Keressen minket

Mezőgazdaság

Magnézium Szimpóziumot rendeztek Debrecenben

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
A legújabb növénytani, növényélettani, talajtani és kertészeti eredményeket mutatták be a tizenhetedik alkalommal megrendezett Magnézium Szimpóziumon a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.

A Debreceni Egyetem agrárkarának főépülete (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

A magnézium létfontosságú tápelemünk, mégsem fordítunk elegendő figyelmet arra, hogy szervezetünk megfelelő mennyiséghez jusson belőle – hangzott el a 17. Magyar Magnézium Szimpóziumon. Az idei tudományos találkozónak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara adott otthon.

A Debreceni Egyetem agrárkarán került megrendezésre a 17. Magyar Magnézium Szimpózium (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem agrárkarának címere Ábra: DE)

Az élettanilag fontos, láthatatlan biokémiai folyamatok megismerése, ismerete elengedhetetlen a modern mezőgazdaság és élelmiszeripar számára – jelentette ki Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a 17. Magyar Magnézium Szimpózium megnyitóján.

A kari vezető elmondta: bár egyre többet tudnak a szakemberek a sejtszintű folyamatokról, még több ismeretre van szükség. A szakmai tapasztalatok és kutatási eredmények megosztása pedig meghatározza az innovációs folyamatokat, amelyek alapjai lesznek a versenyképesebb, fenntarthatóbb agráriumnak – fogalmazott a dékán.

A magnéziumnak kiemelt szerepe van a táplálkozásban. Az élelmiszerek alapját növényi és állati alapanyagú termékek adják, azonban, ha ezek magnéziumtartalma nem megfelelő, az kedvezőtlen hatással lehet az emberi szervezetre – hangsúlyozta Takácsné Hájos Mária, a Magyar Magnézium Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.

Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja (Kép: Debreceni Egyetem)

Az idei tudományos konferencián elsősorban a legújabb növénytani, növényélettani, talajtani és kertészeti eredményeket mutatták be.

A növények elsősorban a talajból jutnak hozzá a számukra szükséges magnéziumhoz. Ezen tápelem felvételét akadályozza egyebek mellett a trágyázás során kijuttatott nagy dózisú kálium műtrágya, valamint a talajok elsavanyodása. A kutatások a magnéziumkezelések (tápanyagutánpótlás) és az öntözés mellett, a növények magnéziumtartalmának vizsgálatával is foglalkoznak – fejtette ki Takácsné Hájos Mária.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense a magnézium élettani fontosságát hangsúlyozta.

Takácsné Hájos Mária, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense (Kép: Debreceni Egyetem)

Ez az ásványi elem számos anyagcsere-folyamat fontos komponense és enzimrendszerek aktivátora, valamint szerepe van az izmok működésében is. Gyakran neurológiai problémák hátterében is a magnéziumhiány áll. A mentális kapacitás növelése, a fiatal kori tanulási készség javítása, a csontok szilárdságának és megerősítésének eszköze a megfelelő magnéziumbevitel. A legjobb források többek között a hüvelyesek, a cékla, a spenót és a sóska – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Takácsné Hájos Mária.

Évtizedek óta zajlanak magnéziumkutatások a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, egyebek mellett a cékla, a paradicsom és a levélzöldségek vizsgálatán keresztül. Az országos szakmai rendezvényen a DE MÉK kutatói mellett többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei mutatták be több szekcióban legfrissebb tudományos eredményeiket.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárközdazdasági Intézet adatokat közölt a búza piacáról:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tallage áprilisi tájékoztatása szerint Németországban a 12,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza spot piaci ára (FOB Hamburg) 23 dollárral 264 dollár/tonnáig emelkedett március 6. és április 5. között.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Ábra: AKI

A Rouenba érkező malmi búza azonnali exportára (FOB) 6 dollárral magasabb, 216 dollár/tonna volt ugyanekkor. Márciusban a franciaországi búza ára három éve a legalacsonyabb szintre esett, majd csatlakozott a világpiacon tapasztalható emelkedő trendhez. Ennek ellenére továbbra sem versenyképes a fekete-tengeri terménnyel szemben. Az Oroszországban megtermelt 11,5 százalék fehérjetartalmú malmi búza (FOB) az azonnali szállítási határidőre vonatkozóan 201 dollár/tonnáért (+11 dollár), a 12,5 százalék fehérjetartalmú pedig 210 dollár/tonnáért (+8 dollár) volt elérhető április 5-én. A francia és az orosz árakban nem várható nagy változás a Tallage szakértői szerint, bár utóbbi az élénk export miatt emelkedhet. Romániában és Bulgáriában 212 dollár (–6 dollár) volt a malmi búza tonnánkénti spot piaci ára a jelzett időszakban. Az USA-ban a 12 százalék fehérjetartalmú, piros lágyszemű őszi búza (SRW) azonnali exportára 5 dollárral 229 dollár/tonnára nőtt, miközben a 11 százalék fehérjetartalmú piros keményszemű őszi búzáé (HRW) 2 dollárral 265 dollár/tonnára mérséklődött. Argentínában a termény azonnali exportára 14 dollárral 232 dollár/tonnáig emelkedett április elején (Tallage).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával április harmadik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 21 százalékkal múlta alul. A takarmánybúza 59,3 ezer forint/tonnáért (–34 százalék) forgott ugyanekkor.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

71 százalékkal nőtt a friss tojás importja

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen nőtt a friss tojás importja

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.

Fotó: Pixabay

A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.

A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom