Keressen minket

Mezőgazdaság

Évtizedes sikerszéria az agrár-külkereskedelemben – de lehet még javítani

Print Friendly, PDF & Email

A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, de néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva már árnyaltabb a kép – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. Mint írják: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, de néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva már árnyaltabb a kép – derül ki az OTP Agrár szakértőinek legutóbbi elemzéséből. Mint írják: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait.

A magyar agrár-külkereskedelem 2010-óta – a 2014-es megtorpanás kivételével – lendületesen nő, az elmúlt két évben pedig meghaladta a 9 milliárd eurót és közelíti a 10 milliárdot (Kép: Pixabay)

Budapest, 2021. augusztus 5. – A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek globális kereskedelmének legintenzívebben növekvő szakasza az ezredfordulót követő időszakra tehető, és egészen a 2008-2009-es gazdasági világválságig tartott, amelyet egy rövid visszaesés követett. Ezután a globális kereskedelem újra növekedésnek indult, de lényegesen lassabb ütemben, mint a kezdeti években, sőt 2014 óta megtorpanni látszik.

A magyar agrár-külkereskedelem 2010-óta – a 2014-es megtorpanás kivételével – lendületesen nő, az elmúlt két évben pedig meghaladta a 9 milliárd eurót és közelíti a 10 milliárdot. Ez akkor is komoly teljesítmény, ha tekintettel vagyunk az agrártermékek világpiaci áralakulására, valamint a forint-euró árfolyam változására, amelyek az exportra kétségtelenül ösztönzőleg hatottak.

Ha azonban a magyar eredményeket Ausztriáéval, Hollandiáéval vagy Lengyelországéval hasonlítjuk össze, látható, hogy a felsoroltak egy hektár mezőgazdasági területre vetítve magasabb exportot produkálnak, mint hazánk.

Ausztria exportintenzitása közel háromszorosa Magyarországénak, de jelentős élelmiszerimportja miatt az egyenlege csak fele hazánkénak. Lengyelország területegységre jutó agrárkivitele ma már meghaladja Magyarországét, sőt az egyenleget tekintve is jobban állnak. Hollandia külön kategória, hiszen mind agrárexportjuk, mind agráregyenlegük nagyságrendekkel nagyobb a többi vizsgált országénál. Sokkolónak tűnik, de igaz: fajlagos agrárexportjuk és egyenlegük harmincszorosa a magyarországinak.

Az eredményeket részben az indokolja, hogy míg a lengyel, de különösen az osztrák és a holland agrárkivitel meghatározó hányada feldolgozott, sőt magasan feldolgozott termék, addig a magyar agrár-külkereskedelemben még napjainkban is a mezőgazdasági (alap)termékek a meghatározók.

A fejlesztések tervezésekor figyelembe kell venni, hogy az egyes termékcsoportok különböző lehetőségeket és kihívásokat tartogatnak. A gabonafélék piacán az új földterületek termelésbe vonásakor és a terméshozamok növelésekor szem előtt kell tartani a biotechnológiai fejlesztéseket is, és az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási viszonyokat. Az olajnövények – napraforgó, repce, szója – kilátásai szintén nagymértékben függenek a felhasználási trendektől, kifejezetten a takarmány- és bioüzemanyag célú felhasználástól. A húsfélék piacán pedig az elmúlt évtizedben is komoly átrendeződést okoztak határokon átívelő, az állatállományt érintő megbetegedések, mint a madárinfluenza, és az afrikai sertéspestis.

A külpiaci lehetőségek vizsgálata alapján jelentős eltolódás Magyarország célpiacaiban nem várható, a legfontosabb exportpiacnak továbbra is az Európai Unió számít, bővülést elsősorban a balkáni országokba irányuló export esetében várnak az OTP Agrár szakértői, hiszen a tervezett uniós csatlakozásuk előkészítésével ezek a piacok egyre nyitottabbá válnak az EU-ból érkező áruk felé.

Magyarországnak tehát nincs más lehetősége, mint felépíteni a nagyobb hozzáadott értékű termékeinek márkáit és piacait, ami viszont komoly kihívást jelent. A megvalósításhoz évek céltudatos és hatékony szervező munkájára, komoly befektetésekre van szükség, ráadásul olyan nemzetközi versenykörnyezetben, ahol a koncentráció és a technológiai fejlődés a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésben, valamint a kereskedelemben tovább gyorsul.

Forrás: OTP

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom