Keressen minket

Mezőgazdaság

Juhászfesztivált rendeztek Túrkevén – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Gazdakörök Szövetsége és a Túrkevei Gazdakör a hétvégén rendezte meg a Kevi Juhászfesztivál kísérő rendezvényeként, a Túrkevei Juhászfesztivált. Hazánk gyepterületeinek hasznosítására, napjainkban is a legalkalmasabb és egyben a legjobb megoldás a legeltetéses állattartás. A haszonállatok miatt megjelenő rovaregyüttes aztán mágnesként vonzza a védett és fokozottan védett madárfaunát és velük együtt kedvez a fácánnak és a fogolynak is. Míg az állattenyésztés fontos ágazata az agrárszektornak, addig a pásztorkodásnak komoly hagyományai, kulturális alapjai vannak Magyarországon, amelyek a hazai agrárium élő elemei. Megőrzése nemzeti érdek, ám a juhászok, a pásztorok nélkül mindez elképzelhetetlen lenne.

Túrkeve, az Alföld, a Nagyalföld szívében található. Szókimondó, de barátságos, vendégszerető emberek lakják a tájat. Évente itt rendezzük meg túrkevei a juhászfesztivált – tájékoztatta az Agro Jager Newst Magda Attila, a Karcagi Nagykun Gazdakör országos küldötte.

A szakmai nap keretein belül pásztorkunyhó bemutató, fajtabemutató, kézi birkanyírás, kiállítás, előadások, pásztorkutya mustra, gyermekeknek rajzverseny és juh kvízzel várták a látogatókat. Igazi kuriózumként a kos- és kecskefogatokra is fel lehetett ülni, amelyen a fogatos,  igazi hortobágyi pásztor öltözékben, cifraszűrben várta a vendégeket.

A karcagi szakember hozzátette, hogy ezek találkozók azonban igen jó alkalmak arra is, hogy a szakma találkozzon. A jószág mellől nehéz hosszabb időre elszabadulni és a pásztorok nem is igen szeretnek a nyájtól messze kerülni.

Túrkevén a hivatalos, szakmai programot Hubai Imre Csaba, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke nyitotta meg. Hozzátette, hogy a legeltetés, a gyepek fenntartása mellett hatalmas értéket képvisel az a genetikai állomány, amely a megye legelőit járja és a juhászat fontos bázisa Jász-Nagykun-Szolnok megye életének.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, aki a megyét a FIDESZ-KDNP színeiben képviseli, kiemelte, hogy az ország mindenkori bázisát a vidék adja. Ebben Jász-Nagykun-Szolnok megyének fontos feladatai voltak, vannak és lesznek. A megye agrárágazata nemcsak a termelésben, hanem a feldolgozásban is erős. Az ország közepén Budapest, Debrecen és Szeged háromszögében gazdálkodnak a termelők, akik több esetben a világörökség részét képező tájon, NATURA 2000-es területeken úgy gazdálkodnak, hogy eközben a környezetüket is megóvják és természetes állapotukban fenntartják. Évszázados termelési tapasztalat ez, amely ma a csúcstechnikával párosul. Ezt a kormány az elmúlt években és az előttünk álló évtizedben is kiemelt figyelem mellett kívánja támogatni.

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének az elnöke és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke szakmai előadásában, ha úgy vesszük: igencsak meghúzta utánuk a kutat, hiszen a juhágazat és a határainkon túli gazdatársaink helyzetét is elemezte. Bőven volt miről beszélni az ebéd alatt is. Őt Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és kecske Ágazatért Egyesület elnöke követte, aki Juhágazat termékszemlélettel címmel folytatta a tanácskozást – beszélt a szombati programról az Agro Jager Newsnak Magda Attila, a Karcagi Nagykun Gazdakör országos küldötte.

Persze, mire vége lett a tanácskozásnak, a bográcsokban is megállt már a kanál és jó délután lehetett akkor, mire a pásztorkutyák is megmutathatták mit tanultak odakint. A pusztákhoz szokott kutyák a tömeg ellenére kiválóan teljesítettek és jól látszott az is, ha feladat van, akkor ezek a –  mai szóhasználattal élve – munkakutyák valódi segítsége ma is a pásztorembernek. Mondták is többen, hogy minden kutya olyan, mint a gazdája! Amikor munka van, akkor nincs idő várni. Menni kell, a nyájat vinni kell legelni, a hodályban nem lakik jól. A birkának a menés, a gyep a mindene. Ha legelő van és ha mehet a birka, akkor minden van, akkor szép a nyáj…

 

Dr. Szilágyi Bay Péter

Fotó: MAGOSZ – Magda Attila, a Karcagi Nagykun Gazdakörországos küldöttje.

 

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? Túllegeltetett területek azonosítása

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műholdfelvételekre támaszkodva vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, vagy akár komplett igénylések, melyek a támogathatósági kritériumokat meghaladó mértékben legeltetettek. A túllegeltetés a legelő állateltartó képességénél nagyobb állatlétszám tartása, amely könnyen tönkre teheti a növényzet struktúráját, szélsőséges esetben a gyep záródása hiányossá válik, csökken a fajszám, láthatóvá válik a csupasz talajfelszín, ami kedvez a gyomok és a bokrok elszaporodásának, illetve az eróziónak.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Túllegeltetett területek azonosítása’ ellenőrzés a bejelentett táblán túlzott mértékben történő legeltetés jelenlétét/jeleit – ún. túllegeltetett „foltokat” – keresi, azaz a tábla egy bizonyos része, vagy teljes egésze túllegeltetéssel sújtott, így nagy valószínűséggel nem felel meg a támogathatósági kritériumoknak.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – az igénylés visszavonása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Ennek megfelelően az igénylés visszavonását megteszi.
II.    Valós konfliktus – táblarajz módosítása
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a tábláján a túllegeltetés nyomai jelen vannak. Tudatában van a túllegeltetett terület elhelyezkedésével, és annak megfelelően módosítja a táblarajzát.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyetért azzal, hogy a területén túllegeltetés történt. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáról.

5. Példatár

Első kép:     Konfliktust feltáró 2023-as légi fotó + parcella rajz (kék körvonal) + túllegeltetett terület geometriája (piros, vonalkázott terület)
Második kép:     Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó
Harmadik kép:    Terepi ellenőrzésen készült helyszíni fotó

 

1. példa

Fotó: MVH

 

Fotó: MVH

A fenti kérelmezett tábla egy része gyeptakaróval egységesen borított, túllegeltetéssel, valamint tiprással nem érintett. Más részek állatok számára szolgáló kifutók, karámok, itt a gyeppel való fedettség legfeljebb foltokban van jelen, A táblán található egy gyakorlópálya is, mely nem támogatandó terület (nulla gyepborítottságú). A következő évek igénylésekor csak és kizárólag a gyeppel fedett, túllegeltetéssel nem érintett területrészek lehetnek a támogatás alapjai.

2. példa

Fotó: MVH

3. példa

Fotó: MVH

Fotó: MVH

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdasági biztosítások kárkifizetései csökkentek 2023-ban

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI cikket közölt a mezőgazdasági biztosítások kárkifizetéseiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági díjbevételek összesen 32,8 milliárd forintot (–10 százalék), a kárkifizetések 12,1 milliárd forintot (–77,2 százalék) tettek ki 2023-ban. Így a bevételek tizedével, a kifizetések közel ötödére csökkentek az előző évhez képest.

A kárhányadok alakulása a főbb mezőgazdasági biztosítási csoportoknál Magyarországon, 2019–2023

A növénybiztosításoknál a díjfizetés 29,6 milliárd forint (–10,1 százalék 2022-höz képest), a kárkifizetés 11,5 milliárd forint (–77,7 százalék 2022-höz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2023. évi díjbevétele 541,2 millió forintot, a kárfizetése 113,3 millió forintot ért el (a díjfizetés 52,6 százalékkal, a kifizetés 79,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,6 milliárd forint, a kárfizetése 413,9 millió forint volt. A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2023-ban 36,8 százalék volt, a növénybiztosításoké 39, az állatbiztosításé 20,9, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 15,9 százalékot tett ki. Minden fő kategóriánál csökkentek a kárhányadok, de a legjelentősebb és legmeghatározóbb visszaesés a növénybiztosítások esetében történt.

A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetén a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben (10 841 biztosított) biztosítást. A jég és tűz kockázati tényező esetén 19,7 százalékos, a vihar esetén 21,4 százalékos kárhányad keletkezett 2023-ban, míg az előbbi csökkent, utóbbi nőtt az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 529 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 73,4 százalékpontos növekedést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

További információk e témában a Mezőgazdasági biztosítások 2023. év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének pályázata

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatására irányuló vidékfejlesztési pályázati felhívás, a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között. A támogatási kérelmek beadására 2024. június 3-tól 2024. július 3-ig tartó időszakban, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen lehet.

A mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben. Ezért a genetikai erőforrásaink felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.

A támogatás három célterület – ex situ génmegőrzés, szakmai támogató tevékenység, in vitro génmegőrzési tevékenység – mentén segíti elő a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzését és fenntartását. Az Állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység megvalósításának támogatása című KAP-RD24-RD26-1-24 kódszámú pályázati felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik hozzájárulnak a védett őshonos, a veszélyeztetett mezőgazdasági és a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez, és önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását.

A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu oldalon találhatók. Ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, változás itt érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom