Keressen minket

Mezőgazdaság

Lezárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára által elrendelt, a Nébih irányításával végrehajtott egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja – közölte az Agrárminisztérium.

2748 ellenőrzést végeztek a szakemberek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés alatt. (Kép: AM)

Az államtitkár elmondta 2748 ellenőrzést végeztek a szakemberek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés alatt. A feltárt szabálytalanságok miatt 10 figyelmeztetést és 154 bírságot szabtak ki, összesen 11,3 millió forint értékben. Az ellenőrzött 10421 különféle hazai és külföldi élelmiszer tételből országosan 20,7 tonnát vontak ki a forgalomból, leginkább a lejárati idő utáni forgalmazás miatt.

Az édesipari termékek ellenőrzése során összesen 189 kg édességet kellett kivonni a forgalomból. Az árusított élő halak eredetét igazoló dokumentumok, és a friss sertés- és baromfihús származás feltüntetése a legtöbb helyen megfelelt az előírásoknak.

A Nébih laboratóriumai összesen 139 élelmiszer mintából 18 dió, 2 mák és 3 bejgli termék esetében merült fel érzékszervi kifogás. A vendéglátásban főként higiéniai problémák fordultak elő, a rendezvényre kitelepült vállalkozásoknál az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumok hiánya volt jellemző.

A zöldség-gyümölcs ellenőrzések során a szezonális termékek mellett a hatóság kiemelten ellenőrizte a gesztenye forgalmazását is, 3 tétel esetében indult eljárás.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok célja, hogy a jövőben is kizárólag biztonságos, jó minőségű, többségében magyar élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Agrárminisztérium: Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.

Fotó: AM Sajtóiroda

A szezonálisan népszerű termékkörökből, mint például gyümölcsök, cukrászati kényelmi termékek, fűszerek, és alkoholos italok, több terméktípust is kiemelten vizsgál majd a Nébih laboratóriuma. Az országos ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinálásával a területi élelmiszerlánc-felügyeleti szervek és a Nébih szakemberei végzik. Kéthetes periódusban a vizsgálatok fókuszában a higiéniai szabályok betartása és az élelmiszerek eredetének nyomonkövethetősége áll, amit bármely élelmiszer-előállító és -forgalmazó létesítmény, vendéglátóhely, piac és ünnepi rendezvény (vásárok, kitelepült vendéglátók) esetében számon kérhetnek az ellenőrök.

Nobilis Márton kiemelte, idén is különös figyelmet kapnak a téli szezon népszerű termékei, mint például a húsok és húskészítmények, az élő halak, valamint az édesipari termékek. Emellett több terméktípus esetében emelt mintaszámmal, célzott laboratóriumi vizsgálatok is zajlanak majd. A kiemelten vizsgált termékek a szezonálisan kelendő gyümölcsök, a cukrászati kényelmi termékek, a fűszerek, valamint az alkoholos italok közül kerülnek ki.

Új eleme a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzésnek az iskolai büfék tevékenységének ellenőrzése, valamint tájékozódó jelleggel a kínálat áttekintése. A szakemberek vizsgálják az üzemelés megfelelőségét, különös tekintettel a szendvicsek készítésének, tárolásának és árusításának feltételeire.

Bár az országos akció sok tekintetben megújul idén, a célja változatlan marad. Az ellenőrzéssorozat továbbra is arra irányul, hogy az ünnepeket megelőző időszakban a megnövekedett forgalom mellett is biztonságos és jó minőségű élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira és a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta az államtitkár.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fekete-tengeri megállapodás aktiválta a búzaexportőröket

Erste Agrár Kompetencia Központ: A megállapodás meghosszabbodása nyomán az ukrajnai búzaárak visszatértek a szeptemberi- októberi szintekre. Továbbra is két-három hétbe telik az ellenőrzések miatt elindítani a hajókat, de már tervezhetőek a szállítások.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

Az Erste Bank Hungary 1997 óta tagja az osztrák Erste Groupnak, amely az első osztrák takarékpénztárként 1819-ben jött létre. 1997 óta a nemzetközi Erste Csoport Kelet-Európa egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatójává vált. (Ábra: Erstebank.hu)

ERSTE kommentár:  A magyar gazdák számára is nagyon fontos annak megértése, meddig érdemes terményeiket raktárban tartani. A mostani árcsökkenések háttere segít ebben. Akinek nem a likviditási helyzet határozza meg az eladások ütemét, rendszerint arra számít, hogy emelkedni fog a búza ára, ezért ül még rajta. Emiatt igen csendes hetek vannak mögöttünk a búzapiacon, miközben a nemzetközi kereskedelem azért élénk maradt. Ukrajna gabonaexportja a 2022/2023-as szezonban 32 százalékkal, 16,2 millió tonnára csökkent. Ebből 6,3 millió tonna a búza. Az orosz invázió okozta hat hónapos blokád után három ukrán fekete- tengeri kikötő július végén újra megkezdte a gabonaszállítást az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás értelmében. Ezt november 17-én újították meg további 120 nappal. Ukrajnában idén 50-52 millió tonna gabonát takaríthatnak be, a rekord 86 millió tonnához képest. A fekete-tengeri szállítások körüli huza-vona erős befolyással van a világpiacra. Amióta a szállítások újraindultak, a búzaárak lefelé mozognak.

Az érzékenységet bizonytja, hogy amikor Putyin tesztelte a mozgásterét egy fenyegetéssel, azonnal megemelkedtek a piaci árak. Már értjük a buzgalmát, hiszen árvezetőként Oroszország uralja most a búzapiac eladási oldalát. Ez húzza most lefelé az árakat, illetve az a kilátás, hogy a szezonban akár 44 millió tonnás exportot is bonyolíthat a világ legnagyobb búzaexportőre. Ami a többi piacmozgató tényezőt illeti: Kína vesz ugyan európai búzát, de az első tíz havi import közel kétharmadát (63%) Ausztráliából szerezte be. Ez az arány 2020-ban 15, 2021-ben 28 százalék volt, ami szépen jelzi a politikai feszültség oldódását a két ország között. Az USA novemberben emelte a búzatermésre vonatkozó várakozását egymillió tonnával (2022/23: 782,7 millió tonnára).

Ezt az ausztrál és brazil termés növekedésére alapozza elsősorban, ami ellensúlyozza az európia és argentin kieséseket. A fogyasztási oldalon viszont csökkentette a várakozásokat, 0,6 millió tonnával, 785,1 millió tonnára. A búza világpiac forgalmában is csökkenésre számítanak. 1,1 millió tonnával csökkentették az előrejelzést, 206,6 millió tonnára. A hatások nem maradtak el. Az árcsökkenéshez a kínálat növekedése mellett az erős dollár is hozzájárult.Másfél éves felfelé menetelés után – alacsony forgalom mellett, de – itthon a 45. héten még tartották magukat a búzaárak. Arra számítunk, hogy lassú lecsorgás kezdődik.

Forrás: Erste Agrár Kompetencia Központ – Erste Agrár Szemle V. évfolyam 11. szám, 2022. november

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Áder János: a klímaváltozás miatt technológiai váltás kell az agráriumban

A klímaválság elleni küzdelem technológiai váltással jár – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a siófoki Agrárszektor 2022 konferencián.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács. (Ábra: BTT)

Áder János szerint nem kérdés, hogy a váltást meg kell lépni, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy globális szinten Magyarország részesedése a klímaváltozásért felelős gázok összkibocsátásból 0,14 százalék, Európáé pedig 9 százalék alatti, vagyis szükség lenne egy világszintű megegyezésre.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a rendezvény klímaváltozás hatásairól szóló kerekasztal-beszélgetésén elmondta: az állattartás ahhoz képest, hogy mennyi támadás éri, globális szinten mindössze bő 5 százalékban tehető felelőssé a klímaválság elleni küzdelemért. Idézte az ENSZ adatait, amely szerint a mezőgazdaság és a földhasználat 18 százalékban felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, ezen belül 30 százalékot képvisel az állattartás. Ezzel együtt mindent meg kell tenni a kibocsátások csökkentéséért – szögezte le az MTI tudósítása szerint.

Forrás: BTT

Tovább olvasom