Erdős Norbert kijelentette, több élelmiszeripari szabályozási változás is történt a közelmúltban, például változtak a közétkeztetés szabályai és a kistermelői rendelet, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy május végétől bővült az értékesítés lehetősége: a kistermelő az általa megtermelt alapterméket, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert saját gazdasága mellett az egész ország területén értékesíthet a végső fogyasztónak, továbbá kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek.
Az államtitkár szerint a szabályozás mellett nagyon fontos a közvetlen támogatás. A 2021 és 2027 közötti időszakban óriási lehetőség előtt állnak a hazai mezőgazdasági vállalkozások, hiszen a 4265 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás segítségével a korábbiakhoz képest jóval nagyobb fejlesztési keretre pályázhatnak majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőik. A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar a következő években példátlan mértékű forráshoz jut, amelynek köszönhetően komoly fejlesztések várnak az ágazatra – folytatta Erdős Norbert.
Zsindely Ferenc, a Kondorosi Gabona Zrt. elnök-igazgatója elmondta, hogy elsősorban az állandósult szélsőséges időjáráshoz próbálnak minél jobban alkalmazkodni, itt az első lépés az öntözési rendszerek fejlesztése lesz. Kiemelte továbbá, széleskörű növénytermesztéssel, gépi munka szolgáltatással és integrációval foglalkoznak, és csaknem 1000 hektár termőföldet művelnek. Jelenleg is a továbblépés, a modernizálás van a terveik középpontjában, így szeretnének majd fejlesztési támogatásokra pályázni.
Erdős Norbert rámutatott, hogy a 21. század új kihívásaira gyorsan és hatékonyan kell reagálni, ilyen az alkalmazkodás a klímaváltozás okozta negatív hatásaihoz. Az öntözésfejlesztés mára megkerülhetetlen feladattá vált. Ahhoz, hogy versenyképesebbé tegyük a magyar mezőgazdaságot, nélkülözhetetlen a termőföldek öntözése, ezért a kormány a következő tíz évben 17 milliárd forint pluszforrást biztosít évente az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez.
