További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
2021. szeptember 2-án, a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán, az egyetem oktatói, dolgozói és a rendezvényre meghívott vendégek, az agrárkar jubileumait ünnepelték.
A Kar, egyetemi karrá válásának 50. évfordulóját a koronavírus-járvány miatt csak 2021. szeptember 2-án rendezték meg Debrecenben, egyben megünnepelték a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskola alapításának 20. évfordulóját is.
Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja az ünnepi tanácskozáson köszöntötte az oktatókat és a vendégeket, az iskola korábbi diákjait, doktoranduszait, valamint a kar öt professzor emeritusát is.
Dr. Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese összefoglalta, hogy a nemcsak a régióban, hanem Kárpát-medencében is fontos szerepet tölt be az oktatási műhely. Az egyetem közép-, és hosszútávú startégiája az agrárdigitalizáció elősegítése, a mezőgazdasági high-tech alkalmazása. Éppen ezért, az agrárműszaki képzéseket tovább fejlesztik és bővítik, – amely a kar egyik fontos tudományterülete, – úgy, hogy az itt tanuló és abszolváló diákok képesek legyenek alkalmazkodni a 21. század piaci igényeihez. A képzés Debrecenben azért kimagasló, mert multidiszciplináris alapokon nyugszik, amely meghatározó a tudástranszfer átadásban. Az észak-kelet magyarországi régióban, stabil alapokra helyezi az itt tanuló diákok számára a pályakezdést.
Dr. Stündl László, a DE-MÉK dékánja előadásában összefoglalta a kar történelmét, a dereceni agrár-felsőoktatás 50 évét . A Böszörmányi úti campus főépületét, 1942-ben adták át. A kar teljes területe megközelítőleg 20 hektáron terül el és Debrecen szívében 1953-ig, a Debreceni Magyar Királyi Középfokú Gazdasági Tanintézet (ma: Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum) épületeként szolgált. A főbejárat domborművét Liszkay-Kováts Zoltán szobrászművész készítette. A főépületet 1956-ban bővítették, majd ezt követően született meg a sportpálya ötlete és 1964-ben pedig, a diákotthont, az éttermet és a központi kazánházat adták át, a ma is látható szoborparkkal.
Megyeri Barna, aki a Kar szimbólumát, a Bika női akttal – Európa elrablása című szobrot tervezte, Munkácsy-díjat kapott 1965-ben. A diákság, és az akkori tanárok nagy örömére 1963/1964-es tanévben adták az Arany Sándor Diákapartmant, amelyet akkor tanári társasházaknak építettek fel. 1976-ban csatlakozott a karhoz a Karcagi Talajművelési Kutató Intézet (2021-ig). 1981 június 8-án, a DATE diákotthona felvette a Veres Péter nevet. 1987-ben csatlakozott a hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskolai Kar a Debreceni Egyetemhez, ahová a 2000-es évekig tartozott. 1992-ben a Nyíregyházi Kutatóintézet csatlakozott. 2009-ben átadták az műfüves pályákat, megépült a Mag-Ház, a Műszaki Agrár Szaktanácsadási Központja pedig 2011-ben került átadásra. Számos sportlétesítmény is született: 2019-ben átadták a Teknős teniszcsarnokot, majd 2019-ben az Élelmiszeripari Innovációs központot, majd 2020-ban a Kísérleti Üvegházat.
A kor követelményeihez igazodva, az egyetem kiemelt feladata, a Tisza-vízgyűjtőjének agrárkutatása és a vidékfejlesztés elősegítése, amely déltől, egészen Észak-Magyarország területéig terjed. Az elmúlt 50 év teljesítménye egy olyan örökség, amit a mostani generációnak kell tovább vinnie – zárta beszámolóját a dékán.
A tanácskozás további részében Babinszky László, Csapó János, Kátai János, Kövics György, és Nagy János professzor emeritus oktatók előadásaikban szemléltették pályafutásuk kiemelkedő eredményeit, amelyekkel öregbítették a Debreceni Egyetem agrárkarának jó hírnevét. Az ünnepélyes tanácskozás végén Dr. Stündl László és Szolláth Tibor átadták az Agrár Múzeumot, ahol olyan ritkaságok tekinthetők meg, mint például egy 1886-ból származó növénypreparátum, vagy egy éppen egy gőzgép.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.
A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.