Mezőgazdaság
A magyar alapanyagok használatával erősebb lehet a gazdaság
A hazai alapanyagok minél teljesebb körű használatával erősebb, egészségesebb lehet a magyar gazdaság, és jobban képes ellenállni a világgazdaság “különböző hullámzásainak” – közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szombaton a Somogy megyei Kastélyosdombón.
A hazai alapanyagok minél teljesebb körű használatával erősebb, egészségesebb lehet a magyar gazdaság, és jobban képes ellenállni a világgazdaság “különböző hullámzásainak” – közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szombaton a Somogy megyei Kastélyosdombón – közölte az Agrárminisztérium.

A vidékfejlesztési támogatások révén a gazdaságba soha nem látott mértékű források jutnak, ez valamennyi hazai, élelmiszerellátással foglalkozó térség számára meghatározó lesz a következő évtizedben (Kép: Vermes Tibor – AM)
Feldman Zsolt a Heineken Hungária Zrt. és az Ökumenikus Segélyszervezet komlószüreti ünnepségének megnyitóján elmondta: Kastélyosdombón második alkalommal takarítják be a sörök alapanyagául szolgáló komlót az első kísérleti hektárról, a jövő évtől pedig további jelentős területeken indulhat meg a szüret a településen. A kistelepülésen megvalósuló sikeres mintaprojekt után az Agrárminisztérium támogatásával újabb 13 hektáron telepítettek komlót, segítve az élelmiszeripar számára a hazai alapanyagokhoz való hozzájutást – emlékeztetett.

Kép: Vermes Tibor – AM
A kormányzat és az agrártárca arra biztat minden magyar élelmiszer-feldolgozással foglalkozó társaságot, hogy fókuszáljon a hazai alapanyagok minél teljesebb körű használatára – tette hozzá Feldman Zsolt. Kiemelte, a mezőgazdaságban “a jó gazda gondossága kell ahhoz, hogy eredményre jussunk”, Kastélyosdombón pedig ez az Ökumenikus Segélyszervezet segítségével folyamatosan megvalósul. Reményét fejezte ki, hogy a mintaszerű modell az agrárium több területén is alkalmazható lesz.
Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy az utóbbi bő tíz évben rengeget fejlődött a mezőgazdaság, erősödtek a gazdálkodói közösségek, és mindezek segítségével olyan térségek is a fejlődés útjára léphettek, amelyek megszenvedték a rendszerváltozást követő időszakot. Szerinte ma az agráriumban kétféle út lehetséges: a gazdálkodó saját termékét feldolgozva helyben igyekszik értékesíteni, vagy értékesítési láncba csatlakozik, partnerek segítségével. Az államtitkár azt mondta, a Heineken Hungária példaértékű partner a magyarországi komlótermesztés újjáélesztésében.

Kép: Vermes Tibor – AM
Közölte: a vidékfejlesztési támogatások révén a gazdaságba soha nem látott mértékű források jutnak, ez valamennyi hazai, élelmiszerellátással foglalkozó térség számára meghatározó lesz a következő évtizedben. A Magyar falu programra és a vidékfejlesztési támogatásokra utalva kiemelte, mindez komoly életminőségbeli változásokat eredményez majd a vidéken élő, gazdálkodó és dolgozó emberek számára. “A működő gazdaság és az élhető, magas színvonalú települési infrastruktúra fogja jelenteni a vidéki térségeink jövőjét, az itt élők számára a perspektívát” – fogalmazott.
Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója emlékeztetett: Kastélyosdombón több mint tíz éve kezdett munkába a szervezet, hogy segély helyett munka biztosításával segítsen a helyieknek. Beszámolt arról, hogy helyi programjaiknak köszönhetően már csaknem ötvenen “a saját lábukon állnak”, saját háztáji gazdaságot irányítanak. A komlótermesztésre utalva azt mondta, a Heineken Hungáriával kötött együttműködésnek és az agrártárcától érkező támogatásnak köszönhetően valódi térségfejlesztés indult el Kastélyosdombó környékén.
Geert Swaanenburg, a Heineken magyarországi leányvállalatának vezérigazgatója azt mondta: a kastélyosdombói komlót a Soproni 1895 márkához használják majd fel, ezzel e termék előállítása során kizárólag magyar piacról szerzik be az alapanyagokat.
Az eseményre készült írásos összegzés szerint a komlótermesztés hagyományának újjáélesztésével a cél az volt, hogy növekedjen a jó minőségű, magyar alapanyagok mennyisége a sörgyártásban, egyúttal a kezdeményezéssel segítsék a termesztésben részt vevő, hátrányos helyzetű családok megélhetését. Kastélyosdombón 2018 végén kezdtek komlótermesztésbe. Kezdetben a 30 millió forintból indított beruházás keretében a segélyszervezet szociális és fejlesztő központjának dolgozói 2500 palántát ültettek el a központhoz tartozó, egyhektáros területen, ezek először tavaly fordultak termőre. Az állami támogatás segítségével ma már 13 hektáron termesztik a haszonnövényt a Somogy megyei településen.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt
Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH
A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.
Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:
- Bács-Kiskun
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- Csongrád-Csanád
- Heves
- Pest
A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.
Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT


