseny és juh kvízzel várták a látogatókat. Igazi kuriózumként a kos- és kecskefogatokra is fel lehetett ülni, amelyen a fogatos, igazi hortobágyi pásztor öltözékben, cifraszűrben várta a vendégeket.
A karcagi szakember hozzátette, hogy ezek találkozók azonban igen jó alkalmak arra is, hogy a szakma találkozzon. A jószág mellől nehéz hosszabb időre elszabadulni és a pásztorok nem is igen szeretnek a nyájtól messze kerülni.
Túrkevén a hivatalos, szakmai programot Hubai Imre Csaba, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke nyitotta meg. Hozzátette, hogy a legeltetés, a gyepek fenntartása mellett hatalmas értéket képvisel az a genetikai állomány, amely a megye legelőit járja és a juhászat fontos bázisa Jász-Nagykun-Szolnok megye életének.
F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, aki a megyét a FIDESZ-KDNP színeiben képviseli, kiemelte, hogy az ország mindenkori bázisát a vidék adja. Ebben Jász-Nagykun-Szolnok megyének fontos feladatai voltak, vannak és lesznek. A megye agrárágazata nemcsak a termelésben, hanem a feldolgozásban is erős. Az ország közepén Budapest, Debrecen és Szeged háromszögében gazdálkodnak a termelők, akik több esetben a világörökség részét képező tájon, NATURA 2000-es területeken úgy gazdálkodnak, hogy eközben a környezetüket is megóvják és természetes állapotukban fenntartják. Évszázados termelési tapasztalat ez, amely ma a csúcstechnikával párosul. Ezt a kormány az elmúlt években és az előttünk álló évtizedben is kiemelt figyelem mellett kívánja támogatni.
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének az elnöke és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke szakmai előadásában, ha úgy vesszük: igencsak meghúzta utánuk a kutat, hiszen a juhágazat és a határainkon túli gazdatársaink helyzetét is elemezte. Bőven volt miről beszélni az ebéd alatt is. Őt Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és kecske Ágazatért Egyesület elnöke követte, aki Juhágazat termékszemlélettel címmel folytatta a tanácskozást – beszélt a szombati programról az Agro Jager Newsnak Magda Attila, a Karcagi Nagykun Gazdakör országos küldötte.
Persze, mire vége lett a tanácskozásnak, a bográcsokban is megállt már a kanál és jó délután lehetett akkor, mire a pásztorkutyák is megmutathatták mit tanultak odakint. A pusztákhoz szokott kutyák a tömeg ellenére kiválóan teljesítettek és jól látszott az is, ha feladat van, akkor ezek a – mai szóhasználattal élve – munkakutyák valódi segítsége ma is a pásztorembernek. Mondták is többen, hogy minden kutya olyan, mint a gazdája! Amikor munka van, akkor nincs idő várni. Menni kell, a nyájat vinni kell legelni, a hodályban nem lakik jól. A birkának a menés, a gyep a mindene. Ha legelő van és ha mehet a birka, akkor minden van, akkor szép a nyáj…
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: MAGOSZ – Magda Attila, a Karcagi Nagykun Gazdakörországos küldöttje.
A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1. Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.
2. Mit vizsgálunk?
A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.
3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
I. Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II. Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III. Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4. Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.
5. Példatár
Első kép: Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép: Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
1. példa
A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.
2. példa
3. példa
Forrás: MVH
Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről
A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.
A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.
Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás
Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.
A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.
A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.
A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.
Forrás: AM