Keressen minket

Mezőgazdaság

Ismét forráshoz jut a tejágazat

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A kormány elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt, ezért a szakágazat szereplői az elkövetkezendő időszakban további fejlesztési és bővítési forráshoz jutnak – mondta az Agárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a KÖZÉPTISZAI Mg. Zrt.-nél tett látogatáson, Kenderesen – közölte az Agrárminisztérium.

A hazai szereplők további fejlesztési és bővítési forráshoz jutnak (Kép: Pixabay)

Erdős Norbert a szakterületet érintő támogatásokkal kapcsolatban emlékeztetett, a 2014-2020-as időszakban a vállalkozások közel 40 milliárd forintos hazai és uniós forráshoz jutottak. Hozzátette, a 2021-2022-ben az átmeneti Vidékfejlesztési Program (VP), illetve a 2023-2027-es új keret már biztosítja azt, hogy a mikro- és kisvállalkozások mellett már a közepes és nagyvállalatok is támogatást vehessenek fel ebből a keretből.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy az iparban megvan a beruházási igény, hiszen a nyár végén nyitott 200 milliárd forintos keretösszegű, komplex élelmiszeripar beruházásra kétszeres volt a túljegyzés. A tervek szerint 2023-ban és 2025-ben is hasonló célú és nagyságrendű támogatási forrás meghirdetésére kerül sor, így az ágazat, és köztük a tejipar szereplői további lehetőségekhez jutnak.

Erdős Norbert beszélt arról is, hogy a korábbi támogatások lehetővé tették, hogy az ágazat több évtizedes lemaradását helyre tudja hozni. Most pedig lehetőség nyílik a versenyképesség fokozására, a hazai és a nemzetközi piacon történő nagyobb szerepvállalásra. Az állandóan változó fogyasztói igények és a gazdasági környezet is proaktív hozzáállást vár az élelmiszeripari vállalatoktól, ebben pedig a tejipar szereplői – termékfejlesztések, innovatív megoldások révén – élen járnak – tette hozzá.

Az államtitkár kitért a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszerre (KMÉ) is, mely indulása után rögtön a tejtermékekre fókuszált először. Példaként említette, hogy a termékek előállítói és forgalmazói már 4 termékkörön belül, 21 kategóriában pályázhatnak és folyamatosan nő a KMÉ-s termékek száma. A vásárlók jelenleg 14 KMÉ-s termékkel – 5 tejföl, 7 túró, 1 natúr joghurt és 1 trappista sajt – találkozhatnak a boltok polcain, valamint létrejött egy online termékkereső is. A pályázók számára könnyítés, hogy a Nébih szakrendszereivel együttműködő pályázói és ügyintézői felületet hoztak létre, amely hatékonyabbá, átláthatóbbá, gördülékenyebbé teszi a pályázás folyamatát.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Szakmai tájékoztató a termelővédelmi csomagról

Print Friendly, PDF & Email

Az új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomag a 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: termékpiaci törvény) módosítása révén a meglévő piacszabályozási eszközök fejlesztésével és új szabályozási elemek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra, valamint megteremti a termeltetők és termelők közötti kapcsolatrendszer új jogi alapját. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

(A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása)

Az Agrárminisztérium az alábbi szakmai tájékoztatóval segíti az érinttetek eligazodását
a törvénymódosítás kapcsán.

A termelővédelmi csomag révén az alábbi szabályozási elemek kerülnek bevezetésre:

1. a 30 napon túli, késedelmes fizetések közvetlen szankcionálása;
2. a kockázat-megosztási rendelkezések kötelező elemei a zöldség-gyümölcs, sertés és
baromfi ágazati szerződéseknek, valamint a vállalkozási típusú szerződéseknek;
3. a termeltetői együttműködés
4. foglalkozástól eltiltás a termelőknek járó ellenérték eltüntetéséért

1. Késedelmes fizetések szankcionálása

A megújult szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.

főszabály, hogy a termelő felé a vele szerződéses kapcsolatban álló feldolgozónak, felvásárlónak, vagy forgalmazónak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék ellenértékét az áru átvételétől számított harminc napot meg nem haladó módon ki kell fizetnie.

Ennek feltétele, hogy a termelő által helyesen kiállított számla a feldolgozó, a felvásárló, illetve a forgalmazó részére az átvételt követő tizenöt napon belül átadásra kerüljön. Ha a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátják rendelkezésére, a termék ellenértékét a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell kifizetni. Speciális eset, hogy amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági termék szolgáltatására  irányuló szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a
tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő összeget megfizet a termék szolgáltatójának.

Szintén speciális eset, hogy a törvény lehetőséget ad arra a jövőre nézve, hogy egy-egy mezőgazdasági ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, és az agrárminiszter által jóváhagyott – fizetési határidőt tartalmazó – mintaszerződés szerint kötött
szerződésben eltérhetnek a fizetési határidőre vonatkozó előírástól.

A termelő és a feldolgozó, illetve a felvásárló közötti mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fizetésre kötelezett feldolgozó, felvásárló késedelmes teljesítése esetére a fizetésre kötelezettnek a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott, a termék ellenértékére és a termék ellenértéke után fizetendő késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.
Késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét. A termelővédelmi csomagnak köszönhetően a termék ellenértékének 30 napot meghaladó módon történő megfizetése esetén közvetlenül büntethetővé válik.

Az ár határidőre történő meg nem fizetése esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ágazatfelügyeleti bírságot szab ki a vevőre vagy annak képviselőjére, amelynek mértéke a meg nem fizetett ellenérték 10%-a, de legalább 1 millió forint.

Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki
lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert
szakmaközi szervezet.

2. Adásvételi szerződések új kötelező tartalmi elemei a kockázatmegosztási
rendelkezések

Az új szabályozás 2024. július 1-jén, a szankciók tekintetében pedig 2025. január 1.-jén lép hatályba

A termelő és felvásárló között a termelés és teljesítés során felmerülő kockázatok egymás közötti megosztását előíró rendelkezésekkel kapcsolatos szabályok kötelező elemei lesznek

– a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban azon
adásvételi szerződéseknek, amelyeket a termény vetése, gyümölcs esetében a termés
betakarítása évének első napja, vagy haszonállat esetében annak telepítése vagy
tenyésztésbe vétele előtt kötöttek;

– a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek.

Adásvétel esetén a vevőnek és az eladónak, míg mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződés esetén a megrendelőnek és vállalkozónak arányosan kell megosztania a mezőgazdasági termelő eladóként vagy vállalkozóként viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási
tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatát. Ebbe  azonban nem értendő bele az érintett termékek piaci árainak változásaiból eredő kockázat.

A törvénymódosítás eredményeként a termelőt csak közvetlenül magához a mezőgazdasági termelési tevékenységhez kapcsolódó kockázatok érintik, az ezen túlmutató kockázatokat pedig meg kell osztani a felek között vagy ha a megállapodás szerint azokat a termelő viseli, akkor
számára anyagilag vagy más módon kompenzálni szükséges.

A szerződés ide vonatkozó, kockázatmegosztással érintett rendelkezései közé számít például a minőségi hibákért való felelősség megállapítása, az áru szállításához kapcsolódó megállapodások, az áru átvételének ütemezése, a szerződéstől való elállás feltételeinek, vagy a
teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeinek meghatározása.

Fontos, hogy a törvényi szabályozásból következően a szerződéseknek tartalmaznia kell például, hogy a felnevelt élőállat elszállítása során az elhullás kockázatát arányosan kell viselnie az állattartónak és a vevőnek. Rendelkezni kell például arról, hogy a rossz minőségű
palántából, takarmányból adódó veszteség se csak a termelő kockázata legyen. Az átvételkori minőségi kifogás esetén szükséges az egyértelmű következmények rögzítése. Megegyezés hiányában például egy közösen elfogadott független szervezet által végzett minősítés
elfogadása és a költségek közös viselése. Az átadás-átvétel időpontjában fennálló rejtett és lényeges minőségi hibákért, a felelősség megállapítása érdekében szóba jöhet külső szereplő által végzett növény- vagy állategészségügyi vizsgálat igénybevétele és az eredmény
elfogadása. Külön rendelkezések szükségesek a szerződésekbe arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben utasítható vissza az áru átadása vagy átvétele (pl. vis maior, műszaki probléma, baleset stb.).

A törvény a kötelezettségek nem teljesítése esetére – 2025. január 1-jétől – szankciót is előír a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő számára: a NÉBIH ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, amelynek legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke tízmillió forint, de legfeljebb
a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél – jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért – nettó árbevételének tíz százaléka.

Ha a kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a felügyeleti
bírságot nem csak az elmarasztalt kötelezettel, hanem annak a jogsértés elkövetése idején
helytállni köteles tagjával, vezető tisztségviselőjével, illetve azzal a személlyel szemben is ki
lehet szabni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

Az eljárásban az ügyfelet megillető jogokat kap a termelők érdekképviseletét ellátó elismert
szakmaközi szervezet.

3. Termeltetői együttműködés

Az önkéntes termeltetői együttműködésekre vonatkozó új szabályozás 2025. január 1-jén lép
hatályba.

a) A termeltetői együttműködés a termeltető és termelő kölcsönös gazdasági érdekein alapuló,
önkéntesen választható együttműködési forma. Termeltető lehet élelmiszerfeldolgozó, a
mezőgazdaság és élelmiszer területén működő nagykereskedelmi vállalkozás, továbbá
állattenyésztésben a bérhízlalást végeztető mezőgazdasági termelő is. Ez az együttműködési
forma lényegében a vertikális integráció speciális szabályozási hátterét teremti meg.

A termelő és termeltető között ebben az együttműködési formában termeltetői szerződés jön
létre, amely az érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások –
amely állattenyésztésben az állatok tenyésztését, hízlalását jelenti – nyújtására vonatkozó
kölcsönös kötelezettségeket tartalmazza.

Nem tekintendők termeltetői szerződésnek azok a szerződések, amelyek a mezőgazdasági
termelő vagy termelők részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további
kötelezettségeket nem tartalmaznak. A szolgáltatások között az értékesítés és a termék
megvásárlásának vállalása mellett például a termelésirányítás, termelésszervezés,
előfinanszírozás is megjelenhet.
Fontos, hogy a termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához
kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető.

b) Egy-egy mezőgazdasági termelési ágazatban az abban működő elismert szakmaközi
szervezet vagy annak hiányában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére az
agrárminiszter mintaszerződéseket hagyhat jóvá, amelyek segítséget nyújthatnak a gazdasági
szereplőknek a szerződéses konstrukciók megalkotásában. Ezek a mintaszerződések
meghatározhatják az érintett felek kölcsönös kötelezettségeit és különösen a mezőgazdasági
termelőknek nyújtandó minimális garanciákat.

c) A termeltetőket a Magyar Államkincstár kérésükre nyilvántartásba veszi, róluk és az általuk
kötött termeltető szerződésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételnek a jelentősége
a jövőben akkor jelenik majd meg, amikor az agrártámogatási rendszerben a termeltetői státusz
bármely agrár- és vidékfejlesztési támogatási konstrukciónál értékelési szempontként
megjelenik. Értelemszerűen ez a 2025-ben elinduló szabályozás a 2024-ben megjelenő agrárés vidékfejlesztési pályázati felhívásoknál még nem tud érvényesülni.
A nyilvántartásba vett termeltető minden év március 31-ig a Nemzeti Kifizető Ügynökség
számára adatot szolgáltat az előző naptári évi tevékenységéről, a következő adatok és
dokumentumok megküldésével.

A termeltetői szerződések további részletes szabályozása miniszteri rendeletben fog
megjelenni

4. Foglalkozástól eltiltás

Az új szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba.

A tevékenységtől eltiltás azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak a tulajdonosait, illetve
vezető tisztségviselőjét tiltja el a további ilyen jellegű tevékenységtől, amelyek a
mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg,
hanem ennek a fedezetét is elvonták a felszámolás vagy végelszámolás megkezdése előtt. Az
eltiltást a cégbíróságnak jogi személy bejegyzése esetén kell figyelembe venni, amennyiben az
említett tulajdonost vagy vezető tisztségviselőt a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy
fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta.

5. Néhány fontosabb, szerződésekre vonatkozóan már korábban bevezetett
speciális szabály emlékeztetőül:

a) Friss, gyorsan romló termék esetében átvétel után nincs minőségi kifogás:
A termelő, a feldolgozó, a felvásárló, valamint a forgalmazó viszonylatában értékesített friss,
illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék vonatkozásában a felek között
létrejött írásbeli szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idő
leteltét követően, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában a termék birtokba vételét
követően minőségi kifogásnak nincs helye.

b) Kötelezően írásba foglalt szerződések:
A Magyarországon történő feldolgozása esetén a feldolgozásra alaptermékként beszállított
meggy, alma, valamint a Magyarországon megtermelt torma felvásárlására irányuló szerződést
kötelező írásba foglalni és abban a beszállított termékekért fizetendő árat rögzített módon,
illetve meghatározott tényezők összesítése alapján számítva, képlettel kell tartalmaznia.

A “Szakmai tájékoztató a termelővédelmi csomagról” dokumentum itt érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Horgászat

Tények és tévhitek a kullancs helyes eltávolításáról

Print Friendly, PDF & Email

A Semmelweis Egyetem közleménye:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kullancsok csaknem háromszáz betegséget terjesztenek, ám ezek közül az emberre csak néhány veszélyes. Hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás. Ezek elkerülése érdekében fontos, hogy a kullancscsípés esetén mielőbb távolítsuk el a vérszívót. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.

Fotó: Pixabay

Szabadtéri programok, természetjárás közben főként tavasztól őszig gyakran találkozhatunk kullancsokkal.  Esetleges csípés esetén legfontosabb tényező az időfaktor, hiszen minél tovább van a bőrünkben a kullancs, annál inkább nő a fertőzés veszélye. Éppen ezért a kullancsok eltávolításával felesleges időveszteség orvoshoz fordulni, kivéve, ha nehezen vagy nem elérhető helyen, például a hallójáratban van – mondja dr. Kovács Anikó. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza az alábbi oktatóvideóban ismerteti a patikában is kapható kullancscsipesz és -kanál helyes használatát, de arra is kitér, hogy ezen eszközök nélkül hogyan tudjuk szakszerűen eltávolítani a vérszívót.

Fontos, hogy eltávolításkor a kullancsnak csak a fejét szorítsuk meg, a törzsének egyidejű összenyomása nélkül, mivel a kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatóak, a nyomással viszont öklendezésre kényszerítjük az állatot, ami növeli a fertőzés kockázatát

– mondja a bőrgyógyász.

A videóban a szakember a tévhitekről is beszél, például, hogy a csípésre tilos különböző olajokat, zsírokat, krémeket kenni. Ugyanakkor eltávolítást követően a csípés helyét fertőtlenítsük le, de ne használjunk szteroidos krémet, ez ugyanis megzavarhatja az immunrendszert, és elmaradhat a szokásos helyi reakció, a Lyme-kórra utaló körkörös vagy ovális, több centiméter átmérőjű, fájdalmat nem okozó bőrpír! Ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, hiszen a kezeletlen Lyme-kór akár hosszabb idő elteltével is okozhat neurológiai, szív vagy ízületi megbetegedéseket! Az időben felismert betegség azonban orvos által felírt, antibiotikum-kúrával ma már sikeresen gyógyítható.

A kullancsok által terjesztett másik gyakori megbetegedés, a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás ellen megelőzéssel lehet legjobban védekezni. Az erre kifejlesztett oltás beadatásával, illetve a kullancs mielőbbi szakszerű eltávolításával kiküszöbölhető a megbetegedés.

Forrás: Semmelweis Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kukoricatermés uniós szinten kismértékben nőhet

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) májusi projekciójában a 2023/2024. évitől 5 millió tonnával elmaradó, 1220 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évben. A felhasználás 1225 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét csaknem 6 millió tonnával múlná felül.

Fotó: Pixabay

A 2024/2025. gazdasági év végére a 2023/2024. évinél 2 százalékkal kevesebb, 281 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban. A Tallage szerint Dél- és Délkelet-Európában a megfelelő csapadékeloszlásnak köszönhetően jól haladt a kukorica vetése áprilisban. Ezzel szemben északabbra a hűvös időjárás lassította a vetési munkákat. Az Európai Unióban 8,6 millió hektárról (+2 százalék) takaríthatják be a kukoricát az idén. A növény által elfoglalt terület Franciaországban 1,5 millió hektárra (+15 százalék) bővülhet, miközben Romániában 1 százalékkal (2,4 millió hektár), Lengyelországban pedig 10 százalékkal (1,1 millió hektár) lehet alacsonyabb. Magyarországon az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint a szemeskukorica 796 ezer hektárról kerülhet a tárolókba. Kukoricából uniós szinten egyelőre a 2023. évi termést 1,5 százalékkal meghaladó mennyiség, 63,3 millió tonna betakarítását vetítik előre a szakértők az idén (Tallage).

Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 72,4 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica május utolsó hetében, ami az egy évvel korábbit 4,5 százalékkal haladta meg. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi jegyzése 3000 forinttal 77 ezer forint/tonnára, a novemberi 2000 forinttal 74,5 ezer forint/tonnára emelkedett május 27. és június 7. között.

Ábra: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 11. szám.

Tovább olvasom